Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

KÖZLEMÉNY a szocialista külügyminiszterek találkozójáról Kedden este Moszkvában, az alábbi hivatalos közleményt adták ki a hét szocialista or­szág külügyminiszterének ta­lálkozójáról: A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszte­reinek tanácskozásáról. 1975. december 15-én és 16-án Moszkvában tanácsko­zást folytattak a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió kül­ügyminiszterei. A tanácskozáson részt vett a BNK részéről Petr Mlade- nov külügyminiszter, a CSSZK részéről Bohuslav Chnoupek külügyminiszter, az LNK ré­széről Stefan Olszowski kül­ügyminiszter, az MNK részé­ről Púja Frigyes külügymi­niszter, az NDK részéről Ős- kar Fischer külügyminiszter, az RSZK részéről George Ma- covescu külügyminiszter, a Szovjetunió részéről Andrej Gromiko külügyminiszter. 1. A tanácskozás részvevői eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet néhány idősze­rű kérdéséről, közöttük az európai helyzetről. 2. A külügyminiszterek meg" elégedéssel állapították meg, mind konkrétabb tartalom­mal töltik meg a biztonság megszilárdítását és az együtt­működés fejlesztését az euró­pai földrészen és előmozdítják a feszültség enyhülésének fo­lyamatát. A moszkvai találkozón kép­viselt szocialista államok to­vábbra is ebben a szellem­ben tevékenykednek, és el­várják, hogy hasonlóan cse­lekszik majd az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vett többi ál­lam is. 4. Az utóbbi idők esemé­nyeinek fényében megvitatták a továbbra is veszélyes közel- keleti helyzetet. A tanácskozás részvevői állást foglaltak a térség igazságos és tartós bé­kéje érdekében teendő aktív intézkedések, a közel-keleti konfliktus átfogó éát általános politikai rendezése mellett, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének erre vo­natkozó határozatai alapján. Egy ilyen rendezésnek magá­ban kell foglalnia az izraeli csapatok kivonását az összes 1967-ben megszállt arab terü­letekről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak bizto­sítását, beleértve a saját ál­lam létrehozásának jogát is, továbbá a Közel-Kelet összes állami szuverenitásának és függetlenségének szavatolá­sát. Aláhúzták a genfi közel-ke­leti békeértekezlet felújításá­nak fontosságát azzal, hogy azon kezdettől fogva és hogy minden bonyolultsága és 1 egyenlő jogokkal részt kell ellentmondásossága ellenére a mai világhelyzet meghatá­rozó vonásává vált az álla­mok közötti egyenlőségen ala­puló békés és baráti kapcso­latok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszé­lesítése, a feszültség csökke­nése. Ez jelentős mértékben a szocialista országok lendületes és következetes politikájának az eredménye, amely egyre szélesebb visszhangra és tá­mogatásra talál a világ vala­mennyi haladó és békeszerető erejénél. 3. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe véve, eszmecserét folytattak az eu­rópai földrész helyzetéről, és aláhúzták a további előreha­ladás szükségességét a 33 eu­rópai ország, az Egyesült Ál­lamok és Kanada által együt­tesen elfogadott és kialakított módon. Ez megköveteli, hogy az össz-európai értekezleten részt vett valamennyi állam teljes mértékben valóra váltsa egy­más közötti kapcsolataiban a Helsinkiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rögzí­tett elveket és megállapodáso­kat, és olyan hatékony intéz­kedéseket tegyen, amelyek vennie valamennyi közvetle­nül érdekelt félnek, ideértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. Rámutáttak, hogy az ENSZ-nek, a Bizton­sági Tanácsnak, az ENSZ más szerveinek az eddiginél aktí­vabb szerepet kell betölteniük a konfliktus mielőbbi rende­zésében. 5. Az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának eredményeiről folytatott véleménycsere során a figyelmet a szocialista or­szágoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslataira összpontosították, különösen a nukleáris fegyverekkel és más tömegpusztító eszközökkel kapcsolatos javaslatokra, ^me­lyeket az ülésszakon a világ államainak többsége helyeselt és támogatott. A tanácskozáson képviselt szocialista államok hathatós leszerelési intézkedésekért szállnak síkra. A jövőben is minden tőlük telhetőt meg­tesznek minden olyan tárgya­lás sikeréért, amely kétoldalú vagy sokoldalú alapéin, illetve az egész világra kiterjedően folyik, és a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére, a lesze­relésre. ezen belül a nukleáris leszerelésre irányul. 6. Véleménycserét folytattak továbbá a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentéséről Bécsben folyó tár­gyalások helyzetéről, és újó­lag megerősítették eltökéltsé­güket, hogy fáradhatatlanul további erőfeszítéseket tesz­nek a tárgyalások tényleges haladásáért. 7. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés ki- szélesítése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazsá gos és a kölcsönös előnyökön alapuló, valamennyi ország fejlődését és társadalmi ha ladását elősegítő fejlesztésé nek, a népeknek a neokolc- nialista és imperialista erők elleni küzdelme támogatásának céljából a miniszterek véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány más vonatko­zásáról is. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszte­reinek tanácskozása a barát­ság és az elvtársiasság lég­körében folyt le. Dinamikus fejlőtlés; kölcsönös előnyök Aláírták a magyar—szovjet hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodást Moszkvai tudósítónk telex­jelentése: A következő ötéves tervidő­szakban a magyar—szovjet árucsere-forgalom meg­közelíti a 17 milliárd rubelt. A kölcsönös szállításokat rög­zítő államközi egyezményt kedden írta alá Moszkvában dr. Biró József magyar és Nyikoláj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy 1976—80. között a ma­gyar áruk értékesítése dina­mikusan növekedjék a szov­jet piacon, ugyanakkor lehe­tőséget nyújt arra is, hogy az eddiginél több energiát, nyers­anyagot, illetve . a beruházá­sainkhoz szükséges gépek nagy részét a Szovjetunióból szerezzük be. Az aláírást követően dr. Bíró József elmondotta: az árucsere-forgalmi megállapo­dás a párt- és kormányhatá­rozatoknak megfelelően, a népgazdasági tervekkel ossz- irányvonalát, a magyar expor- hangban született. A hosszú lejáratú egyezmény egyik lé­nyeges új vonása, hogy tar­talmazza azokat a szállításo­kat, amelyek a komplex prog­tot, importot. A most aláírt megállapo­dásban előirányzott forgalom közel 50 százalékkal maga­sabb, mint az előzőé volt. Az áruforgalom összetétele a ko­rám megvalósításával közösen [ vetkező öt évben is változat­létesített ipari objektumok | kedvező. A magyar^ kivi­termeléséből származnak. En­nek megfelelően a következő öt esztendőben számottevően bővül egyebek között a föld­gáz, a cellulózé, a vasérctar­talmú anyagok importja a Szovjetunióból, Tovább mélyül a két ország közötti munka­megosztás is a következő öt­éves tervidőszakban. Olyan együttműködési egyezmények születtf-k — pl. az autóipar­ban. a mezőgazdasági gép­gyártásban, á számítástechni­kában, a zöldség-gyümölcster­mesztésben —, amelyek idő­tartama meghaladja a szoká­sos ötéves kereteket, s hosszú távra szabja meg termelésünk Harminc fontos témát tárgyalnak meg Sajtótájékoztató a Kubai Kommunista Párt 1. kongresszusáról A Kubai Kommunista Párt ma kezdődő, első, az ország, a nép életében nagy jelentősé­gű kongresszusáról tájékoztat­ta kedden a nagykövetségen a magyar újságírókat Carlos J. Perez, a kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Egyebek között elmondotta, hogy a Ku­bai Kommunista Párt X. kong­resszusán csaknem 30 nagy fontosságú témát tárgyalnak meg, és meghatározzák az el­következő évek feladatait. A párt programjának platformja A közel-keleti válság rendezése Az ENSZ-nek új megoldásokat kell találni Kurt Waldheim nyilatkozata Kurt Waldheim FJNSZ-főtit- kár a BBC munkatársának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a közel-keleti vál­ság rendezése egyre nehezebb és a nemzetközi szervetzieitnek új megoldásokat kell találnia. Ez utóbbi talán a genfi ér­tekezlet lehetne — fűzte hoz­zá a főtitkár. Nem adott vá­laszt az angol riporternek az ENSZ következő lépése a Közel-Keleten. Waldheim az ENSZ béke- fenntartó erőik szerepét rend­kívül fontosnak és konstruk­tívnak nevezte. Waldheim visszautasította azt a — főiként amerikai rész­ről elhangzott — vádat, hogy az ENSZ-közgyűlés legutóbbi cionizmus-ellenes határozata Sztrájkok Spanyolországban arra a kérdésére, hogy mi lesz j gyengítené a világszervezetet. ________________________, _______| -A határozat sok érzelmet | kavart fel. De ha valami olyasmi történik, ami egyes országoknak nem tetszik, az vinni mindazt, amit el akar­nak érni« — mondotta, majd hozzáfűzte: »-alkalmazkodunk e megváltozott világhoz-«. Waldheim kijelentette: az ENSZ-re váró feladatok közül az új világgazdasági rendszer kialakítását tartja a legfonto­sabbnak. Az új rendszernek át kell hidalnia a szegény és gazdag országok közötti sza­kadékot és segítenie kell a nyugati világnak pénzügyi problémái leküzdésében. . Az ENSZ-küldöttek között az utóbbi időben lezajlott ösz­meghatározza a kubai társa­dalom politikai felépítését, amelynek alapját a proletár- diktatúra. marxista—leninista elvei képezik: mindenekelőtt a munkásosztály és a dolgozó parasztság, valamint a többi szellemi és fizikai dolgozó szövetsége, a munkásosztály és forradalmi élcsapatának, a Kubai Kommunista Pártnak vezetésével. A kongresszuson kialakítják az új gazdaságirá­nyítási rendszer körvonalait, jóváhagyják az 1980-ig terje­dő népgazdasági tervet, meg­jelölik a bel- és külpolitika alapelveit, valamint kijelölne az alapvető célokat: a kubai forradalom eredményei meg­szilárdítását és továbbfejlesz­tését, a haza védelmét, Kuba és a szocialista közösség sok­oldalú kapcsolatainak elmélyí­tését és továbbfejlesztését. (MTI) telben a legfontosabb tételek | a gépipari cikkek. Árulistán­kon autóbuszok, híradástech­nikai berendezések, kikötői daruk, élelmiszeripari feldol­gozó gépsorok, vegyipari gé­pek szerepelnek. Számottevő­en bővül majd a könnyűipari és mezőgazdasági, élelmiszer- ipari kivitelünk is a Szovjet­unióba. Dinamikusan fejlődő im­portunk kiemelkedő fontossá­gú tételei: az energia és ener­giahordozok. Az árucsere-for­galom alapján elektromos energiából 26.6 milliárd kilo­wattórára, kőolajból 35,3 mil­lió tonnára, földgázból 9,4 •milliárd köbméterre számítha­tunk. Ezek a szállítások meg­alapozzák a hazai energiael­látást, de természetesen gon­doskodnunk kell a rendelke­zésre álló saját készletek jobb felhasználásáról. Kedvezően alakul a mezőgazdasági gé­pek és szállítóeszközök, vala­mint a fogyasztási cikkek be­hozatala is. A magyar—szovjet kereske­delmi kapcsolatok alakulása a múlt években is a szocialista gazdasági integráció '''sikeres haladását bizonyította. A kö­vetett elvek és kölcsönös elő­nyök eredményeként mindkét ország előrelépett a gazdasá­gi együttműködésben. Ennek előnyei különösen a tőkés vi­lággazdasági válság idején mutatkoztak meg. Bár a ma­gyar népgazdaság érzékeli a tőkés gazdaság válságának kedvezőtlen hatásait, a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal kiépített kap­csolataink szilárdságának kö­szönhetőén előre tudunk lép­ni — hangoztatta dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszr ter a megállapodás után a sajtónak adott nyilatkozatá­ban. Egyesült Államok Az alaphang: „új Vieínamtór való félelem Hétfőn mintegy 5000 bá­nyász sztrájkolt a spanyolor­szági Aszturiában, a langreói szénmedencében. Több sze­mélyt letartóztattak. Ugyancsak Aszturia tarto­mányban, Sama de Langreo városában egy nagygyűlés 1000 résztvevője követelte Jósé So­lis Ruiz falangista munkaügyi miniszter lemondását. A Galicia-tartománybeli La Corunában több személyt iga­zoltattak a politikai foglyok­nak szabadságot követelő tün­tetők közül. Nyolcat közülük őrizetbe vettek. még nem jelenti az ,ENSZ vál-| szetűzésekről feltett kérdésre ságát« — mondotta. A fótit- j válaszolva Waldheim kifejtet­te: az ENSZ az egyetlen hely a világon, ahol valamennyi ország képviselője találkozhat kár kifejtette, hogy az ENSZ fennállása óta a nyugati or­szágoknak volt döntő befolyá­suk a szervezetben, és most | és jobb ha itt bonyolítják le ezeket az országokat nagyon összetűzéseiket, mint a harc- kellemetlenül érintik a világ-! téren. ban végbemenő változások. EI Ugyanakkor hangsúlyozta a változások azt jelentik, hogv I nagyobb nemzetközi együtt- »már nem tudják keresztül-1 működés szükségességét. Maradandó és hasznos ajándékok karácsonyra a fotó- és bélyegalbumok, bélyegberakók, t pvc zseb- és asztali naptárok Keresse föl a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat papír—írószer szaküzleteit és a kaposvári Íródeák pa­pírboltot, ahol a felsoroltakon kívül több száz cikkből válogathat! (12581) w Az amerikai kormány an­golai fegyverszállításai nö­vekvő nyugtalanságot váltot­tak ki a törvényhozásban. A szenátus szerdán — szokatlan módon — zárt ülésen tárvval- ja meg, hogy a 112 milliárd Az ABC tv hétfőn este megerősítette a New York Ti­mes értesülését, amely szerint Kissinger amerikai külügy­miniszter a nyáron — saját munkatársainak véleményé­vel szemben — az angolai dolláros katonai költségvetés- j szakadár mozgalmak fegyver­ből fordíthatók-e pénzek an­golai célokra. Az amerikai sajtó többsége ellenzi az angolai beavatko­zást, de a jobboldal harcba szólít »a Szovjetunió afrikai terjeszkedése« ellen. A alap­hangot mindenesetbe az »új Vietnamtól« való félelem ad­ja meg. Kilenc hónapi hajsza után Az angol rendőrség egy ki­lenc hónapig folyatott hajtó­vadászatot fiijt le, amikor hétfőn rendőrbíró elé vezet­ték a 39 éves Donald Neilson asztalosmestert. Személyében állítólag a »Fekete Párduc«- ként emlegetett, négyszeres gyilkos került rendőrkézre, aki három postahivatalt ra­bolt ki, mindegyik vezetőjét meggyilkolta, majd idén már­ciusban elrabolt egy Lesbe Whittle nevű 17 éves földbir­tokos-lányt és egy darab drótra felakasztotta. A gyil­kosság előtt ötvenezer font váltságdíjat próbált kicsikarni a lány családjától. Neilsont a múlt hét végén tartóztatták le. Kiderült, hogy házasember, egy Lesliehez ha­sonló korú kislánya van. \ rel való támogatását ajánlot­ta' Ford elnöknek — mert kü­szöbön állott az MPLA győ­zelme. John Tunney demokratapár­ti szenátor szerint az angolai beavatkozás »ugyanolyan in- govány, mint Vietnam. Olyan erőnek nyújtanak segítséget, amelyet Dél-Afrika is segít, s ezzel megrontjuk kapcsola­tunkat más afrikai országok­kal«. Thomas O’Neill, a képvise­lőház demokratapárti többsé­gének vezetője kijelentette: »Ismerem a kongresszus érzé­seit, bizonyos vágyók benne, hogy nem küldünk sem csa­patokat, sem tanácsadókat egyáltalán amerikaiakat An­golába«. Az angolai amerikai beavat­kozás kongresszusi ellenzői­nek teljes sikere — washing­toni megfigyelők szerint — ugyan kétséges, de az ügy legújabb fejleményei tovább rontják Ford elnök újjává- lasztási esélyeit csakúgy, mint Kissinger külügyminiszter ha­zai helyzetét és külföldi tár­gyalási pozícióit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom