Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

FMel Castro , , és Kádár János nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) KB külügyi osztályának ve­zetője. Dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság ha­vannád nagyikövete, a küldött­ség tagja, állomáshelyén ma­radt. A magyar vendégeket, a ha­vannai Jósé Marti repülőté­ren, Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titká'a a forradalmi kormány elnöke, Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke, Armando Hart, a Politikai Bizottság tag­jai, Belarmino Castilla min s:> terelnök-helyettes, a KB tag­ja, Dr. Meruk Vilmos nagy­követ búcsúztatta. A két párt első titkára — a kubai part, kormány több tagja, vezetője szívélyes, ba­ráti öleléssel búcsúzott egy­mástól. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára, a forradalmi kormány elnöke, a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség szálláshe­lyén, kedden felkereste Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar delegáció vezetőjét. Kádár János és Fidel Castro elvtársi, baráti légkörű be­szélgetést folytattak, majd kö­zös ebéden vettek részt. Az ebéden, amelyen a ma­gyar küldöttség tagjain kívül részt vett Armando Hart, a Kubai KB Politikai Bizottsá­gának tagja, Belarmino Cas­tilla, miniszterelnök-helyettes, a két párt első titkára pohár- * köszöntőt mondott. Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- nonti Bizottságának első tit­kárát és a magyar pártdelegá­ciót kedden, havannai tartóz­kodásának utolsó napján, fel- !< ereste szálláshelyén Fidel Castro, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára. A találko­zást követően a két testvér­párt vezetője nyilatkozott a magyar sajtó, a , rádió és a televízió Havannába kiküldött tudósítóinak. Fidel Castro Kádár János­nak a kongresszuson való részvételéről és a vele történt személyes találkozókról a kö­vetkezőket nyilatkozta: — Kongresszusunk egyik kiemelkedő eseménye volt Kádár elvtárs jelenléte. Nagy tekintélyű politikus, állam­férfi, olyan párt és állam vezető személyisége, mint az MSZMP és a Magyar Népköz- társaság. Nagyra értékeljük, hogy otthoni sok munkája el­lenére sem sajnálta a fárad­ságot: 10 000 kilométert uta­zott, hogy részt vegyen kong­resszusunkon. — Nagyra értékeljük továb­bá, hogy a kongresszus egész munkáját személyesen végig­kísérte; nagy figyelemmel és érdeklődéssel követte az ülé­seket s mindazokat a témá­kat, amelyeket kongresszu­sunkon megvitattunk. Egy­szerűsége, szerénysége és ter­mészetessége minden küldött rokonszenvét elnyerte, rövid idő alatt nagy szimpátiát ví­vott ki magának Kubában. Kádár János kubai élmé­nyeit, tapasztalatait az aláb­biakban összegezte: — Küldöttségünk hálás a meghívásért, én magam kü­lön örülök, hogy eljöhettem Kubába. Nagy élményben volt részünk, igen jól sikerült, nemzetközileg Í6 nagyon je­lentős kongresszuson vehet­tünk részt. — Ügy gondoljuk, a kong­resszus helyes marxista—leni­nista elemzését adta a meg­tett forradalmi útnak, és vi­lágos távlatot mutatott a ku­bai népnek. Tapasztaltuk a kubai forradalom vezetői — személy szerint Fidel Castro elvtárs —, a Kubai Kommu­nista Párt és a kubai nép kö­zötti nagy összeforrottságot és egységet, amely a kongresz- szus napjai alatt tovább erő­södött. — A nemzetközi kommu­nista mozgalom és a szocialis­ta országok szemszögéből is rendkívül fontosnak és pozi­tív hatásúnak tartjuk a kongresszust: olyan esemény­nek, amely a mi összeforrott- ságunkat, egységünket is erő­síti az imperializmus elleni harcban, szocialista céljain­kért folytatott munkánkban és küzdelmünkben. Érzékel­hettük itt azt a sajátos és fontos szerepet, amelyet Ku­ba képes betölteni, s be is tölt a szabadságukért harcoló népek, a fejlődő országok, különösen Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika népei szempont­jából. — összegezve: nagyszerű politikai esemény részesei voltunk, ami óriási személyes élményt is jelentett számunk­ra. S ez a kongresszus egy­ben a magyar—kubai testvé­riség, barátság és együttmű­ködés ügyét is segítette azok­nak a közvetlen találkozók­nak a révén, amelyeken ked­ves kubai elvtársainkkal sze­rencsénk volt részt venni — fejezte be nyilatkozatát Ká­dár János. Heniyk Jauionski átutazott Budapesten Henryk Jablonski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Pout.Raj Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke, aki a lengyel test­vérpárt központi bizottságának küldöttségét vezette a Kubai Kommunista Párt I. kongresz- szusán, tegnap délben átuta­zott Budapesten. Üdvözlésére a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Gyenes András, az MSZMP KB titkára, dr. Trautmann Rezső, az Elnök:' Tanács helyettes elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt dr. Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz társaság budapesti nagykö­vete. A kubai kongresszus és a felszabadító mozgalmak A Pravda szerdai vezércik­kében hangsúlyozza, hogy a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa »nemcsak a ku­bai nép számára volt kiemel­kedő jelentőségű esemény, hanem világszerte a forradal­mi felszabadító mozgalmak Számára, a társadalmi haladá­sért vívott harc számára is. A kubai forradalom nagy nem­zetközi jelentősége abban van, hogy meggyőző erővel alátá­masztotta a szocializmus ha­talmas életerejét. Korunkban, amikor a szocializmus javára változtak meg a . nemzetközi erőviszonyok, még egy nem nagy félgyarmati ország is el­érheti a teljes nemzeti felsza­badulást, megvalósíthat alap­vető társadalmi átalakításo­kat.-« A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa — írja az SZKP Központi Bizottságának központi lapja — miután ösz- szegezte a megtett út ered­ményeit, feltárta Kuba előtt a szocialista alkotó tevékenység új távlatait. A delegátusok a párt- és az állami építésre vonatkozó fontos programdo­kumentumokat fogadta el. »Mindezek alapján teljes jog­gal nevezhető a győztesek kongresszusának a kubai kommunisták fóruma« — jegyzi meg a Pravda, majd a következőket írja: A mai Kuba — a szocialis­ta közösség aktív részvevője. Nagymértékben hozzájárul a nemzetközi ügyekben követett közös irányvonal együttes ki­dolgozásához és megvalósítá­sához, a kommunista világ­mozgalom, minden forradalmi és antiimperialista erő tömö­rítéséért folytatott küzdelem közös ügyéhez. Szüntelenül emelkedik a békéért és az egyetemes biztonságért vívott harc politikáját következete­sen folytató Kubai Köztársa­ság nemzetközi tekintélye. Bumedien üzenete A békét veszélyezteti az angolai helyzet Az év három eseménye Anvar Szadat egyiptomi elnök június 5-én megnyitotta a Szuezi-csatornát, amelyen az 1967. júniusi izraeli agresszió következtében nyolc esztendeig szünetelt a hajóforgalom. A nyitó hajókonvojt, élén két torpedórombolóval, Port Said határában száz halászhajó köszöntötte. A képen: A nyitó hajvíkonvoj helikopterről. A történelmi jelentőségű szovjet—amerikai űrkísérlet alkal­mával július 17—19. között összekapcsolva keringett a vi­lágűrben a Szojuz és az Apollo űrhajó. A két nap alatt a két űrhajó legénységének tagjai kölcsönösen meglátogatták egymást és közös kutatómunkát végeztek. Képünkön: Do­nald Slayton (fent) és Alekszej Leonov a Szojuz—19 fedél­zetén. Az ENSZ határozatai a békét szolgálják (Folytatás az 1. oldalról) kérdése az ülésszak mindenre kiterjedő fontos vitáinak, amelyekben nagy szerepet töl­tött be a Szovjetunió.« A fő­titkár nagy elismeréssel nyi­latkozott a közgyűlés által el­fogadott új szovjet kezdemé­nyezésekről: az új tömegpusz­tító fegyverek és az ilyen fegyverrendszerek kidolgo­zására és megtiltására, vala­mint az atomfegyver-kísérle­tek általános és teljes eltil­tására vonatkozó javaslatok­ról. Nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy e javaslatok meg­valósulása elősegíti a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdulását. Kurt Waldheim kiemelte a közgyűlés által elfogadott olyan fontos határozatokat is, mint a Közel-Keletre, Ciprus­ra, a koreai helyzetre, vala­mint a gyarmati rendszer tel­jes és végérvényes felszámo­lására és a gyarmati országok és népek függetlenségének megadására vonatkozó dönté­sek. A Pravda szerdai számában az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szakának munkáját kommen­tálva megállapítja, hogy az Az oszfrák kormány a terroristák kiadását kérte Az osztrák kormány szerdán diplomáciai úton kérte az al­gériai kormánytól annak a hat terroristának a kiadását, akik vasarnap Bécsben meg­támadták az OPEC székhelyét — közölte az osztrák igazság­ügy-minisztérium. ülésszakon világosan megmu­tatkozott a népek mély aggo­dalma a folytatódó fegyver­kezési hajsza miatt, és az a törekvésük, hogy véget vetnek ennek a veszedelmes folya­matnak. Az ülésszak munká­jában vezető helyet foglaltak el a leszerelési kérdések. Túl­zás nélkül elmondható, hogy ez az ülésszak »a leszerelés közgyűlése volt". Az ülésszak. eredményei igazolták, hogy a békeszere tíj erők együttes erőfeszítéseivel elérhető az ENSZ-ben az olyan fontos határozatok el­fogadása, amelyek hozzájárul­nak a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához — írja végezetül a Pravda. Bumedien algériai elnök a kedden Algírban nyilvános­ságra hozott üzenetet intézett az el nem kötelezett országok államfőihez. Üzenetében fel­hívta az államfők figyelmét »az imperializmus által Ango­lában előidézett súlyos hely­zetre«. Bumedien elítélte »a dél-afrikai fajüldöző rezsim nyílt katonai beavatkozását, és az imperialista zsoldosok bevetését, amelynek célja nyilvánvalóan az, hogy kárt okozzon a fiatal Angolai Né­pi Köztársaság területi egy­ségének és szuverenitásának«. Bumedien üzenetében rá­mutatott, hogy »az angolai helyzet különösen súlyos fej­leményei közvetlen veszélyt jelentenek Afrika és az egész világ békéje és biztonsága szempontjából«. Hozzátette: »Az el nem kötelezett orszá­gok nem maradhatnak kö­zömbösek az ilyen esemé­nyekkel szemben.« Bumedien üzenetét azzal zárta, hogy • az el nem kötelezett országok, amelyek Angola »teljes egye­sítése« mellett foglaltak ál­lást, szolidaritásukról biztosít­ják az angolai népet. Az Humanité közli az FKP Politikai Bizottságának nyilat­kozatát, amely élesen bírálja Giscard d'Estaing elnök kül­politikáját, s hangsúlyozza, hogy az a nemzeti független­ség fokozatos feladására irá­nyul. Helsinkiben, a Finlandia-palotában augusztus 1-én 35 nem­zet legmagasabb rangú vezetője — közöttük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja — aláírta az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának záróokmányát. Megölték Richard Weichet Athénben Angola karácsonya Ismeretlen tetteseik kedden éjjel megölték Richard Wei­chet, az Egyesült Államok athéni nagyköveténeik különle­ges tanácsadóját. A rendőrség szerint három álarcos személy egy autóból rálőtt az éppen hazatérő Welchre. A diploma­ta nem sokkal a kórházba szállítás után meghalt. Welch neve szerepelt az At­hens News című angol nyelvű napilap nemrég közölt listá­ján, amely a Görögországban működő CIA-ügynököket so­rolja fel. Az AP szerint a nagykövet mellé rendelt ^ kü­lönleges tanácsadói tisztet rendszerint a CIA emberi töl­tik be. Egy ismeretlen telefonáló szerdán közölte az egyik at­héni esti lappal, hogy a nem­zeti eszme tisztelőinek uniója nevű szervezet vállalja a fe­lelősséget Richard Welch ame­rikai diplomata meggyilkolá­sáért. A szervezetet eddig nem ismerték Görögország­ban. A görög rendőrség szerdán megkezdte a hajszát Welch gyilkosai ellen: megerősítették az őrséget a görög főváros összes nagykövetségének épü­lete körül és a merénylet szín­helyén elindították a nyomo­zást. Sem az athéni amerika: nagykövetség, sem a washing toni CIA-tisztségviselők nem voltak hajlandók megerősíteni vagy cáfolni azt az állítást, amely szerint Welch CIA-ügy- nök volt. A világ egyik természeti kincsekben igen gazdag or­szágában, Angolában 1975. ka­rácsonyát nem lengi át az oly régen várt béke hangulata. Azok az erők, amelyek annyi esztendőn át igyekeztek meg­akadályozni a független An­gola létrejöttét, most azon fá­radoznak, hogy megfosszák az ország népét a nehezen kiví­vott győzelem gyümölcseitől. A legutóbbi órákban érkezett jelentésekből is az tűnik ki, hogy különös nemzetközi front munkálkodik gátlástalan buz­galommal az angolai lángten­ger továbbterjesztésén. E furcsa front legerősebb hatalma, az Egyesült Államok kormánya nevében Henry Kis singer külügyminiszter újabb kirohanást intézett Angola igazi vezetői és igazi barátai címére. Ez annyit jelent, hogy a washingtoni kabinet nem nyugodott bele saját törvény hozásának félreérthetetlen ti­lalmába sem és folytatja, amit abba sem hagyott: az angolai szakadár mozgalmak támoga­tását. Pontosan ezt tükrözi a lon­doni Daily Express érdekes washingtoni értesülése. Esze­rint a Ford-kormán y úgy igyekszik kijátszani az~-újabb Vietnamtól« tartó kongresszus tilalmát, hogy titokban nyu­gat-európai N AT O-ország okát és izraeli katonai köröket kért fel a legújabb, 50 millió dol­lár értékű, amerikai katonai segély Angolába juttatására. Ugyanakkor e támogatás ha­tékonyságára egyre kevesebb remény van. Nemcsak azért, mert — a népi többség támo­gatásának birtokában — az MPLA, a haladó íuandai kor­mány újabb katonai sikereket mondhat magáénak az ünnep előestéjén, hanem azért is, mert a törvényes hatalommal szembenálló két rivális szaka­dár mozgalom katonailag is egymásnak esett. Azok a hírek, amelyek sze­rint Huambo körzetében har­col egymással az FLNA és az Unita, nem lepték meg az an­golai helyzet ismerőit. A két szervezet — világnézet és konstruktív program hí ián — kizárólag kalandor csoportosu­lás. amelyet ráadásul törzsi el­lentétek szőnek át. Nem volt nehéz megjósolni, hogy bár­melyik pillanatban egymás el­len fordulhatnak a Holden Roberto híveiül szegődött Ba- kongo és a fonás Savimbi ál­tal vezetett kambundu törzs fegyverei. A törzsi szeparatizmus Af­rika egyik legrosszabb hagyo­mánya. amelyet mindig is szí­tottak a külső, kolonialista erők. Washingtontól Pretorián át Pekingik pontosan ezt te­szik most is. Fzért nem ho­zott igazi békét Angolának 1975 karácsonya. Gerillatámadás firgenünááan Az argentin fővárostól délre fekvő terület kedd este több nagyszabású gerillaakció szín­helye volt. Több mint száz fegyveres támadást intézett a Buenos Airestől 20 km-re, Bernalban állomásozó helyőrségi ezred fegyverraktára ellen, s ezzel egy időben lőtték a környék rendőrposztjait és a beavat­kozni- próbáló tűzoltók autó­buszait. Egy kisebb csoport a fővárostól 10 km-re fekvő Avellaneda ezredét támadta meg. A La Plata-i ezred, Bue­nos Airestől 50 km-re, szintén gerillaakció célpontja volt. A hadsereg az ellentámadás során helikoptereket és raké­tával fölszerelt repülőgépeket is bevetett. Az éjszaka fo­lyamán a három fegyvernem parancsnokai összeültek, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. A legnagyobb támadás színhelyéről, Bernalból ellent­mondó jelentések érkeztek: a hadsereg közleménye szerint a- támadást visszaverték, míg a rendőrség arról számolt be, hogy a gerillák elfoglalták a fegyverraktárt. Egyelőre nem tisztázott, hogy a már eddig is nagy számú halálos és sebesült ál­dozatot követelő összetűzése­ket milyen szervezet robban- i tóttá ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom