Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
Mike, , Rákóczi Termelőszövetkezet. A naptár holnapután január közepét mutatja, tehát elérkezünk a tél derekához — tegnap mégis olyan munkákat láttunk a gazdaság határában, amilyenekre igazi télben nem, csalc tavasszal kerülhetne sor. Bauer János, a szövetkezet traktorosa burgonya alá készítette elő a talajt, miután előzőleg alaposan megszórták is- táilótrágyával a területet. A Dutra könnyedén megbirkózott a feladattal a homokon. — izom1 ja ton még nem lehetett volna dolgozni ezen a táblán, mert fagyos volt a föld — mondta a traktoros. — Most viszont nincs ilyen akadály. A cserháti határrészien is tárcsáztam már több mint 70 holdat, 90 hektáron meg egy John Deere végezite el ezit a munkál. Mindegyik frissen trágyázott föld, burgonya kerül bele. A gazdaság másik határrészén a nagyatádi TÖVÁL emberei százvagonos burgonyatárolót építenek a Rákóczi Tsz-nek. Tavaly nyáron kezdtek hozzá, várhatóan februárban elkészülnek vele. Megvan már a tároló teteje, épül az osztályozó. A mintegy 8—9 millió forintba kerülő létesítmény napról napra közelebb jut a teljes befejezéshez, hiszen a tavaszias időjárásban zavartalanul dolgozhatnak. Hatvan centiméter vastagságú homoktakarót kap a tető, s hogy ezt az esővíz le ne mossa, a legelőről gyeptéglákat »•telepítenek« rá. Ez a megoldás nemcsak a föld megkötését segíti, hanem a hidegtől is jól védi a tárolóit. A nyugalom napja A reggel ilyenkor délelőttöt jelent. Kevesen kelnek óracsörgésre, talán csak a kakas tartja be a kakasszót. A vasárnapi pihenő, szórakozás, nyugalom, nagy ebéd, délutá" ni szunyókálás. Vagy a hét közben fölgyűlt aprómunka, kismosás, nagymosás, takarítás, vasalás. Kinek-kinek a vérmérséklete szerint. A házfalak mögött zajló életről kevés jel árulkodik. Az utcai mozgás ilyenkor nehezen indul meg, és könnyen abba is marad. 1976. január 11., vasárnap, délelőtt 10 óra. Kaposváron hűvös van, kellemetlenül szemerkél az eső. Néha rákezdi; mire az ember kinyitja az Vállalatunk azonnali belépéssel lakatosipari szakmunkást és segédmunkást keres Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés 7"től 15 óráig KIPSZER dombóvári gyára, Dombóvár, Petőfi u. 29. Telefon: 18-23. <T2683) esernyőt, eláll. Brr. A város furcsa településnek néz ki, ahol valami okiból alig maradt ember, csak a házak állnak. Valamelyik utcában részegen dalol egy férfi, a visszhang kacskaringós utakon közvetíti a szomorú gyász- dalt. Maradék a tegnapból, a szombat éjszakából. Kérihá- rom járókelő poroszkál valahová. Arcuk nyugodt, majdnem derűs. Csak az eső ne lenne. Dél felé eláll a permeteg, valami dereng a felhők mögött, lehet, hogy a nap? Néhány autó surran föl s alá. Az emberek nem lettek többen, csak a mozi kornyékén indult meg némi nyüzsgés. A háromórai vízilóra minden jegy elkelt. Hosszú sor kígyózik az ötös Kleóért. Nincs hétköznapi zúgás, vasárnap nem illik tülekedni. A Kapos és a Dorottya félüresen tátong. Otthon jobban főznek. A kevés mászkáló csoport általános összetétele: papa, mama és egy vagy két gyerek. A felnőttek morcosak a hiábavaló útért, a gyerekek mindenféle variációiban panaszkodnak: miért nincs jegy, ugye holnap megnézzük... Kora délután még a kevés élet is eltűnik. (Kétszer sétáltam végig a főutcán, négy emberrel találkoztam.) Az időjárásjelentés változatlan. Budapesten ilyenkor korzóznak, Pécsen a Nádorból a Kossuth utca felé áramlik a nép. Még esőben, is, egy kis ünnepi pletykára. Szegeden, Miskolcon, és Győrben is hasonló a helyzet, csak az utcanevek vandálodnak. A házak jelei délutánra felerősödnek. A zárt ablakok mögül is ki-fciszűrődnek a délutáni hangok. Néhol zene szól, másfelé a tévé kékes fénye vibrál. Itt-ott veszekednek, egy helyen a nyitott ablakból kihalja tszik: »Minek szellőztetsz, úgyis mindjárt jön a következő rokon. Hogy nem tudnák a ... ükön maradni.« A buszok üresen duruzsolnak. A vezetőnek nincs vasárnapja. De a nyugalma va- sámapias, néhol mosolyog is. Megvárja az integető utast, komótosan indít, lassan fékez. Nincs tömeg, nem kell veszekedni. Délután, sötétedéskor megérkezik a szél. Suhogtatja a fákat, cibálja a kabátokat. Estére kibújnak néhányan. Elindulnak egy sörre, vacsorára, vendégségbe. Vidám, várakozó beszédfoszlányokkal telik meg a levegő; »Mit gondolsz, ott lesznek? Régen voltunk már a söriben. Remélem, lesz hortobágyi palacsinta...« Estére különös meleg lett. Sűrű, langyos eső hullott a nekirugaszkodás után. Tizenegy előtt az emberek a házak alá gutabaszkodva vártak az utolsó buszokra. A télikabát is túl meleg volt. — Ha hó lenne, lapátolni lehetne — mosolygott valaki a szomszédos kapumélyedésben kucorgóra. A vasárnap pihenő, szórakozás, nyugalom. Még az ilyen borongás is derűs egy kicsit. Es nagyon keveset tudunk megmenteni belőle a következő hétre. Hétfőn reggel újra tülekednek, rohannak az emberek. Nagyváros lesz a csendből. Luthár Péter ' TARTALÉKOK A GYÁRBAN A munkaidő a munkáé Az ésszerűbb munkaerő- gazdálkodást a termelés hatékonyságának fokozása érdekében kötelezően előírja a vállalatok részére az ötödik ötéves tervről szóló törvény. E feladat megoldása éppen úgy igényel szervezést, mint gazdaságilag indokolt munkaerő-átcsoportosítást, esetenként gépesítést is. Milyen terveket készítenek, és milyen feladatokat oldottak meg eddig ennek érdekében a vállalatok? A Kaposvári Elektroncsőgyárban igazgatói utasítás látott napvilágot a tartalékok feltárására, s ez intézkedik a veszteségidő csökkentéséről is. Egy vizsgálat azt állapította meg, hogy az autóbuszok és a vonatok indulása miatt a műszakot hatszáz ember fejezi be néhány perccel korábban. Évente ez sok száz óra munkaidő-kiesést jelent a gyárnak. A járművek indulását nem lehetett a munkaidő végéhez igazítani, ezért a munkakezdést hozták előre tíz perccel. így mindenki végigdolgozhatja a napot, s eléri a buszt vagy a vonatot. Helybe viszik a kávét — Egy vizsgálat megállapította, hogy októberben — magánügyeik intézésére — 1400 esetb«i léptek ki munkaidő alatt dolgozóink a gyárból — mondta Sinkó Antal igazgató. — A városszéli üzemből a megyeszékhely központjába bejutni nem könnyű. Az ügyintézést is beleszámítva, legalább két és fél, három órát tölt a gyáron kívül ilyen esetben a dolgozó. Ez pedig azt jelenti, hogy négyezer le nem dolgozott óráért fizetett bért a vállalat. Ha valakinek elintéznivalója van, most is elmehet: ezért a távol töltött időért azonban nem kap pénzt. Sokszor tapasztaltuk azt is, hogy hosszú sorok állnak a büfé vagy délben az ebédlő előtt. A reggeli, tízórai bevásárlásának rendjét szabályoztuk, s az ebédjegyen megjelöltük: ki mikor mehet be az étkezőbe. Ezzel megszűnt a sorbaállás. Lehetőséget teremtettünk viszont a dolgozóknak a nyugodt tízóraizásra, 6Őt — meghatározott Időben — a szokásos kávéját a helyébe viszik. Az üzemben érezhetően csökkent a forgalom, ütemesebb lett a munka. Intézkedés született arra, hogy az órabérben, fix fizetésért dolgozók létszámát akkor sem lehet emelni a gyárban, ha nő a termelés. Ebben az évben pedig 22 százalékos termelésnövekedéssel számolunk. A munkaerővel való takarékos gazdálkodás érdekében szüleit az az intézkedés is, hogy műszaki fejlesztéssel 75 ezer normaórát kell megtakarítani. Ha ez megvalósul, feladataink ellátásához 38 emberrel kell kevesebb. Vizsgálat munkahelyenként Üzemszervezési tervet készíttetett a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet is. E munkával egy szervező intézetet bízott meg. — A javasolt intézkedések egy részét már a múlt évben eredményesen bevezettük — tájékoztatott Radnóti László elnök. — Ennek nagy része volt abban, hogy a szövetkezet termelése rendkívül erőteljesen, mintegy 40 százalékkal emelkedett. Tartalékainkat azonban még korántsem használtuk ki teljesen: ebben az évben újabb intézkedéseket tervezünk a munka hatékonyságának fokozására. Ezek között szerepel a munkaerő ésszerű átcsoportosítása is. Most fölmérést végzünk az üzemekben: azt vizsgáljuk, hogy az egyes munkakörökben milyen a dolgozók leterhelése. Ezt követően a szövetkezet vezetősége sorra veszi az egyes tevékenységi köröket, s megvizsgálja: miként lehetne ésszerűbben kihasználni a munkaidőt és a kapacitást. A dolgozókkal való előzetes konzultáció alapján hozzuk meg a szükséges intézkedéseket. Legelőször — a műit héten — az üzemfenntartó apparátus munkáját elemeztük ilyen módszerrel, s megállapítottuk, hogy ésszerűsítéssel öt ember munkáját tudjuk megtakarítani: őket ezentúl másutt kívánjuk foglalkoztatni. E módszer alapján minden tevékenységi kört megvizsgálunk. Két brigád helyett egy Készül az idei fejlesztési és szervezési feladatokat tartalmazó terv az Építőgépgyártó Vállalatnál is. A barcsi nagy- berendezések gyárának feladatait e terv. célkitűzései alapján határozzák majd meg. Ezt megelőzően azonban már a múlt év utolsó negyedében végeztek vizsgálatot annak érdekében, hogy miként lehetne a jelenleginél jobban megszervezni az egyes munkafolyamatokat. Vass Albert igazgató tájékoztatása szerint ésszerűnek látszott a két szállítóbrigád összevonása. Az intézkedés megtétele óta eltelt idő bebizonyította: helyesen döntöttek. A gyár belső szállítással kapcsolatos igényét minden műszakban ki tudják elégíteni, s van elég munkaerő a vagonok ki- és berakására is. Az intézkedés hatására javult a gyáron belül az egyes üzemrészek mvsnlcaellátása, időben a helyszínre viszik az anyagot, s elszállítják a készterméket A rakodás egységes irányításának még egy eredménye van a gyárban: csökkent a vagonkirakással kapcsolatos költség, a termelés pedig emelkedett. Együtt a dolgozókkal A három vállalat intézke^ dése hasonlít egymáshoz: a munkaerő és a munkaidő hatékonyabb kihasználását segíti. A módszer, amellyel ezt kívánják elérni, azonban alapvetően különbözik, figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, éppen ezért jó eredményt ígér. A munkaszervezéssel kapcsolatos feladat nem új: több-kevesebb eredményt már eddig is értek el az üzemek, vállalatok. A gazdasági szabályozók mostani rendszere azonban a korábbinál jobban ösztönöz arra, hogy — egyebek között — a munkaerővel is takarékosan bánjanak. E feladat megoldása alapos vizsgálatot, jó szervezést igényel. A már elért eredményekre építve kell — és lehet — a soron következő intézkedéseket megtenni. Tartós eredményt csak ott lehet várni, ahol a dolgozókkal is megértetik: a munkaerő és a munkaidő kihasználása közös érdek. A gyáré és a munkásé egyaránt. Ezért követésre méltó a csurgói ipari szövetkezet módszere: az intázkedé- | sek meghozatala előtt a tervezetet megvitatják a munkásokkal. Ezt tették a kaposvári elektroncsőgyárban is: a tízóraizás, a kávézás és az ebéd idejének meghatározásakor a munkásoktól kértek javaslatokat. Dr. Kercza Imre A balatoni halpusztulás okai MSrrt ismeretes, a Balatonon tavaly február első napjaitól március második feléig — Boglár, Fonyód, Fenyves térségében — mintegy, 700—800 mázsa hal pusztult eí. A gyors vizsgálatok konkrét eredményre nem vezették, csak azt sikerült kimutatni, hogy a pusztulást nem méreg (műtrágya, növényvédő szer vagy ipari szennyezés) okozta. A közvéleményben különböző találgatások kaptak szárnyra. Fokozták a zavart azok a szóban terjedő hírek, amelyek bizonyos NSZK-beld tájékoztatásra hivatkozva!!) emberre is mérgezőnek vélték a Balaton vizét. Az idegenforgalmi szervek attól tartottak, hogy a kora tavaszi halpusztulás károsan hat a turizmus alakulására. Ez azonban szerencsére nem következett be. Időközben a tudományos vizsgálatok is előrehaladtak, és a MÉM Növényvédelmi Központjának megbízása alapján dr. Pénzes Bethen kísérletileg is alátámasztotta a halpusztulás okaként kialakított feltevést. Ezek szerint a halpusztulást — mint azt a körzetben mutatkozó zöldesbama színű és mocsárszagra emlékeztető »megbuggyant« víz is jelezte — a kovaalgák nagymértékű elszaporodása okozta. A pusztulás helyén 1 liter vizben 10—17 millió algát mutattak ki ( ez a szám normális körülmények között 2—4 millió), és ezeknek több mint 90 százaléka kovaalga volt. A kovaalgákkal feldúsult vízben a halak légzőhámját az éles kovatűk fölsértették, és így a halak oxigénutánpótlása minimálisra csökkent, majd megszűnt. Gyakorlatilag tehát »vízbe fulladtak«, bár a víz elegendő oldott oxigént tartalmazott. Tény, hogy az algafeldúsu- lás már 1974 novemberében, decemberében megindult, de a hidegebb vizben a kopoltyún átáramlott víz mennyisége — a kisebb légzésigény miatt — nem szállított annyi kovatűt, amennyi a légzőhám nagyarányú roncsolását idézte volna elő. A korai melegebb idő hatására a légzés fokozódott, és ezzel a kovatűk is sokkal nagyobb számban kerültek a halak szervezetébe. A március 18—19-i nagy szél és hidegebb idő betörése »elkeverte« az algamezőt, és a halpusztulás is azonnal megszűnt. A pusztulás idején végzett vizsgálatok során nem tudtak kovatűket kimutatni a halaik szervezetéből, ez okozta az akkori nagyfokú bizonytalanságot az okok megítélésében. i Mint később kiderült, a mikroszkóp! metszetek készítésére szolgáló üveg metszőkések »kitolták« a légzőhámból a kovatűket. Csak a módszer megváltoztatásával — fehérje- bontó enzimmel a légzőhámot elroncsolva — maradtak visz- sza és lettek láthatóvá i a kovatűik, amelyek végső soron a halpusztulást okozták. A Balaton vize tehát nem »mérgezett«, a halpusztulást a sajátos időjárási tényezők (teljes téli jégmentesség, nyugodt víztükör) miatt túlzottan elszaporodó kovaalgák okozták. Nem kell tehát »leírni« a Balatont, mint európai üdülő- területet! A magyarázat persze nem csökkenti azoknak a szerveknek a felelősségét, amelyek hivatottak a tó vizének tisztaságán őrködni. Az algafel- dúsulásban is jelentős szerepe van annak, hogy a Balaton fokozottan telítődik szerves és szervetlen anyagokkal. Ezt a káros tápanyag-feldúsulást kell megállítani, a vízgyűjtő területről tóba jutó szennyeződést csökkenteni. Ezzel elejét lehet venni a halakra káros kovaalgák robbanásszerű elszaporodásának is. Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára Tavaszi munkák — télen
