Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
A szakszervezetek XXIII. kongresszusa folytatta munkáját (folytatás az 1. oldalról) nek elnöke, a közművelődés- üggyel kapcsolatban kifejtette: a munkásművelődés hazánkban régi hagyomány, a munkás öntevékeny csoportok és a munkásközönség kapcsolata már régi keletű és hozzátartozik egész művelődésügyünkhöz. Pásztor Gabriella, a KISZ kb titkára, a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagja és központi bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok nemcsak szemlélői, hanem aktív részvevői voltak a szakszervezeti választásoknak, a kongresszus előkészítésének. Megállapította, hogy az utóbbi években kedvezően változott a felnőtteknek és a fiataloknak a munkáspályáról kialakított véleménye, s így most már mind több tehetséges fiatal tanul szakmát. A KISZ szeretné elérni, hogy lehetőség szerint valamennyi pályakezdő fiatal szocialista kollektívában kezdje meg munkáját, s a tapasztalt szakemberek támogassák, bátorítsák őket ebben az időszakban. Az ifjúsági szövetség legfontosabb politikai feladatának tekinti, hogy mozgósítsa a fiatalokat a népgazdasági és helyi tervfeladatok megismerésére, teljesítésére. Felszólalását azzal zárta, hogy az ifjúsági szövetség IX. kongresszusára készülő KISZ központi bizottság megítélése szerint az MSZMP ifjúságpolitikai határozata fokozatosan megvalósul, s a párt, a dolgozó nép bizalmára, gondoskodására a magyar ifjúság tettekkel, fokozódó aktivitással válaszol. Szong Ho Kjong, a Koreai Szakszervezetek Általános Szövetségének alelnöke, átadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozóinak forró, testvéri üdvözletét. Harold Dunning, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal osztályvezetője kifejtette, az i NMH olyan szervezet, amely j létét a szakszervezetek köve-1 telésének köszönheti. Elismerően szólt a magyar szakszervezeti vezetőknek a nemzetközi Munkaügyi Hivatal szervezeteiben végzett aktív tévé; kenységéről. A soron következő feladatok között kiemelte: a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 1976. évi foglalkoztatási világkonferenciáján világméretekben tanulmányozzák majd a munkanélküliség problémáját, és igyekeznek megoldást találni, legalábbis elősegíteni a kibontakozást. Michel Bere, a Felső-voltai Szakszervezetek Szövetségének titkára, tolmácsolta országa munkásosztályának forró, testvéri üdvözletét. Ezután az elnöklő Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, bejelentette, hogy Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke következik szólásra. LÁZÁR GYÖRGY Különös Jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! A Minisztertanács nevében tisztelettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a küldött elvtársakat, hazánk valamennyi szervezett dolgozóját. Biztosíthatom önöket, hogy a kormány ismeri, nagyra értékeli és megbecsülj azt a felfelé ívelő és egyre jobban kiteljesedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszervezetek — híven nagyszerű hagyományaikhoz — hozzájárulnak pártunk politikájának megvalósításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szocialista társadalmunk építéséhez. Itt a kongresszus színe előtt is szükségesnek tartom kijelenteni és megerősíteni, hogy amint a kormányzati feladatok végrehajtásában eddig sem nélkülözhettük az önök támogatását, a jövőben is számítunk arra, hogy a szak- szervezetek betöltik és következetesen gyakorolják érdek- védelmi funkcióikat, aktívan, és alkotó módon részt vállalnak a gazdasági szervező munkában. Kérjük és igényeljük, hogy mint eddig, a jövőben is bátorítsák a dolgozók kezdeményezéseit, karolják fel és ösztönözzék előrehaladásunk pótolhatatlan lendítő erejét, a szocialista munkaversenyt, elvtársi bírálattal segítsék munkánk gyengeségeinek leküzdését. Élve a lehetőséggel, a kormány nevében is szeretném kifejezni egyetértésemet a kongresszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámolóval, a határozati javaslatban megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. Meggyőződésem, hogy e dokumentumok nemcsak a mozgalom számára jelölik ki a követendő helyes irányt, de jó alapokat adnak ahhoz is, hogy még gyümölcsözőbbé, tartalmasabbá tegyük a kormány és a szakszervezetek együttműködését a közös feladatok megoldásában. Kedves elvtársak! A szocialista építésben ismét fontos állomáshoz érkeztünk. Ebben az évben fejezzük be IV. ötéves népgazdasági tervünket, és néhány hét múlva megkezdjük az V. ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Amikor mérlegre tesszük munkánkat és megtervezzük a jövőt, egyaránt számításba kell vennünk eredményeinket, a még megoldásra váró feladatokat és azokat az új követelményeket, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés szükségletei állítanak elénk. Munkánk eredményeiről szólva elmondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv időszakában a fejlődés üteme tervszerűbb volt, mint a megelőző ötéves tervek bármelyikében, és a tények alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a magunk elé tűzött legfőbb célokat teljesítjük, megfelelünk pártunk gazdaságpolitikai irányvonalának. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, alkotó értelmiségünk — egész népünk — hozzáértő és szorgalmas munkája tovább gyarapította nemzeti vagyonúnkat, a szocializmus anyagi-műszaki bá/- zisát. A gazdasági növekedés fő forrását a termelékenység növekedése adta. Előreléptünk a termelés korszerűsítésében, olyan új iparágak alapjait vetettük meg, mint a számítás- technika, a petrolkémia, a nemzetközi élvonalba emeltük járműiparunkat, nagyméretű rekonstrukciót valósítottunk meg a könnyűipar alapvető ágaiban. Nagy lépést tettünk előre a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. A termelési eredményekre alapozva rendszeresen emeltük népünk életszínvonalát, és tovább javítottuk az idősekről és a gyermekekről való társadalmi gondoskodást. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költözhet új otthonba. Tovább bővítettük a gyermekintézmények hálózatát és a lakosság élet- körülményeit javító szolgáltató intézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben tovább bővítettük és még inkább elmélyítettük a Szovjetunióval, a KGST-tagországai- val való gazdasági együttműködésünket. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában, és így részesei lehetünk a szocialista országék összefogásából származó előnyöknek. Ám amikor jogos büszkeséggel szólunk a szocialista építésben elért sikereinkről, nem feledkezhetünk meg a kihasználatlanul hagyott, az elmulasztott lehetőségekről sem. Arról, hogy a termelés összetételének és gazdaságosságának javításában, az exportképességeink fokozásában, a munkatermelékenység emelésében, a tervszerű munkaerő-gazdálkodásnak, a termelés szervezettségének javításában, az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosabbá tételében, a beruházási munkában és a nemzetközi együttműködés elmélyítésében koránt sem tettünk meg minden szükségeset, még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Mindez egyben azt is jelzi, hogy a gazdálkodás hatékonysága a lehetségesnél csak kisebb mércékben javult, s ennek nem kis szerepe van abban, hogy az utóbbi két évben — a kedvezőtlen külgazdasági hatások következtében — népgazdaságunk egyensúlyi helyzetében jelentős romlás következett be. Gáspár elvtárs a beszámolóban, majd a vitában Biszku elvtárs és többen mások is részletesen szóltak a Központi Bizottságnak az V. ötéves tervre vonatkozó irányelveiről és azokról a tényezőkről, amelyek következtében a tervidőszakban a korábbiaknál ne- hesPbb feltételek között kell elérnünk és biztosítanunk a magunk elé tűzött feladatok megvalósítását. Én ezeket nem kívánom megismételni, teljes mértékben egyetértek az általuk adott értékeléssel. Azt azonban a magam részéről is szeretném hangsúlyozni, hatékonyabb munkával, tartalékaink ésszerűbb, átgondoltabb és szervezettebb kihasználásával sikeresen túljuthatunk a nehézségeken. így teszünk, biztosak lehetünk abban, hogy a szocialista tervgazdálkodás előnyeit kihasználva, támaszkodva dolgozó népünk alkotó erejére és kihasználva a szocialista országok összefogásában rejlő nagy erőt — ha a korábbinál átmenetileg szerényebb ütemben is —, megvalósítjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését, és megteremtjük az élet- színvonal, az életkörülmények megalapozott javításának anyagi alapjait. Tisztelt kongresszus! Tudnunk kell azonban, hogy gazdasági előrehaladásunknak sokkal inkább, mint eddig, döntő feltétele az, hogy erőteljesen meggyorsítsuk a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, és ezzel együtt fokozatosan helyreállítsuk a népgazdaság biztonságos egyensúlyát. Ehhez az szükséges, hogy a gazdálkodás minden szintjén. minden munkahelyen fegyelmezettebb, termelékenyebb, takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodást valósítsunk meg. Kedves elvtársak! A kormány a Központi Bizottság határozatai alapján kidolgozta és az országgyűlésnek benyújtotta az ötödik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgazdasági és a nehezebbé váló belső feltételekkel, ugyanakkor épít arra. hogy az eddiginél jobban kihasználjuk gazdasági erőforrásainkat és tartalékainkat. Növeli tervünk .megalapozottságát és biztonságát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST országokkal lefolytatták és eredményesen befejezték a tervek koordinálását, és már megkezdődött a tervkoordinációra alapozott hosszú lejáratú szerződések megkötése. Ügy gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, fejlődésünk egyik fontos megalapozója, a szocialista országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk tervszerűsége a mai világgazdasági helyzetben milyen nagy biztonságot és' segítséget jelent. Az ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan, annak szerves részeként — megtartva az irányítási rendszerünk bevált alapelveit — kidolgoztuk azokat a szükséges módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a változó követelményekhez igazítsuk a szabályozó rendszer mindazon elemeit. amelyek összekapcsolva a társadalmi és a vállalati érdekeket, javítják, fokozzák a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás ösztönzését Tisztelt kongresszus! A kormány számít a szak- szervezetek állandó és folyamatos támogatására a gazdasági tervek végrehajtásában. Számít arra, hogy a szakszervezetek még inkább, mint eddig kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósítását segítő munka mozgalmaknak. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kívánunk a gyarapodó szakmai tudásra, a dolgozó emberek kezdeményező, alkotó erejére. A kormány magas követelményeket támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben, határozottabban kíván érvényt szerezni a központi döntéseknek. Ugyanakkor bátorítani és ösztönözni kívánja a vállalatok felelős önálló cselekvését, kezdeményezéseit. Ügy vélem, a szakszervezetek akkor támogatják legjobban a vállalati, a gazdasági vezetést, és a kormányzati munkát, ha segítenek kibontakoztatni a helyi kezdeményezést, és azt az össztársadalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekében helyes mederbe terelik. Az üzemi kollektívák öntudatos magatartásának jó kovácsai lehetnek az embereket nemcsak dolgozni tanító, haüpm a műveltséget, a politikai, szakmai, az általános tudást gyarapító, a kommunista világnézetet erősítő szocialista brigádok. fíépszerű és okos jelszavuk van: dolgozzunk, tanuljunk, éljünk szocialista módon. Közös munkával arra kell törekednünk, állami és mozgalmi eszközökkel egyaránt elő kell .segítenünk, hogy ez a jelszó míAdinkább az egész társadalom jelszavává és gyakorlatává váljon. A parlament őszi ülésén a kormány munkaprogram já.lan hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most, és a következő években, a szocialista demokrácián belül különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Meggyőződésünk, hogy a munkahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehetőséget arra, hogy a munkások, az alkalmazottak, a dolgozók aktívan bekapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. A munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztése olyan társadalmi feladat, amely tartós folyamatban valósul meg. Sokat kell még fejlődnie a vezetők, a munkások, alkalmazottak szemléletének, tudatának ahhoz, hogy teljesebbé váljon a szocialista demokráciát éltető közéleti aktivitás, az egészséges, meg nem alkuvó kritika szelleme. Most ismét megerősíthetem: a kormány a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse, meggyorsítsa e folyamat előrehaladását. Kedves elvtársak! Az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági tennivalók szükségessé teszik a kormányzati szervek és a szakszervezetek kapcsolatá- I nak ‘ élesítését. Az együttműködés elvi alapja az, hogy a munkásosztály államát és a szakszervezeteket munkájukban, állás- foglalásaikban azonos politikai elvek, azonos osztálycélok vezérlik, a maguk eszközeivel egyaránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgálják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttműködésnek már sok éves múltja van. A Minisztertanács és a j SZOT vezetői rendszeres véleménycserét folytatnak az időszerű kérdésekről. Hasonlóképpen gyakori a miníszté- j riumok vezetőinek és az ágazati, iparági szakszervezetek vezetőinek tanácskozása is. Mindez hasznosnak bizonyult, és eredményeket hozott. Mégis egyetértek a kongresszus dokumentumainak azzal a megállapításával, hogy még nem használtuk ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek > az együttműködés továbbfejlesztése érdekében rendelkezésünkre állnak, ezért egyetértek azzal a javaslattal is, hogy vizsgáljuk meg és dolgozzuk ki a magasabb követelményeknek megfelelő kapcsolati és munkamódszereket. Tisztelt kongresszus! Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábban, azt az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrendszerhez tartozásunk jelent. Számba véve szocialista építő munkánk nemzetközi feltételeinek alakulását, azt is megállapíthatjuk, hogy a fejlődés olyan szakaszába érkeztünk, amikor az enyhülés a világpolitika fő i irányzatává vált, s a nemzet- | közi viszonyokat a különböző I társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolatainak jelentős javulása jellemzi. A kedvező nemzetközi változások legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összeforrottsága. Bízhatunk abban, hogy népünk a szocialista világrend- szer tagjaként békés viszonyok között élhet és dolgozhat a jelenért, a holnapért. Tudását és erejét teljes mértékben a szocializmus építésének szolgálatába állíthatja. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy megfeleljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált politika következetes állami végrehajtásával elősegítse nagyszerű terveink végrehajtását. E törekvésünkhöz kérem a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók millióinak aktív támogatását. Lézár György nagy tapssal fogadott beszéde után Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára szólalt fel. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára méltatta a párt agrárpolitikájának sikerét. Elmondotta, hogy a IV. ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött a szocialista mező- gazdaság termelése. James H. Dollan, a Skót Szakszervezetek Kongresszusa Főtanácsának tagja, üdvözlő beszédében elmondotta, hogy tíz esztendeje működik szövetségük, amely azóta szoros kapcsolatot tart a magyar szakszervezetekkel. Kifejezte reményét, hogy az együttműködés továbbfejlődik, elmélyül. Haider Ibrahim, a Palesztinái Munkás Szövetség titkára, üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy nagy figyelemmel kísérik a kongresszus munkáját annak érdekében, hogy a tapasztalatokat hasznosítani tudják politikai és szakszervezeti életükben. Elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről, s megköszönte szolidaritásukat a palesztin felszaba- dítási mozgalommal. Roy Choudhury Bhowani, az Össz-indiai Szakszervezeti Kongresszus elnökségének tagja tolmácsolta az indiai dolgozók meleg, testvéri üdvözletét Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után dr. Fűzi Istvánnak, az Orvos-egészség- ügvi Dolgozók Szakszervezete főtitkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az elnök bejelentette, hogy a kongresszust újabb üzemeik, vállalatok, hivatalok köszöntötték táviratban, s jó munkát kívántak a tanácskozásnak. Ezután Bordás András, az Országos Takarékpénztár vállalati szalcszervezeti tanácsának titkára; Pataki Gizella, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság osztályvezetője, a Postások Szaiksze rv eze lének küldötte; Ondrejovics Károlyné, az Athenaeum Nyomda szak- szervezeti titkára; Roberto Prieto, a Latin-amerikai Dolgozók Szakszervezeti Egysége állandó kongresszusának titkára: Ben K. Edjah, a Ghánái Szakszervezeti Kongresz- szus végrehajtó bizottságának tagja; Szolimán Ali Achmed, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára; Alphonse Ondonda, a Kongói Szakszervezeti Szövetség titkára; Sayed El-Zeftawy, az Egyiptomi Arab Köztársaság Munkásszövetségének vb- tagja; Toure Abdoulaye, a Mali Dolgozók Országos Szövetségének titkára szólalt fel. Ezt követően Varga György, a Győri Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára; Szalay Istvánná, a He- lyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára; Huszár Gáborné körmendi gyógyszertárvezető; Fawzi Abou Moujahid, a Libanoni Munkások és Alkalmazottak Szakszervezetei Országos Szövetségének főtitkára; Abdelkader Awad, a Marokkói Munkásszövetség titkára; Sostenes Garda, a Mexikói Munkások és Parasztok Általános Szövetségének főtitkára; Jamal Abduldine, a Szíriái Szakszervezetek Általános Szövetsége végrehajtó bizottságának tagja kapott szót. A Szíriái szakszervezeti küldött felszólalásával befejeződött a magyar szakszervezetek kongresszusának negyedik munkanapja. A tanácskozás pénteken reggel 8.30 órakor folytatódik. * * * A szakszervezeti kongresz- szus küldöttei és vendégei csütörtökön este az Operaház díszelőadásán vettek részt. Megtekintették Bartók: Fából faragott királyfi és Sztravinszkij : Tűzmadár című táncjátékát. A kongresszusi küldötteket és vendégeket Lukács Miklós, az Operaház igazgatója üdvözölte.
