Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
SIÓFOKI MUNKÁSŐRÖK Jövedelem, korszerűség, szervezettség Vannak szakmák melyeket ma már kevesen művelnek. Vannak foglalkozások, munkaterületek, melyek nem vonzzák eléggé a fiatalokat. Vannak üzemek, ahova nem jönnek hosszú sorban a munkát keresők. Közéjük sorolhatnánk a mezőgazdasági üzemek, a tsz-ek zömét. A helyzet napról napra változik. Ma ott tartunk, hogy egv-egy tsz-ben — és ez alól szinte alig van kivétel — jóval több a nyugdíjas, a járadékos tag, mint az aktív dolgozó. Nem nehéz rájönni, hogy sok helyen ezek az öregek »»tartják el« a gazdaságot. Rossz az arány, és egyre inkább romlik. Január elsején egy nagyon emberséges rendelet lépett életbe: öt évig évente egy évvel csökken a tsz-ekben dolgozók nyugdíj- korhatára, azaz öt év múlva pontosan megegyezik az ipari munkásokéval. A rendelet előkelő helyet foglal el a szociális intézkedések sorában. Azt hiszem, mindenki örömmel fogadta, különösen a tsz- tagok. Csakhogy... És most hallgassuk meg őszi Józsefet, a somogyszSli Petőfi Tsz főkönyvelőjét : — A gazdasági vezetők legalább úgy örültek a rendeletnek, mint a tagok. Legföljebb tovább romlik az arány, de ez nem baj, ha van, aki dolgozzon. De lesz-e? A jövőben korlátozzák a nyugdíjas tsz-tagok munkavállalását. A munkásokhoz hasonlóan itt is csak bizonyos óraszámot dolgozhatnak. Ez nagy gondot okoz. Nálunk 600 tsz-tag van, fele nyugdíjas, járadékos. Most még többen mennek nyugdíjba, és aiki egyszer elmegy, arra aligha számíthatunk. Ezután nagyobb lesz a munkaerőhiány. Ezek vitathatatlan tények. Pedig modern gépeket vásárolnak a gazdaságok, korszerűek az állattenyésztési telepek, és akad a tsz-ekben olyan munkahely, ahol kellemesebb ■> körülmények között dolgozhatnak az emberek, mint a gyárban. Maradjunk továbbra is a so- mogvszili tsz példájánál. A gazdaságokban jeleftieg olyan bérezés van, mely szerint a tsz-tag keresetének nyolcvan százalékát kapja kézhez havonta. A húsz százalékot majd zárszámadáskor, de csak akkor, ha jó évet zárt a tsz. Ha nem, hát »ugrott« a pénz. Az a pénz, melyért becsülettel megdolgoztak nyújtott műszakban, éjszaka, sárban, esőben. És tulajdonképpen fizetés nélkül. Ha azt vesszük alapul, hogy a tsz-ben tízórás a munkanap, valamint feltételezzük, hogy egy tsz-tag 25 napot dolgozik havonta, akkor előfordulhat, hogy’ havi öt napot, azaz ötven órát ingyen dolgozott. Nem kell hozzá más, csak egy aszályosabb vagy esősebb évszak, és máris ez a helyzet. /ízt hiszem, világos, hogy a munkaerőt, a fiatalokat nem csábítja ez a lehetőség. Nem tudom, mit szólna egy gyári munkás, ha rendszeresen a fizetése 80 százalékát kapná kézhez, a többit pedig csak akkor, ha jó évet zár a gyár. Ámbár kissé sántít a hasonlat, hiszen semmiképp sem hagyhatjuk figyelmen kívül a tulajdonviszonyok különbözőségét. — Ha a termelésben nem tudunk előrelépni, akkor előfordulhat. hogy csökken a- tagok keresete — vélekedik ősz József. — Egyszerűen: nem látom biztosnak, hogy tarthatjuk a bérszínvonalat. Lehet többet termelni, de ez nemcsak a tagok jóindulatától, hozzáállásától függ. A többlettermeléshez több műtrágya kell, természetesen a helyes arányok megválasztásával; korszerű gépek, jobb növényvédő szerek. Ez azonban mind pénz. Arról nem is szólva, hogy egy bizonyos termelési színvonalat elérve, minden mázsa többlettermésért nagy ráfordításra van szükség. Voltak árrendezések, egyes termékeknek fölment a termelői ára, ebből lehet fedezni a többletkiadást. Amikor ezt megemlítem a főkönyvelőnek, egy nemrég végzett számítás eredményét hozza fel példának. Mindenfajta árrendezés után — az előzetes számítások szerint — egymillió-százezer forinttal nőtt a tsz bevétele. A kiadás viszont négymillióval. A különbözeiét ki kell gazdálkodni. meg kell teremteni. Persze, ehet takarékoskodni is. Ám ha bejön egy gyengébb év, akkor baj van. A munkaerőhiánytól indultunk, pontosabban a nyugdíjkorhatár csökkenésétől. és egészen messze jutottunk. Olyan gondokkal ismerkedtünk meg, melyek mindennaposak, beszélünk róluk, néha még hivatalos fórumokon is. de a helyzet nem változik. Hogy miért nem? Számos oka van. Az egyik a tsz-vezetők hozzáállása. Mert a tényeket meg lehet változtatni például jobb termelésszerkezet kialakításával. Ha egy nagy gazdaság mondjuk borsót és gabonát termel fő növényként, s az egyiket elviszi egy betegség vagy a jégverés, máris megvan a baj. Ez valóban nem a tsz-tagokon múlott, hanem a vezetők rossz szemléletén. Igaz. iparszerűen csak úgy tudunk termelni, hogy egy-két növényféleséget előnyben részesítünk, de kell, hogy legyen mellette más, ami kihúzhat a bajból. A műtrágya valóban drága, az istállótrágya olcsó, és bőven van belőle. Téves állítás, hogy nem éri meg felhasználni. Sorolhatnánk a példákat, melyek azt bizonyítják, hogy lehet eredményesen gazdálkodni kevés pénzből is. Jobban ki kellene használni például a helyi adottságokat. Akkor nem érhetné meglepetés az üzemeket. így mindenen meglepődnek. Azon is, ha esik az- eső, azon is, ha nem esik. Ha a »meglepetések« lehetőségét csökkentenék, akkor nem lehetne kétséges az év végi fizetés sem, és kisebb lenne a munkaerőhiány. Dán Tibor Végleg övék a serleg — Riadó . . .! Hideg őszi napon, késő éjszaka hangzott el a parancs. Néptelenek a város utcái, bezártak a szórakozóhelyeit, kihaltak a községek. Néhány óra múlva azonban robogó gépkocsik igyekeznek a munkásőrökkel a járási székhelyre. Három óra sem telt el, a zászlóalj munkásőreinek 95 százaHarcgyakorlaton. Á segédeszközök gazdag választéka A részletek beszédesek, figyelemre méltók, de az összegezés mindig többet mond. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről hozott 1972-es kor-t mányhatározat ótli csaknem tizenkétezer könyv, közlemény és fordítás jelent meg e témában. A hatalmas szám önmagában hordja azt is, hogy csaknem minden részletkérdéshez igyekezett segítséget adni a szakirodalom. A teljesség igénye nélkül vessünk egy pillantást erre a gazdag kínálatra. A .szarvasmarhatartás jövedelmezősége nemcsak nálunk, hanem világszerte gondot okoz. Mezőgazdasági jellegű megyénk fejlődésében foptos szerepe van az állattenyésztésnek. A megyei pár.t-vb szerdai ülésén ezért váltott ki élénk vitát az ágazat helyzete és fejlesztésének számos feladata. A testület megállapította: a negyedik ötéves tervben az állattenyésztés csak részben teljesítette célkitűzéseit. \ Különösen nagy a lemaradás a szarvasmarha-tenyésztés - bein. Ebből kiindulva a terv — figyelem-be véve a megye adottságait — szarvasmarha- állományunk évi két-három százalékos növekedését írja elő. A tervidőszak végén húsz százalékkal több hízósertést vár a megye a gazdaságoktól. Szükség és lehetőség is van a juhállomány "hasonló arányú növelésére. Mindezek eléréséhez több szakember képzéséről és munkába állításáról, ugyanakkor a régiek jobb anyagi és erkölcsi megbecsüléséről kell gondoskodni. Ugyancsak az ötödik ötéves terv feladatairól tárgyalt pénteki ülésén a Kaposvári Városi Pártbizottság. Megállapította, hogy Kaposvárnak továbbra is gyors ütemben kell fejlődnie, hogy mind magasabb szintén töltihesse be a megyeszékhely és a felsőfokú központ szerepét. A számítások szerint öt év múlva mintegy 74 ezren lakunk Kaposváron. Ez a fejlődés természetesen új munkaalkalmat is kivárt. Több gyár, üzem rekonstrukciójával, munkaigényesebb termeléssel, új gyár telepítésével kell munkahelyeket létesíteni. | A megnövekedett létszámú la- j kosságn-ak természetesen újabb lakások ezreire van szüksége. 1980-ig több mint négyezer család költözhet új otthonba. Ezzel kapcsolatban I a pártbizottság fölhívta a tanács figyelmét a szervezettebb beruházáspolitikára, a gazdaságosabb megoldások keresésére és alkalmazására. Bár az ötödik ötéves terv céljainak elérése elsősorban a város vállalatainak, gyáradnak eredményes gazdálkodásától, az átgondolt, következetes irányítástól függ, a város politikai. közigazgatási szervei továbbra sem nélkülözhetik a lakosság áldozatkészségét, kezdeményezését. társadalmi munkáját. Az óvodák, általános iskolák felújításánál, korszerűsítésénél. mindenekelőtt azonban a sportcsarnok építésiénél várják a szocialista brigádok, más közösség'ek felajánlásait. sokoldalú segítségét. A társadalmi tevékenységben. a lakosság önzetlen munkájában jelentős tartalékok vannak, melyeiket jobb szervezéssel az eddiginél eredményesebben lehetne felnasz- nálni a város fejlesztésében. A kaposvári népfrom.tbi- aottsáig és a tanács-v-b szerdai együttes ülésén is e téma váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Bár a négy évvel ezelőtt kötött megállapodás szellemében végzett közös munkálkodást eredményesnek ítélték meg, mindkét részről szükségesnek tartották az együttes tevékenységet új ele' mekkel, formákkal, módszerekkel bővíteni. Különösen a társadalmi munka gondosabb megszervezését, nyilvántartását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését tűzték ki célul. Ugyancsak a társadalmi tevékenység fontos területéről volt szó a Szakszervezetek Megyei Tanácsának pénteki elnökségi ülésén. Arról alakult ki élénk vita, hogyan lehetne az eddiginél jobban, eredményesebben foglalkozni a dolgozók testkultúrájával, mozgásigényének fölkeltésével és kielégítésével. Olyan munkahelyek ez irányú gondjairól és tennivalóiról volt szó, melyek — és természetesen az ilyenék vannak többségben — nem rendelkeznek sportkörrel, és így a minimális feltételek sincsenek meg a mozgalomhoz. A frontáttöréshez minden illetékes — gazdasági és tpmiegszervezeti — vezetőnek sokkal nagyobb felelősségére vám szükség. A számos feladat közül csak egyet emelek ki: a munkahelyi testne' velésben részt vevők sztfmát az ötéves terv végére háromszorosára akarják emelni. Ehhez és a többi tennivaló megoldásához sem nélkülözhetik a sportbizottságok az üzemek dolgozóinak támogatását. Paál László Ezért elengedhetetlen ennek az ágazatnak üzemgazdasági elemzése. A MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központja végezte el ezt a több irányú, széles körű kutátó- és összegező munkát, s a tapasztalatokat Kulin Sándor adta közre összefoglaló a szarvasmarhatartás és tejtermelés üzem- gazdasági kérdéseinek kutatási eredményeiről címmel. A MÉM publikációi közül ki kell emelni Bíró István—Csomós Zoltán A tenyésztés és a szakosítás főbb üzemi feladatai, valamint Merényi Tibor— Munkácsi László Tartástechnológiai irányelvek című munkáját. A kutatóintézetek egész sorozatokkal siettek a gyakorlat segítségére. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet például a Mezőgazdasági gépesítési tanulmányok című sorozatában tavaly jelentette meg ér zöld- takarmány-tároló tornyok vizsgálatáról, valamint a tejtermelés korszerű gépesítéséről szóló kiadványát. Agrár- tudományi egyetemeink ugyancsak messzemenően ki- ! veszik részüket a szarvasmar- haprogram végrehajtásának társadalmi munkamegosztásából. A Mezőgazdasági Könyvkiadó, az országos felügyelőségek ugyancsak fokozott figyelmet fordítottak a határozat megjelenése óta a témával foglalkozó publikációk közreadására, nem beszélve a szaklapokról, a folyóiratokról. Gazdag, bőséges választék áll rendelkezésre mind az általános, mindpedig a részlet- témákban. »Fontos feladat a szarvasmarha-állomány erőteljes növelése a nagyüzemekben. Folytatni kell a hasznosítási irányok szerinti szakosodást, előtérbe helyezve a nagy hozamú tehenészetek kialakítását és — a tejtermelés alakulásától függő mértékben — a külterjes tartáson alapuló kevésbé eszköz- és munkaigényes hústermelést« — mondja ki a népgazdaság ötödik ötéves terve. Ennek a feladatnak a végrehajtásához immár csaknem tizenkétezer könyv, kiadvány, tanulmány, közlemény áll rendelkezésre segítségképpen. Hatalmas szellemi forrás, amelyből elengedhetetlenül meríteni kell mindenkinek, »aki közreműködik a jelentős feladat végire- hajtasában. V. M. dottak meg sikeresen a mum- kásőrök. A kőröshegyi dombok, a balatomendrédi tavak nádassal borított környéke volt a »tanúja« helytállásuknak. — A közrendvédelemben, a vízi balesetek megelőzésében is számíthatunk rájuk. Sokat segítenek, jól együttműködnek velünk. Így beszélnek a siófoki vízi rendészetnél, a közrendvédelemnél, meg a közlekedési rendőrségnél dolgozók is. NyáDániel János köröshegyi parancsnok. ri szombatokon, vasárnapokon a rendőrök mellett mindenkor ott látni a munkásőröket, akik sok vízi tragédiát, közlekedési balesetet, garázdaságot előztek meg, .veszélyes bűnözőket fogtak el. Szeptember 29-én éjszaka 11 órakor történt. Hazafelé tartott ifjú Csallós István mun kásőr, a pusztaszemesi lakására. Két ismeretlen emberre figyelt föl; még sohasem látta őket a községben. Egy kerékpárt akarnak elemeini, amelynek tulajdonosát ismerte. — Igazolják magukat! — szólította fel őket, s egy arra haladó ismerősét hívta segítségül. Nehezen akartak eleget tenni a felszólításnak, s ennek oka hamarosan kiderült: mindkettő körözött bűnöző volt Ifjú Csallós István a Köz- biztonsági Érem arany fokozatát vette át ezért november > 7-én a megyei rendőrfőkapitánytól. emlékversenyen megyei elsők lettek, s az országos parancsnok vendégeként ott voltak Budapesten, a felszabadulási ünnepségen. Eddig négy párton kívüli munkásőrt neveltünk kommunistává. Azt várjuk mindenkitől, hogy a legnehezebb helyzetben is becsülettel teljesítse munkásőri feladatát. Ez eddig — úgy érzem — sikerült. Ötvenhat esztendős vagyok, de szeretném a munkásőrségben ünnepelni a megalakulás negyed- százados évfordulóját... Az alakulástól Varjú Márton az egység parancsnoka. «— Huszonhármán vaunak olyan munkásőröik Dohány Imre nyugdíjas. Ta~ kács István, Győrvári Vilmos, Kaufmann Lajos és mások —, akik kezdettől viselik az afél- szürke egyenruhát. Csordás József, Sápi J ános, Bognár József, Horváth István és Szincsák István ma már fiaikkal együtt teljesítenek szolgálatot. Har- minchárom munkásőrünk most kapja meg a 10—15 évi szolgálat után járó kitüntetést. Az ő példamutatásuknak, helytállásuknak az eredménye, hogy negyedszer, s véglegesen elnyertük a serleget. A versenyt folytatjuk... A tegnap tartott ünnepi egyse,ggyű'.iésen, amelyen részt vett Barta Gyula, a munkásőrség országos parancsnokának a helyettese is, Zsák Ferenc megyei parancsnok nyújtotta át a serleget a József Attila munkásőrzászlóaljnak, akiket köszöntött — további eredményes munkát kívánva — Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára és Tóth János, a városi pártbizottság első titkára. Az ünnepi egység- gyűlést műsorral üdvözölték a balatonszemesi úttörők, majd a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport fúvószenekara adott hangversenyt. Szalai László Somogyi Néplap a. Negycdszer is elnycrtéh, s ezzel végleg birtokukba vették a megyei parancsnokság vándorscrlegét 'a siófoki József Attila zászlóalj mun- kásőrci. léka már meghallgatta a harc- I parancsot, elfoglalta helyét a Zamárdi környékén lévő er- j dőkben. Sűrű, bozótos, gödrökkel teli, igen nehéz a terep. Méterről méterre kúszva, átnedvesedett ruhában közeli- ; tették meg a rejtőző »ellensé- < get«. Mire hajnalodott, sikeresen befejezték a gyakorlatot, teljesítették a feladatot. Az értékelés: megfelelő. Előtte azonban mar kiváló, illetve jó eredménnyel hajtották végre a kötelezően előírt lőgya- korlatokat. Az alakulás óta eltelt 19 év alatt sok nehéz feladatot ol- i A kóros hegyi szakaerz parancsnoka Dániel János. Az Űj Kalász Tsz kerek! üzemében esztergályos, négy évtizede dolgozik gép mellett. A felszabadulás óta kommunista. Az ünnepségen — 14-en kapták kiváló jelvényt’ — ő a harmadik kiváló parancsnok kitüntetést vette át. — A szakasz összefogásának, helytállásának az eredménye e kitüntetés. Nálam van ifjú Csatlós István, s itt szolgái Kaposi László is, aki rajáv;/! most negyedszer érdemelte ki az egység legjobb raja kitüntetést. Tavaly a felszabadulási
