Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE NYOMÁN mm Ot év eredményei Elismerés a lelkiismeretes munkáért Új hét kezdődött Hírt adtunk arról, hogy a megyei pártbizottság január 9-i ülésén elemző jelentés és mélyreható vita alapján értékelte Somogy megye IV. ötéves tervének végrehajtását, és határozatot hozott az V. ötéves terv irányelveire, 1976 legfontosabb gazdasági feladataira. Az egész napos tanácskozás a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet szellemében mérte föl Somogy lakosságának munkasikereit, a sokoldalú fejlődés bizonyítékait. Nyíltan beszélt a hibákról, a lemaradásról is: s az ország gazdasági helyzetének ismeretében dolgozta ki az V. ötéves terv megyei cselekvési programját. Erről a munkáról, a politikai testület mérleg- készítéséről és útmutatásáról számolunk most induló sorozatunkban. HELYZETKÉP Somogy fejlődési üteme a legtöbb ágazatban elérte vagy meghaladta az országos átlagot. Korszerűbb, termelékenyebb eljárásokat és módszereket vezettünk be: javult a szervezettség, s a főbb termelési ágazatokban általában megvalósítottuk a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy megszűnt a népesség elvándorlása. és javultak a lakosság életkörülményei. A fenti általános értékeléssel azonban nem érte be a vezető testület. Ágazatonként elemezte az ötéves terv eredményeit. Mindenekelőtt megállapította, hogy a IV. ötéves terv 14,9 milliárd forintot irányzott elő beruházásra, s ezt 20 százalékkal túlteljesítettük. A beruházások hatékonysága azonban nem felelt meg a követelményeknek. A feszültségek okait jól ismerjük; munka közben is többször elemezte azokat a testület, és fontos határozatokat hozott feloldásukra. A mező- gazdaságban és a kereskedelemben túlteljesítettük beruházási elképzeléseinket, az iparhan, a szállításban és a hírközlésben azonban lemaradás tapasztalható. IPARI FEJLŐDÉS A somogyi ipar termelése öt év alatt a tervezett 45 százalékkal szemben 40—42 százalékkal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 12 százalékkal nőtt. A termelés és a létszám növekedési üteme az utolsó két évben lassult; a háromműszakos üze- mekb n munkaerőhiány, másutt szakmunkás-foglalkoztatási gondok adódtak. szemben. A gyorsabb fejlődés elsősorban az iparszerű termelési rendszerek alkalmazásának köszönhető. A kenyér gabona és a kukorica terméshozama ugrásszerűen nőtt, s már 1973-ban meghaladta az lB75-re tervezett .szintet. Ezzel szemben nem fejlődött kielégítően a takarmányok és a zöldségfélék termelése. A tervidőszakban meggyorsult a területi összevonás megyénkben. A tsz-ek száma az 1970. évi 144ről 84-re csökkent, s nagyrészt kialakultak a technikai-technológiai színvonalnak megfelelő üzemméretek. gítette ki a megye igényeit. A IV. ötéves tervben két. főiskolai rangra emelt intézménnyel gazdagodott a megye. Javult a lakosság egészség- ügyi ellátása.. Nőtt az orvosok, az orvosi és a védőnői körzetek száma, bővült az üzemorvosi hálózat. A bölcsődei helyek száma 28 százalékkal gyarapodott. ... az év negyedik hete. Rég nem látott hótakarót borított a földekre, hósipkát nyomott a házak tetejére. Az irodában dolgozók a hetesi szövetkezetben ezen a reggelen sűrűn emlegették a havat: — Na, végre egy kis telet látunk! — Bár lenne félméteres! De ez is jól jön a vetéseknek. Üj hét kezdődött. A gépműbe í helyben éppúgy kezdték meg a munkát, a kertészetben dolgozó asszonyok is éppúgy igyekeztek a község határában levő munkahelyükre, mint máskor. Csakhogy a melegágykészítés mellett most először söprűt kellett fogni, lesöpörni a fehér takarót az üvegablakokról, hogy fényt I44C0 LAKAS A tervezettnél kisebb előrehaladás tapasztalható az állat- i tenyésztésben, öt év alatt 30 termelőszövetkezeti és 7 állami gazdasági szaktelep épült; ezek működése, kihasználása azonban még nem megfelelő. A szarvasmarha-férőhelyek száma SOOO-rel, a sertéseké 74 000-rel nőtt. E telepek azonban az előirányzottnál jóval többe (kerültek, s technológiájuk is rekonstrukcióra szorul. Ezért a jövedelmezőségük sem kielégítő. A legnagyobb gondot a szarvasmarha-tenyésztés okozza, ebben nem sikerült teljesíteni a programot, mintegy négyezres lemaradás van. A tejhozam — az elmúlt három évben — a t&z-ekben és az állami gazdaságokban is csökkent. A sertésállomány mintegy 35 százalékkal nagyobb az előirányzottnál. Sajnálatos, hogy 1975- ben — az előző évihez képest — 7 százalékkal csökkent az állomány. A mezőgazdasági beruházások révén számottevően javult az anyagi, a műszaki ellátottság, és egyre több, jól képzett szakember segíti a gazdálkodás színvonalának javítását. Ütemesen fejlődött és új I üzemekkel bővült a somogyi . gépipar; terven felüli beruhá- 7,4 MILLIARD zásokat valósítottunk meg a könnyűiparban. Az élelmiszeripar, különösen a húsipar azonban még nem tudja feldolgozni a mezőgazdaság kínálta termékeket. Fejlődés A somogyi kereskedelem áruforgalma a tervezettnél és az országos átlagnál is gyorsabban, évi 9—10 százalékkal lének korszerűsítésében; új profilok és termékcsoportok gyártása honosodott meg. Az ipar széttagoltsága azonban sok gondot okoz. Jellemző és figyelmeztető észrevétel, hogy az állami ipar 166 telephelye közül 118-ban még mia is száznál kevesebb, átlagosan 24 munkás dolgozik. A IV. ötéves terv kiemelt feladata volt az építőipar teljesítőképességének fokozása. A tervezett gépi fejlesztés nagy része megvalósult, a korszerűbb technika azonban — a mélyépítés kivételével — nem növelte eléggé az építőipar teljesítőképességét. Nem javult megfelelően az eszközök kihasználása, a magasépítés és szerelés hatékonysága, az építőipari szervezetek együttműködése sem. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy jóllehet a terv az építőipar termelésének 76 százalékos növekedését írta elő, ebből mindössze 40—42 százalék valósult meg. Az évenként elutasított építési igények átlagosan meghaladták a százmillió forintot. Nem fejlődött kielégítően a szövetkezeti építőipar, romlott a Tö- VÁL-ok helyzete. Így csak más megyékből származó építőipari szervezetek segíthették megteremteni az építési igény és a teljesítőképesség közötti átmeneti összhangot. TERMELÉSI RENDSZEREK öt év alatt — a tavalyi visszaesés ellenére is — 18—- 20 százalékkal nőtt a somogyi mezőgazdaság termelése a tervezett 15—16 százalékkal 7,4 milliárd forintot. Az áru ellátás általában megfelelő volt, a választék, a minőség és a területi elosztás azonban kívánnivalót hagyott maga után. Egyes áruféleségekből átmeneti hiányok is keletkeztek. A kereskedelmi hálózat- fejlesztés döntő része Kaposváron és a Balaton-parton valósult még. Ezért a megye egyes részein további feszültség tapasztalható. Az idegenforgalom a tervezettnél jóval nagyobb mértékben fejlődött, s már 1974-ben elérte az 1980-ra tervezett szintet. Az országos szervek segítségével sikerült megoldanunk a gyors fejlődésből adódó fejlesztési és ellátási feladatokat. Továbbra is a kevés szálláshely okozza a legtöbb gondot. A tervidőszakban tovább fejlődött a megye közúti és mtsúti hálózata; a kaposvári és a siófoki vasútállomás rekonstrukciója azonban pénz-, hiány miatt elmaradt. A közlekedési vállalatok általában túlteljesítették ötéves tervüket. A tervezettnél gyorsabban nőtt a közúti személy- és áruszállítás. A tömegközlekedés kulturáltsága azonban a fejlesztés ellenére sem volt kielégítő. A járatok nem alkalmazkodtak eléggé a munkásszállítás igényeihez, nőtt a zsúfoltság. A tervezett 64-gyel szemben több mint száz általános iskolai tanterem épült. A társa-* dalmi összefogás eredményeként nőtt az óvodai helyek száma is. Fejlődött a középiskolai hálózat, de nem eléAz elmúlt öt évben a tervezettnek megfelelően alakult megyénk lakosságának élet- színvonala. A munkások reálbérének növekedése — a központi intézkedések hatására meggyorsult, a parasztság jövedelme pedig elérte az ipari munkásokét. Nőtt a társadalmi juttatások aránya. Megépült Somogybán a tervezett 14 400 lakás, jóllehet nem az előirányzott összetételben. Az állami és az OTP-s lakásépítésben lemaradás, a ma- j Körben gánlakások és a családi házak építésében túlteljesítés állapítható meg. A kedvezőtlen arányeltolódás különösen Kaposváron és két másik városunkban okoz feszültséget. Az öt év alatt megkétszereződött a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma, a közcsatorna" val ellátott lakásoké pedig másfélszeresére nőtt. Megépült a balatoni regionális vízmű, mely a parti településeket kapcsolta be a vízhálózatba. Végül is megállapította a testület: az ipar és az építőipar mérsékeltebb, a mező- gazdaság, a kereskedelem, az idegenforgalom és a kommunális ágazat tervezettnél nagyobb fejlődésével, a beruházás lényeges túlteljesítésével végrehajtottuk a megye IV. ötéves tervét. Nem mulasztotta el kifejezésre juttatni a megyei pártbizottság: »Elismerés, tisztelet és megbecsülés jár azoknak a munkásoknak, termelőszövetkezeti parasztoknak, értelmiségieknek, párttagoknak és pártonkivü- lieknek, akik szorgalmas, lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak az eredményekhez. (Folytatjuk.) fehér hótakaró, az üvegablakok alatt a tavaszról beszélnek az üdezöld káposztapalánták. kapjanak, egészségesen neve lődjenek a zsenge káposztapalánták. Kint tél van, de ezek a kis növénykék már a tavaszról beszélnek. — Ez lesz az első árunk a piacon — jegyzi meg a kertész. Tulajdonképpen ez az egyetlen kinti munka, amelyet tegnap a havas határban végezhettek. A tennivaló ezekben a napokban a falak között, az irodában sokasodott meg. A szokásos hétfői megbeszélésen, amikor a heti feladatokat határozzák meg a vezetők, . tegnap sok fontos témáról esett szó. A számvitelben dolgozók a zárszámadás utolsó, szakaszához érkeznek; lassan ösz- szegyűlik minden adat, ezen a héten a legfőbb feladat a teljes önköltség feldolgozása. Minden perc drága ilyenkor, ezért is kérte Nagy Lajos főkönyvelő: ha lehet, egyéb ügyekkel ne zavarják a számvitelben dolgozókat. De nemcsak ők foglalkoznak ezzel a témával. Csoportonként, munkaterületenként már korábban megkezdődött, és ezen a héten be is fejeződik egy sajátos párbeszéd. Sajátos és zárszámadás előtt szokásos. A terület irányítója a szövetkezet valamelyik első számú vezetőjével együtt kisebb cső- ' portonként beszélget az embe- rekkel. Tisztáznak minden ki- ■ sebb-nagyobb személyes prob- 1 lémát, szót váltanak a múlt I évről, no meg a feladatokról 1 is. Ezen az előzetes eszmecserén egy kicsit mérlegre kerül kinek-kinek a munkája, a dolgozóké is, a vezetőké is. Ez ! utóbbi azárt lényeges, mert- a J mostani zárszámadáson veze- , töségválasztás’ is lesz. Amíg a főkönyvelőnek és apparátusának a gondolatai a múlt év körül forognak, Szabó József főmezőgazdász figyelme már a jövőre összpontosul. Tegnap megállapodtak hogy január 31-ig az ez évi, február 15-ig pedig az ötéves tervnek készen kell lennie. A fő irányelvek megvitatása után minden ágazat önállóan készíti el programját, ebből ' épül föl a gazdaság egészének a terve. — Csak érdekességként említem — jegyzi meg Simon Gyula, a pártvezetőség titkára —, hogy ettől az évtől be akartuk szüntetni a dohány- termesztést. A csombárdi aasszonyok »interpellációt« nyújtottak be: márpedig ők nem mondanak le róla, mivel ez nekik egész évben ad munkát. Így azután körülbelül hét hektáron — ehhez megvannak a dohánypajták is —• megtartjuk .ezt a növényt. Egyszóval sok mindenre kell figyelemmel lenni a tervkészítéskor. Ránéz a naptárra. — Sűrű lesz ez a hét is. Kezdődnek a beszámoló taggyűlések, a vezetőségválasztással kapcsolatban dolgozik a ielölő bizottság. Mit mondjak? ... Nem lehet unatkozni. Reggel még rág nem látott hótakaró borult a földekre, délre már olvadni kezdett. Hetesen' új hét kezdődött, az év negydik munkahete. Vörös Márta Egy és negyed millió vásárló II takarékosságról felelősséggel Lakatosok, szerelők, a műszaki főosztály dolgozói tartoznak a Kaposvári Húskombinát 3-as számú párt- szervezetéhez. Olyan emberek, akik az egész üzemet járják, s véleményüket sok helyről szerzett tapasztalattal ' támasztják alá. Amikor Keczeli' József párttitkár a múlt évet értékelő vezetőségi beszámolót ismertette, gyakran hivatkozott az egész Vállalatot érintő intézkedésekre. Egy éve új vezetőségre bízták a 48 tagú alapszervezet munkájának irányítását. Kevés tapasztalattal, de lelkesen láttak munkához — mondták az alapszervezet tagjai —. »gyakran láttuk, hogy a műszak végeztével még egy fél műszakot az üzemben töltött a vezetőség: akkor jutott csak idejük az alapszervezet ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátására«. Az eredményeket rövid tőmondatokban foglalta össze a vezetőség. Az alapszervezet minden tagja teljesítette párt- , megbízatását, ez az eredmények forrása. Javaslatukat figyelembe véve szigorították meg az anyag- és munkaidőelszámolást, intézkedtek a gazdasági vezetők az energiatakarékosságra. Az alapszervezet minden tagja részt vett a kommunista műszakokon, s vállalta egy óvoda patronálá- sát. A műszaki főosztályhoz tartozó területen hat szocialista brigád dolgozik. Tevékenységük — mint Brutyó Béla megfogalmazta — meghatározza a nem éppen új, de még jól használható gépek, berendezések üzemképességét. A hat brigádból — a legutóbbi értékelésen — három kapta meg a szocialista címet. A másik hármat a munkafegyelem megsértéséért elmarasztalták. Amikor a munkáról esett szó, elhangzott egy elgondolkodtató javaslat is: az eddiginél sokkal jobban kell tájékoztatni az embereket az új intézkedésekről. Mert — mint Szabó Rudolf mondta —- a szigorúbb anyaggazdálkodásból az emberek először csak azt vették észre, hogy (bonyolultabb lett a raktárból megszerezni egy alkatrészt. Az anyaggal oly módon is lehet takarékoskodni, hogy vigyáznak rá az üzemben. A vízcsapok közül a drágák tűnnek el, s ezért kérdezték a taggyűlésen: »Csak a két- háromezer forintos csaptelep jó nekünk? A hatszázharminc forintos nem?« Takarékoskodni mindennel lehet és kell. A felszólalásokból kiemelt töredékek jól bizonyítják ezt. Rofrics Károly így fogalmazott: »Többször elmondtuk már, mégsem történt változás. Amikor mi — műszak végeztével — kél órakor kijövünk a műhelyből, azt látjuk, hogy az emberek mennek ki a kapun. Mire lejárt a műszak, megmosakodtak, átöltöztek már. Akaratlanul is megfogalmazódik a kérdés: az ottani vezetőktől nem követelik meg. hogy betartsák a munkafegyelmet?« Kovács Endre: »Amikor értékeltük a takarékossági intézkedési tervet, azt állapítottuk meg, hogy jelentős volt íz üzemben a sómegtakarítás. Ezt dicsérni lehet, de kiderült, hogy a csúszós utakat — ahova korábban sót szórtak, most hullámpapín-al takarják be. Ez viszont látszatmegoldás,.. Egy másik példa: a vállalat egy köbméter vizet a saját kútjaiban öt forint tíz fillérért állít elő. A várostól ennél drágábban vásárolja. Ha az ember végigmegy az üzemben, azt látja, hogy a lefolyókba dugják a gumicsöveket, s ha kell, ha nem, engedik a vizet. A saját pénzünket engedjük el... A hűtőházban akkor is égnek a villanyok, ha nincs rájuk szükség.« Higgadtan, felelősséggel mondták el mindazt, amit az üzemben észrevették, s feladatul adták a pártvezetőségnek: szorgalmazza e gondok megoldását. Az idei munkaterv éppen az itt .elhangzott javaslatokat figyelembe Véve készült. Ebből az is megállapítható, hogy a vezetőségnek — a múlt évben szerzett gyakorlattal — az idén sem lesz kevesebb munkája. Feladatai [ megoldásában azonban mindig I számíthat a negyvennyolc ta- I gú alapszervezet segítségére. Dr. K. I. Azt is lehetne mondani: a kereskedelmet az időjárás a »markában tartja«. Jó példa erre a Somogy Áruház, ahol nagy gonddal készültek , a télre, elsősorban a meleg ruhaneműk beszerzésével, nagy választék biztosításával. Ám az enyhe idő megadta a »kegyelemdöfést«: korántsem fogyott ezekből annyi, mint amennyire számítottak. Az áruház 1974. december 2-án nyílt meg. Az első hónapban 45 millió forint volt a forgalmuk. A vezetők tudtak : ez többet nem fog meg- I ismétlődni. A vásárlók »ki I voltak éhezve« egy modern ' áruházra és a hatalmas árukészlet is kínálta magát. A múlt évre 245—250 millió forintos forgalmat terveztek, de »csak« 240 milliót értek el. Ebben viszont már szerepe volt az időjárásnak is ... A legerősebb hónap a de- I cember volt, amikor 35 millió forint gyűlt össze a pénztárakban. Az áruházban 1975ben összesen 1 millió 215 ezer ember fordult meg. Ebben az évben — korábbi kereskedelmi gyakorlatukat ’fenntartva — élnek a több csatornás beszerzés adta lehetőségekkel. Ott vásárolnak, ahol többet, jobbat, szebbet adnak a nagykereskedelmi partnerek. Legfontosabb céljuk az, hogy a legújabb modellekkel, árucikkekkel rövid időn belül megismerkedjenek a spmogyi vásárlók. A nagy forgalom zökkenő- mentes lebonyolítását . belső átszervezések segítik. Az első év tapasztalatai alapján úgy helyezik el az egyes szektorokat, hogy minden vásárló könnyen hozzáférjen a keresett cikkhez. Az áruházban 1976-ban 15 százalékos forgalomemelkedésre számítanak. Nagyobb figyelmet fordítanak a kirakatokra, s céljuk, hogy ezek kulturáltságát. ízlésességét, kereskedelmi hasznosságát tovább javítsák. Kattognak a gépek, készül a zárszámadás.
