Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

Politikai és jogi eszközökkel Tisztes jövedelem — tisztességtelen haszon Közéletünkben gyakran | visszatérő, téma a túlzott jp- ] védelmek eredete. a gyors meggazdagodás lehetősége. a pénzszerzés formája, eszköze, a tulajdon vagyongyarapító szerepe. E jelenségek — ha még oly szűk réteget érinte­nek is — sértik a munkából élők erkölcsi felfogását, és gá- j tolják a közgondolkodás, az általános magatartás szocialis­ta. vonásainak térhódítását. Ellenük fellépni tehát köteles­sége a pártnak, az államnak ( a propaganda és a jogi sza- j bályozás együttes eszökzeivel. Megyénkben a Balaton-part sajátos lehetőséget ad az aránytalan jövedelemszerzés­re. Milyen hatással voltak az elmúlt években ennek meg­akadályozására kiadott rende­letek? Mi a helyzet ma, a jogszabályok végrehajtásának időszakiban Fonyódon? — Er­ről kérdeztem Tóth Józsefet. a nagyközségi pártbizottság titkárát. — Az idegenforgalmi igény kulturált kielégítéséhez válto­zatlanul szükség van a ma­gánlakások, a nyaralók fel- használására. Nem tartjuk tehát tisztességtelen haszon­nak az olyan pénzszerzést, mely az ingatlan egy részé­nek bérbeadásából származik úgy, hogy megfelel a törvé­nyes formáknak, ugyanakkor nem hozza megalázó helyzet­be a tulajdonost. Vagyis: el­lenőrizhető módon bocsátja rendelkezésre az ingatlant. Az lenne a leghelyesebb, ha a magánépületekben csak utazá­si irodák közvetítésével le­hetne vendégeket elhelyezni. A közvetlen megállapodás ugyanis adócsalásra és deviza- . kiajánlásra is lehetőséget ad. Arról nem is beszélve, hogy sokan gátlástalanul kihasznál­ják a nagy keresletet, és aránytalan jövedelemhez jut­nak. De tisztességtelennek tartjuk azt a gyakorlatot is — amely Fonyódon sem rit­ka —, hogy a tulajdonos, ha ideiglenesen is, állampolgár­hoz méltatlan körülmények között húzza meg magát a bérbeadás idejére. — Ügy gondolom, a párt- szervezetekben, a különböző' társadalmi fórumokon is gyakran szerepel ez a téma. — Igen, sokat beszélnek e kérdésről a nagyközségben. Nekünk is akadt tennivalónk- a pártszervezetekben: néhány párttagot meg kellett győz­nünk arról, hogy magatartá­suk helytelen, életmódjukon — amelyben a h.arácsolás je­lei mutatkoznak — változtat­niuk kell. Egyébként a lakos­ság — a megjelent jogszabá­lyok ismeretében — egyre he­lyesebben ítéli meg az egyes eseteket. Jól tudja, hogy az állam nem az egyik szobáját néhány hétre vagy az egész idényre bérbe adó tulajdonos mellékjövedelmét akarja megszüntetni, hanem az olyan törekvésnek szab gátat, ami­lyennel az alábbi példában találkozunk. Egy Kaposvár környéki család nemrég hét szobából álló, két fürdőszobás nyaralót építtetett azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az egészet jövedelemszerzésre használja fel. Az ilyen törek­véseket igyekszik megakadá­lyozni a házértékadóról szóló rendelet. — Hány ingatlant érintett ez a nagyközségben? — Nyolcvan lakást, illetve nyaralót. Csaknem valameny- nyi tulajdonos föllebbezett. Egyesek a felületes döntés miatt méltánytalan helyzetbe kerültek: lakásukat ugyanis esetleg két nemzedék együtt építette, jövedelmet nem élvez­nek belőle, saját maguk hasz­nálják. Ugyanakkor semmiféle Búcsú a cukorgyártól „Derekas munka volt, fiúk!” jogszabály sem tiltja azt a gyakorlatot, amely szerint, ha valaki szolgálati lakásban la­kik, a saját házát, teljes egé­szében, jövedelemszerzésre használja fel. Az ilyen eset joggal vált ki felháborodást. — A Balaton-part kedvező vadászterületük azoknak is, akik apróbb-nagyobb csalá­sokkal próbálnak gyorsan meggazdagodni. — Nyaranként rengeteg munkavállaló érkezik ilyen céllal hozzánk, elsősorban a vendéglátóiparba és a keres­kedelembe. Őket fokozottabb ellenőrzéssel és nagyobb bír­ság kiszabásával lehet vissza­tartani. Korábban a néhány száz forintos bírság nem riasztotta el az árdrágítókat, a súlycsonkítókat, a kontáro­kat. Ma átlagosan 3000 forint büntetést kapnak, ez már megfontolásra készteti a vám­szedőket. Az a baj, hogy a munkaerőhiány néha megal­kuvásra kényszeríti az alkal­mazókat. ‘— A rendelkezések — né­hány feszültséget okozó eset ] ellenére — jelentésen segitet- j ték a jövedelempolitika érvé­nyesítését. — Így van. Az emberek igazságérzetét sértő torzulások alapjai, lehetőségei csökken­tek. Hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, egyrészt a ha­tósági eszközök következete­sebb, határozottabb alkalma­zására, széles körű társadalmi összefogásra, a szocialista vo­nások és gondolkodásmód erő­sítésére van szükség. Ebben fontos feladatuk van a fo- nyódi pártszervezeteknek is. I P. L. — Indulási ... Elhangzott a parancs. s a hosszú katonai tehergépkocsi- oszlop lassan elhagyja a Ka­posvári Cukorgyár területét. Csaknem két és fél hónapot töltöttek itt, segítették a kampányt, a répa szállítását. S, hogy milyen munkát vé­geztek, arról a gyári dolgozók barátságosan integető sokasá­ga vall, meg a katonákhoz szóló kiáltozás: Jövőre vissza­várunk benneteket!... — Nagyon sokat segítettek a katonák. Olyan feladatokat oldottak meg, amelyekre a Volán-gépkocsikkal, saját erő­ből képtelenek lettünk volna. A földben kellett tartani a répát, hogy a cukortartalma növekedjen, fölszedve nehogy tönkremenjen. A termelőszö­vetkezetek képtelenek voltak az utak mellé kihordani, a katonák azonban a szántó­földről is elszállították. S nemcsak a szállításban végez­tek nagy munkát. A le- és ki­rakásban, a szelet szállításá­ban és más fontos feladatok elvégzésében mindenkor lehe­tett rájuk számítani. Pa­rancsnokuk, Tukacs László hadnagy — mintha gyári dol­gozó lett volna — ott volt. valamennyi vezetői tanácsko­záson, s külön kérés nélkül is úgy szervezte, irányította a katonák munkáját, hogy az október 1-től december 10-ig nálunk töltött idő a leghasz­nosabban teljen el. Nemcsak velünk dolgoztak, közösen ün­nepeltünk is. November 7-én az első hónapban nyújtott ki­emelkedő teljesítményük alap­ján tíz, az utolsó nap rende­zett búcsúesten pedig újabb huszonöt katona részesült ju­talomban. így beszélt a katonák mun­kájáról Tóth Lajos, a Kapos­vári Cukorgyár igazgatója. Hasonlót tartalmazott a hetesi Egyesült Erő Tsz elnökének, Varga Sándornak a levele is, amelyben köszönetét mondott a szövetkezetnek nyújtott je­lentős .segítségért. Ilyen leve­let küldtek a zimányi, a so- mogyjádi, a felsőszentmártoni és a drávafoki termelőszövet­kezetek, s még több tsz veze­tői is, mert a katonák Somo- gyon kívül Baranyában és Tolnában is dolgoztak. — ötszázezev kilométert tettek meg katonáink, ebből 150 000 kilométert szántóföl­dön. Összesen 750 000 tonna répát szállítottunk be a cu­korgyárnak — tájékoztatott Tukacs László hadnagy, a katonák parancsnoka. E ndrédi Atti- i Éggr[r la honvéd. élenjáró ka- tona. mind kétszer a ju- *|> rtz? ftjpr taLmazottak között volt. — Mintegy tízezer kilo­métert tettem meg. s bizony a szántófölde­ken igen ne- , ,héz volt a ré­pával megrakott járművet ve­zetni. Szívesen dolgoztam, se­gítettem a cukorgyárnak, hozzájárulva a Volán felada­tának megkönnyítéséhez. Nagyhajóim vagyok, bevonu­lásom előtt a 13-as Volánnál voltam tehergépkocsi-vezető. ■0* wl . . Kovács Ottó az úri Béke Tsz-ben dol­gozott 1 gépko* cslszereióként, itt a gyárban gépkocsit ve­zetett. — Arra gon­doltam, hogy katonatársaim talán az én szövetkeze­temnek is se­gítenek ebben a nagy mun­kában, ezért dolgoztam öröm­mel a somogyi termelőszövet­kezeteknek. — Derekas munka volt, fiúk, köszönjük! A búcsúesten így foglalta össze Tóth Lajos _ igazgató a gyár gazdasági, párt- és tár­sadalmi vezetőinek, dolgozói­nak a véleményét. Ez volt a két és fél hónap alatt a má­sodik alkalom, hogy együtt lehettek. Máskor vasárnap is szüntelenül mentek a gépko­csik, hordták a répát, nem volt megállás. Napi 10—11 órát töltöttek munkával a katonák. Amikor Tukacs László had­nagy a katonák nevében kö­szönetét mondott a gondosko­dásért, a munkájukhoz nyúj­tott segítségért, külön megkö­szönte a gyári étkezde tizen­egy dolgozójának a munkáját. Nagy Ferencné vezetésével hajnali öt órától késő estig dolgoztak ez idő alatt, hogy a katonáknak mindennap le­gyen meleg reggeli, ebéd és vacsora. Társai nevében így búcsúzott: — Ha szükség lesz rá, jövő­re is szívesen jövünk, számít* hatnak a munkánkra .. . Szalai László 239 millió forintos beruházással Épül a kaposvári tejüzem A KISZ-itongresszus előtt Megkezdődlek a csúcsvezeleségi ülések Négy nappal ezelőtt, decem­ber 9-én megyénkben is meg­kezdődtek az üzemi, munka­helyi KISZ-bizottságok és csúcsvezetőségek ülései. A na­pirenden a kongresszusi fel­készülési terv megtárgyalása és elfogadása szerepel. A bi­zottságoknak és csúcsvezető­ségeknek a felkészülési terv­ben rögzíteniük kell, hogy a hozzájuk tartozó alapszerveze- t.gk milyen ütemezés szerint tartják az első és a második taggyűlést. Az alapszerveze­tek az első taggyűlésen az évi munkát értékelik, új vezetőket és küldötteket választanak, valamint KISZ-tagokat aján­lanak a felsőbb KlSZ-szer- vekbe. A második taggyűlésen a kongresszusi dokumentumo­kat: a KISZ központi bizott­ságának kongresszusi levelét és a szervezeti szabályzat ter­vezetét vitatják majd meg a fiatalok. Itt fogadják el az 1976—,77. évi akcióprogramot Az egyéni feladatvállalásoka! itt emelik közösségi megbíza­tásokká. Az üzemi, a munkahelyi KISZ-a! apsze^vezetek decem­ber 31-ig készítik el kongresi- szusi felkészülési terveiket a határidő és a felelős megjelö­lésével. A járási és városi bizott­sági ülések már elfogadták a kongresszusi felkészülési ter­veket és az akcióprogram ki­egészítését. Meghatározták a titkárok és az alapszervezeti üléseket levezető elnökök fel­készítésének időpontjait is. Naponta százezer liter tej feldolgozására alkalmas üzem épül Kaposváron, a megye- székhely keleti ipartelepén. A beruházás az ősszel kezdődött, és a tervek szerint 1978 har­madik negyedévében indul meg a próbaüzem. A Kaposvári Tejipari Válla­lat 239 millió forintból kíván­ja megépíttetni az új üzemet. A beruházás megvalósítására pontos ütemterv készült, Ez azért is indokolt, mert nincs generálkivitelezője az építke­zésnek. A vállalat összesen hét céggel kötött szerződést; az építési munkákat a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat végzi mintegy 90 miliő forintos költséggel. A gépeket, a , technológiai berendezéseket nagyrészt ez­után rendelik meg., Mint Szondi István, a tejipari vál­lalat igazgatója elmondta, az előzetes tárgyalások már meg­kezdődtek, s a piac ismereté­ben az európai szocialista or­szágokból vásárolják meg a szükséges berendezések nagy részét, s ahol lehet, a haza: gyárak termékeit alkalmazzák. A legtöbb gép az NDK-ból és Csehszlovákiából érkezik majd. — Az építőipari vállalat eb­ben az évben 14 millió forint értékű munkát végez — mondta Szondi István. — Jö­vőre -35 millió forint értékű munka vár rá. Tőlük függ, hogy 1977 januárjában — az építkezéssel párhuzamosan — megkezdődhessen a technoló­giai szerelés. Az építők nagy lendülettel láttak munkához; ennek köszönhető, hogy lát­szanak már az új üzem kör­vonalai, s remélhetőleg a kel­lő időben . területet kapnak a technológiai szerelők. Az új tejüzem a megyeszék­hely ellátása mellett jelentős mennyiségű tejet és tejtermé­ket küld a Balaton déli part­jára. A napi százezer liter tej­ből tejfölt, ízesített terméke­ket, kefirt, joghurtot és — egy folyamatos gyártósoron — vajat készítenek. Ügy épül meg az üzem, hogy ha a me­gyében nő a tejtermelés, egy év alatt munkába állíthassák a tej pori tót is. Mi indokolja ezt a beruhá­zást? A Kaposvári Tejipari Vállalat jelenlegi üzemei kor­szerűtlenek már a megyeszék­helyen. A Cseri úti telep fö­démszerkezete teljesen elöre­gedett, s 1972-ben alá kellett dúcolni. Ebben az épületrész­ben életveszély miatt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak munkavédelmi felügyelő­je leállíttatta a termelést. Korszerűtlenek az épületek a Zalka Máté utcai telepen is, a termelőkapacitás itt sem fei-1 leszthető tovább. Az ellátás j- nagy gondját nehéz körűimé- | nyék között oldja meg a vál­lalat. A vasárnapi műszakot1 nem sikerült ezekben az üze­mekben megszüntetni: az alapanyag feldolgozása érde­kében ugyanis szükség van er­re. A munkakörülmények alapvető változására csak ak­kor számíthatnak a dolgozók, ha megkezdi a termelést az új üzem. A két régi telep sorsa rész­ben már eldőlt. A Cseri úti épületeket a Nagykanizsai Sörgyár veszi át, s ott építi majd ki új palackozóját, A tervek szerint ezt 1979-ben ad­ják át. A Zalka Máté utcai sajtüzem addig marad a vál­lalat birtokában, amíg az el­látás érdekében szükség lesz arre a területre is. Éppen a mostani körülmé­nyek indokolják, hogy a Pécsi Tervező Vállalat mérnökeinek tervei alapján készülő új tej­üzem beruházása időben befe­jeződjön. A határidők tartása, a jobb együttműködési érde­kében a Kaposvári Tejipari Vállalati KISZ-szervezete — a városi és a megyei KISZ-bi- zottság közreműködésével — javasolta a beruházásban részt vevő vállalatok ifjúsági szer­vezeteinek ; vállaljanak véd­nökséget az üzem fölött. A beruházás 290 embernek biztosít majd a jelenleginél sokkal jobb munkakörülmé- •nyeket, a megye ellátásában pedig az eddiginél még na­gyobb biztonságot. Dr. Kercza Imre A diszpécserszolgálat árut ajánl /Vem mennek üresen a fővárosba a teherautók A teherautók kapacitásának jobb kihasználásáért a közü- letek járműveire bejelentési kötelezettséget írt elő a kö­zelmúltban a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelete. Ennek alapján december 1. óta a menetirányítónál be kell jelenteni a Budapestre üresen vagy áruval félig megrakot- tan közlekedő, öt tonnánál na­gyobb teherbírású járműve-1 két. Március 1-től érvényes lesz ez a bejelentési kötele­zettség a megyeszékhelyek kö­zötti forgalomban is. 110 ezer utas járt Bulgáriában Megállapodás a magyar—bolgár idegenforgalom továbbfejlesztéséről A magyar turisták egyik kedvelt üdülőhelye a bolgár tengerpart, ezt jelzi, hogy idén az év első tíz hónapjá­ban több- mint 110 ezren utaz­tak Bulgáriába. Budai András. az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára, és Mincsó Csuntov, a bolgár idegenfor­galmi és üdültetési bizottság elnökhelyettese megállapo- J dást írtak alá Budapesten, a két ország idegenforgalmának további fejlesztéséről, az 1976—1980-as időszakra. A megállapodás értelmében mindkét fél elősegíti a szer­vezett csoportos turizmus, az egyéni és autósturizmus, és többek között az egyéni és szakmai utak szervezését egy­más országaiba. A rendelet megalkotását alapos statisztikai fölmérés előzte meg. Ebből kiderült, hogy az árut szállító teher­autók 30 százaléka az egyik utat üresen. 15 százaléka pe­dig a raksúlyának felét el nem érő terheléssel teszi meg. Milyen 'hatása van a rende­letnek? A Volán 13. sz. Vál­lalatnál elmondták: az első napok tapasztalatai kedve­zőek. December 1-én például áruért küldték Budapestre az Ipari Szövetkezetek Beruházó - 1 sí és Értékesítő Közös Vállal­kozásának teherautóját. A menetirányító segítségével 50 mázsa cukrot vitt a főváros­ba. Az Univerzál Ktsz teher­autója — a menetirányítótól kapott megbízás alapján — öt tonna árut vitt a MEZŐ­GÉP mernyei üzeméből a fő­városba. A fuvarért a járművek üzemben tartói a díj 85 szá­zalékát kapják a Volán me­gyei diszpécserszolgálatától. Ennél azonban jelentősebb, hogy a meglevő szállító kapa­citást — a népgazdaság érde­keinek megfelelően — jobban kihasználják. 0 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom