Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
összegező, útmutató kiadvány A tanácsok ifjúságpolitikája Somogybán A szakember kifogástalan tájékozottságával és a »bennfentes« közvetlenségével írta a szerző A tanácsok ifjúság- politikája Somogybán című kiadvány fejezeteit. (Itt jegyezzük meg, hogy a címadásban rövidségre törekedett a szerző', a dolgozat tartalmából nyilvánvalóan kitűnik, hogy nem önálló tanácsi ifjúságpolitikáról ír, hanem arról, hogy a tanácsok miként valósítják meg a párt ifjúságpolitikáját.) Dr. Balázs Nándor kis híján egy évtizedet töltött el az ifjúsági mozgalomban, s témájának sokoldalú megközelítése azt bizonyítja, hogy ez idő alatt igyekezett mindenre odafigyelni. A vállalkozás felikészültséget, s nem kevésbé bátorságot igényelt. Kevés forrásmunka akadt, még senki sem gyűjtötte csokorba a somogyi fiatalok érdekében tett erőfeszítéseiket. A szakirodalom eddig adós maradt annak ismertetésével: mit tettek megyénkben az ifjúság gondjainak megoldásáért A kiadvány — helyesen — meghatározza az alapokat. Az ifjúságpolitika célja és tartalma az ifjúság kommunista nevelése — az ifjúságpolitikában a társadalmi igények és lehetőségek, valamint az ifjúság törekvéseinek optimális egysége alakul ki. A társadalmi, politikai háttér megfestésével dr. Balázs Nándor megkönnyíti a jogszabályok megértését A száraz paragrafusismer- tető helyett jól megválasztott somogyi példákkal fűszerezett fejezeteket lapozunk. A szerző egyetlen pillanatra sem feledkezik meg témájáról, nem enged más területek »csábításának«, így minden érdemlegeset megtudhattunk a tanácsok ifjúságpolitikai munkájáról. A tanácsok és a KTSZ-szer- vek, -szervezetek együttműködése két jól elkülöníthető időszakra osztható. Az első 1957-től 1967-ig, a másik 1967- től 1971-ig, az ifjúsági törvény megjelenéséig tartott 1973 áprilisától minőségileg nemesebb tartalmú és módszerű együttműködés bontakozott ki. Különös hangsúlyt kap az anyagban a párt 1970-es ifjúságpolitikai határozatának részletes ismertetésé, az 1971- ben elfogadott ifjúsági törvény főbb jellemzőinek és végrehajtási rendszerének bemutatása. Néha még a közélet eseményeit jól ismerő érdeklődőnek is gondot okoz a különféle jogszabályok értelmezése, vagy a törvények szándékának, irányának megértése. Dr. Balázs Nándor semmit sem bíz a véletlenre, bizonyítja, hogy a paragrafusokról lehet szólná »szájbarágós« és bürokratikus szóhasználat nélkül is. Nem volt könnyű dolga, azt igazolja az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló megyei tanácshatározat főbb jellemzőiről s végrehajtásának néhány tapasztalatáról szóló fejezet is. Ezeknek az oldalaknak az olvasásánál különösen éreztük, milyen nagy szükség lenne más szervek ifjúságpolitikád munkájának elemzésére is. ' A szerző ismerteti a továbblépés szervezeti, anyagi, technikai és személyi biztosítékait. A kiadvány — melyet dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára lektorált, s a Somogy megyei Tanács és a KISZ megyei bizottsága adott ki — gazdag bibliográfiát tartalmaz, és időrendben közli a témával kapcsolatos jogszabályokat, az ifjúsági törvény miniszteri végrehajtási rendeletéit, utasításait, a különféle állásfoglalásokat, továbbá a megyei tanács és a végrehajtó bizottság ifjúságot érintő napirendjeit. A kiadvány legnagyobb erénye: a tanácsoknak segít egységes szemléletet kialakítani, s arra buzdít, hogy a fiatalokkal kapcsolatos mindem intézkedés a helyesen értelmezett ifjúságpolitika jegyéiben szülessen. P. D. Az üzemi és a népgazdasági érdek összhangja Beszélgetés a megyei igazgató főállatorvossal Almok, vágyak, tervek. Naponta születnek akkor is, ha a régiek még nem valósultak meg. Ahány ember, annyi vágy. Mindenki mást szeretne. Nemcsak az egyének terveznek, hanem a kisebb-nagyobb csoportok, a vállalatok, az üzemek, az országok is előkészítik a jövőt, azután számot adnak: mi lett valósággá, mi maradt csupán vágy. A két fiatalember csupán abban hasonlít, hogy mindkettő Fecskét szív. No és abban, hogy valaha kék munkaruhájuk átvette az olaj színét, szagát, mint ahogy tenyerük apró ráncaiba is beleitta magát ez a folyadék. Egy munkahelyen dolgoznak: a babócsai Határőr Termelőszövetkezet gépműhelyében szerelők. A kérdés egy kicsit meglepi őket, és pillanatok alatt kiderül: aki nem készült a válaszra, annak bizony nehéz összeszedni az »igen« és a »nem« feleleteket. Hiszen annyi minden volt az elmúlt tizenegy hónap alatt! Olyan, amire szívesen gondolnak, és olyan, amit bizony jobb elfelejteni. Kettőjük közül Lóján Istvánnak hozott többet ez az év. Igaz, ő többet is várt tőle, mint Vukman Imre, a munkatársa. De ez így természetes, mert Lóján István nős Somogy! Néplap Üzemi állatorvosi rendszerről 1952-től beszélhetünk Somogybán: az állami gazdaságokban alkalmaztak először ebben a minőségben szakembert. A megye tsz-eiben 1967-től foglalkoztatnak üzemi állatorvosokat; akkor egy, ez év első felében huszonkettő dolgozott a közö6 gazdaságokban. Volt időszak, amikor az állami gazdaságokban 24 állatorvos tevékenykedett, azóta ez a szám a felére csökkent. Köztudomású, hogy közben mennyit fejlődött az állattenyésztés, tehát különösen az üzemi állatorvosokra hárult fokozott feladat. Dr. Egyed Lajos megyei főállatorvossal, a megyei állategészségügyi állomás vezetőjével beszélgettünk arról, hány állatorvos dolgozik a ■megye mezőgazdasági üzemeiben, hogyan függ össze munkájuk az állategészségügy jelenlegi helyzetével és a termelési eredményekkel. — Minden állami gazdaságnak és a termelőszövetkezetek közül huszonkettőnek önálló üzemi állatorvosa van. Különösen az állami gazdaságoknál volt tapasztalható a sűrű munkahelyváltoztatás, a balatonnagyberekiektől például 1968-tól a mai napig hét, a böhönyeiektől öt, az öreglakiaktól 1969 óta tíz állatorvos ment el. A termelőszövetkezeteknél kedvezőbb a helyzet, itt általában négy-öt év óta dolgozik ugyanaz a szakember. Végső soron a tsz-ek- nél az említett 22-es szám gyarapodást jelez, ugyanis az idén hárommal nőtt az üzemi állatorvosok 6záma a tavalyihoz képest. — Mi az oka a nagyarányú állásváltoztatásnak ? — Ahol gyakori a csere, ott általában nincsenek tisztázva a hatáskörök és a jogkörök. | 1 Ma már nem a szolgálati lakás, nem is a fizetés jelenti a problémát, hanem inkább az, hogy helyenként gyökér- telennek érzik magukat az állatorvosok. Különösen ott és akkor keletkezik feszültség, ha az állatorvos a nép- gazdasági érdeket az üzemi érdek elé helyezi. Ha egy állatszállítmányt például értékesíteni akar a gazdaság, s ezt járvány megelőzése végett leállíttat ja az állatorvos, neheztel az üzem vezetősége, jóllehet az orvos ezúttal is a népgazdasági érdeket .tartja szem előtt. — Hallottunk olyan esetről, amikor az állatorvos által felírt gyógyszert — takarékosságra való hivatkozással — nem vásárolta meg a tsz. — Előfordult ilyesmi is. Később ugyan mégis csak megvették, de lehet, hogy a késlekedésnek káros következménye lett. Szóval ilyenkor, amikor a javaslatnak, az intézkedésnek nincs foganatja, rém csak a sikerélmény marad el, hanem a munkája akadályozását látja az állatorvos, s fontolóra veszi, érdemes-e maradnia. — Hogyan tart kapcsolatot az állomás az üzemi állatorvosokkal és hogyan segíti a munkájukat? — Az üzemiek éppen úgy, mint a körállatorvosok, rendszeres tanácsadásban, továbbképzésben, útbaigazításban részesülnek. Az üzemi állatorvosok fölött a szakmai felügyeletet az állomás a járási főállatorvosokon keresztül gyakorolja. Nyolc szakállatorvos dolgozik az állomáson, ők is végeznek az egész megyére kiterjedő ellenőrzést és szakmai tanácsadást. Az állatorvosnak ott kell dolgoznia, j ahol az állat van — tehát zömmel a nagyüzemekben, kisebb részben a kisüzemben, a háztájiban. Különösen az egyesülés folytán alaposan megnövekedett termelőszövetkezetekben támogatjuk az alkalmazásukat. — A gazdaságok állategészségügyi helyzetét tükröző sta- tisztitkákból kitűnik, hol hogyan dolgozik az állatorvos. Mi a tapasztalat ezen a téren? — Nyolc szakosított és kilenc nagyobb sertéstelepen vizsgáltuk az elmúlt három év tükrében, milyen az elhullás] arány. Ezeket a telepeket üzemi állatorvos látja el. ösz- szehasonlítást végeztünk o'yan telepekkel, ahol körállatorvosra hárul ez a tennivaló. Eltérést úgyszólván semmit sem észleltünk, vagyis egyrészt bebizonyosodott az, hogy az állatorvos, legyen az üzemi vagy körállatorvos, haszonnal kamatoztathatja tudását, másrészt a tapasztalatok arról győztek meg bennünket, hogy a rekonstrukció hatása nagyon jól érvényesül: örvendetesen, csökkenti a malacelhullást. Ahol elfogadják az üzemi állatorvos javaslatait, ott az eredmények különösen szembetűnőek. A marcali tsz-ben például a jelenlegi üzemi állatorvos elérte, hogy a 20 százalék feletti borjúelhullás 5 százalékra csökkenjen. A szövetkezet vezetősége hallgatott a tanácsaira, nemcsak a tartásra és a takarmányozásra, hanem a termelésre vonatkozóan is. Itt és még sok helyen egyeztették az üzemi érdeket a nép- gazdasági érdekkel, s hogy ezt elérték, mindenki jól járt — mondta a beszélgetés befejezéseként a megyei igazgató főállatorvos. H. F. Ne új kódexet — önkontrollt! ember, és két kisgyermek apja. Tavaly még albérletben lakott a család. Rengeteg terv született arról, mit tesznek majd az idén, hogy jobb körülmények között éljenek, saját otthonuk legyen. — Vettünk egy házat. Erre gyűjtöttünk, ezért dolgoztunk. Most végre sikerült. A gazdaság is segített, pénzt adott a vásárláshoz. Ha csupán magunkra vagyunk utalva, bizony kévésre megyünk. Persze a ház önmagában kevés, ha üresen áll. Be is kellett rendezni, otthonossá tenni. — Berendeztük, sőt a gázt is bevezettük. Ez is elég sokba került. Rengeteget kellett dolgozni érte. Amikor kom- bájnoztam, jóval többet kerestem és jutott a gázra is. A következőben fürdőszobát építünk, vizet vezietünk be. A tanulás is a tervek között szerepeli Lóján István szakmunkás, és szívesen szerezne technikusi képesítést. Az idén azonban erre nem volt lehetősége. Sok volt a munka, a gond, nem maradt idő a tanulásra. Vukman Imre nem zár ilyen mozgalmas évet. Neki csupán egy terve volt, amely továbbra is terv marad: a házasság. — Egyelőre csak a pénzt gyűjtögetem. A szüleimnél lakom, én még nem gondolok házvételre. Mindig félrerakok egy kis pénzt, hogy ha mégis házasságra adnám a fejemet, ne 'kelljen üres zsebbel indulni. Az ember állandóan tervez. Naponta születnek elhatározások, melyek egy része gyorsan megvalósul, a többi talán soha. A reggel mindig valami újat hoz, azt várjuk tőle, hogy segítsen megvalósítani terveinket D. T. Az illemtankönyv — bár létezik új kiadásban is — ma mér nem túl keresett olvasmány. Esetleg a kultúrhis- torikusok veszik elő, vagy a fiatalok, hogy jókat nevessenek rajta. Az illem javarészt még a régi. A hagyományok vajmi keveset változtak, sok szabálynak csak a forma a lényege, a tartalma elveszett, szükségtelen, vagy épp nevetésre ingerlő. Az illemszabályokat nemta- i nulják a fiatalok, csak hallanak róluk. Sokszor érthetetlen előttük, mire is szolgál egy- egy mozdulat, nyelvi formula. .. Az eredeti tartalmát elvesztett, de évszázados, esetleg évezredes szokások közül terNövényvédelmi tájékoztató A növényvédő gépekről Most van az ideje a növényvédő gépek év végi selejtezésének. Vizsgáljuk felül, melyek az elavultak, és ezeket selejtezzük ki. Még a merev szárnyú repülőgépek, illetve a helikopterek egyre nagyobb térhódítása' mellett is indokolt a földi, nagyüzemi gépek üzemeltetése olyan helyeken, ahol légi növényvédő gépekkel nem oldható meg ez a feladat. Vegyük figyelembe, hogy az ötévesnél idősebb növényvédő gépek javítási költsége ugrásszerűen nő, és a régebbi típusokhoz alkatrészt is nehéz vagy egyáltalán nem lehet szerezni. Itt elsősorban a Rapidtox H., a függesztett és vontatott Rapidtox Super gépekre gondolunk: ezek lecserélése Kertitox és Novor gépekkel oldható meg. Időszerű a házikertekben használatos növényvédő kisgépek karbantartása. Tapasztalható tavasszal, illetve már a tél végén is, hogy az ősszel még jó gép beszorult, rozsdás, elmaródott. Ennek az az oka, hogy a használat után nem, vagy nem elég jól mostuk ki a tartályt, a szelepeket, a szórófejeket, a csöveket, a dugattyút, a membránt stb. Ezt végezzük el most: először enyhén lúgos, majd bő, tiszta vízzel mossuk át az egész gépet. Ellenőrizzük a folyadékszállító részeket (dugattyú, membrán), s ha szükséges, cseréljük ki ezeket teljesén. A bőrtömítéseket zsírozzuk níeg, az olajat a (Spray—Mee és D—2) dugattyús hátigépeiméi cseréljük le. A szűrőket vegyük ki és úgy mossuk meg, mert azokat a visszamaradt vegyszer teljesen elmarhatja. A régi, Kis Bálint típusú magas nyomású hátigépeket a korrózióból eredő robbanás- veszély miatt legjobb, ha kiselejtezzük. Tárolásnál a csöveket úgy helyezzük el, hogy tavaszig ne törjenek meg, tehát ezeket legjobb lazán lógatva tárolni. Szerezzük be a legfontosabb pótalkatrészeket (szelepek, tömítések, szórófejek stb.),mivel biztos termés elképzelhetetlen üzemképes növényvédő gép nélkül. mészetesen hiba lenne elvetni mindannyit. A kézfogás az egyik legősibb etiketthez kötött dolog. Valaha azt jelezték vele: nincs nálam tőr, ezért | is nyújtották kinyitott kezüket egymás felé. I. István udvarában újdonság volt, és ha a lovag kellemkedni akart, hát kezet nyújtott, így tett tanúságot arról, hogy ismeri az új módit. Akkor csak a férfiak fogtak kezet. Ma már nagyon valál'.ínű, hogy nem esnek »gyilokkal« egymásnak az emberek, a szokás azonban nem vesztette el egészen az eredeti jelentését. A kéznyújtás ma is a bizalom vagy a barátság egyik jele. Gondoljunk csak arra, ha valaki gyűlöli a másikat, úgy is kifejezi ezt, hogy nem hajlandó parolázni. Lassan ez a szokás is sorvad. Barátságos hátbavágás, bokszolás vagy más jelzés is megteszi helyette. A válilvere- getésnek is van régi alapja. Az már a helyzettől függ, hogy valaki barátságos közeledésnek, vagy dorgálásnak, esetleg lekicsinylésnek szán- ja-e. Nos, egymás üdvözlése a szavakon kivü-1 még jó néhány jelzéssel történik, ezeket a jeleket nem törlik el az új szokások, legföljebb átváltoztatják. A legfontosabb, legemberibb szabályokról van szó. Néhány hasonlóan régi forma azonban ma már inkább elbizonytalanítja, mintsem segítené az embert. A párból a férfi, két férfi esetében az alacsonyabb rangú vagy a fiatalabb lépett be először a fogadóba. Egyszerűen azért, hogy az ő fejéhez vágják a baltát, vagy őt kaszabolja ösz- sze egy izgága bajvívó. Ma már kevés a baltázó kocsma. Az úgynevezett előkelő helyeknél elbizonytalanodnak az emberek. Átalakul a szokás, itt is a hölgy megy . előre... Vagy nem? És mulatságosan toporgó, tétovázó társaságok alakulnak ki az étterem, a bár ajtaja előtt. Hát ilyen csalfa dolog az illem. Csak a legegyszerűbb példákat »citáltam« ide, de sorolhatnám tovább a szokások és az élet közti ellentéteket. Így azután nem csoda, hogy a fiatalok néha »elvetik a sulykot«. Értelmetlen hókuszpókusznak érzik a szabályokat, és igazuk van. Fölrúgják őket, még mindig igazuk van egy kicsit. Nem tudnak helyette mást kitalálni? Évszázadok alatt sikerült csak kialakítani a viselkedés formáit, miért várjuk tőlük, hogy egy-két évtized elteltével megalkossák az újat? Amikor »ml« elmulasztottuk a régit fejleszteni. Le a vadhajtásokkal! Ez a jelszó. Jó is. De ki oltja be a nemes szemmel a vad alapot? Valaha a különcöt tisztelték vagy irigyelték, mert volt bátorsága elvetni az értéktelent. Ma a különcöt kinevetik, mert már annyi a különc. És a különcök megalkották a maguk etikettjét, amely éppen olyan elavult, mint az eredeti. Nem megoldás, hanem mellékvágány. Ez tehát kudarcba fulladt. Nem a »botrány« a meggyökeresedett, esetleg kispolgári merevség »megváltója«. Akkor hát mi? A legtöbben a természetes viselkedésre esküsznek. Gyaníthatóan nekik van igazuk. De azt ki dönti él, hogy meddig természetes valami, és mikor nem a többiek elé való, ami természetes ugyan, de azért mégis ... Azt hisfem, nincs szükség különösebb szabályzók megalkotására, új kódexekre, megmerevített viselkedésformákra. A nevelésnek legyen egy célja: hitesse el, hogy meg kell becsülni egymást, tisztelet jár embertársainknak. Ha sikerül ebből mind többet valóra váltam, akkor kialakul mindenkiben az az önkontroll, amelynek határain belül azt hiszem mindent el tudunk majd fogadni, mint illendőt, »etikettszerűt«, mert természetes megnyilvánulás, és mert segíti két vagy több ember közeledését. Lutbár Péter
