Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
A vártnál több kukoricát vesznek át A szár sem mellékes FALUGYŰLÉSEN A fiatalok véleménye December elsején mintegy 1600 hektáron volt kint a kukorica a somogyi termelőszövetkezetek földjein. Az időjárásból következtetve ma már alig lehet kint valami: a száraz napok kedveztek ennek a munkának. A kombájnnal történő betakarításnál egyszerre kerül le a teljes növény a tábláról, a kézi vagy gépi csőtörésnél azonban ott marad a szár. Ezt többféleképpen hasznosíthatják: készítettek belőle silót a gazdaságok, de földre is szecskázták, műtrágyával »-erősítették«, és talajgazdagító anyagként leszántották. Azt is láttuk (ezt ábrázolja képünk), hogy felaprítva alomnak gyűjtötték össze. Mindemképpen célravezető a kukorioaszáír hasznosítása, ugyanis nem olyan »melléktermékről« van szó, amelyet nélkülözhetnének gazdaságaink. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tegnapig 15 574 vagon kukoricát vett át a megye mezőgazdasági nagyüzemeitől, s úgy számolnak, hogy az év végéig ez a mennyiség 16 Megtakarított munkaórák Ügyintézés a gyárban Még kevesen ismerik Nem mindenki tudja, hol és hogyan intézze el az ügyeit. Az eligazításra nagyon sok helyen van lehetőség. Az egyik legfiatalabb fórum a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Jelenleg már öí helyen működik ilyen a megyében, kettő hamarosan egyéves múltra tekint vissza. Sok vállalatnál tervezik e szolgálat bevezetését, éppen ezért érdemes közreadni az eddigi tapasztalatokat. A szakszervezetek az üzemi dolgozók jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme céljából szervezik ezeket a fórumokat. Ezek a jogi tájékoztatáson, a tanácsadáson kívül a jogi képviseletet is ellátják, ha erre szükség van. Nagyon érdekes összesítés készült az öt somogyi jogsegélyszolgálat ügyeinek összetételéről. Ebből kitűnik, hogy a családjogi, a polgári jogi ügyek szerepelnek a legnagyabb arányban. Jóval kevesebb a munkajogi, a társadalombiztosítási, s legkevesebb az állam- igazgatási ügy. Ha a várthoz viszonyítunk, akkor sok a munkajogi, a társadalombiztosítási ügy, hiszen erre más fórumok is választ adtak eddig is. Azok a dolgozók, akik elmennek a fogadóórára, többnyire azonnal megkapják a tájékoztatást. Olyan is előfordul, hogy segítenek okiratok elkészítésében, beadványok megírásában. Jogtanácsosok, nyugdíjas jogászok, jogi végzettségű vezető beosztásúak állnak rendelkezésükre. Az eddigi tapasztalatok szerint nagy előny, hogy bizonyos ügyekből nem lesz tengerikí- gyó, simán, döntőbizottsági eljárás nélkül pontot lehet tenni a végére. Erre az elektroncsőgyárban, a kaposvári mentőállomáson is volt példa. Még kevesebb időt venne el az ügyintézés, ha a jogsegélyszolgálathoz fordulók elvinnék a szükséges iratokat. Elképzelhető a beavatkozás akadálya, ha megemlítjük, hogy van, ahol háromhetenként van fogadóóra. Nagyon sok panaszt csak a tanácsnál lehet elintézni. Éppen ezért fontos, hogy a jogsegélyszolgálatok vezetői megtették az első lépéseket a köztük és a tanácsok közötti kapcsolat ‘kiépítésére. Amikor tájékoztatást, felvilágosítást kémek, készséggel és gyorsan megadják a tanácsokon. Elismerésre méltó, hogy a tabi tanács fogadónapot tartott a Videoton számítástechnikai gyárában. A dolgozók a helyszínen választ kaptak, ha szükség volt rá, akkor pedig elintézték az ügyeket. Ezt a példát máshol — még ha nem dolgozik is a jogsegélyszolgálat — követhetnék. Sok minden hiányzik még a jogsegélyszolgálat színvonalának emeléséhez. A legfontosabb lenne, ha mindenhol beszereznék a törvénykönyveket, jogszabály-gyűjteményeket, közlönyöket. Ezek nélkül nem lehet kiiktatni a fölösleges lépcsőfokokat. Megkönnyítené még a munkát, ha a vállalatok vezetői ugyancsak tartanának fogadónapokat. A szakszervezeti bizottságok teendője, hogy a közösség érdekében erre ösztönözzék őket. A jó bornak is kell cégér, így e hasznos tevékenységnek is. Az SZMT közgazdasági osztálya szerint most a propaganda erősítése a legfontosabb. Faliújságon, hangszórón, falragaszokon keresztül lehetne megismertetni a dolgozókkal, hogy van, és mivel foglalkozik e fórum. S mivel a központokon kívül majd a telephelyekre, később a nagyvállalatokra is kiterjed ez a szolgáltatás, érdemes hangsúlyozni, hogy az öt iroda tevékenysége révén már eddig több ezer munkaórát lehetett megtakarítani. la. G. ezer vagon fölé emelkedik. Jóval több ez, mint amennyit a betakarítás kezdetén vártak, akkor ugyanis 12—13 ezer vagonra volt kilátás. Az eddig átvett szemes kukoricából csaiknem 7 ezer vagonnal — bértárolás keretében — a gazdaságokban helyezett el a vállalat. Jelenleg a mélyszántás adja a legtöbb munkát a gépeknek. A . termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságokban ennek felén jutottak túl, az állami gazdaságok előbbre tartanak. Itt is, hasonlóan a kukorica betakarításához, a huzamos időn át kedvező időjárás adott és adhat nagyobb lendületet a munkának. Ahol fiatal gyárak, üzemek vannaik, ott sok a fiatal ember is. Ahol számítógépeket gyártanaik, vagy a világ .távoli tájaira készült hatalmas tartályokat, ott sok szó esik a termelés korszerűségéről, a gyártmányszerkezetről, a munkaszervezésről. Mindez persze csak egyik oldala Tab- naik. A másik a hagyományok, Ezekről azért essen kevés szó, mert éppen az előbb említettek határozzák meg mindig erősebben a több ezer lakosú nagyközség mai arculatát, jövőjét. A napokban tartott falugyűlésen a Videoton. Számítás- technikai Gyár tabi gyáregységének fiataljai előtt szólt az ez évi munkáról dr. Szabó Károly tanácselnök. Reprezentatívnak lehet mondani ezt a falugyűlést azért is, mert fiatalok voltak a részvevői; azért is, mert a fölvetett gondok az egész lakosságé voltak, sőt — minthogy a gyáregység fiataljainak jó része a környező falvakból jár be dolgozni — azért is, mert szóba kerültek o társközségek gondjai. — Ha úgy tetszik — mondta a tanácselnök —, tekintsük a mai gyűlést fórumnak. S ez hatott. Nemcsak a fiatalos lendület, a gyorsan pergő kérdések voltak a jellemzőek, hanem az is, hogy a fölvetett problémáik mind közér- 1 dekűek voltak — mintha egy láthatatlan »játékvezető« előre megszűrte volna a »kamera elé kerülő« kérdéseket. A lakás- és kommunális ellátás, a ‘kulturális és művelődési, a szociális és az egészségügyi helyzet, a kereskedelempolitika és még sok olyan téma, amelynek felvetésekor észrevehetően még élénkebb lett a figyelem. Két érdekes témát mi is feljegyeztünk. Százszemélyes óvoda építését tervezték Ta- bon. A létesítményre nagy szükség van, sok az apróság. , Am nerrt sikerült megcsinálni, Évadzáró túra • • Ötéves a kaposvári egyesület Vasárnap évadzáró túrára hívta egyesületi tagjait és a természetbarátokat a Kapos Turista Egyesület. A töröcskei víztározó, a gyertyánosi Gyöngyvirág turistaház volt az úticél, ahol a jó ebéd után az egyesület elnöksége röviden értékelte az 1975. évi munkát, a turizmus helyzetét. A százkét tagú Kapos Turista Egyesület ötéves. Megalakításával sikerült elérni, hogy a természetjáró 6port kedvelői önálló egyesülethez, nem pedig különböző sportegyesülethez tartoznak. A létrehozáskor az volt a cél, hogy elsősorban a város környékét ismertessék meg. A rendszeres túrák útvonala Bő- szénfáig, Lipótfáig, esetenként a baranyai Sasrétig tartott. 1973-ban huszonhat túrát vezettek, melyeken 263-an vettek részt. Egy évvel később már negyvenöt volt a túranapok száma, és 510-en hódoltak a természetszeretetnek. Az idén emelkedett legnagyobb mértékben a szervezett kirándulások száma: 113 túranapot tartottak. A sportegyesület túravezetői saját ismereteikre alapozva irányítják csoportjukat, mivel a mai napig sem rendelkeznek város környéki turistatérképpel. (Néhányuknak ötven évvel ezelőtti, régi térképe van.) Bár a természetbarát szövetség gondoskodik szervezett túravezetők képzéséről, ezen a téren is vannak fogyatékosságok. Szükséges, hogy a tanfolyamokra időben hívják föl az egyesületek figyelmét. A természetjárók nagy szolgálatot tesznek a természetes környezetvédelemnek is. Klubjukban hasznos erdészeti és vadászati ismeretekre tesznek szert; ez azért is szükséges, hogy a táj növény-1 és állatvilágát megvédhessék. j I Segítik a műemlékvédelmi fi- j j gyelőszolgálat munkáját, s részt vesznek a honismereti bizottság tevékenységében is. A természetjárás népszerűsítésére a Fetőfi általános iskolában és a háziasszonyok klubjában rendszeresen találkoznak a kirándulókkal. Egy túra — egy népdal címmel a közös éneklés programját is meghirdették, s azóta az egyesület tagjai sok szép magyar népdal ismerői. Az egyesület ismertebb létesítményei : a Gyertyános-erdőben a Gyöngyvirág turistaház, ahol táborozási lehetőség és szállás is van. Ugyanitt készült el a Forrás pihenőház. A Gálosfa környéki Nagytót- város alatti területen a Kakukk pihenőházat részben az egyesület tartja fenn. vagy ahogy a tanácselnök fogalmazta: »nem lett belőle semmi«. Illetve: összefogtak a tabiak. Terveztek és szerveztek, agitáltak, azután — öt hónap elmúltával — építettek társadalmi munkában egy hetvenöt személyes óvodát. A Videoton gyáregysége egymaga 750 ezer forinttal segített — nyilván azért, mert dolgozóinak átlagéletkora 24 év. A másik példa: hévízkutatásra a tanács 7 millió forintot költött. Csaknem kétezer méter mélyre fúrtak le, ám a keresett hévizet nem találták. Egyedül a talajminták elkészítését tette lehetővé a 7 millió forintos kiadás ... Dr. Szabó Károly — amikor a válaszokat adta — gyakran vezette be ezzel a témát: az igény jogos! Így a falugyűlésen részt vevőket is »minősítette«, hiszen csak az közérdekű kívánság, amelynek teljesítését többen joggal várják. Az autószervizről, a buszmegállóról, a parkosításról, a járdaépítésről, a tanács ügy- félfogadási rendjéről kérdeztek a fiatalok a beszámoló meghallgatása után. Nagyon tetszett az aktivitás. Az, hogy a beszámoló után Kudich Antal, a gyáregység főmérnöke a szemét- szállítással kapcsolatban ezt mondta: nem fogadjuk el a választ! Az, hogy a tanácselnök a legapróbb részletekre is kitérve felelt: miért csökkennek a nagyközségi közös tanács lehetőségei az új beruházásokra. Szakképzett fiatalemberekkel állt szemben, akiknek sem a számvitel, sem a közösség iránti törődés nem idegen. Akik azt mondták: lehet. hogy ezen a témán hosz- szabban fogunk vitatkozni . .. Valójában azonban a vita nem tart hosszú ideig. Bái* amikor valaki azt szeretné, hogy az új lakótelepen minél előbb legyen járda és úttest, vagy hogy a vízvezetékekről ne mossa le az esővíz a lazán rátömött földet, vagy a buszjáratok időben és pontosan közlekedjenek, rendszerint szenvedélyesebbé válik a hangja. A kívánságok azonban napirenden maradnak. Már csak azért is, mert a jövő év végén ismét számot kell adnia a tanácselnöknek a testület nevében: mit tettek a kérdések jegyzőkönyvezése után, mennyit fejlődött Tab. A napokban megtartott falugyűlésen a részvevők közötti összhangot itt fedeztük fel: a sok okos és megfontolt kérdésben és a tanácselnök egyik tömör válaszában. Ezt mondta: — A falugyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések, kérések, javaslatok alapján áll össze a tanács fejlesztési terve. M. A. Ki minek a mestere? Cukrászok, szakácsok, felszolgálók (Tudósítónktól.) Fekete Ágnes: Balatonboglár: — Nagyon szeretem a cukrászszakmát, már több versenyen vettem részt. A politikai kérdések megválaszolásánál talán előny lesz, hogy most állok érettségi előtt. György D. József, Nagybajom: — Tíz éve vagyok felszolgáló. Szeretem a szakmámat. Jó helyezést remélek a versenyen. Pomózi László, Nagyatád: — Az Ezüst kanoséban dolgozom, ez az első versenyem. Harmadéves szakácstanuló vagyok. Hidegtálat, rántott sajtot tartárral, csáki rostélyost vajas galuskával és túrós gombócot készítek a versenyen. Érdekes rendezvénynek adott otthont december 7-én, vasárnap a balatonboglári áfész Hullám étterme. A KISZ, a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ kiírásának megfelelően került sor az »Alkotó ifjúság« pályázat keretében a Ki minek mestere? vetélkedő alapszintű versenyére. A szövetkezeti vendéglátásban dolgozó fiatalok, felszolgálók, szakácsok, cukrászok, álltak az éttermi asztalok, habverőüst mellé, vették kezükbe a főzőkanalat, hogy bizonyítsák szakmai jártasságukat, gyakorlati tudásukat, politikai ismereteiket. A zsűriben a KISZ, a KPVDSZ, a vendéglátó vállalat képviselői és a MÉSZÖV szakemberei voltak. Izgalom, feszültség, munka. Kik lesznek a legjobbak a 17 versenyzőből? Kik vehetik át az értékes díjakat, kik juthatnak tovább a kaposvári területi elődöntőbe, ahol négy megye legjobbjai vesznek részt? A díjakat dr. Nemes Kálmán, a MÉSZÖV elnökhelyettese adta át. A felszolgálóknál első díjat kapott Takács György, a kaposvári áfész dolgozója. A szakácsok között Fehér Ferenc lett az első, aki szintén a kaposvári áfész dolgozója. Cukrászkészítményeiért Fekete Ágnes balatonboglári versenyző kapott díjat. »A szakma ifjú mestere« kitüntetést nyolc versenyző vehette át. Ünnepi ajándék Szerezzen örömet karácsonyra a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat ajándék-szaküzleteiben és a Somogy Áruházban vásárolt bizsuékszerekkel, karórákkal! Ajándékot öröm adni, öröm kapni! (12542) I
