Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

A namíbiai kérdés vitája a Biztonsági Tanács ülésén Több felszólaló követelte Dél-Afrika kivonulását A Biztonsági Tanács namíbiai vitájában Jakov Malik szovjet küldött után Nigéria, Panama, Líbia, Guyana, Burundi, In­dia, Svédország, Franciaország és az Egyesült Államok képvi* selője fejtette ki kormánya nézeteit. Joseph N. Garba nigériai külügyminiszter felszólalásá­ban kormánya, támogatásáról biztosította Namibia népét. Követelte, hogy Dél-Afrika vonuljon lei a jogtalanul megszállva tartott délnyugat­aírifcai területről, s tegye le­hetővé a namíbiai nép önren­delkezési és függetlenségi jo­gának érvényesítését. Benin és Pakisztán nagykö­vete, valamint Kuvait képvi­selője felszólalásában támo­Amerikaiak építkeznek a sírtai ütközőzónában gatta azokat a követeléseket, amelyet az ENSZ Namíbia- tanácsának elnöke terjesztett a BT elé. Csatlakoztak azok­hoz a felszólalásokhoz, ame­lyek elítélik a Vorster-kor- mányzat fajüldöző politikáját, követelik Dél-Afrika Namí­biából történő kivonulását. A francia nagykövet urrr állást foglalt az ENSZ égisze alatt valamennyi érdekelt fél, köztük a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet részvételével megtartandó szabad választá­sok mellett, de nem említette követelményként Dél-Afrika Namíbiából való kivonulását. Daniel P. Moynihan, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete felszólalásában megkerülte Dél-Afriika apart­heid-politikájának és jogta­lan namíbiai uralmának kér­dését, ehelyett éles szavakkal kétségbe vonta a nemzetközi szervezetben helyet foglaló tagországok illetékességét. A Biztonsági Tanács tagjai pénteken késő este szavaztak a nyolc ország által előter­jesztett hatánoizattervezetről. * A diplomáciai megfigyelők majdnem biztosra veszik, hogy a tanács el fogja fogad­ni a határozatot. Többen azonban kifejezésre juttatták azt az aggodalmukat, hogy Dél-Afrika ismét semmibe ve­szi majd a BT határozatát. Az Egyiptom és Izrael között aláírt második csapatszétválasz­tási egyezmény alapján megkezdődött az amerikai technikai személyzet állásainak építése a két haderő között a Giddi- hágónál, a Sínai-félszigeten. (Télefoto __AP__MTI___KS) /e /entés a CIA titkos akcióiról Ford elnök felhatalmazása Az amerikai képviselőház 246 szavazattal 124 ellenében úgy határozott: felhatalmazza Ford elnököt annak eldönté­sére, hogy nyilvánosságra hozható-e a CIA titkos kül­földi akcióiról szóló kongresz- szusi jelentés. A jelentést csak abban az esetben lehet közzé­tenni, ha Ford megállapítja, hogy nincs benne semmilyen, az Egyesült Államok bizton­ságát veszélyeztető titkos adat. A római amerikai nagykö­vet 1972-ben 800 ezer dollárt adott Vito Miceli ' tábornok­nak, az olasz katonai hírszer­zés vezetőjének — erősítette meg pénteken a New York Times az olasz sajtóban már megjelent értesüléseket. A szélsőjobboldali nézetű tábor­nok 1970-ben puccsot tervezett az olasz kormány ellen, s er­re csak 1974-ben derült fény. Azóta büntetőeljárás folyik ellene. A CIA-ról folyó washing­toni kongresszusi vizsgálat je­lentése megállapítja: a titkos­szolgálat • 1947 óta 75 millió dollárt fordított olasz keresz­ténydemokrata, szociáldemok­rata és radikálispárti politi­kusok megvesztegetésére. A jelentés, nyilvánosságra hozását egyébként péntekre tervezték, de végül is elha­lasztották. Ford elnök és a CIA ugyanis rendkívül erős fvyomást gyakorolt a törvény­hozásra, hogy a közzététel előtt hagyják ki a jelentés­ből az ország külpolitikájára veszélyes tényeket, neveket. A harc immár faként elvi jelentőségű, mert a jelentés legtöbb kényes részletét a sajtó nyilvánosságra hozta. Wayne Hayes demokrata kép­viselő szerint úgy közzétenni a CIA-vizsgálat jelentését, hogy kihagynak belőle az el­nök által megjelölt mintegy 150 konkrét adatot, »olyan volna, mintha Brigitte Bardot négy férj és számos szerető után bejelentené: Már nem i vagyok szűz.. .« Amerikai katonai segélyprogram Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága 13 szavazat­tal 1 ellenében 3.049 milliárd dolláros katonai és gazdasá­gi segélyprogramot hagyott jóvá. Az új törvénytervezet, amely a jövő héten kerül a teljes szenátus elé. Törökor­szág számára tehetővé teszi a fegyvervásárlást, megtilt azonban mindenfajta segély- nyújtást Angola számára. Ha az elnök bármiféle támoga­tásban kívánja részesíteni a nyugati segítséget élvező an­golai csoportokét, e kérésével a kongresszushoz kell fordul­nia. A segélyprogram 404 mil­liárd dollárral marad a kor­mányzat által kért összeg alatt. A segélyből 2,2 milliárd dollárt Izraelnek juttatnak; ebből 1,5 milliárd dollárt ka­tonai vásárlásokra szánt hite­lek formájában és 7:16 mil­lió dollár gazd.asá'gi segélyt. Egyiptom 700 millió dollár gazdasági segélyben részesül. Az Izraelnek nyújtott összeg 15 millió dollárral, az egyip­tomi segély 50 millió dollárral kevesebb a kért összegnél. A külügyi bizottság a Jor­dániának szánt összeget 60,5 millió dollárral, a szíriai se­gélyt 40 millió dollárral csök­kentette. A döntés szerint Törökor­szág,» ha visszavonja Ciprusról az Egy-esült Államokból szár­mazó katonai felszereléseit, és haladást ért el a ciprusi kér­dés tárgyalásos rendezésében, 25 millió dollár katonai se­gélyben és 130 millió dollár katonai vásárlásokra fordít­ható hitelben részesülhet. Ford fordít Közös közleményt adtak ki Trudeau kubai látogatásáról Pierre Elliott Trudeau ka­nadai miniszterelnök hivatalos látogatásának és Fidel Castro kubai kormányfővel folytatott tárgyalásainak eredményeiről tegnap kubai—kanadai közös közleményt hoztak nyilvános­ságra Havannában. A felek — hangsúlyozza a dokumentum — üdvözlik az európai biztonsági és együtt­működési konferencia eredmé­nyeit. A Helsinkiben elfoga­dott záródokumentummal kapcsolatban kiemelték, hogy annak a biztonság és együtt­működés kérdésében nemcsak Európára, hanem a világ más térségeire is kiterjedő jelen­tősége van. Fidel Castro kifejtette állás­pontját a Latin-Amerikában, a Karib-térségben az utóbbi években végbement változá­sokról. P. E. Trudeau szólt a kanadai kormány ama törek­véséről, hogy erősíti gazdasági és kulturális kapcsolatait Latin-Amérika országaival. A tárgyalásokon elégedett­séggel szóltak a két ország közötti kereskedelmi kapcso­latok fejlődéséről — hangsú­lyozza a kommüniké. A kanadai miniszterelnök Havannából latin-amerikai körutazásának utolsó állomá­sára, a venezuelai fővárosba utazott. TELI VASÁR » Kaposváron a ZSELIC Áruházban február 2-től 14-ig Kötött áruk, méteráruk, lakástextil 30 °/0-os, divatáruk, csizmák, cipők 40 %-os engedménnyel vásárolhatók. Naponta változó készlet! Megközelíthető a vasútállomástól a 12-es helyi járattal (Tízpercenként közlekedik) (12758) í j temető állatbarátoknak Tokióban, ahol sok ezer em­ber él nyomorúságos körülmé­nyek között, nemrég töbjj mil­liárd jenért új temetkezési he­lyet kellett építeni — azok szá­mára, akik kedvenc állataik mellé kívánják temettetni ma­gukat. Természetesen majd csak a hamvasztás után ... A hatalmas új épület falainál buddhista szobrok állnak, s mögöttük helyezik el — örök nyugalomra — a kedvenc álla­tok és állattulajdonos hamvait tartalmazó urnákat. Egy-egy ilyen urnahely »mind­össze« egymillió jenbe (mint­egy százezer forintba) kerül. Es — e jelek szerint — egyre több japán akar »együtt nyugodni-« kedvenc állatával. Ügy látszik sokan még holtukban is jobban szívelik állataikat, mint a ro­konságot. Kétszáz éve, éppen január­ban jelent meg Thomas Paine politikai pamfletje, amely a »józan ész-« nevé­ben sürgette az amerikai gyarmatok elszakadását a brit koronától. Akkor, 1776- ban, páratlan könyvsiker lett, és — nagyban szolgálta a győztes függetlenségi harcot. Az idén egyvégtében ünne­pel az Egyesült. Államok, a jellegzetes amerikai csinnad­rattával, hogy is ne tűzdel­te volna tele az »unjó helyze­téről« szóló elnöki üzenetét »évfordulós« kitételekkel Ge­rald Ford, akinek a novem­beri választások folytán mind jobban kell törődnie a saját helyzetével?! A »józan észre« hivatkozott hát mind­untalan, amikor »önfegyel­met« kért nemzetétől (no, meg a rakoncátlan kongresz- szustól), és lebeszélt minden­kit a »túlzott várakozások­ról«. Legfőképpen a kor­mánytól ne várjon senki so­kat — közölte a tehetősebb adófizetők kedvében járva az elnök, s a másnao beterjesz­tett költségvetéséből Ame- / rika szegényei, öregjei és munkanélkülijei számszerű­leg is megtudhatták, hogy az eddiginél is kevesebbet kap­nak maid az államtól. Az el­nök »új realizmusról« be­szélt, azt kérve nemzetétől és azt kínálva neki kormány- program, — sőt, választási jelszó gyanánt is. Az »unió helyzetéről« szó­ló üzenetekben választási évben (rendszerint belekerül egy jelszóként használható megfogalmazás, amelynek egyik szava feltétlenül az »új«: Rooseveltnek volt »új iránya«, Kennedynek »új ha- tárok«-ja, Nixon utóbb az »új föderalizmussal« kísérle­tezett. Ford »új realizmusa« nemcsak a konzervatív el­nökre valló fontolva haladást hirdeti meg a »túlzott vára­kozásokat« fölkelő, lendületes kormányprogramok helyébe, hanem azoknak tudatos taga­dása kíván lenni. Ford for­dít: elveti a roosevelti—ken- nedysta mozgósító, állami megoldásokat ígérő progra­mokat, s az azokkal járó »költekezést«. Csak a nem­zetbiztonsági, tehát a kato­nai kiadásokat növeli költ­ségvetési tervezete, a szemé­lyi biztonság anyagi feltéte­leiről majd a magángazdál­kodás gondoskodik, vélj az elnök, megnyirbálva a szo­ciális keretek egész sorát. Ha tehát a demokrata elnö-~ kök azzal akarták megmen­teni a társadalmi rendszert, hogy gondoskodást ígértek Amerika szegényeinek is, a republikánus kormány mos­sa kezeit, s arra számít, hogy az amerikai életszínvonalból kisemmizettek úgyis Ford demokrata ellenlábasává fog­nak szavazni. A republiká­nus elnök a középrétegeknek sajátos »új realizmust« kínál a demokraták szerint »vég­zetesen leegyszerűsítő« és »garasoskodó« programjával: ne költekezzen a ti adótokból az állam! A bürokrácia és az adózás ellen berzenkedik többségére számít Ford, s a társadalmi biztonság hiányát érző (meg öreg korukra is gondoló) sza­vazókra építhet a demokra­ták elnök jelöltje. Az elnöki üzenetre pártja nevében, vá­laszoló Muskie szenátor kö­zölte Forddal, hogy »új rea­lizmusa« valójában »a mai realitások félreértése«, az amerikai társadalom szükség­leteinek meg nem értése. Az uralkodó osztály két felfogása csao hát össze, ha nem is oly élesen, mint tör­tént 1932-ben, a nagy válság idején. Ford éppen a helyzet lényeges különbségében bíz­hat: meg abban, ' "y az ál­lagotok, ha lassan is, javul­nak. A demokraták a lassú­ságot kárhoztatják, s azt, hogy a kormány tulaj honkép­pen belenyugszik a munka- nélküliség, a gazdasági ba­jok évtizedek óta nem ta­pasztalt magas szintjébe. Mi­vel pedig a kongresszus mindkét házában a demok­raták vannak többségben, Ford költségvetését megjósol­hatóan ízekre szedik. És ak­kor, évforduló ide vagy oda, a választási kampány az el­nök és a kongresszus köl­csönös vádaskodása, felelős­ségáthárítása jegyében fog lezajlani. A. J. Tüntetések Spanyolországban A madridi rendőrség csütör­tökön — nyugati hírügynöksé­gek jelentése szerint — gumi­botokkal és gumilövedékkel tá­madt a közoktatásügyi minisz­térium előtt felvonuló mintegy 300 tüntetőre. A felvonulók ak­ciójukkal támogatásukról biz­tosították a madridi elemi is­kolás tanárokat, akik nagyobb fizetést és iskolai reformokat követelnek. A Reuter jelentése szerint 25 000-től 100 000 pezetáig ter­jedő pénzbírságra ítélték a közrend megsértéséért a két legnagyobb ellenzéki csoporto­sulás, a Demokratikus Tanács és a Demokratikus Platform 20 vezetőjét, akik a keddi kor­mányellenes. tüntetés szervezői voltak. A tüntetők demokrati­-------.--------------X_______________ k us szabadságjogokkal és a po­litikai elítéltek számára am­nesztiát követeltek. Vidéki delegáció Indira Gandhinál Népes küldöttség kereste föl Indira Gandhi miniszterelnök asszony Pradesh államból, hogy beszámoljon a lakosság életkörülményeiről. A képen- a miniszterelnök asszony táncol a kül" döttség tagjaival. (Telefoto — AP — MTI —KS) RÖVIDEN 139 ezer koronát gyűjtöttek eddig Svédországban a Svéd Baloldali Párt —. kommunisták kezdeményezésére a spanyol szolidaritási alap javára. A »lázadó bandákat« okolta a baloldali és jobboldali egye­temisták között hónapok óta tartó véres összecsapásokért l^utóbbi nyilatkozatában a tö­rök kormány. Alkotmányelle­nesnek minősíti tevékenységü­ket. A szocialista országokkal való kapcsolatok szélesítésének fontosságát hangsúlyozza a Borsén című lapban közölt teg­napi cikkében Ivar Norgaard, a dán külgazdasági kapcsolatok minisztere. Táviratban köszönte meg a Béke-világtanácsnak Agostinho Neto az Angolai Népi Köztár­saság elnöke, hogy kitüntették a Frederick Joliot-Curie arany békeéremmel. Hangsúlyozza: a • magas kitüntetés a hős angolai népet és barátait illeti, akik együtt harcolnak a gyarmati elnyomás ellen. Japán 12 mérföldre terjeszti ki — a jelenlegi háromról — felségvizeinek határát. A dön­tés érvényesítésére csak a nem­zetközi tengerjogi értekezlet után kerül sor. Hamarosan összehívják Kína negyedik parlamentjének má­sodik ülésszakát, a 1976—1980- as népgazdasági terv jóváha­gyására — közölték pekingi diplomáciai forrásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom