Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

MUNKAPROGRAM ÖT ESZTENDŐRE fl gazdasági növekedés üteme Az Ötödik ötéves terv a nemzeti jövedelem 30—32 szá­zalékos növekedését irányozza elő. Ez megegyezik az előző ötéves terv előirányzataival, és némileg elmarad a gazda­sági növekedés ténylegesen megvalósult ütemétől. A nem­zeti jövedelem belföldi fel- használása 23—25 százalékkal növekedhet öt esztendő alatt. Más szóval: nem fogyaszt­hatjuk el mindazt, amit meg­termelünk. A termelés és a felhasználás közötti hétszáza­lékos különbség lehetővé te­szi, hogy a külgazdasági .vesz­teségek, a cserearányromlás miatt tavaly és tavalyelőtt keletkezett fizetési mérleg­hiány évről évre csökkenjen, s 1980-iban megszűnjön. Így az egyensúlyjavítás ötéves prog­ramjának végrehajtását kö­vetően 1981-től megkezdődhet a gazdasági egyensúly teljes helyreállítása, az 1974—1979. évi többletfelhasználás miatt fölvett hitelek visszafizetése. Az új ötéves terv kapcsán joggal szóba kerülhet: a gazda­sági növekedés ütemének je­lentős felgyorsításával nem lehetnénk-e hamarabb úrrá egyensúlyi gondjainkon? A tervező szakemberek elemez­ték sok más közt ezt a meg­oldási , módozatot is, de el kellett vetniük. A gazdasági növekedés — a tervezettet meghaladó — gyorsításának forrásai ugyanis rendkívül korlátozottak. A munkaerő- helyzet például közismert: a bárhol és bármikor igényelhe­tő tartalékok kimerülése kö­vetkeztében a tervezett nem­zeti jövedelemnövekedés tel-' jes egészét a termelékenység emelésével kell elérni. (Az iparban — optimistán szá­mítva — a meglevő, a mező- gazdaságban 120—130 ezer dolgozóval kevesebb létszám­mal növelik az eddigihez csaknem azonos ütemben a termelést.) Ugyanakkor ter­melő beruházásokra — az erőműveket, a bányászatot és a kohászatot kivéve — csu­pán annyit költhetünk, mint az előző öt évben. A növekedési ütem felgyor­sítása jelentősen gyaTapíthat- ná a beruházási forrásokat, így a termelékenység még lendületesebb emelésére nyíl­na lehetőség — hallhatjuk tovább az érvelést. Csakhogy a többlettermelés nyersanyag- és energiaforrásai is korláto­zottak. A baráti országokkal kötött ötéves megállapodások kétségtelenül nagy biztonsá­got nyújtanak terveink meg­alapozásához. A Szovjetunió például saját termelését és felhasználását meghaladó mérteikben, 00 százalékkal növeli öt év alatt energiaszál­lításait. Növekvő szükségleteink kielégítése így is még bizo­nyos fokú nyugati energiahor­dozó- és nyersanyagimportot igényel. A növekedési ütem felgyorsítása számottevően tovább növelné tehát az ilyen célú dollárkiadásainkat. Ha a többlettermelés a fokozott export révén ennél nagyobb arányban növelné dollárbevé- I teleinket, akkor az ütemnöve­25 milliós fejlesztés A szikvízipar jövője — Új telepek — 80 millió liter sör Nagykanizsáról A Nagykanizsai Sörgyárhoz tartozik január 1-től a So­mogy megyei Ásványvíz- és Szikvízípari Vállalat. Az egyesülés mérlegbeolvasztás- J sál történt: a volt tanácsi vállalat továbbra is önelszá­molóként működük, de az irányítás a nagykanizsai köz­pont feladata lesz. A válto­zásnak megfelelően a 200 embert foglalkoztató és ta­valy 38 millió forint termelé- lési értéket előállító részleg új neve: a Nagykanizsai Sör­gyár Somogy megyei Ásvány­víz-, Szilkvíz- és Üdítőipari Gyáregysége. A változás per­sze sókkal többet jelent egy­szerű névcserénél. A jövő terveiről, az egyesülés előz­ményeiről tájékoztatott Gö- möry János, a Nagykanizsai Sörgyár igazgatója. — A volt tanácsi vállalat­nál már korábban kidolgoz­tak egy távlati fejlesztési tervet. Ehhez azonban hiány­zott a megfelelő anyagi fede­zet.. A palaokozó gépsorok kapacitása kicsi: óránként kétezer üveg. A sörgyár hó- rocnsizor akkora teljesítményű gépsorokat állít üzemibe. A következő időszakban 25 mil­lió forintot költenek az ás­ványvíz- és üdítőital-termelés növelésére. Ezen belül jelen­tős lesz a kiváló áruk fóru­mának védjegyét viselő fo- nyódi ásványvíz mennyiségé­nek a növelése. Fonyódon van egy lefojtott kút is, ame­lyet kapacitáshiány miatt nem használtak eddig. Már a nyá­ron üzembe áll egv óránként hatezer palaok töltésére al­kalmas gépsor, mellyel az ás­ványvíz mennyiségét a há­romszorosára emelhetik. A fo- nyódi víz nemcsak Budapest­re és Pécsre, hanem az or­szág más vidékeire is eljut majd. Jobbak lettek a szállítási körülmények, hiszen az ás­ványvizet a Söripari Tröszt gépkocsijai viszik ezentúl a megren delőkh öz. A görög sűrítményből ké­szített, jó minőségű narancs­italból tavaly csaknem há­rommillió üveggel fogyasztot­tunk. A mennyiséget az idén tovább növelik. Többszörösére emelik a tonik üdítő ital gyártását, melyből mindössze 125 ezer üveggel készítettek tavaly. Megszűnik viszont a Vitás és a graipe-fruit üdítő. A kereslet hiánya és a gazda­ságosság ugyanis a gyárt­mányszerkezet korszerűsíté­sét indokolja. Az egyesülés következtében javul Somogy megye sörelló- tása. Jelenleg egy ember évente átlag hatvankét liter sört iszik a. megyében. Az idén négy liter körüli növeke­désre számítanak. Ez valami­vel magasabb az országos át­lagnál. Ennek ellenére az el­látás nem mondható jónak: mindössze 60—70 százalékos. A nyári üdülőszezonban - a Ba- laton-part forgalma jelentő­sen növeli az átlagot Kaposváron jelenleg is van sörfejtő kirendeltség. Jövőre egyesül a szikvízípari telep­pel. A sörgyár már megkapta a tejipari vállalat régi tele­pét, ahol az üdítők és a sor palackozásának, szállításának jobbak lesznek a feltételei. Egyesül a siófoki két telep is. A sörfejtő üzemben az épületet létesítenek, nagyobb teljesítményű gépsort állíta­nak üzembe. Nyáron már na­gyobb kapacitással termel a sörfejtő és az üdítő italt pa­lackozó részleg egyaránt. A Nagykanizsai Sörgyár a közeljövőben Nagyatádon új telepet létesít. A telepek létesítése, bővíté­se elsősorban a nyári fogyasz­tási csúcshoz való jobb alkal­mazkodást szolgálja. Ehhez azonban nagyobb szállító ka­pacitás, jobban szervezett áruterítés szükséges. Tárgya­lások folynak a vendéglátó- iparral az éjszakai árukihor­dás lehetőségéről. A tartalé­kok képzését az üzembe állí­tott pasztörizáló berendezés és a Nagykanizsai Sörgyár re­konstrukciója szavatolja. Csu­pán ebben az évben 125 mil­lió forintot költenek el a sör­gyárban, hogy a jelenlegi ter­melés két év múlva 80 millió literre nőjön. K. P. kedés nem rontaná, hanem ja­vítaná népgazdaságunk egyen­súlyi helyzetét. A kör itt bezárul. Az új ötéves terv az egyensúly javí­tás lehetőségeivel maximáli­san számol, s már az elő­irányzott tőkés kivitel elérése is szokatlanul nehéz faladat, az 1976—1980-as időszak kulcsproblémája. Ha túltelje­sítésére netán reális lehető­ség nyílik, akkor a gazdasági növekedés lendületesre terve­zett üteme tovább gyorsítható. Persze, a tervezett gazdasá­gi növekedés elérése sem el*- sősorban mennyiségi, hanem döntően minőségi feladat. Az egyensúlyi helyzet javítása egyrészt feltételezi a verseny- képes, a számunkra fontos piacokon jól értékesíthető termékek arányának növelé­sét. Másrészt ezzel együtt olyan szerkezeti átalakításra, fejlesztési irányításra van szükség, amely lehetővé teszi a munkaerő, a nyersanyagok és az energiahordozók jobb hatásfokú hasznosítását. Tehát olyan intenzív gazdasági nö­vekedés kívánatos, melyben a termelés értékgyarapodása nem igényel több munkaerőt, | energiát és nyersanyagot, s | nem teszi szükségessé az álló- I és forgóeszközök lényeges nö- ! velését. Az ésszerű, a takaré- | kos munka tartalékainak fel­tárásán túl a hatékonyság fo- | kozásának döntő eleme a ter­melés szerkezeti átalakítása: a korszerű és értékes termékek arányának növelése. E minő­ségi követelmények teljesítése rangsorolja majd az iparága­kat, vállalatokat, üzemeket, differenciálja fejlődésüket. Az ipar termelése például átlagosan 33—35 százalékkal növekszik öt év alatt. De bi­zonyos iparágak és vállalatok — így a közúti jármű- és részegységgyártás, a szer­számgépek, a számi tástechni- ka, valamint az automatikai eszközök termelésének — fejlődési üteme mintegy két­szeresen, az elektronikus al­katrészek és vákuumtechnikai termékek előállításáé pedig csaknem négyszeresen megha­ladja az ipari termelés növe­kedésének átlagát. Egyes termékcsoportok, ágazatok kiugró növekedése másutt az átlagnál szerényebb haladási ütemet, stagnálást, sőt visszafejlődést feltételez. Vagyis a változó, növekvő követelmények esetenként létszám-átcsoportosítást, pro- filváltoztatást igényelnek. Ha a vállalat az új, szigorúbb feltételek közt nem képes ele­gendő belső tartalék mozgósí­tására. életképességének bi­zonyítására, akkor termelési erőforrásait a hatékony nép- gazdasági célok elérésének szolgálatába állítják. K. J. (Következik: Helyünk a világban.) A Kaposvári Ruhagyár, ka­darkúti telepén hat szocialis­ta brigád mintegy nyolcvan tagja sokat tett azért, hogy a XI. pártkongresszus és felsza­badulásunk 30. évfordulójának tiszteletére . indított munka­verseny sikerrel zárult. No- i velte a teljesítményeket a gyár fennállásának jubileumá- | ra tett számos felajánlás is. í Szantner Jánosné, a tizen­egy tagú Béke brigád vezetője a múlt évi munkáról így tá­jékoztatott: — Először 1973-ban nyertük el a szocialista címet. Kabá­tokat készítünk. A múlt évre a termelésben kétszázalékos tervtúlteljesítést vállaltunk és négy százalékot sikerült elér­ni. Jól érezzük magúinkat, nemcsak itt a munkahelyen, hanem a közösen végzett tár­sadalmi munkán és a kirán­dulásokon is. A minőségi követelmények- riek is eleget tettek. Rendben tartották üzemrészüket, részt vettek a telep körüli parkosí­tásban. A helyi általános is­kolát, óvodát és bölcsődét pat­ronálják: hulladék anyagból játékokat készítenek az apró­A címzett ismeretlen A címüket nem ismerem, I a nevüket sem és a | munkahelyüket sem. Ki­nyomozni sem tudom, mert a tizenöt — kezdőbetű« — név­jelzés nem ad eligazítást. Mégis elhiszem, hogy ennyi­en dugták össze a fejüket é* fogalmazták meg a levelet, melyben véleményüket mond­ták el egyik cikkemmel kap­csolatban. Emlékeztetőül: a megyei ta­nácsnak az aránytalanul ma­gas jövedelmek megszünteté­sére hozott rendelkezéseit, il­letve azok végrehajtását is­mertettem. Amit leírtak, az másokat is foglalkoztat, ezért talán nem lesz érdektelen vá­laszolni a levelükre. Azt azon­ban nem hallgathatom el: semmi nem indokolja, hogy bárki is az ismeretlenség ál arcába bújjon, kiváltképp, amikor közérdekű ügyről van szó. De térjünk a tartalmi kér­désekre. Meggyőzően bizonyí­tották — amit egyébként sen­ki nem próbál cáfolni — a munkásak kereseti átlagával, hogy egy' család, ha mégoly szorgalmasan dolgozik is, nern tud szert tenni a fizetéséből néhány év alatt — de még egy elet munkájával is nehe­zen — olyan javakra, melyek százezrekbe kerülnék. Azt mondják: ilyen kiugróan ma­gas jövedelmekhez, mint amilyenek a cikkben adóalap­ként szerepelnék, csak »mások kizsákmányolása árán« juthat hozzá bárki. Igaz volna ez? Van a fej­lett szocializmus építéséinek időszakában lehetőség arra, hogy ilyen módszerrel teremt­sen magának valaki luxus Körülményeket? Ehhez a ter­melőeszközök magántulajdo­nára volna szükség, amit pe­dig megszüntetett a szocialista állam. Átmeneti társadalmunk jellegéből következik azonban, hogy egyes kisiparosok alkal­mazhatnak kisegítő munka­erőket, akik — bármilyen jól megfizetik is őket — a mun­káltató hasznát segítik növel­ni. A másik lehetőség a csa­ládi igényeket meghaladó nemegyszer kizárólag bérbe­adás céljára épített nyaraló. , Ebben és más. nem közvetle­nül munkával szerzett, arány­talanul magas jövedelmek ese­tében azonban nem használ­hatjuk a kizsákmányolás kife­jezést akkor sem, ha a gyara­podásnak ez a módja nem il­lik a javak megszerzésének szocialista formái közé. Mindezekre a társadalmunk- | tói idegen és káros következ­ményt magukban rejtő lehe­tőségekre a párt és az állami szervek fölfigyeltek, és éppen visszaszorításukra, megszün­tetésükre. illetve megelőzé­sükre hoztak intézkedéseket. Hogy a rendelkezések érvé­nyesítésével nem lehetünk elé­gedettek, arról cikkünkben is j szó esett. A levélírók azonban súlyosan elmarasztalták a végrehajtó szerveket. Felté­telezték, hogy a felelős — el­sősorban tanácsi — vezetők azért nem hajtják végre kellő határozottsággal és követke­zetességgel a rendelkezéseket, mert maguk is érintettek. Az általánosságban, példa és konkrét eset nélkül megfo­galmazott vádat nehéz vissza­utasítani, legföljebb nem sza­bad figyelembe venni. Még­sem térek ki a »kényes« kér­dés eiől. Ismerem a megyei testa1 etek, járási, községi szer­vek erőleszítéseit, melyeket a széles körű feltárás és adóz­tatás érdekében végeznek, szi­gorúan ragaszkodva a rendel­kezések szelleméhez. Azt is tudom, hogy eközben — gya­korlatlanságból — esetenként hibát is követnek el. sőt. so­raikban is akadhatnak megal­kuvásra hajlamosak, mércét tévesztők és olyanok, akiket megszédít a gyors meggazda­godás lehetősége. Az ilyen magatartást azonban a lehető legszigorúbban bírálják el az erre hivatott testületek; és igen kemény büntetést szab­nak ki. J ól tudom, mindez nem elég. Sem a párt-, sem a tanácsi szervek nem nélkülözhetik a legszélesebb társadalmi ellenőrzést, az ilyen és hasonló visszásságok fölfedezésében — így az önök jelzéseit, tájékoztatását, egyé­ni vagy közösségi fellépését sem. Csakis így számíthatunk arra, hogy minden rendelke­zés mennél előbb eléri célját, és erkölcsi eszközökkel is mind erőteljesebb támogatás­ra talál. Ez azonban nyílt si­sakos kiállást kíván minden­kitől, a legegyszerűbb esetek­ben éppen úgy, mint a na­gyobb horderejű visszaélések leleplezésében. Végezetül: bí­zunk abban, hogy legközelebb névvel és címmel jelzett le­vélben mondják el a vélemé­nyüket, melyekre változatla­nul igényt tartunk. Paál László Kiállítás, vetélkedő, beszámoló Szorosabb kapcsolat a kalinyini vállalatokkal MSZBT-tagcsoportok tervei Évről évre gazdagabb a so- • mogyi MSZBT-tagcsoportok tevékenysége. Ez hozzájárul a két nép barátságának erősíté­séhez, segít abban, hogy az üzemiek, gazdaságok, intézmé­nyek dolgozói még többet tud­janak a Szovjetunió életéről, munkájáról. A tagcsoportok most ké­szítik idei terveiket. Az ötle­tek. elképzelések egy része már papíron van. Néhány ügyvezető elnöktől az iránt érdeklődtünk tegnap, mit ter­veznek. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára más tagcso­portokat is támogat tapaszta­lataival. Egy hónappal ezelőtt az üzemben találkoztak a ka­posvári tagcsoportok képvise­lőd, s kicserélték módszerei­ket is. Tóth Ferencné ügyve­zető elnök szívesen beszélt az elképzelésekről: Ságoknak. Az iskola úttörő- csapatának őrsével szorosabb a kapcsolatuk: gyermeknapi ajándékokkal kedveskednek nekik, az úttörők pedig nőna­pon, anyák napján lepik meg figyelmességükkel a szocialis- I ta brigád tagjait. Egy hónap- í ja minden brigádtag jelent­kezett önkéntes véradásra — a köszönő lapokat brigádnap­— Dolgozóink nagyon sze-1 rétik az állandó képes híradó­kat. Az idén szeretnénk még j érdekesebben tükrözni a szov- j jetunióbeli eseményeket. Most ‘ különösen nagy az izgalom, mert csapatunk az országos döntőre készül. Január 28-án adnak számot a tudásukról, ismereteikről. — Milyen programmal kez­di az évet a rádiósklub? — Most pénteken lesz az első nagy rendezvény. Erre a Moszkvai Rádiótól várunk vendéget, A SÁÉV. majd a Nagyatádi Cérnagyár is csat­lakozott a magyar adás klub­jához, úgyhogy ők is képvi­seltetik magukat a találko­zón. Az együttműködést e klub révén továbbfejlesztjük a SÁÉV-vel. Az idén is többen utaznak a Szovjetunióba, ők élménybeszámolókkal vesz­nek részt a tevékenységünk­ben. Három szocialista brigád magyaros mintájú könyvjelző­ket készít a hozzánk érkező lójukban őrzik. Hasonlóan azokhoz a föl jegy zésekhez, melyeket a közös, országjáró kirándulás tapasztalatairól készítettek. Üj év, — új vállalások. A kadarkúti telep Béke brigád­ja most már az idei felada­tokra készül, a folyamatosan szép eredmények után új cé­lok megvalósítására. szovjet vendégeknek. A brigá­dok kívánságai alapján ren­dezünk kiállításokat, s kirán­dulást a Szovjet Kultúra Há­zába. A textilművekkel együttmű­ködő Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat MSZBT- tagcsoportja az idén lesz egy­éves, s nagy erőpróba előtt áll. — A Kalinyin felszabadulá­sa tiszteletére rendezendő ünnepségnek mi leszünk a fő szervezői az idén. Ezt az ese­ményt különösen fontossá te­szi számunkra, hogy a textil­művek példája nyomán szo­cialista szerződést kötünk a szovjet testvérváros házgyár­vállalatával, s együttműkö­dünk velük minden területen. Ezenkívül állandó kapcsola­tot tartunk majd fenn a Moszkvai Rádió magyar adá­sával — mondta Kisiván Im­re, az MSZBT-tagcsoport ügy­vezető elnöke. — A tagcsoport megalaku­lásától szoros a kapcsolat a szovjet katonákkal. — Ezt a hagyományt áz idén is ápoljuk, meghívjuk őket az ünnepségeinkre, s akárcsak tavaly, az idei má­jus elsején is együtt vonulunk fel. Terveink között szerepel egy hatvantagú csoport szov­jetunióbeli utazása is. A Siófoki Kőolaj vezeték- építő Vállalat az idén kihasz­nálja a Regionális Vízmű Vál­lalat. a balatonszabadi tsz MSZBT-tagcsoportjának a lehetőségeit. Nemes János ügy­vezető elnök szerint sok még a tartalék az együttműködés­ben. — Fénykép-, azután bélyeg- kiállítást rendezünk együtt. Megerősítjük a propagandis- tahálózatunkat a vállalat vi­déki részlegeinél, s minden­hova eljuttatjuk a szovjet nép életét, munkáját bemutató ké­pes összeállításokat. A szo­cialista brigádok a javasla­tunkra szovjet könyvek olva­sását, szovjet filmek megte­kintését is beleveszik a kul­turális vállalásaikba. Az él­ménybeszámolókat azzal szí­nesítjük, hogy filmezni, fény­képezni is tudó munkatársa­kat küldünk el a Szovjetunió­ba. L. G Űj év — új vállalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom