Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
Folytatta munkáját a szakszervezetek XXIII. kongresszusa fFolytatás as í. szólt a MÁV dolgozóinak munkaerő-vándorlásáról is. Ezután az elnöklő Kurdi Béláné, a SZOT alelnötke Herczeg Károly SZOT-titkárnak adta meg a szót. A SZOT titkára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek a szocializmus építésének egéssz időszakában különös figyelmet fordítanak a munkáshatalom gazdasági erősítésére. Tudatosítják a párt gazdaságpolitikáját, ismertetik a feladatokat, szervezik a dolgozókat a szocialista munkaversenyben való részvételre, növelik a dolgozók termelési BI5ZKU BÉLA: és közéleti aktivitását. Hangsúlyozta, hogy a tervfeladatokat csak hatékonyabb munkaerő-gazdálkodással tudjuk teljesíteni. Aláhúzta, hogy az anyagi ösztönzésen kívül hatékonyabban kell érvényesülnie az erkölcsi elismerésnek is. Szabó Attila, a Tisza Cipőgyár szakszervezeti tanácsának titkára az üzemi demokrácia kérdését elemezte, dr. Bíró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára rámutatott arra, hogy az utóbbi négy évben a szakszervezeti választott testületek tanúsították: miként kell eredményesen élni a párt és a kormány által biztosított jogokkal. Kárpáty Edit, a Komárom megyei Tanács főelőadója a közművelődés helyzetével kapcsolatban a közalkalmazottak és a közművelődési intézmények felelősségét hangsúlyozta. Ezútán ebédszünet következett. Az ebédszünet után Fabók Zoltánnak, a Helyiipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Erőinkéi összefogva, fegyelmezetten dolgozunk társadalmunk további gyarapodásán Tisztelt kongresszus! Kedves elvtánsnők és elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a kongresszus minden részvevőjét, a több mint négymillió szervezett dolgozót, egész munkásosztályunkat. Központi Bizottságunk nagy figyelemmel és megelégedéssel kísérte a szakmai szakszervezetek kongresszusainak munkáját. A Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy egyetértünk a szakszervezetek tevékenységének a beszámolókban foglalt értékelésével. Ügy ítéljük meg, hogy a feladatokra vonatkozó javaslatok — összhangban a XI. párt- kongresszus határozataival — helyesen jelölik meg a jövő teendőit. Ezek elfogadásával, és következetes végrehajtásával, a szakszervezetek még hatékonyabban járulhatnak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Pártunk úgy tekint a szak- szervezetekre, mint a munkásosztály legátfogóbb osztályszervezeteire, legfőbb támaszaira. Politikájának alakításában igényli és figyelembe veszi a szakszervezetek véleményét és javaslatait. A párt XI. kongresszusa megbecsüléssel és elismeréssel állapította meg, hogy a szakszervezetek, helyesen élve bővülő jogkörükkel és a törvényekben is biztosított lehetőségeikkel, kiemelkedő és eredményes munkát végeznek a munkásosztály hatalmának védelméért, erősítéséért, a párt politikájának elfogadtatásáért és gyakorlati végrehajtásáért. Nagymértékben hozzájárulnak, hogy szocialista államunk, társadalmunk politikai és gazdasági ereje szüntelenül növekedjék. Tovább nőtt a szakszervezetek szerepe A szakszervezetek jól képviselik a dolgozók érdekeit, eredményesen küzdenek azért, hogy az emberek mind jobb élet- és munkafeltételek között dolgozhassanak — hangsúlyozta Biszku Béla. — Hatékonyan fáradoznak a szocialista demokrácia állandó fejlesztéséért a munkahelyeken, aminek révén a dolgozók tapasztalatai mind jobban érvényesülnek a döntésekben. Részt vesznek várospolitikai kérdések megoldásában, a tanácsok munkájában, szociális, kulturális, sportlétesítmények építésében, működési feltételeik biztosításában. Az eddig elmondottakból is megítélhető, hogy a szocializmus építése során objektíve növekedett a szakszervezetek szerepe társadalmi életünk valamennyi területén. Ez a folyamat a jövőben még inkább erősödni fog. Szeretném kifejezni a párt köszönetét és elismerését a szakszervezetek valamennyi funkcionáriusának és több százezernyi aktivistájának odaadó, önzetlen munkájukért, amellyel napról napra előbbre viszik pártunk, munkásosztályunk, népünk törekvéseinek a megvalósulását. Legyenek tudatában annak, hogy tevékenységük a szocialista fejlődés fontos tényezője lesz a jövőben is. Kedves elvtársnők és elvtársak! Amikor meghatározzuk feladatainkat, közöttük a szak- szervezeti munka teendőit, nagyon fontos, hogy reálisan ítéljük meg gazdasági helyzetünket, és azokat a körülményeket, amelyek között következetesen folytathatjuk a szocializmus építését. — A szocialista építőmunka folyamatában — mint a továbbiakban elmondotta — három hét múlva jelentős határkőhöz érkezünk: befejezzük a IV. ötéves tervet. Annak ellenére, hogy az utóbbi években nem várt nehézségekkel is szembe kellett néznünk, már most is jól látható, hogy teljesítjük az ötéves terv előirányzatait. Gazdasági és szociális fejlődésünk mellett nagy eredményeket értünk el a dolgozók szocialista tudatának fejlesztésében, politikai és kulturális nevelésében. E fontos munkából a szakszervezetek is méltó módon kivették részüket. Ezután a gazdasági helyzetet érintve hangsúlyozta: minden törekvésünket és erőfeszítésünket arra irányítjuk, hogy a lényeget tekintve töretlenül és lendületesen folytassuk a szocialista építőmunkát. — Ehhez — mint mondta — az szükséges, hogy a gazdasági munkánkban job- [ ban, tervszerűbben, tudatosabban és rugalmasabban igazodjunk a valóságos feltételekhez, a megnövekedett követelményekhez. Töretlen fejlődés — a nehézségek ellenére is Pártunk Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén megvitatta és elfogadta az V. ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A következő tervidőszak fő célúja az, hogy a szocialista épí- tőmuhka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és . jobb kihasználása útján tovább javuljanak népünk életkörülményei, és fokozatosan megteremtsük a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. A terv reálisan számol a gazdasági növekedésünket meghatározó külső és ! ixdső feltételekkel. Tekintetbe I veszi, hogy a negatív irányú külgazdasági hatások továbbra is megnehezítik munkánkat. — Az V. ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a minőségi követelmények oldaláról feszítettek — hangsúlyozta Biszku Béla. — Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése azonban elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyen, hogy a tervidőszakban megteremtsük és megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reálbérek, a reáljövedelmek, az életszínvonal szolid — a tervidőszak első két évében az ötéves átlagnál alacsonyabb —, de biztosított emelkedését. A Központi Bizottság titkára aláhúzta, hogy a megnehezült feltételek ellenére is töretlen a szocialista építőmunka alkotó programja. — Ennek az ötéves tervnek a megvalósítása — mint mondta — nem lesz könnyű, de ösztönzést és önbizalmat kell adjon mindenkinek az a tudat,1 hogy céljaink megvalósulása tőlünk függ. Munkás- | osztályunkban, parasztságunkban, értelmiségünkben, népünkben megvan az erő és a képesség, hogy az ötéves tervet teljesítsük. Biztosíték erre a szocialista rendszer, a szocialista tervgazdaság nagy ereje; biztosíték erre, hogy tovább fejlesztjük testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval, a KGST országaival. Az V. ötéves tervről szólva kiemelte, hogy az további dinamikus fejlődést irányoz elő. — Ezt most csupán néhány fontos ténnyel, adattal szeretném szemléltetni a tisztelt kongresszus előtt. A Központi Bizottság nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célnak tartja, hogy öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem, s a teljes növekedés a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Iparunkat továbbfejlesztjük és korszerűsítjük. Az a célunk, hogy az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 37—38 százalékkal növekedjék. Következetesebb és igényesebb munkát ! Ha erőinket összefogva, fegyelmezetten dolgozunk — hangsúlyozta —, a következő öt év alatt is jelentősen előbbre lép az ország, tovább gyarapszik társadalmunk, s benne minden dolgozó ember. — Külön szeretném hangsúlyozni — mondotta —, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósításának milyen döntő jelentősége van. Nemcsak azért van szükség nagy erőfeszítésekre, . mert ez az év ötéves tervünk első esztendeje, és mint tudjuk, a jó kezdet igen fontos, hanem elsősorban azért, mert nagyrészt ebben az évben kell megállítanunk mindazokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek negatívan befolyásolják gazdasági építőmunkánkat. Ettől függ, hogy a következő években elérjük céljainkat a népgazdaság fejlesztésében, dolgozó népünk életkörülményeinek javításában. A továbbiakban Biszku Béla a tervfeladatok eredményes végrehajtásának feltételeirői szólott: a munkaerő-gazdálkodásról, átcsoportosításról, valamint a termelésben a gazdaságos termékszerkezet kialakításáról. — Az ötéves terv hiánytalan megvalósítása, új és igényesebb feladataink jó megoldása megköveteli a népgazdaság valamennyi tartalékának következetesebb és gyorsabb hasznosítását — mondotta többek közt a KB titkára. Szólt a céltudatosabb munka- és üzemszervezésről, a takarékosság következetes érvényesítéséről, — mindenekelőtt a nyersanyag és az energiagazdálkodásban — és nem utolsósorban a munkaidőalapok jobb kihasználásáról. — A szakszervezetek — mondotta a továbbiakban — a párt ideológiai és politikai irányításával dolgoznak, de ugyanakkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen végzik felelős munkájukat, teljesítik megtisztelő hivatásukat. A párt eddig is bizton számított és szilárdan támaszkodott a szakszervezetek segítségére a munkásosztály, a szocialista társadalom alapvető érdekeit szolgáló politikájának megvalósításában. Most, amikor új feltételek között kell gondoskodnunk a szocialista építőmunka következetes folytatásáról és hosszú távon biztosítanunk kell jövőnket, a párt azt kéri és várja a szak- szervezetektől, hogy ezekre a feladatokra összpontosítsák figyelmüket és erejüket. — Jelenleg az a legfontosabb — emelte ki —, hogy a szakszervezetek aktivistái és tagjai, az ő segítségükkel pedig a dolgozók világosan lássák helyzetüket, jól megértsék mai problémáinkat és tennivalóinkat. Vagyis azt, hogy az eddiginél jobban kell dolgozni, többet kell nyújtani mindenkinek, minden szinten. Ez a felismerés eredményezi, hogy a dolgozó emberek jól megértik alapvető érdeküket, és meggyőződéssel látnak feladataik megoldásához. Arról is szólt, hogy a szocialista munka verseny-mozgalom, a szocialistabrigád- mozgalom, az újítómozgalom még szorosabban kapcsolódjon az időszerű'követelményekhez, és segítsék a terveinkben megjelölt célok hiánytalan megvalósulását. — Különösen fontos — mondotta —, hogy a szakszervezetek még . energikusabban dolgozzanak a szocialista demokrácia érvényesüléséért a különböző munkahelyeken, és hozzá teszem, a tanácsokkal együttműködve, a lakóterületen. Erről a feladatról a kongresszusi dokumentumok és Gáspár elvtárs is részletesen szólt. Feladataink megoldásához nélkülözhetetlen, hogy szabad utat kapjon a dolgozók minden hasznos kezdeményezése, szabadon érvényesüljön a véleményük, és tapasztalataik beépüljenek a vállalati döntésekbe. — Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy a dolgozók ezzel a segítőkészséggel is hozzá akarnak járulni feladataink teljesítéséhez. Ennek a segítőkészségnek a szocialista demokrácia nyit széles utat, amely biztosítja, hogy a dolgozó emberek még hatékonyabban vegyenek részt a saját ügyeik és a közügyek intézésében. A továbbiakban a szakszervezetek tevékenységének egyik fontos részéről, a dolgozók érdekeinek védelméről is szólt, az igazságosabb jövedelemarányok megteremtését elemezte. Megoldjuk feladatainkat — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet — mondotta —. hogy a gondok, a nehézségek, a nehezebbé vált feltételek ellenére minden okunk megvan a bizakodásra. Belső fejlődésünk határozott iránya a megvalósuló szocializmus, és a következő években is megtorpanás nélkül haladunk tovább ezen az úton. A párt vezetésével, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség, a szocialista állam hatékonyabb munkájával, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, a szocializmus minden odaadó hívének összefogott munkájával megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Ez a kongresszus egész szakszervezeti mozgalmunknak programot és friss lendületet ad a ránk váró nagy munkához, a XI. pártkongresszus határozatának következetes végrehajtásához. Az elnöklő Fabók Zoltán megköszönte Biszku Béla felszólalását. Kérte, hogy tolmácsolja a Központi Bizottságnak a kongresszus, a magyar szervezett dolgozók üdvözletét, jókívánságait, s azt áz elhatározását, hogy a szakszervezeti mozgalom a szocialista társadalomban elfoglalt helyének, szerepének megfelelően a jövőben is felelősséggel látja el feladatát, s töretlen lelkesedéssel dolgozik a párt XI. kongresszusa határozatának végrehajtásáért, a fejlett szocialista társadalom építéséért. Pál fi István, az Országos Kőolajipari és Gázipari Tröszt szakszervezeti trösztbizottságának titkára a szakszervezeti kádermunka helyzetével foglalkozott. Ezután Dusóhek Lajosné SZOT-titkár következett felszólalásra. Az úgynevezett borítékon kívüli juttatásokkal foglalkozott. Elmondotta: a társadalmi juttatások aránya a lakosság összes jövedelmében a tervezettnél dinamikusabban bővült. Jelenleg minden 100 forint munkajövedelmet csaknem 40 forint társadalmi juttatás egészíti ki. Társadalom- biztosítási juttatásokra ebben az évben a tavalyinál 17 százalékkal többet, mintegy 58 milliárd forintot fordítottak. A továbbiakban néhány olyan fontps kérdésre hívta fel a figyelmet, amelynek megoldásában — mint mondotta — a szakszervezeteknek többet kell tenniük. A nyugdíjasok helyzetéről szólva rámutatott: az állami gondoskodást az elmúlt évek sokoldalú intézkedései bizonyítják. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy az idén 1 100 000 embernek évi 1,8 milliárd forinttal emelkedett a nyugdíja. 1976. január. 1-től — mint ismeretes — a nyugdíjai! szokásos évenkénti kiegészítésének legkisebb ösz- szege havi 50 forintra emelkedik. Az ötödik ötéves tervben is alapvető törekvés, hogy tovább növekedjen az évi nyugdíjkiegészítés és emeljék az alacsony nyugdíjakat. A korreferátum foglalkozott a gyermekes családok anyagi és szociális helyzetével. A népesedéspolitikai határozattal összefüggésben az utóbbi években egész sor intézkedéssel segítették a családokat. Duschek Lajosné rámutatott: annak ellenére, hogy javulnak az üzemi munkakörülmények, fejlődik az egészség- ügyi hálózat és ellátás — növekszik a táppénzek összege. Holott ennek ellenkezőjét lehetne elvárni. A korreferátum nagyon indokoltnak tartotta a táppénzes fegyelem megjavítását és a táppénzrendszer korszerűsítését, amiben fontos szerep hárul majd az egészség- ügyi szolgálatra, a vállalatok és intézmények vezetőire, valamint a szakszervezeti szervekre. ' Huramura Gáborné, a haj- dúsámson-sámsonkerti általános iskola Állami-díj as pedagógusa a közoktatási rendszer korszerűsítéséről szólt. Országh Ferencné, a Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnöke, a munka- és üzem- szervezés hatékonyságának javításával, további tartalékaival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy e területen a vállalatoknak nagyobb cselekvési önállóságot kellene kapniuk, s ezáltal növelhető felelősségük is. Joannes Gallard, a CGT titkára. szakszervezete 2,4 millió tagjának üdvözletét tolmácsolta. Hangsúlyozta: á CGT nagyra értékeli az európai szak- szervezetek együttműködésének fejlődését, de a kapitalizmus válsága, annak a dolgozókat és a munkástömegeket sújtó hátrányos következményei egységes fellépésre kell bírják a nyugat-európai szakszervezeti szövetségeket. Emilio Cabaglio, az Olasz Munkásszervezetek Szövetsége (CISL) nemzetközi osztályvezetője az olasz szakszervezeti mozgalom három szövetsége — a CGIL, a CISL és az UIL nevében mondott üdvözlő beszédében rámutatott: A nemzetközi szervezeti mozgalom elsődleges feladata szolidaritásával támogatni a fel- emelkedésükért küzdő népeket, segíteni a társadalmi igazságosságra ösztönző nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárását és gyakorlati kihasználását. Alfred Ströer, az osztrák szakszervezeti szövetség vezető titkára az 1,6 millió tagot számláló OSZSZ üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta, majd méltatta a magyar szak- szervezeti mozgalom eredményeit, a dolgozók érdekében kifejtett szakszervezeti tevékenységet. Dr. Krekács György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára a kereskedelem fejlesztésének szükségességével, a szakszervezet sajátos, kettős feladatával foglalkozott. — Alapkövetelmény —• hangsúlyozta —, hogy a dolgozók igényeit egyre magasabb színvonalon, kulturáltabb körülmények között elégítse ki a kereskedelem. Nagyon fontos számunkra — mondotta — tagságunk helyzete, élet- és munkakörülményeinek alakulása, de legalább olyan fontos a fogyasztók érdekvédelme az árak társadalmi ellenőrzésétől, az áruellátás színvonalán keresztül a vásárlási körülmények alakulásáig. Dr. Szepesvári Elemér, Elek nagyközség körzeti orvosa, arról szólt, hogy az egészségügy munkásai fáradságot nem kímélve őrködnek az országot építő dolgozók egészsége fölött. Árimi István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkára felhívta a figyelmet: a szakszervezetek által támogatott munkásművelődésnek olyan színvonalúnak kell lennie, hogy a dolgozók számára természetes le- . gyen a tanulás, a kulturálódás iránti igény. Nagy Gézáné, a debreceni postaigazgatóság előadója a szakszervezeti alapszervi munka fejlesztésé- 'ben fontos szerepet betöltő bizalmiak helyzetéről, feladatairól beszélt. Mészáros János, a Tiszai Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának titkára arról a kezdeményezésről számolt be, amely szerint a vasas, az építőipari és a vegyipari szakszervezet együttműködési szerződést kötött a népgazdaságnak fontos vegyipari beruházások támogatása érdekében. Truong Thi My, a Vietnami Szakszervezeti' Szövetség alel- nöke, a VDK dolgozóinak és szakszervezeteinek nevében őszinte, szívből jövő köszönetét mondott a magyar szak- szervezeteknek, a szervezett dolgozóknak azért a támogatásért, értékes segítségért, amit a vietnami népnek nyújtottak az amerikai imperialisták ellen és nemzeti boldogulásukért vivott küzdelmükhöz. Tran Hoai Nam, a Dél-vietnami Felszabadítási Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottságának tagja arról számolt be a kongresszusnak, hogy a vietnami nép győzelme, egész Vietnam függetlenségének kivívása új korszakot nyitott. Cyprian Manyanda, az 'Afrikai Szakszervezeti Egységszervezet titkára, a szövetség égisze alatt az egész kontinenst átfogó afrikai munkás- mozgalom üdvözletét adta át a kongresszusnak. Ali Filali, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének titkára, átadta az algériai dolgozók őszinte és testvéri üdvözletét. Ariel Mariani, az Argentin Szakszervezeti Egység és Koordinációs Mozgalom képviselője elmondta, az argentin munkásosztály mindig is figyelemmel kísérte más országok munkásainak sorsát, harcát, igyekezett levonni belőlük a tanulságokat. Az argentin szakszervezeti küldött felszólalásával a magyar szakszervezetek kongresszusa befejezte második munkanapját. A tanácskozás szerdán reggel folytatódik. (MTI)
