Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Húsz mázsa sajt naponta Pártkongresszus Kubában Ma kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka XXXI. évfolyam 295. szám 1975. december !7., szerda Ara: 80 fillér M» » havannai Carlos Marx Színházban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. Történelmi eseményre készül a szigetország, amely az idei évet »az első kongresszus évének« — ano del primer congreso — nevezte. Kubában, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve szokássá lett valamilyen központi feladatról — legyen az gazdasági, ideológiai — elnevezni az esztendőt, a »primer congreso« évében nem csak kiváló gazdasági eredmények és felajánlások teljesültek: a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket ösz- szegezhettek az utóbbi hónapok folyamán országszerte tanácskozó kommunisták. Az első és legfontosabb megállapítás — amely Fidel Castrótól származik, de minden kubai polgár saját tapasztalatából is leszűrhetett — az. hogy Kuba túljutott a »túlélés« szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikai földrész első szocialista államára gyakorlatilag 1962- től napjainkig olyan gazdasági—politikai blokád nehezedett, amely a szocialista, országok segítsége és a kubai dolgozók önfeláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat. Az 1959. január 1. előtti Kubát olyan félgyarmati kötelékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész ténynek vették, hogy a »renitens szigetlakok« mielőbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak is. Kuba azonban minden segítség ellenére nehéz és önfeláldozó éveket élt át. A Las Vegas-i kaszinók nyúlványának számító szigeten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni; a cukornád-monokultúra mellett enni is kellett adni... A szocialista országok — élükön a Szovjetunióval — kezdettől fogva segítettek a kubai gazdasági élet megteremtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig sok mindent tartalmaztak a 10—14 ezer kilométert befutó hajók. Kuba pedig közben rengeteg önfeláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetország három éve tagja a szocialista országok gazdasági közösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST-ben megtestesülő integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai körülményeket, hogy a forradalom előtti amerikai au- tőmafuzsálemeket egyre több új Zsiguli váltja fel; hogy az áruhiány idején bezárt üzletek újra kinyitottak és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat. Jellemzőbb talán az. hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmárok generációja után — felnőtt egy olyan ifjabb nemzedék is. amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem ismeri a nyomort, az egyenlőtlenséget, az analfabétizmust. Büszke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátásban Kuba első helyen áU kontinentális viszonylatban. Raul Castrót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárát megkérdezte egy külföldi tudósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizenhat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raul Castro válasza rövid és egyszerű volt: lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett érniük a feltételeknek. S at ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére. Az első kongresszusig tartó út hosszú volt. A forradalom győzelme után Kubában három haladó baloldali szervezet létezett: a Batista-rezsimet megdöntő Julius 26- mozgalom (élén Fidel Castró- val), a Bias Roca vezette kommunisták (az úgynevezett Népi Szocialista Párt) és a Március 13. forradalmi direktórium, amely 1957-ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött s így törvényszerű volt fronttá szerveződése Ls a hatvanas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista— leninista pártját. A párt 1965- ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet. Az első Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyatékát, akárcsak Jósé Marti forradalmi pártjának örökségét, a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei révén — nagy tekintélyt szerzett Latin-Amerikában és a világ valamennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tőkének az is, hogy Havannában került sor az idén a latin-amerikai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű tanácskozására. Az első kongresz- szus jó alkalom lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett út elemzésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigazgatás forradalmi formáinak intézményesítésére. Kuba túlélt, s ma már igazi életet él. Ügy, ahogyan a forradalom kezdetén a Sierra Maestrában még vágyként fogalmazták: »hogy ember embernek ne legyen farkasa...« Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, történelmi eséménye előestéjén. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. december 17-ére, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány várha- j tóan előterjeszti a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló | törvényjavaslatot, s az 1976. évi költségvetést. Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt Varga Péternek, a megyei pártbizottság «Jső titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Tolnai József, a Központi Bizottság tagja; megjelent és felszólalt Herczeg Ferenc, a Központi Bizottság a lösz tályvezetője. A testület Honfi Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli bevezetője után a megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség közötti eszmei-politikai munkára és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtását tárgyalta meg. A széles körű vita után határozatot fogadott el a testület. A megyei párbizottság ezután meghallgatta Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatóját az 1975. évi munkaterv végrehajtásáról. maid elfogadta a me gyei pártbizottság 1976. évi, valamint a végrehajtó bizottság 1976. I. félévi munkatervét. Végül Gyuris Józsefnek, a végrehajtó bizottság tagjának előterjesztésében elfogadták a | két pártbizottságí ülés között végzett végrehajtó bizottsági munkáról szóló tájékoztatót A Tejipari Vállalat csurgói sajtüzemét 3 millió forintó* költséggel gépesítették, korszerűsítették. Ezáltal a fizikai munkát megkönnyítették. Naponta 25—26 ezer liter tejet dolgoznak fel, és 18—21 mázsa trappista sajtot készítenek. Az új sajtpréssel egyszerre 275—300 db nyers sajtot tudnak kipréselni. Kádár János Havannával ismerkedett Érkeznek a küldöttségek a kubai fővárosba A Magyar Jogász Szövetség küldöttközgyűlése \ Tegnap délelőtt a Jogá«zház dísztermében megkezdődött a Magyar Jogász Szövetség IX. küldöttközgyűlése. dr. Antalffy György egyetemi tanár, a szövetség elnökének megnyitója után dr. Jókai Loránd főtitkár terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette magyar pártküldötteég hétfő esti Havannába érkezése a kubai rádióállomások híradásainak egyik vezető anyaga. A beszámolók, a kommentárok annak jelentőségét emelik ki, hogy »a kubai pártkongresszuson részt vevő magyar delegáció vezetője első ízben látogatott a szigetországba«. A Rádió Rebelde a magas szintű, szívélyes, baráti fogadtatásból azt a következtetést vonta le, hogy »egybeforrottságunknak, barátságunknak szilárd pillére a közös eszmékből fakadó egyetértés és együttműködés«. A- Rádió Nációnál azon a véleményen van,. hogy »a fogadtatás, Fidel Castrónak, Raul Castrónak, Osvaldo Dorticos- nak, a politikai bizottság más tagjainak repülőtéri jelenléte, megragadó módon demonstrálta a két párt, a két nép barátságát, annak hőfokát«. Kádár János és a küldöttség többi tagja — a program szerint *— ma délelőtt (magyar idő: délutáni órák) a kubai főváros nevezetességeivel ismerkedett és látogatást tett Havanna épülő új városrészében, Alamárban. Hétfőn este és kedden szinte óránként érkeztek Havannába a meghívott testvérpártok, haladó szervezetek és mozgalmak képviselői. Több mint ötven párt delegációja tartózkodik már Havannában. A Kínai Kommunista Párt és az Albán Munkapárt nem kapott meghívást a kongresszusra. A kubai dolgozók nagy lelkesedéssel készülnek a párt legmagasabb szintű tanácskozására. A Granmától a kongresszusig címmel a kongresz- szust köszöntő, a két hétig tartó gazdag eseménysorozat hétfőn befejeződött. A több mint négymillió tagot számláló népfront aktivistái a pártalapszervezetek és pártcsoportok tagjaival együtt több tízezer kisgyűléeen, baráti találkozón értékelték az »egyéni kongresszusi vállalások« teljesítését. Ugyanakkor átadták a kiváló dolgozó címet és okleveleket. Az esti megjelenésű Juven- tud Rebelde az előkészületeket elemző cikkében megállapítja: »Az országszerte tapasztalt lelkesedés, a készülődés megannyi jele, a kiemelkedő munkasikerek a kubai nép forradalmi érettségét bizonyítják.« Harmincnégy éve szabadult fel Kalinyin Ünnepi : a textilulvekiien MSZBT-tagcsoportok tapasztalatcseréje Harmincnégy évvel ezelőtt szabadult fel Kalinyin, Kaposvár testvérvárosa. Szép hagyomány, hogy minden évben megemlékezünk a Volga- parti város történelmének e fontos eseményéről. A városi pártbizottság, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának MSZBT- tagcsoportja ünnepi megemlékezést tartott tegnap délután az üzem ebédlőjében. Ott voltak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képA Fonőmunkás Kisszinpad Ajtmatov Anyaföld című kisregényének feldolgozásával nagy sikeil aratott az ünnepségen. viselői, Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzása után Tóth F erencné, az M SZBT-tagcso- port ügyvezető elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Galgóczy Attila gépészmérnök mondott ünnepi megemlékezést. Kiemelte, hogy testvérvárosunk a szovjethatalom éveiben fontos ipari és művelődési köczponttá fejlődött. A békés építő munkát szakította féLbe a hitleri Németország orvtámadása a Szovjetunió ellen. A fasiszta hordák október 14-én betörtek a városba, s elfoglalták. Nem sokáig voltak a város »gazdái«. December 15-én a szovjet csapatok elérték a város peremkerületét, másnap délelőtt betörtek a városba, s délutánra heves harcok után a várost megtisztították az ellenségtől. A Vörös Hadsereg egységeinek a városba. való bevonulása felejthetetlen ünnep volt a város lakói számára. Testvérmegyénk és az egész Szovjetunió most ünnepelte Mihail Tvanovics Kalinyin a nagy államférfi születésének centenáriumát. A szónok ebből az aIkaiombol megismertette az életútját a hallgatókkal, hiszen ő testvérvárosunk névadója. Galgóczy Attila azzal fejezte be megemlékezését, hogy testvérvárosunk felszabadulása után még három és fél évig tartott a háború. E háborúban a szocialista hazaszeretet lenyűgöző példáját állította az egész emberiség elé. Felszabadította a fasizmus szolgálatába görbedt közép-európai népeket. 1944. szeptember 23-tól 1945 április 4-ig tartó 193 nap alatt 150 ezer katonájának élete árán felszabadította hazánkat is. A megemlékezés utáni műsorban a gyári óvoda kicsinyed, a Fonómunkás Kisszinpad, a zeneiskola növendékei léptek föl. Az Internacionálé elhangzása után baráti találkozón vettek részt a város MSZBT-tagcsoportjainak képviselői. Laczkó Jánosné klubtitkár bemutatta a Moszkvád Rádió magyar nyelvű adását hallgatók klubjának a tevékenységét, Róna Imre nyugdíjas igazgató pedig a mai Kalinyinról vetített színes diafikneket, s arról is beszélt, hogyan készül a testvérváros az SZKP XXV. kongresszusára. A tagcsoportok összegyűlt képviselői késő estig beszélgettek, s egész biztos, hogy a megismert jó módszereket hamarosan máshol is alkalmazzák. 05288072
