Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

BÜNTETÉS ÉS MEGBECSÜLÉS / j Szemben a gyökerekkel Figyeljük csak meg: akár­milyen .rendes és tiszta ruhá­ban, akármilyen ápoltan áll meg mellettünk, tudatunkban ott a meghatározás: egy ci­gány! Mélyen gyökerezik ez bennünk, s természetesen nem is alaptalanul: volt honnan táplálkoznia az ellenszenvnek, ha a régi, szekereken vándor­ló, elhanyagolt és nemegyszer veszélyes cigányközösségekre gondolunk. Hosszú története van annak, hogyan kerültek a cigányok Magyarországra. Bennük leg­alább olyan mély gyökerek őrzik a hagyományokat, mint bennünk. Ráadásul — élet­módjukon keresztül — évszá­zadokon át hagyományozódtak szokásaik, törvényeik. Egé­szen a legutóbbi évtizedekig változásról — társadalmi ér­telemben — a cigányoknál nem lehet beszélni. Üzenet a múltból Egy cigány — az életükről kérdeztem — egyszer azt mondta: egymás között tizen­három kasztot különböztetnek meg. A legelső a jó körülmé­nyek között élő, vastag gyű­rűket hordó zenészek csoport­ja, legalul pedig a kolompá­rok vannak. Bár a tagozódás már megszűnőben van, a ci­gányság problémáival foglal­kozóknak ma is számolniuk kell ázzál, hogy nem homogén közösségről van szó. Kapos­váron sem, ahol — a legutóbb bi vb-ülés elé terjesztett anyag szerint — legalább két­ezer cigány él. Többségük a keleti városrészben, a Kecel- hegyen és a Schönherz utcá­ban. Vannak közöttük vásáro­zók, teknővájók, kolompárok. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a vásáro­zókról esett a legtöbb szó. A leggyakrabban ugyanis velük van baj. Közösségük ziláltsá­ga, a társadalmi szokásokra, sőt o törvényekre nem figyelő magatartásuk miatt gyakran kerülnek összeütközésbe a ha­tóságokkal, a lakossággal. — Az iparosítás és az ur­banizáció — mondta Balajcza János, a városi tanács elnök- helyettese — nyomot Hagy a cigányságban is. Az, hogy jó részük a városok felé húzó­dik, kettős hatással jár. Egy­részt kikerülnék a falvakból, ahol viszonylag erősebb figye­lem kísérte minden lépésüket. A városban ugyan egy maga­sabb értékű társadalmi közeg­be kerülnek, ám egyúttal a felügyelet is lazább a környe­zetük részéről. — Kettős tendenciáról kell beszélni: a cigányság egy ré­szében erősen él a fölemelke­dés vágya, másrészt a városi tanács vezetői is arra törek­szenek, hogy minél előbb be­illeszkedjen a cigányság. — Valóban így van. Csak­hogy mindig hatnak visszahú­zó erők is. Akkor juthatunk eredményre, ha a megbecsü­lés mellett büntetéseket is alkalmazunk. Meg kell pél­dául gondolnunk, kiktől von­juk vissza a vásározói enge­délyt. Helyette viszont más munkalehetőséget kell bizto­sítanunk. Kaposváron még mindig van harminc cigány­putri. Ezeket föl kell számolni de csak akkor lehetséges, ha onnan van hova költözni. Vajdák helyett A városban két vajda van. Valamikor minden közössé­gükben nagy tekintélyük volt: szó szerint élet és halál fe­lett uralkodtak. Egy-egy te­lepen — a közösségen belül — a szokás törvény volt. A vajdák eltűnésével belső éle­tük fegyelmezetlenebb lett. Ezért az a törekvés, hogy ci- gánybizottságokat hozzanak létre, melyek a társadalmi fölemelkedés érdekében se­gítséget adnának az illetékes szerveknek. Nem egyszerű do­logról van szó. Vannak a ka­posvári cigányok között olya­nok, akiknek pénzgondjaik nincsenek, de a pénzüket el is szórják. Könnyű — és köny- nyelmű — életük a példa, ők azok, akik táplálják a töb­biekben a korlátok nélküli élet utáni vágyat. Eredményt elérni nyilván csak nagy türelemmel és lép­csőzetes munkával lehet. A megoldás természetesen meg­van : egészen kis korban kell a rendezett élet szabályait a cigánygyerekekbe nevelni, szemben a természetüket meg­határozó gyökerekkel, a csa­lád nemegyszer rossz hatásá­val. Annak is veszélyei lehet­nek, ha elkülönített közössé­gekben nevelik őket, vagy ilyenekben telnek a minden­napjaik: nyilván könnyebben maradnak meg így a rossz szokások. A járható útnak mégis ez látszik, mert van­nak közöttük olyanok, akik már jó példával szolgálnak, s a mostani hangadók előbb- utóbb talajukat vesztik. A családtervezés csírái Egy korábban megjelent ta­nulmány szerint a cigányság szaporodása messze megelőzi a többiekét. Az utóbbi időben, ez az ütem lassult. Számuk a megyeszékhelyen jórészt a bevándorlás, illetve Töröcské- nek a városhoz csatolása miatt emelkedett. Két év alatt mint­egy százzal lettek többen. — Nagy eredménynek tar­tom — mondta Balajcza Já­nos —, hogy ebben az évben már harminc cigányasszony jelent meg az abortuszbizott­ság előtt, terhességének meg­szakítását kérni. Ezt a család- tervezés- csíráinak kell felfog­nunk. — Mi a legfontosabb fel­adat a cigánykérdés megol­dásában? — A munkába állításuk, helyzetük változása elsősor­ban ettől függ. Nem kevésbé fontos iskolázottságuk színvo­nalának emelése. A közvetlen feladat pedig a kaposszentja- kabi cigányklub létrehozása. Mészáros Attila Kevés a szakember NEB-vizsgálat a kereskedelemben A kereskedelemben dolgozók nagy örömmel fogadták, ami­kor 1974-ben bevezették a 44 órás munkahetet. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság így fogalmazott, amikor az élelmi­szer-, valamint az iparcikk­kiskereskedelmi vállalatnál és több fogyasztási szövetkezet­nél, a tanácsoknál vizsgálatot tartott: »A 44 órás munkaidő bevezetése mellett a lakosság áruellátása zavartalan volt. Noha több üzlet nyitva tartási idejét csökkentették, ezzel kapcsolatban nem hangzottak el panaszok. Általában nem ja­vultak a kereskedelmi dolgo­zók munkakörülményei.-* — Nem a kereskedelmi vállalatokon múlt elsősor­ban, hogy a rendelet gyakorlati alkalma­zása e téren nem hozta meg a árt eredményt. A rendelet ki- ocsátását nem előzte meg a minisztériumok, a főhatóságok előzetes együttműködése, s nem teremtették meg a szük­séges feltételeket — állapítot­ták meg a népi ellenőrök. A szállító vállalatok nem tudták a kapacitásukat úgy nö­velni, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott nyitva tartá­sokhoz, s ez. elsősorban a ki­sebb, néhány személyes bolto­kat érinti hátrányosan. A mű­szaki-technikai fejlesztés is el­maradt, s több helyen a bizto­sított bér nem fedezte a tény­leges igényeket, nőtt a túlórák száma. Folytatódott a kereskedelmi szakma elnőiesedése, s nagyon sok a fiatal is. Az üzletek dol­gozóinak 80 százaléka asszony, leány, a gyermekintézmények nyitva tartása viszont eltér a boltokétól. A 44 órás munka­időhöz kapcsolódó gondok egy­re élesebben jelentkeznek. A kereskedelmi vállalatok felkészültek a 44 órás munka­hétre való átállásra, ütemter­vet készítettek. A bevezetést — 1974. július 1-e — mindenütt vevőszámlálás, forgalomfelmé­rés előzte meg, s figyelembe vették a boltvezetők és eladók tapasztalatait, javaslatait. Több intézkedést vezettek be: osztott munkaidő, lépcső­zetes munkakezdés stb. Ez nem mindenütt ment zavartalanul, hiszen sokan a munkahelyük­től távol laknak. Az üzemszer­vezésre, az önkiszolgáló for­mák bevezetésére, a gépesítés­re is jó néhány helyen nagy gondot fordítottak, anyagi le­hetőségeikhez mérten. A 44 órás munkahét be­vezetését az il­letékes szer­vek úgy ter­vezték, hogy a vásárlási körül­mények ne romoljanak. Keve­sebb figyelmet fordítottak vi­szont a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek javítá­sára, annak biztosítására, hogy — főként a kisebb üzletek dol­gozói — a rendelet életbe lé­pése óta is ténylegesen többet dolgoznak 44 óránál (áruátvé­tel, áruelőkészítés, takarítás stb.). Akad több olyan tanácsi és szövetkezeti kereskedelmi egység, ahol a dolgozók csak a központnak adott jelentésben, papíron veszik ki szabadnapju­kat, sőt ebédidejüket is, illetve gyakori, hogy pénzben váltják meg azt. Indokolatlan, hogy szomba­ton olyan üz­leteket tartsa­nak nyitva Kaposváron — vagy más váro­sokban, nagyközségekben —, melyeiméi a forgalom nem in­dokolja ezit (például a vasbol­tok, a papírboltok stb.). Szük­ségtelen, hogy egy időben nyitva legyen Kaposváron a Május 1. utcában mindkét illatszerbolt,, amikor hasonló cikkek a Somogy és a Zselic áruházban is kaphatók.- Na­gyobb együttműködésre, össz­hangra van szükség a tanácsi és a szövetkezeti kereskedelem között, főként a nyitva tartás terén. A kereskedelem dolgozóinak bérezésére is nagyobb figyelmet kell fordítani. Tavaly a megye tanácsi és szövetkezeti keres­kedelmének 535 dolgozója lé­pett ki, ez év első felében pe­dig 325! A kilépés oka: maga­sabb jövedelem, jobb szociális ellátottság, rövidebb munka­idő, szabad szombat elérése. Vannak még olyan kialakult vásárlói szokások, amelyek ne­hezítik a 44 órás munkahét bevezetését, s ez főként a va­sárnapi vásárlásokban nyilvá­nul meg. A kaposvári 399-es boltban — az ÉDOSZ Művelő­dési Otthonnál — a vasárnapi forgalomnak csak 18 százaléka származik élelmiszerből, a többi szeszes italból! Szalai László Hiányzó feltételek Szabad idő papíron Segítsenek a vásárlók is A baleset után... Hogyan segíthetünk? i/ Az autós kétségbeesetten ku­tatott tanúk után, akik talán igazolhatták volna, hogy a szerencsétlenségért — a sú­lyos sérülésért és a tetemes anyagi kárért — egy másik autós a felelős, aki leszorítot­ta az útról. A Balatonról Ka­posvár és Pécs felé vágtatott a vasárnap esti autókaraván, a balesetet több járművezető­nek és utasnak látnia kellett. A helyszínen senki sem je­lentkezett vallomást tenni, az újságban megjelent fölhívás után végre valaki szólt, ő tud a körülményekről... A bajban egyedül maradni keserves dolog, s ez az utóbbi időben többször megesik So­mogybán. Néhány gépjármű- vezető úgy ítéli meg, szíves­séget tesz, ha megáll egy bal­esetnél, s szívességre ugyebár senkit sem lehet kötelezni. Ezt a felfogást a legjobb esetben is vészes tájékozatlanságnak kell minősíteni. A szabályok világosan előírják, hogy mi a tanúk kötelessége a szeren­csétlenség után. Ha szükséges — és nem súlyosbítja a tanú a sérült állapotát —, elsőse­gélyt kell nyújtani, utána azonnal értesíteni l*ell a men­tőket és a rendőrségét, s ami nagyon fontos, meg kell őriz­ni a nyomokat. Megesett, hogy az autó négy utasával együtt mentőért inr dúlt, s a helyszínen senki sem maradt. Az odaérkező gépjár­művek és a kíváncsiskodók széttaposták a nyomokat. A közelmúltban lucskos időben történt baleset, várható volt, hogy a nyomokat elmossa az eső. Az egyik autós az asz­faltba karcolta a féknyomo­kat, s ezzel rendkívül sokat segített a közlekedésrendészet­nek az igazság kiderítésében. Szép a jelszó: Legyünk ba­rátok a közlekedésben! Erre a barátságra a bajban különö­sen rragv fi 'szükség. Nem elég a mentők értesítésével segíte­ni; a baleset körülményeinek tisztázására indított vizsgá­latban a hatóságokat támogat­ni lelkiismereti kérdés is. Igen jó hallani, hogy a rendőrök nem emlékeznek esetre, ami­kor a szerencsétlenség tanúja ne rohant volna orvosért, mentőkért. Viszont tucatnyi ügyről tudunk, amikor a ta­núskodástól való idegenkedés miatt elhúzódott a vizsgálat. Még a legkisebb koccanásnál is sokat jelent, ha a károsul­takkal közöljük a címünket, s jelentjük, hogy elmondjuk, mit láttunk, ha ezzel segíthe­tünk. F. D. Tersánszky /. Jenő A fill! havasi selyemfiúl — Haragszik az ördög, mert annak nincs leke — felelt rá á fiú. Na, jól van. A veres pap már egy kicsit meghökkent, hogy itt emberére akadt. Hát egyebet talált ki. Másnap éppen vasárnap volt, és a pap fel se kelt az ágyból, hanem azt mondja a fiúnak: — Ügy látom, fiam, esett kinn az eső az éjszaka, pedig én nem akarok sárba hágni, hogy úgy álljak misézni az oltár elé. Hát nekem, amíg a templomba megyek, rakjad ki az utam, hogy a csizmám be ne sározódjék. Tanakodik magában a fiú, mit tegyen? Egyszerre csak észreveszi a pap kamrájában a sok evangéliumos könyvet. A fiú se rest. Veszi a sok könyvet, és löki ki sorba a tempkwndg őket az útra. Ha azokra lép, akkor nem lesz sáros a pap csizmája. De a veres pap majd lebu­kik a lábáról, mikor a drága könyveit ott látja a sárban. — Hogy merted ezekét oda­hányni? — rivallt rá a fiúra. — Nanana! — azt mondja a fiú neki. — Csak nem ha­ragszik érte pap atyám? Hi­szen a csizmáját féltette a sártól, könyveit nem hallot­tam, hogy féltette volna. — Nem haragszom, kedves fiam —r szólt a1 pap —, nem haraszom, csak úgy tettettem magam. Azzal elmegy a pap a temp­lomba, és mise után, ahogy hazajön, leülnek a feleségével együtt früstökölni. Hát amint meghúzza a pap is, a papné is a pálinkáskula­csot. csak csavarja az orrukat a farkascseresznye leve, amit a fiú beletöltött. Mi a pokol van .ezzel a pálinkával? Ha­mar egy kis kenyeret rá, hogy lenyomtassák. De csak arra kezdenek jobban köpködni az agyagtól, amit a fiú a kenyér­be tömött. — Hol vagy, te átkozott? — kiabál a veres pap a fiúra. — Mi az? Mi az? — jön elő a fiú. — Csak nem hara­gudott valamiért, pap atyám. — Dehogy haragszom! — feleli a pap. — Csak tettet­tem magam. Hanem a veres pap már látta, hogy itt nem jól jár ez­zel a fiúval. Hát azt mondta -a feleségének: — Gyere, asszony, szökjünk el innét, mert ebben a fiúban hét ördög van, és a végünkre jár. Azzal összekötötték egy zsákba azt a néhány evangé­liumos könyvet, amit a fiú nem lökött ki az utcára, hogy majd kiszöknek hátul a ker­ten. De bizony a fiú hallotta az ajtó mellől a beszédjüket, s kapta ő is magát, és ' mikor nem vették észre, kihányta az evangéliumos könyveket a zsákból, és belebújt ő helyet­tük. Ügy vette a papné a hátá­ra a zsákot a fiúval, és úgy szöktek ki hátul a kerten. Hát amint mennek, mende- gélnek, odaérnek egy folyó­hoz. És a papné már el volt fáradva, úgyhogy a zsákot beleértette a vízbe, mikor át­gázoltak rajta. Persze, a fiú­nak a lába is beleért a víz­be. El is kezd kiabálni a zsákban a fiú: — Feljebb, feljebb, papné asszony, mert mind megáznak az evangéliumos könyvek. — Hűjj! — azt mondja a papné az urának — hallod, milyen szentek ezek a köny­vek, hogy beszélni tudnak. Igen ám, de mikor a túlsó parton a papné lelökte a zsá­kot, a madzag kioldódott a nyakán, és a fiú ugrott ki belőle. A veres pap meg a felesége csak jobban megrökönyödtek láttára: Növényvédelmi tájékoztató A babzsizsik elleni védekezés — Jaj, te istentelen, hát te voltál a zsákban — förmedt rá a veres pap. — Haragszik tán, pap atyám? — kérdi a fiú. — Csak tettettem magam! — feleli a pap. Na, már esteledett, hát le- feküsznek a folyó partjára. De a veres pap azt súgja fe­leségének: —, Hagyd, fiam, a fiút leg- szérül a vízhez, aztán ha el­alszik, és én meglöklek té­ged, akkor te meg lökj a fiún egyet, hadd bukjon bele a vízbe, és szabaduljunk meg tőle. Az ám, ha a fiú nem hal­lotta volna megint, mit be­szélnek! De meghallotta, és mikor lefeküdtek, hát a sö­tétben odamászott a pap meg a papné közé. Egyszer csak a veres pap meglöki éjszaka a fiút, és azt mondja neki: — Lökd be a vízbe! Lök is egyet a fiú a pap­nőn, és az loccs! ■»— be a víz­be. Azzal felébrednek reggel, hát a veres pap majd fává válik az ámulattól, hogy a fiú van ott mellette. — Hát a feleségem hol van? — kérdi tőle. — Nem azt mondta, tiszte­lendő atyám, az éjszaka, hogy lökd be a vízbe? Bizony, én belöktem. Csak talán nem ha­ragszik érte? (Folytatjuk) i Megyénkben az utóbbi évek­ben fokozottan terjedt el a babzsizsik. A 3—4 milliméter nagyságú, barnás színű bogár hátoldalát. világosszürke foltok tarkítják. Lárvája csoportosan károsít egy-egy magban. Évente több nemzedéke is fejlődhet, és nemcsak a ba­bot, hanem a borsót, a bük­könyt, a lóbabot, a szójaba­bot is károsíthatja. Erős fer­tőzés esetén a lárvák a babot a felismerhetetlenségig össze­rághatják, és étkezésre vagy vetésre teljesen alkalmatlan­ná teszik. A nagyüzemeknél megoldott a zsizsiktelenítés, azonban az étkezési szárazbab legnagyobb részét háztáji ter­melők termelik. A magántermelők termésük egy részét visszatartják az újabb vetéshez, esetenként még akkor is, ha az zsizsikes. A fertőzés elsősorban azzal kerülhető el, ha nem tárolják évekig a babot. Ha fertőzést észlelünk, vagy üzletben, pia­con olyan babot vásárolunk, amelyből zsizsikek bújnak elő, jelentsük be a megyei nö­vényvédő állomáson. Kisebb fertőzött tételt daráljunk vagy főzzünk meg. A nagyon régi maradékot legjobb elégetni. Mivel a kártevő a hideggel szemben nagyon érzékeny, ezért a padláson tárolt és szétteregetett babban a kárte­vő elpusztul, ha a hőmérsék­let tartósan fagypont alá ke­rül. Kártétele jelentősen csök­kenthető a raktár vagy pad­lástér rendszeres és gondos tisztán tartásával, a raktár fertőtlenítésével, továbbá az­zal, hogy csak zsizsikmentes babot raktározunk, tárolunk. Ha a babot kukoricában köz­tesként termesztettük, a ku- koricaszárat még az ősz fo­lyamán föl kell használni, il­letve elégetni, ugyanis a kö­vetkező évi fertőzés egyik ki­induló forrása lehet. A szárazbabnak szánt ágyá- sokat a hüvelyek érésétől kezdve permetezzük Ditrifon 50 WP, vagy Dipterex 50, vagy Metation 50, vagy Sumithion 50 0.2 százalékos oldatával. Ezekről a területekről viszont nem szabad zöldbabot szedni! A vetőmagnak szánt mennyi­séget csávázzuk Hungária L— 2 A—2 g vetőmag/kilogram­monkénti adagban, s ha a fer­tőzésre utaló ablakosodást lát­juk a magokon, azokat távo­lítsuk el és égessük el. A csá­vázott szárazbabot étkezési célra felhasználni szigorúan tilos!' A keveredés elkerülése végett a csávázott babvető­magot meg kell címkézni, és az élelmiszerektől külön kell tárojni!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom