Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

Fejlődő Lengyelország Holnap kedódik az I.EMP. a felszabadulás és a legutóbbi VII. kongresszusa. E néhány | pártkongresszus óta elért ered- kép is a testvéri lengyel népnek | menyeit érzékelteti. Varsó ríj arca: toronyházak és áruházak a Marszalkowska su­gárút keleti oldalán. Évente 200 ezer személygépkocsi gördül le a Polski-Fiat autó­gyár üzemeinek szerelőszalagjairól. Évente 20 millió tonna árut raknak át az ország egyik legna­gyobb export-, import- és tranzitkikötőjében, Szczeczinben. (Interpress—CAF—MTI—KS) Húsz esztendő egy boltban Igazi kereskedő típus. Ajánl­ja az árut, s kérdezi, hogy legközelebb mire lenne szüksé­ge a vásárlónak. Gyorsan szolgál ki és gyorsan számol, s ami fő: pontosan. Májer Józsefről van szó, aki a Ku­tas és Vidéke Áfész kisbajo- mi vegyesboltjának a vezető­je. Munkájáról így beszél. — Húsz éve múlt, hogy itt dolgozom, ebben az üzletben. Ha mindent összeszámolok, 46 esztendeje állok a pult mö­gött. 1929-ben lettem inas Tapsonyban, a Hangyánál. A három év tanulóidő után dol­goztam Böhönyén, Üjpesten, Rákospalotán, kis- és nagyke­reskedelemnél, a vegyeskeres­kedői szakmában. Azután visszahúzott a szívem So­mogyba: Böhönyére jöttem, a földművesszövetkezethez. On­nan kerültem ide, Kisbajom­ba ... Most 59 éves. Egy éve van vissza a nyugdíjkorig. Azt mondja: aztán majd meglát­ja. Ha egészségi állapota en­gedi, szívesen dolgozik, mert nem tud munka nélkül lenni. — Feleségemmel 1960 óta dolgozunk együtt. Van munka a havi 180—200 ezer forintos forgalomért. Ennek az összeg­nek a nagyobb része apró. napi szükségleti cikkek árából tevődik össze. Munkánkat igyekszünk úgy végezni, hogy a falu lakossága és az áfész vezetősége is elégedett legyen. Egyik fia mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolát végzett, technikusi képzettsé­ge van. Jelenleg katona. Mi­előtt bevonult, a kutasi ter­melőszövetkezetben dolgozott. A másik fia szerszámkészítő szaikmunkás Nagyatádon, a Danuviában. Esti tagozaton most végzi a gimnázium ne­gyedik osztályát. Kisbajomban van a házuk, kertjük. Itt telik majd a nyugdíjas idő. No, meg mun­kában. Ha egészséges lesz, és igényt tartanak rá. K. .1. A SAJTÓ ÜNNEPÉN A z ólombetűk a világon mindenütt egyformák. Az ólomsorokkal köz­vetített gondolat azonban je­lentősen különbözik. A ciga­rettafüsttől kesernyés illatú szerkesztőségi szobákban nemcsak megfogalmazzák a híreket, tudósításokat, ha­nem — a mindig sürgető idő­vel is küzködve — véleményt formálnak. Ezek segítik el­igazodni az olvasót az élet sokszor bonyolult, változó je­lenségei között. Az első lap, amely tudato­san vállalta a marxista elvek, a proletariátus törekvéseinek szogálatát, 1918. december 7-én jelent meg. A címe: Vörös Újság. Nehéz körül­mények között — néhány tíz­ezer példányban — látott napvilágot. A párt program- jaraz egész országhoz szólt: »Fönn akarjuk tartani a ma­gyar proletariátus osztálytu­datát, el akarjuk őt válasz­tani a tudatlan, lelkiismeret­len, korrupt s a háború bű­neivel megfertőzött magyar uralkodó osztálytól, s fel akarjuk, benne kelteni a nemzetközi szolidaritásnak tervszerűen elhomályosí­tott érzését...« A sajtó munkájának érté­kelésénél ma is politikai mér­ce: miként szolgálja társa­dalmi céljaink valóra váltá­sát, hogyan segít eligazodni korunk változásai és jelensé­gei között, híven tárja-e az olvasó elé nagy munkánk eredményeit. Ezt a sokrétű feladatot egyetlen cikk, de még egyetlen újságpéldány sem oldja meg. A ma megje­lent írásokat a holnapi és a holnaputáni cikkek egészítik ki. Ahogy változik, gazdago­dik az életünk, úgy lesz egyre árnyaltabb a tudósítások, a riportok rajzolta kép is. A szerkesztőségekben dolgo­zók is azt vallják: az olva­só bizalmát csak őszinte szó­val lehet megnyerni. E biza­lom egyik jele a mind több olvasó. Hazánk az egy lakos­ra jutó napilapok számát, az újságok példányszámát te­kintve a szocialista országok között a harmadik helyen áll. Az olvasót csak akkor érdek­li az újság, ha érdekes, ha újat talál benne. És akkor ragad tollat; ha úgy érzi, hogy véleményt kell nyilvá­nítania a megjelent írással kapcsolatban. Ezek az egyet­értő vagy vitatkozó levelek minden szerkesztőség postá­jának legértékesebb részei, hiszen az újságírók munká­juk egyik értékmérőjének te­kintik. Azt tartják, hogy az újság csak egy napig él. A mai lap megjelenése után kevesen ol­vassák — vagy veszik meg — a tegnapit. Az írások ha­tása azonban nem ilyen ti­szavirág-életű: a gondolko­dásra késztető, jó írások, a korunk történéseivel foglal­kozó cikkek visszhangja bi­zonyítja ezt. Hogyan felel meg nehéz, felelősségteljes hivatásának a magyar sajtó? Kádár Já­nos, a párt Központi Bizott­ságának első titkára mond­ta: »Ami a párt és a sajtó viszonyát illeti, úgy gondo­lom, hogy közösek a felada­tok, közösek a gondok, 'fta hozzáteszem, hogy a szégyen és a dicsőség is közös. Ha valamivel büszkélkedhetünk, akkor együtt büszkélkedhe­tünk. Ha valamit szégyell­nünk kell, akkor együtt kell szégyellnünk. A Központi Bizottság nem előlegezett, hanem az eddigi tapasztala­tok alapján teljes bizalom­mal tekint a sajtóra, a tele­vízióra, a rádióra, és számit rájuk...“ Ma ünnep van: a magyar sajtó napja. A rotációs gépek azonban ma éjszaka is on­tották a festékillatú, friss új­ságpéldányokat, és ezután is — pap nap után — újra meg újra forognak majd a hen­gerek. A szerkesztőségi szo­bákban az írógépek lassúbb- gyorsabb kopogását az is meghatározza, hogy mennyi idő van még hátra a lapzár­táig. Az ünnep rendszerint még felelősségteljesebb munká­val jár. Azzal, hogy a meg­szerzett bizalommal élve a lap változatlanul hű képet rajzoljon gazdagodó életünk­ről, pontosan és gyorsan tá­jékoztassa olvasóit — arról, hogy mi történik a megyé­ben, az országban és a vi­lágban. T udjuk, kötelességünké párt célkitűzései meg­valósításának, az ol­vasó igényeinek szolgálata. Tudjuk, feladatunk, s ez egy­ben törekvésünk is: gyorsan, pontosan és jól megfelelni e kötelességnek. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport flz újjáalakult országgyűlés első törvényének megalkotására készülnek Eseményekben nagyon gaz­dag volt ez a hét. Kaposvá­ron és több somogyi helység­ben megemlékeztek a felsza­badulás 31. évfordulójáról. Az évforduló napjához azonban avatások is kapcsolódtak: Ka­posváron klubot, csapatott­hont, Barcson üzemet, óvodát adtak át. E létesítményeik egy részében nagy értékű társa­dalmi munka testesül meg. Az önzetlenül dolgozók legjobb­jait a felszabadulás megün­neplésekor tüntették ki em- iékplakettal. Az ünnepi beszédekben is a jövőt emelték ki; felvázolták a következő ötéves tervben, az 1976-ban előttünk álló fel­adatokat. A megyei pártbi­zottság szerdai kibővített ülé­se szintén e témával foglal­kozott, a Központi Bizottság november 26—27-i ülésének határozata alapján. Most ké­szülnek az ötéves és a jövő évi tervek a vállalatoknál, a szövetkezetekben, a tanácsok­nál. Nagyon fontos — mint ahogy erről szó volt az ülé­sen —, hogy mindenütt a Központi Bizottság ülésén el­fogadott irányelvek szellemé­ben határozzák meg a helyi feladatokat, jelöljék ki a cé­lokat. A döntések legfonto­sabb mércéje: mennyire ér­vényesül a társadalmi érdek, mint tükrözik a tervek azo­kat a helyes elveket, amelye­ket a Központi Bizottság meg­határozott. A tervezésnél is említettük a tanácsokat, most a szám­adás szempontjából beszélünk róluk. A tanácstagok mo6t oda­adnak a választópolgárok elé, s elmondják: milyen határo­zatokat hozott a tanács, mit tett a lakóhely fejlődéséért, s ebben a munkában ők ho­gyan vettek részt. Kaposvá­ron jól bevált az a módszer, hogy összevonják a beszámo­lókat. több tanácstag egyszer­re találkozik a lakosokkal. Például a toponári városrész­ben több mint százan voltak kíváncsiak a számadásra. S akárcsak a városközpontban szervezett »fórumon-», itt is elmondták, mi az, ami zavar­ja az embereket, min kellene sürgősen változtatni. A köz­lekedéstől a központi anten­nák hiányosságáig, az utak állapotától a postaláda felál­lításának igényéig sok min­denről szó esett. És egvne töb- | ben ismerik el az eredménye­ket is ezeken a beszámoló­kon. A toponári városrész la­kói még társadalmi munkát is felajánlottak az egyik út megépítéséhez. A megyei tanács tagjai szintén most adnak számot a tevékenységükről az őket meg­választó tanácsok testületéi előtt. A falugyűléseken ugyan­csak ott vannak, gyakran a képviselők társaságában. A népfrontbizottságok nagy se­gítséget adnak e gyűlések szervezeti és társadalmi elő­készítésében is. A népfront megyei elnöksége e héten tár­gyalta meg a tanácsok és a Hazafias Népfront együttmű­ködésének tapasztalatait. A megyei tanács-vb már napi­rendre tűzte ezt a témát, így a két testület tapasztalatai alapjan fejlesztik tovább az együttműködés formáit és tar­talmát. j Egyre nagyobb társadalmi i megbecsülés övezi a munkás- | őrök tevékenységét. A Ka­posvári Villamossági Gyárban a héten találkozón vettek részt a munkásőrök. Ez a ha­gyomány egyre több üzemben, gazdaságban él. A közelmúlí- oan például a Siófoki Kőolaj- vezeték-épító Vállalatnál, az­tán a Kutasi Állami Gazda­ságban értékelték a fontos pártmegbízatásokat. Büszkén mondhatták el, hogy a mun­kásörök többsége példamuta­tóan teljesiti ezt. Egy hónap múlva ünnepélyes századgyű- láseket tartanak szerte a me­gyében. Sokan leszerelnek, mások tartalékállományba ke­rülnek. Azok. akik átveszik a fegyvert tőlük, példájuk nyo­mán Ösztönzést kapnak a szol- \ gálát kiváló teljesítésére. Ezért érdemelnek ilyen nagy ] figyelmet a munkásőrtalálko- ! zók. Kongresszusra készülnek a i KISZ-esek. A fölkészülés J egyik igen fontos állomása volt a héten, hogy minden városi, járási KISZ-bizottság elfogadta a kongresszusi in­tézkedési tervet. Ezeken a testületi üléseken szavazták meg körültekintő vita után az 1976 77. évi akcióprogramhoz kapcsolódó helyi feladattervet is. Ez az a két iránytű, amely megszabja á fiatalok tevé­kenységét az alapszervezetek­ben. A felnőttek segítségére a felkészülés egész időszakában számítanak. Ez fogalmazódott meg a tegnap befejeződött ta na cskozásokon. ~ Lajos Oésa Rendkívüli jelentőségű témá­val foglalkozott tegnapi — Kaposváron, a népfront me­gyei titkárságán megtartott — ülésén az országgyűlési kép­viselők Somogy megyei cso­portja. Az első napirendi pont az ötödik ötéves tervtörvény tervezetének ismertetése, megvitatása és a jövő évi költségvetési törvénytervezet | megtárgyalása volt. * | A nyáron újjáalakult parla­ment első törvénye az ötödik ötéves tervtörvény lesz, amely az országnak, s magának a parlamentnek is öt évre szó­ló, meghatározó munkaprog­ram. Az ország már az előző | ülésszakról ismeri a kormány­programot, amely körvonalaz- | ta az ötödik ötéves tervi fel- ! adatokat. A terv irányelveit | a párt Központi Bizottsága ! — összhangban a XI. kong- | resszus határozataival — je- I lölte ki. A képviselőcsoport tegnapi ülésén Szokola Károlyné dr., a képviselőcsoport vezetője is­mertette az országgyűlés elő­készítő munkája során fölme­rült fontosabb kérdéseket. Többek között elmondta, hogy az ötödik ötéves terv előké­szítésének lényeges pontja volt a negyedik ötéves terv teljesítése. Ahogy arról a Köz­ponti Bizottság üléséről ki­adott közlemény is tájékoz­tat: a negyedik ötéves terv során jelentős volt a fejlődés üteme. Szokola Károlyné dr. sorra vette a megoldásra váró feladatokat. Majd vita követ­kezett, melyben a képviselők kifejtették véleményüket, el­mondták tapasztalataikat, vá­zolták az előrelépést segítő elképzeléseiket. Felszólalt Varga Péter, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József megyei tanács­elnök és Varga Károly, a Ha­IBUSZ, 1975— 76 Túrák négy világrész 41 országába Sikeres esztendőt zár az IBUSZ az idén is. A vállalat I eredményeiről, gondjairól és i terveiről sajtótájékoztatón szá- j molt be Tausz János vezér- i igazgató. Figyelemre méltó teljesít­mény, hogy a világszerte ta­pasztalható gazdasági és valu- táris problémák, nehézségek j ellenére is a beuta/.oforgalom j négy százalékkal, a kiutazófor­galom viszont 10 százalékkal I múlja felül a tavalyit. Az IBUSZ szervezésében az idén 450 ezer turista érkezik Ma­gyarországra; nőtt a Szovjet­unióból és az NDK-ból érkező turisták száma. Érdekesség­ként említhető, hogy például a Görögországból érkező turisták száma négyszeresére nőtt és növekvő tendenciát mutat a Franciaországból, a Benelux- államokból. a Japánból és a dél-amerikai országokból érke­ző turisták száma is. Hova utaztunk mi, magyarok? — A szocialista országok közül mindenekelőtt a Sozvjetumoba, Bulgáriába és Lengyelországba. A tőkésországokba irányuló tu­rizmus meglepetése, hogy je­lentősen nőtt a Franciaország­ba utazó IBUSZ-turisták szá­ma és — az előző évek stagná­lása után — emelkedett az Olaszországba utazók száma is. Az idén 6400 alkalommal in­dított belföldi túrát az IBUSZ, ezeken mintegy 270 ezer turis- j ta vett részt. — Bő választékot nyújt a jö­vő évre is az IBUSZ külföldi ! utazásainak programja. Négy j világrész 41 országa »szerepel a j műsoron«. A Szovjetunióba és a szocialista országokba irányu- j ló — szokásos — útvonalak mel­lett mongol, vietnami és koreai j társasutazásokat is terveznek, j Az elképzelések szerint társas- i utazásokat szerveznek Korzi­kára, a Kuba—Peru. valamint a Delhi—Bangkok—Teherán út- j vonalon, azok számára, akik kedvelik a különleges élménye­ket és nagyobb összeget is haj­landók. erre áldozni. ! zafias Népfront megyei titká- ] ra is. A képviselők összegezték a | feladataikat, melyeket a paf- I lament decemberi ülésszaka ! igényel tőlük, majd meghall- : gatták Tóth Lajosnak, a me­gyei tanács élnökhelyettesé- nék tájékoztatóját a megye idegenforgalmi helyzetéről és az idegenforgalom negyedik ötéves tervi tapasztalatairól. Somogy az ország idegen- forgalmilag kiemelkedően fontos területe, elsősorban a [ Balaton miatt. A balatoni idegenforgalom dinamikusan fejlődött az elmúlt időszak­ban. A turizmus növekedésé­vel a fogadási feltételek fej- ! lődése — a javulás ellenére I — azonban nem áll arányban. I Az ebből keletkező feszültsé- j gek jelzik, hogy néhány ba’a- | toni település — közöttük Sió- I fok, Balatonföldvár és Fonyód 1 — már telített, s kevésbé al­kalmas az aktív pihenésre. Tóth Lajos elmondta, hogy az idegenforgalmi fejlesztési, el­látási feladatokat a megye politikai, társadalmi és gaz­dasági szervezetei — az or­szágos szervek segítségével — összességében eredményesen oldották meg. De néhánv te­rületen az erőteljes fejlődés hatására megnőtt igények, va­lamint a gazdasági és műsza­ki lehetőségek között kialakult feszültséget nem tudták fel­számolni — sőt, ezek a fe­szültségek esetenként még nőttek is. A tanácselnök-helyettes részletesen ismertette a Bala- ton-part fejlődését, majd szólt a várható tennivalókról. A megye idegenforgalmáról szó­ló vitában fölszólalt dr. Áb­rahám Kálmán közlekedési államtitkár, a Balatoni Inté­ző Bizottság elnöke. A Somogy megyei ország­gyűlési képviselők a parla­ment soron következő ülés­szaka előtt, majd utána is a falugyűléseken, rendezvénye­ken részletesen tájékoztatják választóikat az ötödik ötéves tervvel és a jövő évi költség- vetéssel kapcsolatos kérdések­ről. P. D. Ili V/ II

Next

/
Oldalképek
Tartalom