Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

Győzött a „papírforma** Akadályok Aa^ifa elolt Az ad(lt jellemző képet ad a megye alkoholellene« »küzdelmének« helyzetéről: Somogyból az idén hét meg­rögzött italozót küldtek a bí­róságok a nagyfai Munkate­rápiás Alkoholelvonó Intézet­be. Küldenének többet is, csakhogy nem volt több ügy. A Dunántúl legnagyobb me­gyéjében hét ember veszé­lyeztette volna rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásával családjának, gyermekeinek biztonságát? Gyakori részeg­ségével hét ember zavarta volna a közrendet vagy a munkát ? Ez a szám akkor is nevet­ségesen kicsi, ha elmondjuk, hogy a nagyfai intézeti keze­lésnek föltételei vannak, és nem minden alkoholista út­jának kell egyenesen a Sze­ged melletti gyógyintézetbe vezetnie. Gyógyintézetbe és nejn bör­tönbe, ahol nem fegyőrök, ha­nem ápolók, orvosok és pszi­chológusok segítik elő a gyó­gyulást! Nehéz a feladatuk, 'hiszen a tavaly alkotott tör­vényerejű rendelet szerint ide elsősorban, azokat viszik, akiknél korábban többször is csődöt mondott az alkoholel­vonó kezelés. Amikor nyilvánosságra hoz­ták, hogy 1975. január 1-től Nagyfán két évig tartó ke­zeléssel fölveszik a harcot az alkoholizmussal, mindenki ' ujjongott. Több szerv magasz­talta a lehetőséget: »hiszen ez csodálatos, nem kell meg­várni, míg az alkoholista bűn- cselekményt követ el, vagy teljesen tönkreteszi a család­ját«, vagy »úgy tudunk segí­teni az alkoholistákon, hogy az egyénnek is, a társadalom­nak is a javát szolgáljuk«. A megállapítások ma is igazak, csak hitelükből sokat elvett az első tíz hónap helytelen gya­korlata. Helyesebben: a ma­gasztalok hiteléből. Szerintem ez várható volt, és mindösz- sze az történt, hogy győzött a »papírforma«. Szívszorító a szakadék az igazi szándék és a megvaló­sulás között. Társadalmunk legkiemelkedőbb személyisé­gei sürgetik a valódi harcot az alkoholizmus ellen, az ő szavuknak köszönhető az 1974. évi 10-es számú törvényerejű rendelet is az alkoholisták kö­telező intézeti gyógykezelésé­ről. rás után átadhatja az ügyet az ügyészségnek, amely in­dítványozza a bíróságnak, hogy rendelje el az alkoholis-' ta intézeti kezelését. Egy ideig ugyanazon a szá­lon fut az elvonókúra és a nagyfái intézeti kezelés ügye | is. Az utóbbihoz azonban több súlyos körülményre, alapos indokra van szükség. Általá­ban nem lehet szó intézeti ke­zelésről, ha azt nem előzte meg több eredménytelen el­vonókúra. Somogybán nem megfelelőek a kúra kórházi körülményei, ugyanakkor ki­használatlan egy tetemes költséggel létrehozott kijóza­nító részleg. Ha ott két ápo­lónő főállásban dolgozhatna, jobb híreink lennének az el­vonókúráról is . . . A nagyfai intézeti kezelés témája kapcsán minden elő­jön, minden hiba megmutat­kozik. összefüggő kérdésről van szó, végső soron arról: akarnak-e végre komolyan tenni. az alkoholizmus . ellen, s ha igen, ennek adottak-e a körülményei. ü*\ Mezey Zsu­zsanna, a Kaposvári Városi Ta­nács egészségügyi osztályának csoportvezető főorvosa szerint osztálya a jelenlegi körülmé­nyek között nemigen vállal­hat többet. Tudja, hogy ké­vés a nagyfai intézetbe java­soltak száma, ám úgy ítéli meg, a rendkívüli körültekin­tést igénylő vizsgálatokhoz egy — csak alkoholellenes munkával foglalkozó — dol­gozóra vagy vezetőre lenne szükség. Az Ügyek kivétel nélkül mind einúzódnak, megesett, hogy a bejelentés és az érd | mi intézkedés között fél év telt el. A késedelem pedig alaposan megingatta a csa­ládtagok, a környezet bizal­mát az eljárásban... A feladat nyilvánvaló: minél gyorsab­ban dönteni kell. Minél több ügyben — s ez a bejelentés­re jogosultak lelkiismeretétől függ. Bejelentést gyakorlati­lag mindenki tehet, az ügy sikeréért azonban mar lé­nyegesen kevesebben csele­kedhetnek, hiszen ezeknek az eljárásoknak szigorúan meg­szabott hivatalos rendjük van, melyben a tanács, az ügyész­ség és a bíróság, kapja a leg­főbb szerepet. Pintér Dezső i A tigrisre ne lej! VÉRSZOMJAS tigris tűnt fel a vadonban, a távoli India földjén. Horgas karmaival, agyaraival rettegésben tartotta a környékbeli falvak lakóit. Egészen addig, amíg meg nem érkezett Európából a híres osztrák vadasz, aki hosszú haj­sza után leterítette a vadálla­tot. ' A televízióban láttuk az iz­galmas vadászfilmet. A gyer­meknézők, izgatottan fészkelőd- tek, míg a vadász becserkészte a fenevadat, s diadalmas kiál­tás hagyta el ajkukat, amikor a karcsú, izmos állat végignyúlt a földön, kilehelve páráját. Jó volt. Kittenberger Kálmán sem csinálhatta volna jobban. Néhány napja a kezembe ke­rült egy szűkszavú, ugyancsak Indiából keltezett tudósítás. Veszélyben az indiai szubkon­tinens nagyvadja, a ’ tigris — olvastam. India rohamosan szaporodó népessége, az erdők termőfölddé alakítása leszűkí­tette ennek a ragadozónak az életterét, a vadászok pedig megtizedelték őket. Ha így megy tovább, a híres bengáli tigrisből néhány év múlva már csak az állatkertekben marad egynéhány —■ mutatóba. Nos, most melyiknek higy- gyek? A filmnek vagy az új­ságcikknek? Valóban olyan nagy veszélyt jelent-e a lassan civilizálódó indiai falvak szá­mára egy-egy emberevő tigris, vagy inkább a lassú civilizáció előrehaladása veszélyezteti a tigrisek életét? S ezen kívül mi dolgunk az »egy főre jutó« bengáli tigrisek számának csökkenésével vagy növekedé­sével? Sok. Iskolás fiam egy vasárnapi kiránduláson hatalmas szita­kötőt fogott. Elgyönyörködött színes szárnyaiban, karcsú tes­tében, hintázó repülésében, majd gyors kézzel lecsapott rá. Megnézte közelről is, tüzetesen, komótosan, majd megkérdezte: — Apu, kártékony a szita­kötő? — Miért? — kérdeztem. — Hat, >hogy eltapossam, vagy szabadon engedjem? Belém szorult a szó.,Ha kár­tékony az a rovar, akkor ro­pogjon gyenge teste a cipősa­rok alatt? Ropogjon, s a gye­rekben pedig nőjön az elége­dettség: jót tett, hasznosat cselekedett. Ha pedig az ember barátja, segítőtársa, akkor szálljon szabadon, a természe­tet uraló ember akarata sze­rint: Képzeletemben elötolakodott Fekete István gyermekregé­nyének hőse, Vük, a kis róka- kölyök. — Miért ültjöz bennün­ket az ember? — kérdezte a tapasztalatlan rókafi. — Mert mi is a tyúkot szeretjük, mint 6 — így a vén ravaszdi tanító- mester. S közben riasztó hír­adások csengejiek a fülemben. Az országban ennyivel és eny- nyivel csökkent a vörös bun- dás állatok száma, az erdők bokrai alatt mind kevesebb hunyja le a fejét, s békésen al- hatnak már tőle a falusi tyúk­ólak lakói. Ám kiderült: a róka is mérhetetlen hasznot hajt az embernek azzal, hogy egy nyá­ron ezerszámra pusztítja a poc­kokat és egyéb férgeket. Értel­mét vesztette a falusi gyerekek rókaűző ösztöne, a vad kurjon- gatás és az ősi félelem. Az em­bernek meg kellett értenie: rókaleső, réges-régi gyűlölete ugyancsak kisszerű és hamis. Az élővilág egészében minden állatnak, fának, növénynek he­lye van! Minden élőlény fenn­maradását követeli az évmil­liók során kialakult kényes természeti-környezeti és bioló­giai egyensúly. S ez az ember alapvető érdeke is, hiszen a föld több mint hárommilliárd­nyi lakosára immár fenyegető árnyként nehezül az egyensúly fölborulásának a veszélye. Mégis veszedelmesen fogy az egykor oly gazdag növény- és állatvilág, kevesebb az énehes- madár, a rovar, a négylábú és a hal a tengerben. A technika lehetőségei megnőttek, és a különböző újításokat, találmá­nyokat olyan gyorsan és sike­resen alkalmazza az ember, hogy távolabbi és szélesebb körre kiható hatásaival szá­molni egészen nem is tud. Sok­szor csak akkor kap észbe, ha már jóvátehetetlen hiba tör­tént. Ha már végpusztulásra jutottak a rókák, tigrisek, ke­recsensólymok és az óceánokat szelő, széles hátú bálnák. Hova vezet mindez? UGYAN MÁR, milyen di­csőség ma elejteni akár a világ legvérengzőbb tigrisét is? A vadászat egyszerű sport, még annyi veszélye sincs, mint a lóversenynek, vagy a minden­napos aut okazásnak. Vajon nem volna már itt az ideje, hogy a növény- és állat­világ megítélésében felhagy­junk a hasznos-káros sémák­kal, amelyek alapján a gyere­kek egészen kis kortól ismer­kednek környezetükkel? • Csupor Tibor Tersánszky / fenő ! A j ií havasi selyemfiú szörny is ledőlt úgy ruhástul egyik ágyra a futkosástól ki­merülve. Egyáltalán az asszonynép már elvonult, s az (igazi férfi- tivornya állt. Az urak asztalá­nál a kohótisztekkel ült a fényképész. A két szekeres Krizsán kijött a cselédekhez az úri asztaltól, feszé'vtele- nebbül és rokonabbul érezve magát a nép fiainak társasá­gában. Azok tényleg vígabban vol­Ismét egy lehetőség, amely­nek félő, az lesz a soisa. mint néhány elődjének: belefullad az általános egyetértésbe. Né­ha az a meggyőződésem,' hogy ha egyik-másik szerv nem akarja végrehajtani a rendel­kezést, égre-földre dicséri an­nak szellemét és lélekemelő mivoltát — de ezzel be is fe­jezte a munkát. Nem szabad megengedni, hogy a 10-es tör vény ere j ü rendeletnek is ilyen sorsa legyen. A gyakran hangoztatott szándék ellenére sem sikerült gazdát találni az alkoholelle­nes küzdelemnek Somogybán. Az egészséges közhangulat ki­alakítása nem jelenti, hogy az egész társadalom a felelős gazdája ennek a harcnak. Ez így megfoghatatlan lenne, a kötelességmulasztásokért so­ha senkit sem lehetne kérdő­re vonni. Somogybán néhány éve megalakult az alkoholel­lenes bizottság; már talán pa­píron sem létezik. Akiket a bizottságba beválasztottak, cselekedhetnének a túlzott al­koholfogyasztás ellen. Csönd van és egyetértés. Mindenki egyetért azzal, hogy ez nem megy tovább, az eredmények — mert nyilván ezek is akad­nak — nem elegendők. A szóban forgó törvényere­jű rendelet teremtette lehető­ségek sok embert érintenek. Az alkoholistáktól gyötrődő családtagok, lakótársak, vala­mint a Vöröskereszt és a Ha­zafias Népfront aktívái, a rendőrök, a tanácstagok, a munkatársak bejelenthetik a tanács egészségügyi osztályá­nál : • véleményük szerint In­tézeti kezelésre van szükség. Az osztály jegyzőkönyvbe foglalja az alkoholista véle­ményét, és a megfelelő eljá­— Odaadlak, vigyen! Még a a tavasszal — folytatta a vén­asszony. — Ahogy beszélek ve­le, megmondom neki. Kihir- dettetlek, készen van minde­ned. vigyen hát magának. így is amennyi hasznod látom, afelől elvihet. Nem bánom, ha te is szólsz neki. A vénasszony féltékeny lett lányára. Rá négy hétre megtörtént a Krizsán lány esküvője Kere­kessel, a felvigyázóval. Kere­kes nem sejtette, hogy ezt a pakutárnak köszönheti. A vénasszony nem fukarko­dott. Oly hatalmas, díszes mennyegzőt begyerített,' ami­lyet keveset látott a falu. A lovak feje nem látszott a zsebkendőktől, a sörényük a málébajuszfonástól s pántli­kától, amint a nászosokat a templomba vitték. A dúlásig- fúlásig való lakomán kohó- tisztek is voltak jelen felesé­geikkel. A talpalávalót a vá­rosból hozatott banda reszelte. A fényképész Krizsán-fi le­fényképezte a vendégkoszo­rút. Már kivilágos reggel volt. A cselédségnek s egysze­rűbb meghívottaknak külön volt terítve a pitvarban, és a falusi ragyásbanda húzta. A vőlegény és menyasszony mar elvonultak, és a vénasz­tak. A ragyásbanda egy ha­vasi ugrót húzott, s égvik ko­csis magántáncot járt előtte. A többiek körülállták, és kur- jongatásokkal kísérték, a tán­coló trágár véreikéire hason­lókkal felelgetve, mint szokás. A pakulár is kapatos volt kissé. És alig lehetett ráis­merni egykedvűségére, amint ragyogó szemmel kísérte taps­sal a táncot. ' — Na, ez a tiéd a bércről, ezt sem járod el, ha már egész éjjel nem akartál táncolni? — kapott biztatójára megint az- ifjabb kocsisban. — Mu­tasd meg hát a tudományod. Erre többen is biztatni kezdték, és a pakulár, egy kis megkéret.és után. egyszer csal: maga rendelt nótát a bandá­nál, és kiugrott a középre. Nos, a szél i nem lebegteti ^könnyedebbül a szabad ég alatt a pásztortűz lángjai, mint ahogy a pakulár tánca na.k kezdett. Mintha az erdők menyétjének fürgesége, gerléi szenvedélye, őzikéi kecsessége s csikaszai szilajsága s sze­mérmetlensége mind együtt lett volna mozdulataiban, amint körben-körben a ma­gasba szökve bocskora talpára csapdosott tenyereivel a mu­zsika ütemére. A nézőkből mihamar való­ságos tetszesvihart csalt ta. Egyik kohótiszt is megállóit, kijövet az urak asztalától, a szolgakaréjban. Majd bekiál­tott társainak is, s azok is ki­jöttek nézni a pakulárt. És mikor végül két megújrázta- tas után a pakulár a tánctól verejtékcsurogva, lihegve állt meg, a kohótisztek vállára ve­regettek, s szivart nyomtak a szájába. A pakulár valóságos köz­kedveltségig vitte a muri be- fejeztéül. A vénasszonynak erények­ben sokkal feddhetetlenebb volt a híre is. semhogy fiai csak sejtelmekkel is lettek volna a cselédek vádaskodá­sából anyjuknak a pakulár- hoz való viszonya felől. De már természetük hozta magú­val, hogy csaik a gyűlöletre késztetödjenek mindenki iránt, akit anyjuk kedvel, s mogor­va s fitvmálkodó pillantások­kal kísérték a pakulár silke- rét. Egyikük, s épp a vadab­bik szekeres, különben is óit tartott a részegségben, ahol afféle oktalan ingerültség kezd motozni a kedélyben. A fényképész maga is in­kább néfi féltékenységet táp­lált magában a pakulár iránt, mint akit anyja újabb ked­vencének hallott, de a kohó­tisztek kitüntetése a pakulár- hoz hozzá pártolta tta egészen Éppen ott mesélte nekik Bo- gya Gazsi, a hírhedt kocsma - hős elképesztő megleckézteté- set a pöttömnyi pakulár által. — Igen — toldotta meg he­vében képzeletével az esemé­nyeket —, az a gazember ott beszorította az anyámat a pin­cébe, mikor mindenki elsza­ladt onnan tőle, és még meg­bántja, ha ez a kicsi nincs ott. De ez aztán ellátta a ba­Torna a kismamáknak Minden, testedzés célja a szervezet egészségének meg­védése. Kiemelten fontos, hogy a terhes nők se maradjanak ki a sorból. A kismama torna bevezetéséről a megyei kór­házban dr. Domány Sándor, megyei vezető szülész szakfő­orvos tájékoztatott. A fiziko­terápia tornatermét kaptak A panasz- és ■ tünetmentes terheseknek a terhesség má­sodik felében ajánljuk a tor­nát, de a szülés előtt legalább három hónappal érdemes el­kezdeni. — Mi a gyakorlatok célja? — A terhes nő szervezeté­nek a felkészítése az előreha­ladott terhesség és a szülés meg erre a célra, ahol képzett gyógytornász irányításával megfelelő gyakorlatokat vé­gezhetnek a kismamák. igénybevételének minél köny- nyebb elviselésére. ÉnneK megfelelően a lazítás elsajátí­tását tartjuk nagyon fontos­A torna miért fontos? Kérdésünkre dr. Faragó László, a Központi Nő^ es Anyavédelmi Gondozó vezető­je adott feleletet. — Napjainkban egyre töb­ben értik meg a gyermek- és felnőtt-testedzés szükségessé­gét. Fontosnak látszik, hogy különleges torna formájában a terhes nőknek is biztosít­sunk erre lehetőséget. Ezt a megyében egyelőre a ka­posvári terhesgondozásban si­került megoldanunk. A me­gyei kórház fizikoterápiás részlegének a tornatermében — a városi egészségügyi osz­tály szervezésében — kedden nak, a helyes légzéstechnikát, a testtartást javító gyakorla­tokat, s a különlegesen igény­be vett izmok, ízületek teher­bírásának a fokozását. A ve­szélyeztetett terheseik elsősor­ban légzésgyakorlatokat vé­geznek. A terhesség alatt számos té­nyező oxigénellátási zavarhoz vezethet az anyánál és a mag­zatnál. Ezt a terhesség alatt a jó légzéstechnikával' részben ellensúlyozni lehet. Az oxigén- ellátási zavar különböző szö­vődmények okozója lehet. Kü­lönösen fontosnak látszik á helyes légzéstechnika elsajátí­és csütörtökön fél négytől fél hatig tartjuk tornaóráinkat Ezeken nemcsak a panasz- és tünetmentes terhesek vehet­nek részt, hanem a veszélyez­tetett terhesek is; a fekvő be­tegek azonban nem. Torna- gyakorlataink anyaga termé­szetesen más a panasz-, tü­netmentes és más a veszé­lyeztetett terheseknél. ját. Igen, ez a kis göb, annak a nagy mahometnek. Nem ember azóta sem Bogva Ga­zsi, azt mondják, most is dög­rováson van. Azért fogadta fel anyám kocsisnak a tömlőéből ezt. és azért szereti úgy. Ekkor a józanabb szekere« Krizsán-fi szólt bele csípősen: — Ne hazudj! Te láttad? Éppen mintha ott lettél vol­na. Nem akarta Bogva Gazsi bántani anyánkat, és könnyű volt ennek a mokánynak le­üti a botjával Bogvát, mikor holt részeg volt. Én is hal­lottam talán. A fényképész blvan megve­tő szemet vetett bátyjára, mintha azt mondaná vele: k: kéri rá. hogy a buga paraszt­ja belekotyogják az urak tár­salgásába. De csak ezt vetette oda neki: — Akkor anyám is hazudik neked! tása azokban az esetekben, amikor a terlvwség bármilyen jellegű egészségi, okból veszé­lyezte tett. Ügy hiszem, nem túlozzuk el a terhestorna je­lentőségét, ha elképzelhetőnek tartjuk, hogy az eddigi meg­előző-gyógyító munka mel­lett a terhestornával a kora- szülés gyakoriságára is csök­kentő hatást tudunk majd ki­fejteni. Székács Józsfené gyógytor­nász kedvvel. örömmel és szakmai bizakodással látott hozzá a kis mama tom a veze­téséhez. Budapesten, a gyógy- tomászképző főiskolán vég­zett. — 1969-ben tananyag volt-e már a »terhes tóm a«? — Elméletileg kidolgozott de gyakorlatban a'ig ismert a terhestorna nálunk. Somogy­bán most próbálkozunk vele, országosan is kevés példa van ra. ^ — Említette, hogy szemé­lyesen is kipróbálta a kisma­ma tornát. — Tizenhat hónapos kis­fiam van. A szülésnél segítet­tek az elsajátított gyakorlatok. Veszélyeztetett terhes voltam. Hét hónapig alig mozdultam A torna biztosította számom­ra, hogy felkészüljek a tuda­tos lazításra, a helyes légzés­Azzal elfordulva tovább akarta folytatni a kohótisz­teknek magyarázatait. De most a részegebb szekeres Krizsán fortyant közbe: — Azért fogadta meg anyánk ezt a mócot, és azért szereti? Azért, mert az is azt a vén talpát nyalja, mint te Az kell neki, hogy csak a tal­pát nyalják, mint te. A fényképésznek nyilván a kohótisztek társasága adhatta erre a merészséget, hogy hir­telen ingerültséggel ezt kiált­sa oda bátyjának: Székács Józsefné art is el­mondta. hogy a kórházi tor­nateremben végzett gyakorla­tok nem elegendőek, otthon is ajánlatos megismételni eze­ket. A kórházi tornateremben találkoztunk Borda Györgyné- vel, akit 1974. január első napjaiban abból az alkalom­ból köszöntöttünk, hogy az új évben Kaposváron az első gyereket hozta a világra. — Az első szülésnél is hasz­— Coki, te büdös lópecór!... — Coki, nekem? Te héthó­napos csumagyerek! Én va­gyok neked lópecér? — vadult még a vadabbik és részegebb Krizsán-fi, és a tenyere már suhintott is a fényképész für­tös fejének. nát vettem a tornának, igaz, csak otthon, magánszorgalom­ból végeztem, örülök, hogy most a kórházban egy gyógy­tornász segítségével alkal­munk nyílik á kismamatomfi gyakorlatainak az elsajátítá­sára. (Folytatjuk.) Hórányi Barna I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom