Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
Az osztályvezetőnő V izsgaidőszak Szenvedéllyel beszél: — Azt mond ják egyesek, —- szerencsére kevesen vannak hogy talán a kelleténél is többet foglalkozom a cigá- nvakkal. Jöjjenek el velem, járják végig a járásban levő tizenöt telepet, a pádpusztait, a taranyait vagy az őrtilosit. Győződjenek meg milyen körülmények között élnek. Akkor bizonyára megértik, miért akarok segíteni, hogy ezek az emberek kulturáltabb környezetbe, kerülhessenek, a gyerekek óvodába, iskolába járhassanak. Dr. Fazekas Sándomét, a Nagyatádi Járási Hivatal műszaki osztályának vezetőjét hallgatva megértem azokat a munkatársait, akik elsősorban ezért a szenvedélyességéért becsülik, dicsérik. — Tavaly 44 cigánycsalád vett igénybe ‘kölcsönt, s vásárolt vagy épített házat járásunkban. Nem aiz én érdemem. Azoké elsősorban, akik megértik, hogy ezeket az embereket nem hagyhatjuk sokáig az általuk megszokott környezetben. Somogyszobom ma már nincs cigánykérdés. Ez annak az eredménye, hogy a tanács és a pártszervezet vezetői, a társadalmi szervezetek. az orvos, a pedagógusok mind, mind segítettek. Ezt tapasztalam Lábadon. Kutason es Hánamfán is. Zákányban, ötvöskónyíbam, Segesden és Mikében ugyancsak fontosnak tartják a változtatást a jelenlegi helyzeten. Ha így tesznek mindenütt, akkor 1980-ra nem lesznek cigánytelepek járásunkban. Nem ez az egyetlen fontos feladat, amellyel dr. Fazekas Sandámé naponta foglalkozik. — Itt van járásunkban a ’akásépítés. Csurgón, mi is hibáztunk, nem figyeltünk eléggé a munkára, késésben vagyunk 31 lakás átadásával. Kéthavonta rendszeresen beszámoltatjuk a tanácsot és a kivitelezőt is. Négy törpe vízmű épül az idén. járásunkban: Berzencón, Háromfán, Zákányban és Tapsonyban, Hatodik éve húzódik a Csököly —Kutas (közötti híd építése, néha .. nevetséges okok miatt késik a befejezés. Az idén erre is pontot szeretnék tenni. A napokban Budapesten tanácskozom Iharosberény rendezési tervével kapcsolatban, azután Pécsen tárgyalok. Van olyan hónap. hogy munkaidőm hatvan-hetven százalékát távol a hivatalomtól töltöm. Sajnos a sok jelentés, statisztika nagyon sok, haszno- j sabb munkára 1 fordítható energiámat rabolja el. — Nem tapasztalja, hogy | egyes tervezők, kivitelezők lebecsülik, csak azért, mert nővel állnak szemben? — Egy-egy tárgyalásra alaposan felkészülök. A tanácsi vonalon dolgozó műszakiak és más beosztásúak is tisztelnek, lebecsülést nem tapasztaltam. S hogy ez szakmai vonalon se következhessen be, tanulok, képezem magam. A műszaki egyetemen vízmér- nökként végeztem, most jelentkeztem kétéves, településfejlesztési szakra, amelyet levelező úton fogok elvégezni. Ez az első munkaihelye az egyetem elvégzése után dr. Fazekas Sándoménak. Tevékenységét 1970-ben gyakornokként kezdte, volt megbízott osztályvezető, most pedig ő irányítja a műszaki osztályt. — Budapesten élt, hogyan tudott belei! leszkedni az új környezetbe? — A munka érdekelt, vonzott, tanulni, szórakozni pedig itt is lehet. A hivatalban jó a légkör, nemcsak beszélnek a Változás két állami gazdaságnál Megyénk két állami mezőgazdasági üzeménél jelentős változásokkal köszöntött be az idei esztendő. Greguss Lászlótól, az Állami Gazdaságok Őrnőpolitikáról, hanem azt következetesen végre is hajtják. Jó volt hallgatni dr. Fazekas Sándomé szavait, terveit, s jó volt hallani róla a kedvező véleményeket. A hivatal pártszervezetének, kommunistáinak elismerését, akik előtt taggyűlésen számolt be, hogyan kíván változtatni a járásban élő négyezer cigány helyzetén. Tisztán látó ember, aki tudja: nem elegendő az egyetemen megszerzett szakmai tudás. Ötödik éve osztály- vezető, ez idő alatt kitüntetéssel tett államigazgatási vizsgát, elvégezte az esti egyetemet, s most újból tanul. Két éve, április 4-én megkapta a Vízügy kiváló dolgozója kitüntetést. — A legboldogabb akkor vagyok, ha munkámat közmegelégedésre végezhetem. Akkor is boldog vagyok, ha azok a cigánycsaládok, melyek az én segítségemmel kerültek új környezetbe, fölkeresnek, beszámolnak életükről, a gyerekek tanulásáról, arról, hogy mennyire más most a sorsuk. Ilyenkor érzem, hogy nem volt hiábavaló a fáradozásom. Szalai László A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola aulájában, a tanszékek folyosóin több emelet magasságban hullámzik a félévi vizsgák hangulata. A pezsgő légkör szinte kínálja az alkalmat: megszólaltatni az egyik diákot egy számára izgalmasnak ígérkező szigorlat előtt, a másikat egy sikeres számadás után. Megkérdezni a vizsgabizottság tagjait: a fiatal tanárokat, akik még maguk is testközelben érzik a vizsgadrukkot, az egyik kar igazgatóját, aki sok éves oktatói tapasztalattal értékeli és bírálja az eseményeket. Azután újra elvegyülni ’a folyosókon, hallgatni a hallgatókat. Magas és magabiztos másodéves, határozott fellépéssel, kulturált mondatok, jó beszédkészség. E pillanatban lép ki a szigorlatról, tárgyilagosan, szinte derűsen fogalmaz. — Kevés volt a felkészülési idő. A vizsga légköre oldott, szinte segítőkész, az érdemjegy azonban fájóan alacsony ... Tapintatosan kerüljük az ilyen kifejezéseket, mint az elégtelen és az utóvizsga, vagy ahogy a hallgatók mondják: uvé. Búcsúzik, és kéri, hogy maradhasson névtelen egyelőre. Legalábbis addig, amíg néhány sikeres vizsga nem ellensúlyozza a mai sikertelen produkciót... Az üzemszervezési szakon a növénytermesztés technológiájának vizsgái folynak. Hat fiú ül körben, fojtott hangon, gyorsan pergő mondatokat váltanak. Wavika Tibor másodéves: — Nem örülünk év közben a zárthelyinek (írásbeli beszámoló időszakonként), vizsga előtt azonban megnyugtató tudni, hogy egy bizonyos kép már kialakult a tudásunkról. Ennek értékét kell a vizsgán megemelni. Bíró Lajos ugyancsak másodéves; szerinte is segíti a felkészülést a szakaszonkénti beszámolás lehetősége. Arra a félig tréfás, diákugrató kérdésre, hogy a vizsga hány százalék szerencse és hány százalék tudás, a jelenlevők köz- felkiáltással megszavazzák a 60—40 százalékot. Persze, ők még vizsga előtt vannak. Az általános állattenyésztési kar másodévese, Németh Tamás fél perccel a sikeres szigorlat után a következőket mondja: — Nekem túl hosszú volt a' felkészülési idő. Az emberr ilyenkor »túltanulja« magát. Hasznos olvasni a témákat érintő szakirodalmat. Mindegyikünk azzal a speciális területtel foglalkozik behatóbban, amelyik különösen érdekli. Számomra ez a vadászat és a vadgazdálkodás. Dr. Fehér István tanszék- vezető tanár, az általános állattenyésztési kar igazgatója. Első kérdésünkre, hogy mi az oka a szombat-vasárnapi vizsgáztatásnak, ezt válaszolja: — A hallgatók kérésének adtunk helyt, mivel a két szigorlat, kollokvium közötti időszak növelése jobb felkészülésre ad lehetőséget. A tantestület szívesen hozzájárult a kéréshez azért is, mert az üzemmérnök-kiegészítőt végzők államvizsgái ugyancsak most esedékesek. Örömmel állapítottam meg, hogy a hallgatók felkészültsége lényegesen javult. Jobb a középiskolás anyag, eredményesebben tudjuk kiválogani a leendő elsőéves hallgatókat. A kedvező eredményt oktatóink hatékony munkájának, az oktatási színvonal fokozatos emelkedésének is köszönhetjük. Kérésünkre, hogy a legfrissebb élményeiről, benyomásairól beszéljen, a most zajló vizsgákkal kapcsolatban, ezt válaszolta: — Az alapozó tárgyak közül fel kell figyelnünk a matematikára. A hallgatók középiskolából hozott tudománya bizony hiányos. Oktatóink erőfeszítéseket tesznek, hogy ezeket a hiányokat pótolják. Az építészet tantárgyához nincs megfelelő jegyzet. Ügy véljük, a gyakorlatba kikerülő üzemmérnököknek el kell igazodniuk a terepadottságok és az épületek elhelyezésének lehetőségei között. A kémia oktatás eredményei a tavalyiakhoz viszonyítva kedvezőek. A takarmányozástan szigorlati vizsgáit épp most hallgattam meg. A hallgatók felkészültsége jó, az összefüggések feltárásának készsége pontos képet ad tárgyi tudásukról. Szabó László tudományos munkatárs, a vizsgabizottság elnöke szerint már a válaszadás első harmadában kitűnik, hogy a hallgató elméleti vagy gyakorlati beállítottságú szakember lesz-e. A központi aulában, ahol vidám-tarka fotelek sorjáznak a földig érő üvegablakok mellett, tarka Indexszel vár vizsgára Hoffmann Flórián a harmadik évfolyamról. Az eddigi vizsgák eredménye: jeles, közepes, elégséges, ö már a gyakorlati életre készül, tervez. Falura megy, termelőüzembe. -Falusi gyerek, számára nem lesz új az életforma. Arra a kérdésre, hogy gondolt-e rá: mint a falu új, fiatal értelmiségije, egy bizonyos emberi magatartásformát, stílust is képvisel majd szűkebb hazájában, nevetve válaszolta: Erre eddig nem gondoltam. Nyílt, egyenes mondatai, gyors és határozott megnyilatkozásai rokonszenvesek, oldottak. A stílus kérdéséhez Görgesits Károly is hozzászól, s miközben örömmel nyugtázza a frissen szerzett jelest, a kifejezésben gondokról szól. A stílusnehézségeket általában segítik áthidalni a tanárok, ha a válasz egyébként jó. Hogy mi nem jó? Például az, hogy nyakkendő nélkül nem lehet vizsgázni. Mikor vizsga előtt amúgy is szorítja valami az ember torkát... Az üvegfalak túlsó oldalán hullani kezd a hó, idebent kellemes meleget zümmögnek a fűtőtestek. Zsong az aula. Január van, vizsgaidőszak. Bedő Ildikó Sok áru a kis holtokban (Tudósítónktól.) A múlt év decemberében három napon át vizsgálódtak a szakemberek a balatonbog- lári áfész körzetében. Azt nézték meg, hogy milyen a kül- , területek, kisközségek és puszták lakóinak az ellátása áruval. A tapasztalatokat Balatonszárszón értékelték. A megyei tanács határozatot hozott tavaly a kisközsészágos Központja Somogy megyei Főosztályának főagronó- musától kértünk tájékoztatást arról, melyek ezek a változások, és hogyan hatnak ki az érintett üzemek termelésére. Január 1-én a Bárdibükki Állami Gazdaság átvette a bárdudvarnoki Munkásőr Termelőszövetkezetet. Ezzel az állami gazdaság területe mintegy 2700 hektárral növekszik, ebből 600—800 hektár szántóföldi művelésre nem alkalmas. Az előkészítés lényegében még a múlt évben megkezdődött: az állami gazdaság bérmunkában elvégezte a termelőszövetkezet részére az őszi búzavetést, a kukorica betakarítását, és immár saját munkaként az őszi mélyszántást. A f elszámolást az e célból alakított bizottság jelenleg is végzi. Szerelőik, műhelydol- gozók, traktorosok és kombáj- nosok váltak tsz-alkalmazot- takból állami gazdasági dolgozókká. A másik változás: ugyancsak az idén január 1-én került a Fejér megyei Pélpusztai Állami Gazdasághoz a Da- ránypusztai Állami Gazdaság. Ez a speciális profilú — illóolajos és gyógynövények termelésével, illetőleg lepárlásával foglalkozó — mezőgazda- sági nagyüzem mintegy 1200 hektáron gazdálkodik, s azzal, hogy a pélpusztaiak átvették, ennyivel csökkent a somogyi állami gazdaságok területe. Ennék több minit kétszerese viszont a növekedés a Bárdibükki Állami GazdaságMibő! lesz a fácán? Keramitlapból és fácántojásból. E kettő »együttműködésének« eredményeként lehet fácánokat lőni a Lábod környéki csalitokban, erdőszéleken, mezőkön. Hogyan kerül ide a kera- mitlap? Pontosabban: hogyan kerül az erdőbe, és mi köze a fácánokhoz? Kénytelen vagyok leírni a kifejezést: mobil gázos műanya. Az apróvadtenyésztéssel — és ezen belül a fácánneveléssel — foglalkozó szakemberek nem találtak ki jobbat. Sem az elnevezésnél, sem annál a szerkezetnél, amelyet ez a szó jelöl. Ma már a korszerű vad gaz- dálkodás követelményeinek megfelelően a fácánokat is »nagyüzemileg termelik«. Több istálló sorakozik egymás mellett, hetvenszer tizenegy méteresek. A múlt évben a Lá- bodi Állami Gazdaság vadgazdaságában eszel a módszerrel 15 ezer fácánt neveltek föl, s engedték szabadon. Csakhogy... Feltörték a tojás héját Itt a szó már dr. Galamb Gáboré, a vadgazdaság vezetőjéé: — Az a tizenötezer már csak végeredmény. Több mint 45 ezer tojást raktunk a keltetőgépekbe, a kikelt naposfácánok száma azonban alig volt több, mint 26 ezer. Vagyis mindössze 57 százalékos a ke- lési arány. Ezeket a csíkos kis madarakat a hagyományos kifutókkal ellátott istállókban neveltük. Áz elhullás 20 százalékos volt... Az apró állatoknak megfelelő tér kell. Pontosan ki is számítják, hogy az előbb leírt nagyságú istállókba hány fér, s itt mennyi ideig maradnak. Nem mindig »stimmel« azonban minden! Például hideg napok jöhetnek egymás után, és a fácánokat 4—5 hetes korukban nem tudják szabadon engedni, mert elpusztulnának. Közben azonban már feltörte a tojások héját a következő generáció, de több istálló nincsen. Szorosabbra kell venni a helyet, a zsúfoltság nagy lesz, s ennek eredményeként a madarak állandó stressznek vannak kitéve. — A fiatal fácánok —mondja dr. Galamb — szabályosan infarktust kapnak! Ezért — meg a stressz eredményeként gyakran fellépő kannibalizmus miatt — van a húszszázalékos, úgynevezett nevelési elhullás. Nemcsak a fiatal madarakat sajnálja mindenki, hanem ez jelentős anyagi veszteséget is jelent. A megoldás: több istállót kell építeni. Ez azonban nagyon drága: 2—2,5 millió forintba kerül egy hetvenszer tizenegy méteres. Egy párizsi presszóban Jó pár hónapja már annak, hogy egy hűvös napon dr. Galamb Gábor beült az egyik párizsi presszó nyitott teraszára, az ernyő alá. Ami azonnal feltűnt neki: mindenki ingujjban volt, és mégsem fáztak ... Egy gázszerelő szakemberrel — már itthon — leültek tanácskozni: hogyan lehetne a francia fővárosban látottakat a lábodi erdőkben hasznosítani. Négy nap múlva elkészült a prototípus, az első mobil gázos műanya. 200—250 kis madár fér ernyője alá. A »hölgyről« érdemes egy kicsit bővebben is szólni, mert elképzelhető, hogy gyökeresen megváltoztatja a fácánnevelést. — Nagyon egyszerű szerkezet. Nem kell hozzá más — mondja dr. Galamb Gábor —, mint egy 22 kilogrammos gázpalack, egy keramitlap, egy csonkakúp alakú ernyő, az égőfej, a lécváz a 2,5-szer 3 méteres fóliasátorral. A következő előnyei vannak: lényegesen ( kisebb az elhullási százalék; a csibék életképesebbek; az üzemeltetés olcsó; 30—40 százalékkal csökken a takarmányszükséglet; a sátrak mozgathatók; alkalmas a berendezés a nagyüzemi tenyésztésre. De a legfontosabb: nem kell egy istállót két és fél millió forintért felépíteni. Így a vadásztársaságok is meg tudják vásárolni. Mi 1975-ben 65 ezer forintért annyi ilyen nevelőt tudtunk felállítani, amennyi megfelel egy hetvenszer tizenegy méteres istálló-] nak. A gáz termelte hőt a kera- mitlappal sugárzó hővé alakítják, az infravörös egy olyan értékes tartományában, amely élettanilag a madarak minden igényét kielégíti — azaz kitűnően helyettesíti a természetes napfényt. Ez az újfajta nevelő működésének a lényege. Ügyetlen fácánok Persze ehhez még számos apróságot lehetne hozzátenni. Például az istállókban nevelt fácánok meglehetősen »bo- cák«: nemigen tudják például, hogy mi a szélvihar, hogyan zörög a haraszt. A gázos műanyákat az erdőbe telepítik, abba a környezetbe, ahol majd a madaraknak felnőtt korukban megkell élniük. Könnyen mozgathatók a nevelők, szabadon lehet választani a helyek között. így elevenebbek is a kis madarak, sőt... — Megfigyeltem egyszer — mondja a vadgazdaság vezetője —, hogy egy »istállós fácán« nem tudott elkapni egy futkosó pókot. Mindig elkésett, a csőre a bogár mögött koppant a falon. Ügyetlen volt, elszakadt a természettől. Így szabaddá válás után is könnyebben elpusztul. Bezzeg az újak! A múlt évben 3850 kis fácánt neveltek föl az új módszerrel, a fóliasátrakkal védett anyák segítségével. Bár csak kísérlet volt, az elhullás mégsem érte el a kilenc százalékot. A hangyákat, pókokat pedig ügyesen elkapkodják. — A kis nyavalyások! Olyan elevenek, mint a'z ördögök... — mondja dr. Galamb Gábor. Mészáros Attila gek, peremteriileték és puszták ellátásának javításáról. A bogiári áfész-nek nem kellett szégyenkeznie a szárszói értekezleten, mert a fejlődés — a vizsgálat megállapítása szerint — számottevő volt. — Szabó József, a szövetkezet párttitkára tájékoztatott a körzetükbe tartozó puszták ellátásáról. Ennek a szövetkezetnek a feladata Rádpuszta 60, Irmapuszta 22, Jazvina- puszta 28, Vadépuszta 41 és Vutyapuszta 55 családjának az ellátása. Ezekben a boltokban arra törekszenek, hogy a mindennapi élethez szükséges cikkeket megtalálják a vásárlók. A boltok készlete 60— 100 ezer forint értékű. A puszták mindegyike megközelíthető gépkocsival, van bekötő útjuk, így a nagykereskedelmi vállalatok gépkocsijai helybe szállíthatják az árut. Kenyér kétnaponként, a tej és a tejtermék naponta — legrosszabb esetben kétnaponként — érkezik. A húskombinát a megrendelések szerint — télen a disznóvágások miatt kevesebb az igény — hetenként legalább kétszer szállítja az árut. A FÜSZÉRT gépkocsijai hetenként egyszer viszik a megrendelt cikkeket. Többször sajáti járműveket is használnak az 'áruszállításhoz. A szövetkezetnek van cukrászüzeme, így előzetes megrendelések alapján — különösen hétvégeken — érkezik nagyobb mennyiségű krémes, torta és más sütemény ezekbe a pusztai boltokba, ahol mindenütt van legalább két hűtőszekrény. Van miből vásárolniuk az itt lakóknak — ezt igazolja, hogy a kis üzletek félmillió és egymillió forint közötti forgalmat érnek el évente. Tavaly sokat javult az ellátás; Irmapusztán például 42, Jaz- vina pusztán 45 százalékkal több árut adtak el, mint az előző évben. Törődnek azzal is, hogy a boltok tiszták, rendesek legyenek. Évente festik, tatarozzák az üzleteket. Az áfész megállapodást kötött a somogybabodi és a lát- rányi termelőszövetkezettel meg á Balatonboglári Állami Gazdasággal, hogy ezekben, a kis üzletekben mindig legyen friss zöldség, gyümölcs is. nél, aihol a Munkásőr Tsz földjeivel gyarapodott a me- 1 zógazdasági nagyüzem.
