Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

IGÉNYESEBB VEZETÉST!-v a megváltozott körülmé­nyek szervezettebb, fe­gyelmezettebb munkát igényelnek mindenekelőtt a gazdasági életben, de a poli­tikai, a társadalmi, az állami élet valamennyi területén is. Ez megnöveli a vezetők fel­adatait, a velük szemben tá­masztott követelményeket. Na­gyon sok függ most attól, ké­pesek-e a különböző vezető tisztségek betöltői a körülmé­nyek megkövetelte színvona­lon irányítani a munkát. S nem kevésbé fontos, hogy igénylik-e ezt tőlük a párt- szervezetek, törekednek-e nö­velni bennük az igényességet munkájuk értékelésekor szem előtt tartják-e a mai helyzet követelményei t. A pártszervezeteknek min­denekelőtt tisztázniuk kell. hogy milyen követelményeket támasszanak, milyen mércét alkalmazzanak, hogy munká­juk eredményes és hatékony legyen. Más szóval: miféle vezetői tulajdonságok létét igényeljék fokozottabban, az irányítási mód mely elemei mellett szánjanak síkra erő­teljesebben, illetve milyen szemlélet és gyakorlat ellen küzdjenek még határozottab­ban? Ha módosultak a feltételek és a körülmények, az bizo­nyos fokig módosítja a veze­téssel, a vezetőkkel szemben támasztott igényeket ’s. Ezt azonban semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mintha valamiféle gyökeresen új kö­vetelményekről lenne szó. Az elbírálás, az értékelés, alapja jelenleg sem más, mint ami megfogalmazódott a párt Köz­ponti Bizottságának 1973. no­vemberi káderpolitikai hatá­rozatában, a XI. kongresszus azt megerősítő állásfoglalásá­ban. A jelenlegi helyzetben kü­lönösen fontos a káderpoliti­kai határozatnak az a megál­lapítása, hogy vezető munka­körökben olyan személyek dolgozhatnak, akik értik és is­merik a párt, a kormány po­litikáját, s az irányításuk alá tartozó területen gondoskod­nak annak megvalósulásáról Hasonlóan fon tos követel­mény. hogy döntéseik, intéz­kedéseik meghozatalánál a társadalmi érdekek, a politi­kai összefüggések legyenek számukra elsődlegesek és meg­határozók. T alán nem túlzás azt mondani: a jelenlegi időszakban még a ko­rábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy képes-e egy vezető a helyi döntések­ben az össztársadalmi, a nép- gazdasági érdekből kiindulni, képes-e elhatározásainak az egész társadalomra kiható kö­vetkezményeit számba ' venni, a helyi közösség érdekeit az egész országéval összefüggés­ben vizsgálni. A népgazdasá­gi, össztársadalmi érdek, el­sődlegességének elfogadása ma olyan próbakő, melyen a pártszervezetek bármely ve­zető politikai alkalmasságát megbízhatóan mérhetik. A változott gazdasági felté­telek hatékonyabb központi irányítást igényelnek. Ez azonban nem csorbítja a vál­lalati, helyi önállóságot. A központi elhatározások fegyel­mezett végrehajtására van ugyan szükség, de a jó vég­rehajtás a gazdasági, társa­dalmi, politikai életben önálló alkalmazást, mérlegelést, gon­dolkodást igényel. Nagyon is időszerűek a XI. kongresszu­son elhangzott szavak: »Min­den vezetővel szemben köve­telmény ..^ hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdemé­nyezőkészség jellemezze a po­litika helyi végrehajtásában.* A módosult gazdasági hely­zetben is párosítani kell a fe­gyelmezettséget a rugalmas­sággal. Az ilyen vezetési stí­lust a pártszervezeteknek bá­torítaniuk kell, természetesen szigorúan megkövetelve, hogy ez ne a törvényes előírások ♦rugalmas« kijátszásában vagy megkerülésében fejeződ­jék ki. Mint ahogy arra is ügyelniük kell, hogy az önte­vékenység párosuljon a feie- lősségvállalással. Ne egymás­ra mutogassanak a vezetők, ha a helyzet felelős döntést igényel, hanem elsősorban sa­ját teendőiket keressék és ta­lálják meg. Még nagyobb figyelmet ér­demelnek a kádermunkában a vezetőkészség olyan — az 1973. novemberi párthatáro­zatban is megjelölt — elemei, mint az áttekintő-, elemző- és általánosítókészség, az új fel­ismerésére és alkalmazására való hajlam. A mai körülmé­nyek között a korábbinál rpég kevésbé lehet ^»rutinból« irá­nyítani, a kitaposott utak követésére szorítkozni. Ha a pártszervezetek e követel­ményt mindenütt nagyobb erővel hangsúlyozták volna, alighanem előbbre tartanánk például a gazdaságtalan ter­melés visszaszorításában, a gyártmányszerkezet korsze­rűsítésében. I gényesebben, színvona­lasabban vezetni — ez ^végeredményben egyet jelent ma azzal, hogy még inkább érvényesíteni kell a párt káderpolitikái állásfog­lalásainak útmutatásait, az úgynevezett »hármas követel­ményben« összegezett kívánal­makat. Ez a feltétele annak, hogy az irányítás mindenütt a helyzet megkövetelte szint­re emelkedjék. Gy. L. Őszintén — a közös dolgokról f órum a siófoki szakmunkásképzőben Egy jó kezdeményezést folytattak a siófoki 523. szá­mú szakmunkásképzőben, amikor tegnap délután ,— a tavalyihoz hasonlóan — meg­rendezték az iskolai és vál­lalati vezetők, a szülők, vala­mint a diákok fórumát. Ezen­túl is minden évben egyszer összeülnek az érdekeltek ilyen tanácskozásra. Az intézet igazgatója. Pin­tér Lajos elmondta: így akar­ják elérni, hogy a szakmun­kástanulók alakítsák a magúk életét. A közös dolgokról akkor kell tárgyalni, amikor mind együtt vannak. Sajnos több vállalat vezetője nem tartotta fontosnak, hogy ott legyen a tárgya1 ásón. pedig mindenho­va kiküldték a meghívókat. A ,fiatalok nevelésével kapcso­latos megbeszélésnél kevés fontosabb elfoglaltságot tud­nék kitalálni,’ de ha a vezető nem lehetett ott, felelős be­osztású képviselőt is küldhe­tett volna. v A tanulók osztályonként küldötteket választottak; ők elmondták társaik gondját- baját, és szóltak a sikerek­ről, a jó példákról is. A szü­lői munkaközösség küldöttei »felnőttszemszögből« beszéltek ugyanezekről a dolgokról. A vezetők válaszoltak. Siófokon a legtöbb gondot a szakmunkásképzősök étkezte­tése jelenti. Elsősorban az is­kolai napokon — heti kéf- három alkalommal — nem tudják megoldani, hogy - a diákok meleg ételt kapjanak. Többször szóvá tették már a szociális ellátottság hiányossá­gait is. Néhány helyen nem kaptak munkaruhát a fiata­lok, nincs megfelelő öltözőjük, fürdőjük. Az intézetben na­gyon sok bejáró tanul. Kér­ték a diákok, hogy hozzanak létre kollégiumot. Az ösztön­díjat sem kapják meg rend­szeresen a kisiparosoknál ta­nulók. A vezetők válaszainak több­sége így hangzott: megoldjuk, meglesz. És kitértek arra is. mi okozza a nehézségeket. — Ez megnyugtató volt. A Mezőgép vállalatnál az a panasz: amikor fürödnének a gyerekek, már nincs víz. A válasz lényege: azért nincs, mert a tanulók »lubickolnak«-. De azt elismerték, hogy a für­dőhelyzet valóban nem rózsás. (A mi kérdésünk: ha nem jó a fürdő, akkor miben lubic­kolnak a tanulók?!) Az építőipari szövetkezet munkájában azt kifogásolták, hogy a tanulókkal sablon­munkát végeztetnek. A szö­vetkezét képviselője azt vá­laszolta: ez. csak pár hónapig lesz így. Az iskola tanára vi­szont idézte az ide vonatkozó rendelkezést: a legkisebb szé­riamunka végeztetése is jog­talan. Enyhén szólva furcsa kép alakult ki a fórumon a DÉ- DÁSZ öltözőjéről: a tanulók kifogásolták, hogy nincs ren­des öltöző, nincs szekrény. Az áramszolgáltató vállalat kép­viselőjének válasza: lesz szek­rény. A legtöbbet vitatott étkezési gondok körül is összegaba­lyodnak a szálak. Az intézetet és a szomszédos üdülőt még a Munkaügyi Minisztérium épít­tette — úgy, hogy az üdülő konyhája télen majd ellátja a szakmunkástanulókat. Az üdülő időközben, a SZOT ke­zelésébe került, s ősztől nincs konyha, mert a létesítmény ilyenkor zárva van. A szak- szervezet — a munkásérdek­védelmi szerv — viszont ősz­szel és télen sem hajlandó »kölcsönadni« a konyhát a le­endő munkások étkeztetésé­hez. Íme. csak ízelítőül néhány a gondok közül, amiket szóvá tettek a diákok. És néhány válasz a vezetőktől. Ha ez a gyakorlat folytatódik, és mindegyik fél még őszintébb lesz. a siófoki szakmunkás- képzés csak nyerhet e fóru­mon. L. P. Arányok a munkában Tanácskozást tartottak teg- ' megvalósulásáról esik szó. ak­nap a megyei pártbizottságon kor az esetek túlnyomó több- a járási pártbizottság nőrefe- I ségében kizárólag a szociális rensei. Annak a megyei, illet- j intézkedéseket 'sorolják. Vitat- ve országos felmérésnek a ta- ! hatatlan, hogy ezek az élet paszta!atait értékelték, mely a termelőszövetkezetekben dol­gozó nők helyzetét, a nőpo­litikái határozatok végrehaj­tását elemzi. Nem a sok erőfeszítés árán elért, szép eredmények lebe­csülése, hogy ezen a tegnapi tanácskozáson elsősorban a gondok, a még el nem végzett feladatok, a további tenniva­lók forogtak szóban. Az or­szágos értékelés ‘megállapítá­sai, hogy a falun élő nők tár­sadalmi, gazdasági helyzeté­nek javítása érdekében jelen­tős eredmények születtek, megegyezik a somogyi tapasz­talatokkal. De az is igaz, hogy az eddig végzett munka fo­gyatékosságai, a hosszú táv­ra szóló határozat következe­tes végrehajtása szükségsze­rűen a további tennivalókra irányítja a figyelmet. Elgondolkodtató tapasztalat: ha a nőpolitikái határozatok nőreferensek sokoldalúan, kö­rültekintően elemezték a nő­politikái munka tapasztalatait. Nemcsak a hiányosságokat ve­tették föl. hanem a legfonto- és munkakörülményeket ja- j sabb feladatokra irányították vitó intézkedések fontosak, j a figyelmet. Például arra. hogy meghatározó jelentőségűek, j az egyesült szövetkezetekben jutalom a jó vetésért fl homok előbb elbírja a pépei Azonban az érdekvédelem az egé6Z feladatnak csak egy. ré­sze, és az már figyelmeztető fogyatékosság, ha csupán er­re a részterületre szűkül a te­vékenység. Ahogy a tegnapi vitában elhangzott: meglehe­tősen háttérbe szorul és sok kívánnivalót hogy maga után a politikai nevelő tevékeny­ség. Az egész nőpolitikái mun ka helyes arányainak kiala több segítséget kell adni a nőbizottságok munkájához, s ezzel együtt nagyobb figyel­met kell fordítani a társköz­ségekben élő nők helyzetére. A nőpolitikái határozat végre­hajtása hosszú távú feladat,! traktorokat, a vetőgépet, az eredményes végrehajtása fon-1 embereket: az elnök sejtése tos társadalmi érdekünk. Ezért | tehát beigazolódott, itt már a szövetkezetek pártszerveze- [ dolgozhatnak, tének, vezetőségének a nőbi- ! Bádóczi Imre traktoros Ka­Reggel még eső szitált, dél­felé szelesre és hűvösebbre fordult az idő —- indulhatná­nak a gépek, ha a talaj enged­né. Papp József, a visnyei egyesült termelőszövetkezet el­nöke keserűen mondja: — Ha nem sik, elvégeztünk volna a vetéssel. Most meg állniuk kell a gépeknek. A kukoricabetakarító kombáj­noknak is. Talán a kőkúli te­rületen mehet a münká, ott a homok előbb elbírja a trak­tort. Visnyén. Hedrehelven igazi novemberi a kép: sár, kátyúk, és újra meg újra kezdődő sze- merkéiés. Kőkút felé szemlá­tomást javulnak az »időjárási viszonyok«, s amint a kadar­kúti termelőszövetkezet hen- csei területét elhagyjuk, s Kő- kúton véget ér a szilárd bur­kolatú út. gépkocsink jó da­rabon tovább mehet a ho­mokos földúton. Látjuk is a Először vetek a kökúti határban ... zottságokkal együtt még terv- darkúton lakik, a visnyei ter- kitásáért a pártszervezetek-I szerűbben, hatékonyabban kell j melőszövetkezet alkalmazott- nek, a nőbizottságoknak és ] tevékenykednie. j ja, s most Kökúton vet — ho­természetesen a gazdasági irá­nyítóknak is az eddigieknél sokkal következetesebben kell fáradozniuk. Elsősorban a po­litikai nevelő munka teremt feltételt ahhoz, hogy gyorsab­ban megszűnjön a falun ma még ható maradiság a nők helyzetét, megítélését illetően. A tegnapi tanácskozáson a V. M. i gyan is van ez? •— Valamikor Visnyén lak­tam, három éve élek Kadar- kúton. Dolgoztam én ezeknek a községeknek a határában már több mint egy évtizede is, gépállomási traktorosként szántottam, vetettem. Az idén • Visnyén kezdtem a vetést az Az „izzós ház” Az Egyesült Izzó Kaposvári, mint amekkorában most egye- j Százhúszezer tápkockás palánta (Tudósítónktól.) ~ Ezekben a napokban a nagy­atádi áfész-hez tartozó kézsé­gek és a város zöldségterme­lőinek levelet küldenek a szö­vetkezet felvásárlói: azt ké­rik a zöldségtermelőktől, je­lentsék be igényüket a salá­ta, paprika és paradicsom ter­meléséhez szükséges palán­tákra. Az országos zöldségprogram meghirdetése után a szövet­kezet a termeltetés fokozásá­Pásztó 72-es, 375 négyzetmé­ter alapterületű, olajkazánnal fűthető fóliaházat. Szakem­bert vettek föl. s így már az idén hasznosíthatták a létesít­ményt. Tavasszal — első sza­kaszként — 60 000 minőségi tápkockás palántát állítottak elő a primőr zöldséget terme­lő szakcsoport tagjainak és más zöldségtermelőknek. A második szakaszban paradi­csomot és paprikát termeltek Pamukról vonatoztunk Elektroncsőgyára 1972-ben ka- I dűl alszik Krisztina. Én tizen- j négy évig, azután sikerült ka­pott először 49 ezer forintot a j egy évvel ezelőtt kezdtem a ; posvári »lakáshoz« jutnunk: központjától, hogy dolgozói la- i rádiócsőszerelő-üzemben dől- egy szuterénban volt egy szo­kásépítését segítse. Tavaly 51 j gozni. A férjem 1968 óta a saj- j ba-konyhánk. Amikor végre ezer forintot költöttek erre a , tolóüzem munkása. | kijutottunk bélőle, a bútorunk célra. Ekkor a dolgozók egy- j Apró Ferencné a gyár dina- teljesen tönkrement a talajvíz hangúlag úgy döntöttek, hogy ! mikus mérőrészlegében »zör- tői a nyereségrészesedésükből is ! gető«. A rádiócsőgyártás során né. félretesznek lakásépítésre. A J az utolsó, legkeményebb mű- törzsgyárból az idén már 400 ! veletet végzi, ezer forintot utaltak át. | — Jó hallás, nagy figyelem Négy év alatt hatvan dolgo- í kell a munkákhoz. Ha hang­zó jutott lakáshoz a gyár segít- j tálán, vagy zörög a cső, akkor ségével. A Dimitrov utcai telep ' zárlatos, de ha szép tiszta bú- mellett két ház áll. a Léva köz- j gása van, akkor jó. ben. pedig két Budapestről idei Tizenöt éves kislánya külön települt házaspár lakik egymás j szobájába vezet, ott beszélge [ hatunk. És házasságunk tizen- mellett. Eperjesi Flóriánék és | tünk, míg a család televíziót j harmadik évében otthonhoz Kenyeres Tiborék egyévi ka- néz a nagy szobában. [ jutottunk. posvári munka után jutottak | -— Korábbi munkahelyemen | — Megnézték, kit érdemes őszi árpával, azóta megfordul­tam a hedrehelyi földeken, most itt, Kökúton vagyok. Kö­rülbelül ezerszáz holdat ve­tettem el ezzel a géppel az idei őszön, de a visnyei terü­leten most vetek először. Igaz, hogy a homokra előbb rá letilt menni eső után a géppel, mint az agyagra, de hamarabb el is lehet süllyed­ni. Kiszámíthatatlan, hogy hol mennyit bír el a felszínen egyenletesnek, száraznak lát­szó homok. Ezt onnan tudom, hogy már szántottam itt. A visnyei területen volt legne­hezebb a munka, a meredek dombokon. Jól keres, mondja, négyezer forint körüli fizetést vesz föl havonta. Ügy tudja, a meny­mondja Salamon József- j nyiségi teljesítményen túl a I jó minőségű vetésre anyagi — 1959-ben házasodtunk ősz- j ösztönzést ad a szövetkezet: sze — kapcsolódik a beszélge- | ha szépen kikelt a mag. egyen- tésbe a férj. — Textilesek vol- j letes a vetés, nincsenek sor­tunk, de az asszony 68-ban iz- j kihagyások, akkor holdanként zós lett. Nem bántuk meg, ! három forint a prémium. Per­mert hárdm év után a gyár ve- j sze, sok függ a farostól is, aki zetői kijöttek hozzánk, s azt j most — helyettesítőként — a mondták, így tovább nem lak- hedrehelyi Vincze Lajos. Csak ra fordította erejét. Miután a , A fóliahaz bevált. Ez arra zöldségtermelők száma meg-.j ösztönözte a szövetkezet igaz­atóságát, hogy újabb, hason­sát javították, j A fóliaház bevált. tízszereződött — és a felvá­sárolt mennyiség is ilyen mér­tékben nőtt —, a fejlettebb módszerek elterjesztésére tö­rekedtek. Meghonosították a támrendszeres uborkaterme­lést. Tavaly 108 vagon zöldséget és gyümölcsöt vásároltak. Az idén a kedvezőtlen időjárás itt. amellyel Nagyatád ellátá-1 szép otthonhoz. Többen a Kali- I hiába voltam kiváló dolgozó,! megtartani a gyár számára ló méretű és rendszerű fólia­házat vásároljanak. Most már 120 000 minőségi tápkockás palánta előállítására lesz le­hetősége a nagyatádi áfész- nek, ugyanis decemberre meg­érkezik a második ház. Azt tervezik, hogy a tápkockázás előtt a két hajtatóházban zöld- és hónapos retket nyin városrész különböző há- brigádvezető, hiába szerepel zaiban laknak. Az Arany János tünk a túlzsúfoltak listáján a köz 7. szám alatti négyemele- három gyermekkel, sohasem tes épület azonban kimondot-| került rám a sor a lakáselosz- tan »izzós ház«: üzemvezető.! tásnál. Átjöttem az elektron­szerszámkészítő, betanított! csőgyárba. Alighogy beléptem munkás, művezető, lakatos, | 1968-ban, rögtön megkérdez­műhelyírnok lakik itt a két-, két és fél szobás, erkélyes la­kásokban. Hercz Tibor géplakatos az örökösen bütykölő emberek közé tartozik. Most is javításra váró vasalóval a kezében nyíl miatt nem értek el ilyen szép j hagymát eredményt, de a zöldségter-j termelnek, s a palánta után j ajtót. Felesége meséli: . melésben nagyot léptek előre. j ismét a paprika- és paradi- j — Hárman laktunk a «zü- A szövetkezet beszerzett egy [ csomtermelés következik. | löknél egy akkora szobában ték, hogyan lakom. És há rom éve itt vagyunk a két és fél szobás otthonunkban, ahol már nem gond a gyerekek ta­nulása sem. Induláskor tízezer forintot adott a vállalat, ezt nem kellett visszafizetnem. Aláírtam egy szerződést, hogy cserében négy évig nem me­gyek máshova dolgozni. pár napja dolgoznak együtt, de jól kijönnek egymással — ezt mindketten állítják. Itt, Kökúton fejeződik be a visnyei termelőszövetkezet őszi vetése. Kedden már kö­v.eszi át a szót a feleség. — Én három .műszakban tranziszto­rokat szerelek. Lehet, hogy j jártak hozzá, hogy pontot emiatt, lehet, hogy a szakszer- ! tegyenek a munka végére, s vezeti munkámért, vagy a bri gád tevékenységért, de húszezer ■ forint -kölcsönt kaptunk, s öt éves szerződést kötöttünk. Ez már azóta lejárt, de eszemben sincs elmenni. Emberek mód­jára élhetünk. Most már ma­gunkhoz vehettük az idős édes­anyámat is. Amikor az anyó­som meglátogatott minket, ösz- szecsapta a kezét. Azután el­sírta magát, hogy az ő fia ilyen »urasan« lakik. Gombos Jolán 1 azóta minden bizonnyal elér­ték céljukat. Következhet az újabb feladat Rádóczi Imre és a többi traktoros számára:mi­előbb végezni az őszi mély­szántással is. H. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom