Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Kissinger-Allon találkozó Henry Kissinger és Jigal Állón csütörtöki megbeszéld- sen sem sikerült kidolgozni a Biztonsági Tanács közel-keleti vitában követendő közös ame­rikai—'izraeli stratégiát — ez tűnik ki az amerikai és az iz­raeli külügyminiszter tárgya­lásáról beszámoló hírügynök­ségi jelentéseikből. Bár mind­két tárgyaló fél elégedettségiért fejezte ki, a nyilatkozatokban nem esett szó a közös állás­pontról. Az amerikai és az izraeli külügyminiszter tegnap is tárgyalásokat folytatott. 1 Két pokolgép robbant Lisszabon szívében Provokációtól terhes a légkör Gyanús csoportok tüntetéseket készítenek elő Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti Lisszabonból: Két pokolgép robbant a múlt éjjel éjfél előtt Lissza­bon szívében, a Rossio téren, egy kávéházban. A terrorak­ció emberéletet nem követelt, de tetemes károk keletkeztek. i A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtóirodája közölte: január 8-án reggel egy ismeretlen te- I lefonáló felhívta a kb-t és tá­ji legsúlyosabb ütközetek zajlottak le Bejrútban Hatvan halott egy éjszakán Az Arab Liga főtitkárának nyilatkozata Ismét heves harcoik folynak a libanoni fővárosban. A pén­tekre virradó éjszakán a ki­lenc hónapja tartó polgárhá­ború egyik legsúlyosabb ütkö­zetsorozata zajlott le, amely- ben 60-an vesztették életüket. Az A1 Zaatar Palesztinái me­nekülttáborból pénteken reg­gel hatalmas füstoszlopok szálltak az ég felé, s nagyon sok épület még mindig lán­gokban áll. A harcok — amelyek most is a menekülttábor körül a leghevesebbek — átterjedtek a város más részeire is, bele­értve a Bej rútból Damasz­kusziba vezető autóutat. A bej­rúti nemzetközi repülőtéren az utasok körében csütörtök este riadalmat okozott az ak­navető- és gépfegyvertűz. A hatóságok azonnal leállították a légi járatokat. Ismét eredménytelen volt a tűzszünet kihirdetésére irá­nyuló minden kísérlet. A pa- lesztinaiak szóvivői több íz­ben is hangsúlyozták: csak akikor járulnak hozzá a har­cok beszüntetéséhez, ba a li­banoni polgári és katonai ha­tóságok biztosítják az élelmi- szerszállí tmányók eljuttatá­sát a m enékülttáíbo-rok lakói­hoz. A hírek szerint Karami miniszterelnök — mint a vál­ság kiéleződésekor minden alkalommal — a lemondás gondolatával foglalkozik. Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára az A1 Ahram cí­mű kairói lapnak adott nyi­latkozatában ismét fölhívta a figyelmet a Libanont fenyege­tő izraeli agresszió veszélyére. Kifejtette, hogy Izrael meg­próbálja megteremteni a »megfelelő feltételeket« a ka­tonai intervencióhoz. jékoztatta, hogy Vörös Brigád néven szervezet alakult —' azzal a céllal, hogy »agyon lője mindazokat az egykori fasiszta titkosrendőröket, aki­ket a burzsoázia kienged bör­tönükből«. Felmerül a kérdés — írják a kb közleményében —. vajon rossz tréfáról van-e szó, vagy olyan provokációról, amely­hez kihasználják a portugál nép elégedetlenségét és aggo­dalmát, hogy a hatóságok megbocsátanak a hírhedt Pide 1974. április 25-e után letar­tóztatott ügynökeinek. A PKP lisszaboni bizottsá­ga pénteken közzétett nyilat­kozatában beszámolt arról, hogy magukat »népi hatalmi szervek«-nek nevező csopor­tok január 16-ra tüntetést ké­szítenek elő azzal a szándék­kal, hogy megosszák a szak- szervezetek és a lisszaboni ipari körzeti üzemi bizottsá­gai által 17.-re tervezett tö­megmegmozdulást. Mint isme­retes: a 17-i akciót az áreme­lések és a bérbefagyasztás el­leni tiltakozásul szervezik. Lisszaboni politikai megfi­gyelők megjegyzik: Portugá fiában az utóbbi napokban megsokasodtak a nyugtalanító jelenségek. Ezek arra utalnak, hogy a jobboldal-— a szélső­baloldali maoista csoportok tevékenységére is építve — a november 25-i katonai akció­hoz hasonló elhamarkodott lé­pésre igyekszik provokálni a munkásokat, hogy aztán leszá­moljon velük. A jobboldal taktikája a társadalmi feszült­ség mesterséges szítása — konfrontációs helyzetek elő­idézésével. Ebből a szempontból külö­nösen veszélyes lehet, hogy a szakszervezetek és egyes üze­mi bizottságok olykor maguk is balos túlzásokba esnék, és olyan harci formákat válasz­tanak, amelyek nem felelnek meg az osztályharc jelenleg' feltételeinek — mutatnak rá megfigyelők. A lisszaboni ipari övezet üzemi bizottságainak közös titkársága úgy döntött, hogy csatlakozik ahhoz a január 17-re tervezett tömegmegmoz­duláshoz, amelyre 11 portugál szakszervezet szólított föl — tiltakozásul az áremelések és bérbefagyasztás miatt. A munkásszervezetek tit­kársága egyúttal arra is fel­szólította a dolgozókat, hogy tiltakozzanak a megtorló in­tézkedések miatt, amelyek ki­zárólag a »leginkább kizsák­mányolt osztályok ellen irá­nyulnak«. A szovjet kormány nyilatkozata a Közel-Keletről A TASZSZ hírügynökség [ pénteken ismertette a szovjet I kormány nyilatkozatát a Kö­zel-Kelettel kapcsolatosan: «■Az utóbbi időben mindazok figyelmét, akik törődnek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításával, a nemzet­közi enyhülés elmélyítésével, ismét _ az egyik legbonyolul­tabb és legveszélyesebb konf­liktus — a közel-keleti konf­liktus — rendezésének kérdése vonja magára. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a Közel-Ke­lettel és a térséggel kapcso­latos események alakulása nagy veszélyekkel terhes. Egyfelől most kedvezőbb feltételek alakulnak ki a min­dent átfogó politikai rendezés megteremtésére a Közel-Kele­ten. Amint ezt a többi között az ENSZ-közgyűiésének a kö­zelmúltban. folytatott e kér- léssel kapcsolatos vitája is i bizonyította, jelentős mérték-1 ben bővült és erősödött azok ! tábora, akik megértik a közel- ' keleti konfliktus lényegét, a probléma rendezésének útját j és eszközeit. Az államok túl- j nyomó többsége most már ab­ból indul ki, hogy az igazsá­gos és tartós béke megterem­tése érdekében három egymás­sal szervesen összefüggő prob­léma megoldására van szük­ség. Ki kell vonni az izraeli csa­patokat valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, biz­tosítani kell Palesztina arab népének törvényes jogait, be­leértve a saját államiság lét­rehozására való elidegeníthe­tetlen jogot; garantálni kell a Közel-Kelet valamennyi álla­mának biztonságát, és jogu­kat a független létre és fejlő­désre. Különösen fontos az. hogy egyre erősödik a felismerés: a palesztin problémát a közel- keleti rendezés keretében kell megoldani. Ez a felismerés vi­lágosan tükröződött az ENSZ közgyűlésének legutóbbi hatá­rozataiban, amelyekben egyér­telműen kimondták, hogy Pa­lesztina arab népe a közel- keleti rendezés egyik fő rész­vevője, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet pedig e nép törvényes képviselője. A PFSZ részvétele a rendezés vala­mennyi vonatkozásának vizs­gálatában most már nemcsak a közgyűlés, hanem a Bizton­sági Tanács gyakorlatában is megerősítést nyert, amikor a paleszl'naiak külön meghívást kaptak, hogy részt vegyenek e testületek munkájában. Széles körű tárpogatáseal rendelkezik az a javaslat, amely a közel-keleti konflik­tus rendezésére speciálisan létrehozott nemzetközi mecha­nizmus — a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítására irányul. Másfelől Izrael vezető körei továbbra is makacsul szembe­helyezkednek minden reális haladással a rendezés útján. Nem akarják visszaadni az el­foglalt területeket törvényes tulajdonosaiknak, nem haj­landók elismerni Palesztina arab népének törvényes nem­zeti jogait. Az izraeli hatóságok elűzik az arab lakosságot ősi földjé­ről és ott tüntetőén új telepü­léseket létesítenek. Fegyveres izraeli támadás célpontja lett Libanon területe. Ebben az országban véget nem érnek a fegyveres összetűzések, s azo­kat jelentős mértékben kívül­ről ösztönzik azok az erők, amelyek arra törekszenek, hogy fenntartsák a feszültsé­get a Közel-Keleten. Az átfogó politikai rende­zést gátolja továbbra is né­hány állam, amely már régóta pártfogolja Izrael agresszív politikáját. Ezek az államok, az eddigiekhez hasonlóan, sze­retnék elérni, hogy a Közel- Kelettel kapcsolatos genfi bé­kekonferencia megkerülésével jöjjön létre olyan részleges megállapodás, amely figyel­men kívül hagyja a rendezés kulcskérdéseit. Az említett államok keresik a gyengébb láncszemeket az arab országok soraiban, az a célúk, hogy fellazítsák, s a saját befolyá­suk és ellenőrzésük alá von­ják az arab államokat. Ez kockázatos és kilátásta­lan politika. Nem vezethet a rendezéshez és a tartós béke megteremtéséhez a Közel- Keleten. Az eredmény kizáró­lag a helyzet további élező­dése, az újabb katonai robba­nások veszélyének fokozódása lehet ebben a térségben. E politika hívei megérthetnék már végre, hogy mindez csak fokozza az arab országok, az arab népek eltökéltségét, hogy szilárdítsák soraik egységét és védelmi képességüket. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa a közeli napokban foglal­kozik a közel-keleti helyzet kérdésével. Ha a Biztonsági Tanács minden tagja, de kü­lönösen az állandó tagok, po­litikai felelősségről tesznek bizonyságot és valóban érde­keltek lesznek abban, hogy a Közel-Keleten véget vessenek a veszélyes helyzetnek, s biz­tosítsák a béke és a biztonság feltételeit e térség minden ál­lamának, akkor a Biztonsági Tanács lényegesen hozzájárul­hat az események pozitív aia- I kulásához. A Biztonsági Tanácsnak a i közel-keleti helyzet kérdése i vitájában — a szovjet kor- I mány véleménye szerint — I egyrészt azt 1967-es és az ] 1973-as háborúk után hozott megfelelő határozataira keli támaszkodni, másrészt teljes­ségében szem előtt kell tar­tania az ENSZ közgyűlésének az adott kérdéssel közvetlenül kapcsolatban álló határozatait. A közel-keleti helyzet kér­désével kapcsolatos vitának főleg azt kell eredményeznie, \ hogy létrejöjjenek a szüksé­ges feltételek a genfi konfe­rencia felújításához és haté­kony munkájához. Az arab országok, széles kö­rű nemzetközi támogatással, készek arra, hogy ésszerű ala­pon rendezzék a közel-keleti helyzetet. Ezt az álláspontot megfelelően értékelni kell. Az araboknak joguk van elvárni, hogy a másik fél is megfe­lelő realitásokról tesz tanúsá­got. A Szovjetunió politikája a közel-keleti rendezés kérdésé­ben jól ismert. Ez a politika továbbra is elvi és konstruk­tiv. A Szovjetunió, támogatva a törvényes jogaikat 'védelme­ző arab országok és népek igazságos ügyét, minden tőle telhetőt elkövet, így a Bizton­sági Tanácsban is, hogy elő­mozdítsa a mielőbbi átfogó politikai rendezést Közel-Ke­leten. Kalevi Sorsa nyilatkozata moszkvai tárgyalásairól — A Szovjetunió és Finnor­szág kapcsolatai a két ország közötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés szellemében fej­lődnek — jelentette ki pénte­ken Kalevi Sorsa, finn kül­ügyminiszter helsinki sajtó- konferenciáján, amelyen be­számolt a Szovjetunióban tett látogatásáról. Kalevi Sorsa nagy jelentő­séget tulajdonított a két or­szág közötti, előkészítés alatt álló 15 éves gazdasági együtt­működési távlati programnak. Hangsúlyozta, hogy a prog­ram Finnország és a Szovjet­unió — tehát két különböző társadalmi-gazdasági rend­szerű állam — együttműködé­sének újabb példája. — Finnország és a Szovjet­unió síkraszáll az európai biztonsági és együttműködési konferencia határozatainak megvalósítása" mellett — foly­tatta a külügyminiszter. Rá­mutatott: mindkét ország azon az állásponton van, hogy az enyhülés folyamatának elmé­lyítése kilátásba helyezi a fegyverkezési hajsza befejezé­sét. KAIRÓ Véget ért a nagykövetség megszállása A Líbia kairói nagykövet­ségét szerda este óta megszáll­va tartó líbiai diákok —mint­egy 300-an — pénteken dél­előtt nyilatkozatban közölték, hogy bár megbeszélésük a tripoli kormány megbízottjá­val nem volt kielégítő, úgy döntöttek, önként elhagyják a nagykövetség épületet. A diákok ugyanakkor ismétel­ten kijelentették: a leghatá­rozottabban elítélik a véron­tást, amelynek áldozatai diák­társaik voltak. Csütörtökön temetik Csou En-lajt i A pekingi rádió pénteken reggel hat órákor közölte első ízben Kína népével, hogy Csou En-laj miniszterelnök, a KKP KB alelnöke, a politikai bizottság állandó bizottságá­nak tagja 78. életévében rák­ban elhunyt. A város képe a halálhír bejelentését követően sem változott: nem látni cso­portokat, amelyek az »új hely­zetet« vitatnák meg. A kettő­zött őrjáratoktól eltekintve Peking éli a maga minden­napi életét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kí­nai Népköztársaság államtaná­csa pénteken bejelentette: ja­nuár 15-én temetik el Csou En-lajt, a minisztertanács csü­törtökön elhunyt elnökét. Elő­zőleg január 12-én, 13-án és 14-én gyászszertartásokat tar­tanaik. Kínai források szerint a i Csou En-laj miniszterelnök Egy harchiv kép az kínai vezetőről. elhunyt HÍREK A VILÁGBÓL tíj »segélypolitika« beveze­tését rendelte el Kissinger külügyminiszter. Csökkenti vagy megvonja a gazdasági és katonai segélyt azoktól az or­szágoktól, amelyek ellene sza­vaznak az EiNSZ-ben és azok­nak ad többet, amelyek támo­gatják — jelentette tegnap a New York Times. Munkanélküliként 1 223 400 személyt tartottak nyilván 1975 decemberében az NSZK- ban. Több mint százezer fő­vel emelkedett egy hónap alatt a számuk és ez már a dolgozó lakosság 5,3 százalé­kának felel meg 7,93 milliárd dollárra emel­kedett a múlt év végén Izrael külföldi adóssága. A fegyver­vásárlások ugyanis tovább rontották a fizetési mérleget. Két fő »tv-sztárja« Szol- zsenyicin és Szaharov volt legutóbb az NSZK egyik esti főműsorának. Ez — mint a Neues Deutschland tegnapi száma írja — »-nem ideológiai küzdelem, hanem rágalmazás és lélektani hadviselés« a nyu­gati szovjetellenes hecckam­pány sorában... »-Az enyhü­lés ellenségeinek válasza Hel­sinki eredményeire«. Támadás a kingstoni Konzulátus ellen Ismeretlen fegyveresek csü­törtökön megtámadtál«: az Egyiesült Államok kingstoni konzulátusát; a támadás során egy szolgálatot teljesítő rend­őr életét vesztette, egy másik súlyosan megsebesült. Szer­dán a jamaicai fővárosban két rendőr meghalt és egy megse­besült, amikor zavargások robbantak ki amiatt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a Nemzetközi Valutaalap kingstoni ülésén. Andrej Grccskót, a Szov­jetunió marsallját, az SZKP KB PB tagját, honvédelmi minisztert csütörtökön fogadta Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. Megnyílt Tokióban a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság nagykövetsége; az egy­kori dél-vietnami követség épületében kapott helyet. Bumedien köztársasági el­nökkel is találkozott Luiz Cabral, Bissau-Guinea állam­tanácsának elnöke és Pedro Pires, a Zöldfoki -szigetek Köztársaságának miniszter- elnöke, akik az AESZ csúcs­értekezletre utazóban meg­szakították útjukat Algériá­ban. Időzített bomba robbant tegnap délelőtt Jeruzsálem zsidónegyedének egyik bevá­sárló központjában. Hét sze mély megsebesült, 14 gyanúsí­tottat őrizetbe vett a rendőr­ség. Usztasaper zajlott le a nyvr gat-németországi Frankfurt­ban. A bíróság két és fél évi börtönre ítélte Ljubomir Dra- goját, aki merényletek elkö­vetéséhez készített pokolgé­peket Az elítélt 1965-ben szö­kött ki Jugoszláviából. halála alkalmából elrendelt országos gyász január 9-től 15-ig tart. A holttestet hétfőn ravatalozzák föl Peking szí­vében, az úgynevezett mun- kns-kul túrparkban. A miniszterelnök temetésére alakult bizottság tegnap beje­lentette: »-Kína szokásainak és protokollneformjának« szel­lemében egyetlen külföldi küldöttséget vagy személyisé get sem hívnak meg az el­hunyt gyászszertartására. Pe­kingi diplomáciai körökben eddig csak Miki Takeo japán és Szirimavo Bandaranaike Sri Lanka-i miniszterelnök útiterveiről tudtak. Rio de Janeiro-i köz és Spinola Madridba utazott Rio de Janeiro-i közlés sze- j rint Spinola volt portugál el­nök a brazil légitársaság egyik í menetrendszerű járatán Mad-' ridba utazott. Az ex-államfő, aká Antionio Ribeiro néven iratkozott föl az utaslistára, magával vitte politikai titká­rát, Oliveira Diast is. Néhány órával előbb Spino­la szóvivője még cáfolta azo­kat a spanyol lapértesülése­ket, amelyek tudna vélték, hogy a volt elnök már napok óta Madridban tartózkodik. A szóvivő határozott hangon azt is közölte, hogy Spinola »a közeljövőben nem tervez mad­ridi utazást«. Az AFP francia hírügynök­ség tudósítója interjút is ké­szített a volt államfővel, ak: ebből az alkalomból kijelen­tette: ismét vállalná az el­nökséget, »ha a portugál nép erre kérné«. Lao«z Fegyveres összetűzések A laoszi nemzeti rádió köz­lése szerint az utóbbi napok­ban az ország déli részén ösz- szetűzések voltak a Laoszi Népi Felszabadító Hadsereg (Patet Lao) egységei és a reakciós erők között. Az el­lenfél kilenc katonáját megöl­ték, többet foglyul ejtettek. Egy — pénteken közzétett — belügyminiszteri rendelet­tel a laoszi kormány felszólí­totta a laoszi—amerikai tár­saságot, hogy zárja -be isko­láit és szüntesse be tevékeny­ségét az ország területén. A társaság Luang Prabang-i is­koláját még a múlt év máju­sában bezárták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom