Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

Csökkenő építési idők 2 500 családi otthon a Kalinyin. városrészben Holnaptól egyesül három Mezőgép vállalat Jövőre egymilliárdos termelési érték Kaposvár Kalinyin vá­rosrészében 2517 lakás épült fel a negyedik ötéves terv végéig. A Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ezen a területen 1963 májusában kezdte meg a munkát a Pécsi Tervező Vállalat mérnökeinek elképzelése alapján. Azóta kétszer változott a lakásépí­tés technológiája, s ezt nem­csak a városképen, hanem az új családi otthonok fölszerelt­ségén is észre lehet venni. Tegnap délután a vállalat lakásépítéssel foglalkozó 1-es számú főépítésvezetőségén m u nkás gy ű lesen. összegezték az eddigi tapasztalatokat. Ezen részt vett Prjevara Pál, a városi pártbizottság titká­ra, dr. Fonai János, az építők szakszervezete megyei bizott­ságának titkára és Kovács Fe­renc, Kaposvár tanácselnöke is. Gyulavári Tamás igazgató arról szólt, hogy a Kalinyin városrész építésével kezdődött meg a vállalat technológiájá­nak korszerűsítése. A tégla- középblokkból itt szerelték össze az első_ házakat. E tech- | nológia alkalmazásával 1231 családi otthon készült a vá- í rosrészben, valamennyi négy-! emeletes. A poligonüzem el- í készülte — 1971 — után meg- I jelentek a 8—10 szintes házak 1 is. E technológia felhasználá­sával 1226 lakást építettek. »Az első ezer lakás elkészíté­séhez — mondta az igazgató — három évre volt szükség. A második ezer lakás megépíté­sére — ezzel a technológiával — nem kell két évig várni. Korábban egy lakás elkészí­tése negyven hónapot vett igénybe. Most 20—22 hónap alatt készülnek el a házak, de van olyan lakás a Kalinyin városrészben, amelynek az összeszerelését márciusban fe­jeztük be, és novemberben beköltöztek a lakók. A határ­idő-csökkentésnek jelentős része van abban, hogy a vál­lalat az idén először, a ter­vezett 502 lakással 6zembgn 553-at adott át. Ebből 436 csa­ládi otthon a Kalinyin város­részben készült el. i Kovács Ferenc tanácselnök a feladatokról szólva elmond­ta: az ötödik ötéves tervben 4100 lakás megépítésével szá­mol a város. A terület kijelö­lése és előkészítése már' a tervidőszak közepén megkez­dődött. Ennek eredménye, hogy a Béke, a Füredi és a Kanizsai utca által határolt tömbben már jelentős terüle­tet kaptak az építők. Itt ösz- szesen 2700, a Buzsáki lakó­telepen 320, a Kinizsi tömb­ben 1300, a Mártírok terén pe­dig még 100 lakást lehet fel­építeni. (Az új lakásépítési te­rület' alaprajzát újévi szá­munkban közöljük.) A ta­nácselnök hangsúlyozta: a te­rületelőkészítés és a lakásépí­tés jelentős terheket ró a vá­rosi tanácsra: pénzének zömét az építésre és a kapcsolódó létesítmények megvalósításá­ra fordítja. Jelentős a laká­sok .fölszereltségében beállott változás. A feladatok megva­lósítása érd kében szükség van áz átírt :i idő további rövidítésére, a minőség javí­tására. Ezt a korszerű techno- ógía parancsolta nagyobb munkafegyelemmel lehet el­érni, hiszen a csöpögő vízcsap, a rosszul beépített szekrény sok bosszúság forrása lehet. Az építők munkája a la­kásépítés: ez egyúttal város­építés is, munkájuk minősége tevékenységük védjegye is. — A városi tanács építés­sel kapcsolatos elképzeléseid nek megvalósítását az építő­ipari vállalatok munkája alapvetően befolyásolja — mondotta a tanácselnök. — Megállapíthatjuk, hogy az építőipari vállalatok egyre eredményesebben segítik cél­jaink megvalósítását.. . Együttműködésünknek a la­kásépítés tervszerűségét, a ha­táridők tartását, a minőség javítását kell szolgálnia. Csak megfelelően szervezett, jól összehangolt és előkészí­tett munka biztosíthatja a fel­adatok teljesítését. Az ünnepség végén a la­kásépítés érdekében hosszabb ideje végzett eredményes munkáért az ünnepségen át­adták Agócs György főépítés­vezetőnek, Balogh Sándor brigádvezetőnek, Báli Tibor művezetőnek, Molnár János kubikosnak és Varga János fűtésszerelőnek az Építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Dr. K. I. HOLNAPTOL EGYESÜL a Kaposvári és a Zala megyei Mezőgép vállalat és a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyára. Ez­zel a me^ye legnagyobb gép­gyártó bázisa jön létre. Az új vállalat méreteit jól jellemzi a termelés alakulása. A Me­zőgép az idén 360 millió fo­rint értékű gépet, berendezést állított elő. az egyesült válla­latnak jövőre már egymilliárd forint körül kell termelnie. Mintegy 3700 ember dolgozik majd a két megyére kiterjedő nagyvállalatnál. A január 1-től kezdődő terv­időszak első lépcsője lesz a mezőgépipar rekonstrukciójá­nak. Műszaki fejlesztéssel, gazdaságosabb profilok kiala­kításával, gépesítéssel nagy teljesítményre képes mezőgép­ipar alakul ki 1980-ra. Az új vállalat központja Kaposváron, a Jutái úton ma­rad. Két további gyár és ki­lenc gyáregység tartozik majd hozzá. Ez a vállalat lesz a ma­gyar gépiparban a rakodásfej­lesztés és -gépesítés egyik fontos bázisa. Folyik a daru­család fejlesztése, az önjáró rakodógépek gyártásának elő­készítése, az egységrakomány- képző elemek (konténerek) családjának kialakítása. Fog­lalkoznak még a mezőgazda- sági termények konténeres szállításának a megoldásával, a lengyeltóti gyáregységet pe­dig teljesen a magasraktári berendezések termelésére spe­cializálják. Gyártani fogják továbbra is a — mosonma­gyaróvári gyárban már jól be­vált — gyümölcs- és zöldség­válogató gépsorokat, de to­vábbfejlesztve: ennek teljes anyagmozgatási és csomagolá­si láncát is megszerkesztik. Évi egymillió normálórában gyártanak az NDK-nak rako­dógépekhez, burgonyakom­bájnokhoz részegységeket. De készítenek növényházakat is ] — ezek iránt nagy az igény. I Egy másik fontos főágazat a ; talaj-mélyművelő eszközök1 előállítása lesz, s továbbra is j készülnek az üzemekben érdé- | szeti gépek. Évente mintegy j 120 millió forint értékben vé- i geznek szolgáltatásokat. Ilyen hatalmas méretű szer- j vezeti átalakulás és profilvál­tozás mindig egy kis bizony- ] talansággal jár. Ezért a beru­házásra szánt eszközöket nagy megfontoltsággal és minden korábbinál hatékonyabban kell elosztani, fölhasználni. Az egyes gyárak, gyáregységek igényeit természetesen nem tudják egyszerre kielégíteni, rangsorolják azokat. A ren­delkezésre álló fejlesztési ösz- szegből végrehajtják a teljes rekonstrukciót a központi gyárban, Lengyeltótiban és a Zala megyei Felsőbagodon. A többi gyárban, gyáregységben a fejlesztési elképzelések meg­valósítására jóval szerényebb összegek jutnak. Ezért ezeken a helyeken inkább az eddig elért termelési színvonal tar­tására rendezkednek be. A beruházásoknál, műszaki fej­lesztésnél alapelv: csak a leg­korszerűbb gépeket, szerszá­mokat, berendezéseket vásá­rolják meg. Félmegoldás, át­meneti kompromisszumok nem lehetségesek. Jellemző az is, hogy a fejlesztések 75—80 szá­zalékát gépesítésre fordítják. A termelést nemcsak a be­ruházások könnyítik meg. A vállalaton belül olyan alkat­részgyártó bázisok létesülnek, amelyek meggyorsítják és ésszerűsítik a késztermékek kibocsátásának ütemét. A JANUAR 1-TÖL megala­kuló új nagy gépipari vállalat — a tervek szerint — 1980-ra eléri az egymilliárd 200 millió forintos árbevételt. Cs. T. Üzemből vállalat A feladatok ugyanazok Januártól vállalatként tevé­kenykedik majd a Kaposvári Városi Tanács költségvetési üzeme. Pikier István párttit­kárral és Farkas László igaz­gatóval arról beszélgettünk, hogy ez mit jelent. Többel tesznek a városért — Gsak a cégtábla változik, a feladatok maradnak. Éppen a napokban tartott vezetői megbeszélésen, a termelési ta­nácskozásokon, a párt- és a szakszervezet ülésein a jövő­ről tárgyaltunk. Az idei ter­vünk 37,5 millió forint, elő­reláthatóan elérjük a 40 mil­liót. Az 1976. évi tervünk 45 millió forint lesz. Többet aka­runk tenni a városért, hogy Kaposvár lakói elégedettek legyenek munkánkkal. Így lehet összegezni a párt­titkár és az igazgató szavait, akik arról beszéltek, hogy a párt- és a gazdasági vezetés között, valamint a szakszer­vezeti bizottsággal és a KISZ vezetőivel jó az együttműkö­dés. Csaknem négyszáz ember dolgozik náluk. Harminc szá­zalékuk bejáró. Néhány rész­legüknél sok az alacsony is­kolai végzettségű munkás — sőt az analfabéta is —, ám a bejárás nehezíti beiskolázásu­kat. Több emberre lenne! zés miatt azonban eddig ke­vés volt az új jelentkező. ­Tanulásra ösztönöznek — Ezért tartjuk fontos fel­adatunknak. hogy a politikai, szakmai tanulásra, a tovább­képzésre ösztönözzünk, kiala­kítsuk a törzsgárdát. Szeret­nénk, ha olyan emberek dol­goznának nálunk, akik nem­csak értik, hanem valóra vált­ják mindazokat a feladato­kat, melyeket a város érde­kében tennünk kell — mondja Pikier István párttitkár. Az analfabéták részére tan­folyamot szerveztek, az ered­ményesen vizsgázók oklevelet kaptak. Az emberhiányt kor­szerű gépekkel kívánják pó­tolni, ezért szakmunkásaikat, valamint a több éve itt dol­gozó betanított és segédmun­kásokat gépkezelői, hegesztői és más tanfolyamok elvégzé­sére ösztönzik. Az idén ötve- nen végeztek el szakmai tan­folyamot. Egyetemen, főiskolán há­rom, középiskolán pedig ti­zenkét dolgozójuk tanul, ve­lük tanulmányi szerződést kötöttek. A párt, a KISZ és a szakszervezet tanfolyamain, marxista esti egyetemen, kö­zépiskolán száznál többen ta- j nulnak, az állami oktatásban pedig huszonegy dolgozójuk | vesz részt. i tainak csak akkor tudunk megfelelni, ha a mostaninál szilárdabb munkafegyelmet alakítunk ki. Ebben kérem el­sősorban a pártszervezet, a kommunisták, a szakszervezet, a KISZ és a szocialista brigá­dok segítségét — mondja Farkas László igazgató. Azt tapasztalják, hogy régi dolgozóik magukénak érzik üzemüket, s bizonyára így lesz jövőre is. Amikor a leen­dő ifjúsági ház építéséhez a területet kellett előkészíteni, először úgy volt, hogy a mun­kát robbantással kezdik. Am a robbantást csak néhány hét­tel az esedékes határidő után vállalták volna. Az építésre biztosított 9 millió forint sor­sa forgott veszélyben. A költ­ségvetés dolgozói szinte éjjel­nappal — szabad szombaton és vasárnap is — dolgoztak, s a terület a bontás után már az építővállalat rendel­kezésére áll. Tizenkét szocialista brigád kétszázötven taggal vesz részt a szocialista versenyben, s a részlegek is vetélkednek egy­mással. Nemrég hoztak létre egy olyan komplexbrigádot, amelynek feladata a jövőben, hogy elvégezze a tanácsülése­ken, illetve a város lakói ál­tal bejelentett sürgős munká­kat. Felelősség a városért. Szilárdabb immkalegyelmet Ezt a szemléletet akarják ! erősíteni. S ha ez sikerül, en- — Ha feladataink nem vál- j nek nemcsak az új vállalat, toznak is, a vállalat támasz-; hanem a város minden lakója | torta követelményeknek, a IX., has2nát tótja majd, partkongresszus, valamint a seggel járó kedvezőtlen bére-[SZOT kongresszusa határoza-J Szalai László szükségük, áz üzemi kötött­Fogalmak változása G yanítom, hogy .minden könyvszerető embernek van­nak olvasmányélményei, melyek egész életüket vé­gigkísérik. Más művészeti élményekről ugyanezt mondhatjuk. Beethoven művei századszor is újat adnak. Móricz Zsigmond, Németh László, Veres Péter és a többiek tartása, gondolatgazdagsága ma is hasznos útravaló. A hal­hatatlan művek kortörténetet, művészi-tartalmi értékeket hordoznak, s néha a kíváncsiság is hajtja az embert, hogy merítsen a korábban gyerekfejjel föl nem fogható társadal­mi valóságból, s netán párhuzamba állítsa azt mai életünk- kel. Talán hivatásomból fakad, hogy Bálint György gyűrött­re forgatott könyved minduntalan a kezembe akadnak. Há­nyadszor olvastam újra A szavak felkelését? Nem tudom. De nemcsak az író—újságíró kényszerű-művészi jelképrend­szere ragad meg, hanem bátorsága és szenvedélye, kérlelhe­tetlen igazmondása is. E szűkre szabott írásában álomkép­pel fejezi ki a mondanivalóját. Fellázadnak a szavak, mert kiforgatták őket eredeti jelentésükből. Háborog az értelem, a szellem, a szeretet s a többiek, mert elcsépelték őket; őr- jöngenek a jelzők, a határozók, a kötőszavak, melyeket ak­koriban össze nem tartozó fogalmait kapcsolására kényszerí- tettek. Álmában az értelmét vesztett szavak beláthatatlan tömege lázad föl, és percek alatt kiürül a szótár. A sanya- rúság, a gyalázat, a fasizmus, az.elembertelenedés éveit, »eszmeiségét* és módszereit vádolták; fellázadtak, mert kül­detésük szerint boldogan és szabadon akartak élni. 1938-at írtak altkor... Nem azért olvastam újra A szavak felkelését, mintha az elmúlt harminc év nemes cselekedeteit — gondokkal tarkí­tott, de szilárd alapra épülő törekvéseit — csak a múlttal- hasonlítás fejezhetné ki igazán. Hiszen napjaink fogalom­változásairól szeretnék elmondani valamit az új év küszö­bén. Szavaihk már nem kívánkoznak ki a szótárak lapjairól; a fogalmak nem lázadoznak, hanem átalakulnak; s olyan ritmusban változnak, ahogyan tetteink sarkallják őket. Hol van már a földhöz ragadt, a kisemmizett, a kubikos, a nincstelen, a kizsákmányolt, a proletár fogalma? Hol az ínség, a klumpa, a szegénység, a szolga, a cseléd. Történel­mi igazságtevés tüntette el'őket. Szótáraink csalt azért őrzik e szavakat, hogy múltat, emlékezetben megőrizendőt idézze­nek. És új fogalmak születtek; örömteliek, melyeken azóta már túlhaladt az élet. Vannak még olyanok is, melyek — emberi gyengeségből, hatalom- és szerzásvágvból, értelmet­len úrhatnámságból, idegen ~légrétegek* beszippantásából — még »visszakacsintanak* ránk. De ez már nem népbetegség és nem kortünet, csupán a fejlődéssel járó ellentmondások sora. Ki kételkedne abban, hogy nem sokáig kell már idéz­ni Shakespeare-t, aki az athéhi Timon átkaiban így szólt: »Orrának nyerge se maradjon annak / Aki csak a magáét szimatolja / A közjóból!* A sajátunkat lopnánk? Önmagun­két? A fogalmak változásának korát éljük... H emrég még gyakran elemezték az »enyém* és a »miénk* összefüggését. Ma sincs még: minden rend­ben. Egy csapásra nem változik az emberi tudat, s a szóhasználat is késve követi a gazdasági-társadalmi fejlő­dést. Kádár János mondta kongresszusi vitazárójában: »A közgondolkodásban néha előbbre vagyunk, mint a fogalmak használatában. Ilyen például a »dolgozók és a vezetők* ki­fejezés. A »vezető* mellé megfelelő szópárt kell használni, például azt, hogy »beosztott*. Hiszen nálunk a vezető is dolgozó, ha becsületesen látja le azt a feladatot, amelyet rábíztak*. S ennek az általános megállapításnak nem mond ellent, hogy vannak még, akik »alattvalónak* tekintik be­osztottaikat; akik a rosszul értelmezett hatalomtól megszé­dülve »az én gyáram*-ról, »az én munkásaim*-ról beszél­nek, akik nem értik még, hogy nem személyes hatalmat, hanem a munkásosztály hatalmának szolgálatát bízták rá­juk. A fogalmak változásának korát éljük. S aki nem akar szippantani a mai levegőből, annak lejár az ideje. Kölcsey azt mondta: »Jelszavaink valónak: haza és ha­ladás*. Veres Péter -a népbefl és nemzetben gondolkodás kö­vetelményéről beszélt. S a párt a hétköznapok forradalmi.sn- gának gondolatával; útmutatással, elérhető célokkal buzdít cselekvésre. Nem valami külső erő,/ nem egyének és kisebb csoportok, hanem valamennyiünk érdekében. Ma is hallom — munkásokkal beszélgetve is —, hogy a »fönt* és »lent* megcsontosodott fogalma él még az embe­rekben. A feudálkapitalizmus korszakából maradt ránk? Vagy új világot építő első évtizedünk utolsó éveiből? Ké­pességeik és megbízatásuk szerint vannak, akik a minisz­tériumban, vannak, akik a munkapadok mellett vagy másutt foglalnak helyet a társadalmi szervezet rendszerében. De egyforma emberek mindannyian. A sikereket nem »fönt* érik el és nem »lent*; a hibákat és a mulasztásokat sem lehet így megkülönböztetni. A »fönt* és a »lent* felfogását túlhaladta az idő. Változnak a fogalmaink. Csakhogy — a kongresszust idézve — »A párt politikáját a dolgozó milliók elsősorban annak alapján ítélik meg, ahogyan annak meg­valósulását a munkahelyükön, a saját környezetükben köz­vetlenül tapasztalják*. Ebből pedig az következik: nincs külön határozat, külön követelmény a miniszter, a vezér­igazgató. a tsz-elnök, a traktoros, a munkás vagy más szá­mára. Társadalmunk fejlődését közös érdek határozza meg. Mindenkinek tehát a saját munkahelyén kell tisztességgel és becsülettel helytállnia»— önmagáért, családjáért, a mun­kahelyi közösségért, mindannyiunkért. A "fogalmak változását cselekvéseink diktálják. »Kíván­ságlistát* képtelenség megfogalmazni az új esztendő­re, A békén, az egészségen, az egyéni és a közösségi boldogságon kívül mit kívánhatnék az olvasónak néhány sorban? A becsület, a tisztesség, a munkaszeretet és a fe­gyelem minden óhajt és követelményt magába foglal. Hadd ' idézzem Kádár János szavait, aki becsülni késztet magunk teremtette értékeket: »Néha meg kell, hogy álljon az em­ber és felemelje a fejét a munkából. Azért, hogy lássa az új lakótelepeket, a nehézségekkel sikeresen birkózó gyára­kat és termelőszövetkezeteket, a jól öltözött, dolguk után siető, bizakodó embereket, az egészséges, szép gyermekeket. Kell, hogy lássuk küzdelmeink eredményét. Ez erőt ad a holnap munkájához.* Jávori Béla 35 000 Ikarus exportra A IV. ötéves tervidőszakban több mint 90 százalékkal nőtt hazánkban az autóbuszgyártás az előző öt évhez képest. Je­lentősen bővültek a belföldi igények, a tervezett 5000 Ika­rus autóbusz helyett 5724-et állítottak forgalomba 1971— 75 között. A szocialista orszá­gokba több mint 32 ezer buszt szállítottak, nagy részüket a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelországba, de minden eddiginél többet vettek a ro­mán, a cséhszlovák partnerek is. A tőkés piacon, elsősorban a közel-keleti és a latin-ame­rikai országokban a tervezett­nél 40—50 százalékkal több, i I összesen 2900 autóbuszt adtak 1 el. A Kohó- és Gépipari Mi- '■ nisztériumban már kidolgoz- | ták a jövő évek feladatait a közúti járműgyártás területén is. Az autóbuszgyártás továb­bi bővítése új piacok feltárá­sát is szükségessé teszi. Vár­ható, hogy a jövőben a ma­gyar autóbuszok iránt meg- I nő a kereslet, többek között j Peruban, Venezuelában és I Kínában is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom