Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

Somogy gyorsabb ütemű fejlődéséért Szabad idő és városrendezés Figyelemre méltó cikket kö­zöl & Városépítés című folyó­irat a szabad idő eltöltésének Somogy megyei lehetőségeiről Stadler Józsefnek, a Kaposvá­ri Városi Tanács ÉKV-osz- tályvezetőjének a tollából. Megállapítja, hogy a szabad idő növekedése az építészek számára is sajátos feladatokat szab. »Az igény városrendezé­si léptékben jelenik meg, új arányok jelentkeznek, és új­fajta építmények jönnek lét­re.« A szerző bemutatja a bala- j toni társasüdülő-építkezésnek néhány kevésbé ismert, s még- I is tanulságos példáját. Milyen [ előnyei vannak a társasüdü- j löknek? Ez az építkezési mód j gazdaságosabb területíelhasz- nálást tesz lehetővé, és eszté- tikusabb építészeti látványt j nyújt a hagyományos, föld­szintes nyaralótelepeknél. Ugyanakkor több ember kul- j túráit befogadására is alkal-’l más. Más városok előtt is jó pél­da lehet a Kaposvárt körül­ölelő parkerdők kialakítása, s kellemes időtöltés színhelyévé alakítása. Jóllehet a város földrajzi elhelyezkedése, a környező táj természeti adott­ságai szinte önmagukat kínál­ták, mégis nagy eredmény volt, amikor a nagyközönség­nek átadták a tokaji és a gom­bás—desedai parkerdőt. Stad­ler József e szép környezet látnivalóit mutatja be a szak­mai közönségnek. Cikkének befejezésében már új össze­függésekre hívja föl a figyel­met: a lakosság közvetlen kör­nyezetében is igényli a pihe­nőhelyek és a játszóterek épí­tését. Hogy van-e erre meg­felelő terület, s hogy mennyi­re reális ez az igény azzal itt nem foglalkozik. De érdeklő­déssel olvasnánk véleményét — esetleg egy újabb tanul­mányban. Hadüzenet a kényelmeskedésnek Egyik szövetkezetünkben a minap így fogalmazott egy üzemgazdász agrármérnök: »A takarékossági intézkedési terv valójában nem más, mint hadüzenet a kényelmeskedés­nek.« Találó megfogalmazás éppúgy, mint az, hogy az üzem- és munkaszervezés fej­lesztése és a takarékosság »édestestvérek«, nem nélkü­lözheti egyik a másikat. Hogy miként lehet egy mun­kafolyamatot jobban megszer­vezni — az töprengéssel, szá­molással, fejtöréssel jár. Min­dent hagyni a régiben — ké­nyelmesebb. Kényelmesebb a kiselejtezett gépet úgy, ahogy van, ócskavasként értékesíteni a hulladékgyűjtőnél, mint szétszedni, megvizsgálni, mi­lyen alkatrész használható még. Egyszerűbb, dolog — és mennyire elterjedt! — a mű­trágyát a vagonból kirakni, azután géppel kiszórni, mint felhasználni az értékes szer­ves trágyát. Kényelmesebb a traktoros­nak a gépén utazgatnia haza és a munkába, mint a telep­helyen rendbe tenni és ott­hagyni. Arról nem is beszélve, hogy így nincs mód — tiszte­let minden kivételnek — egy kis munkaidőn túli »maszeko­lásra«. Rövid idő alatt »ösz- szedobja« egy rutinos főmező­gazdász a vetéstervet. Tovább tart a munka — és mennyi töprengéssel jár —, ha kézben van az egész határ genetikai talajtérképe, ha a talajban le­vő tápanyagokat már a ve­tésterv összeállításánál figye­lembe vészi. Ügy tervezni, hogy a talajban levő és a mes­terségesen pótolt táperő a le­hető legjobban hasznosuljon — bizony ttöbb fejtörést okoz Es nem kényelmes számon kérni az erőgép vezetőjétől: az elmúlt hónapban miért &>■ gyasztott feltűnően sokat a masinája. Nem népszerű fel­adat a bírálat, a következetes, szigorú ellenőrzés — megfe­ledkezni róla, mellőzni ké­nyelmesebb. S milyen hosszú még a sor! Mennyi, de mennyi bizonyító példát lehetne még mondani az idézett gondolat alátámasz­tására: hatékonyan, takaréko­san, ésszerűen gazdálkodni annyit jelent, mint hadat üzenni a kényelmeskedésnek. És nemcsak hadat üzenni, ha­nem napról napra, újra és újra harcolni is ellene. Ha van egy jó program vagy intézke­dési terv és a szilárd megvaló­sítását szolgáló akarat — ak­kor egyben megszületett a hadüzenet is. És ez nemcsak jó, hanem nélkülözhetetlenül szükséges is! V. M. Tanácskozott a szakszervezetek IX. megyei küldöttértekezlete Sok javaslattal érkeztek a küldöttek A megye szakszervezeti tagsága tevékeny részese, se­gítője volt mindazoknak a sikereknek és eredményeknek, melyeket a legutóbbi választás óta a megye politikai, gazda­sági és társadalmi életében elértünk. A szakszervezetek IX. megyei küldöttértekezlete tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a XI. kongresszus, a megyei pártértekezlet határoza­tainak végrehajtásából a szakszervezeti mozgalom méltó­képpen kiveszi a részét. Egynapos tanácskozásra ül­tek össze Somogy több mint százezer szervezett dolgozójá­nak küldöttei tegnap Kaposvá­ron, a megyei tanács nagytér­ben. A IX. megyei küldöttér­tekezletet dr. Szerényt János, az SZMT titkára nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Varga Péter, a Központi Bi­ták fel a figyelmüket, hogy a dolgozók mozgósításával, kö­vetkezetesebb ellenőrzéssel se­gítsék elő a termelés haté­konyságának növelését, a kor­szerű munkamódszerek elter­jedését, a minőség javítását, az anyaggal, energiával és munkaerővel való ésszerűbb takarékoskodást. Varga Péter, a megyei párt­bizottság első titkára kifejezte a megyei pártbizottság köszö­netét, elismerését a szakszer­vezeti tagságnak, aktíváknak, vezetőknek azért a munkáért, amelyet e négy és fél évben a megye fejlődéséért, a dolgo­zók érdekében végeztek. Le­szögezte, hogy a szakszervezeti mozgalom számarányában, szervezettségében, tartalmi munkájában fejlődött, erősö­dött. Ma már társadalmi igény, hogy a szakszervezetek képvi­selete, hangja, véleménye mind a munkahelyen, mind a lakóhelyen egyaránt érvénye­süljön. A SZAKSZSRVBZBTBK * ÁSHAT ALOM Részesei is OÓNTÖ FONTOSSÁGÚ, TÁ,MÁSZÁS zottság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Prie- szol Olga, a SZOT elnökségé­nek tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, dr. Takács Györgyi, a KEB al­osztályvezetője., Róna Imre, a küldöttértekezlet elnöke kö­szöntötte a megye minden ré­széről érkezett küldötteket, a vendégeket, majd Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára mondott szóbeli előterjesztést az írásos beszámolóhoz. Nagy teret szentelt a szóbeli előterjesztés a gazdasági épí­tőmunkának. Az SZMT a Köz­ponti Bizottság 1974. december 5-i határozata alapján megje­lölte ( a szakszervezeti szervek feladatát A mostani határo­zati javaslatban is arra hív­Egy hónapja tart a kam­pány a Kaposvári Cukorgyár­ban. Szeptember 5-e óta 6300 vagon répát dolgoztak fel, és 518 vagon cukor került a rak­tárba. A két számot összevetve könnyű megállapítani: ala­csony még a nagyra nőtt ré­pa cukortartalma, s ez sok gonddal jár. A gyár udvarán »füstölgő« répaprizmákat le­het látni, mert a gazzal össze­keveredett, kisebb cukortar­talmú répa 3-4 nap alatt be­melegszik., A gyár éppen ezért azt kéri a termelőktől, hogy lassítsák a szedést; a folyama­tos üzem feltételeit figye­lembe véve kevesebb tartalé­kot kíván tárolni. Éppen ezért ma szünetelteti az átvételt. A már átvett nyersanyagot vi­szont egyenletesen szállítják a gyárba; tegnap is három irányvonat érkezett az átvevő­helyekről, s ennyit várnak ma is. A gazdaságok érdeke az, hogy minél előbb befejezzék a cukorrépa szedését. A nép­gazdaságé pedig az, hogy mi­nél kevesebb veszteséggel dolgozzák fel ezt ■ a fontos nyersanyagot. Éppen ezért kell a tsz-eknek, állami gazdasá­goknak figyelembe venniük a gyár kérését. A répa betakarí­tását katonák is segítik már: egyebek között Kaposváron és Babócsán dolgoznak. A hét hírei, tudósításai kö­zött gyakran lehetett találkoz­ni a betakarításról szóló infor­mációkkal: a becslések mind­inkább valósággá válnak, A gondos munkáért szép termés­sel fizetnek a földek. E nagy őszi munkát eddig jól segítet­te az eső mentes, napfényes idő is. Tizenegy év óta mindig | megrendezik az országos mú- | zeumi és műemléki hónapot. I Csütörtökön Garamvölgyi Jó­zsef kulturális niiniszterhe- lyettes Kaposváron nyitotta meg ezt az eseménysorozatot, s a Rippl-Rónai Múzeum ál­landó kiállítással készült erre. A Képek a somogyi föld és a somogyi ember történetéből cí­mű bemutató geológiai, nép­rajzi és történeti dokumentu­mokat tár a látogató elé ar­ról, hogy miként élt e táj em­bere az elmúlt századok során. A szalacskai vasolvasztó mű­hely szerszámait, római kori harcos edényeket, bronz szob­rocskákat ismerhet meg a lá­togató. Érmék idézik az ál­lamalapítást, s a mindennapi használati eszközök mellett a híres somogyi pásztorfaragá­sok legszebb darabjait is be­mutatják. A múzeum anyaga múl­tunkról ad hírt. A negyedik ötéves terv utolsó esztendejé­nek vége felé viszont — ért­hető módon —• egyre több szó esik arról, hogy miként for­málódik, alakul majd a me­gye a következő öt évben. A héten — egyebek mellett — arról tanácskozott a megye- székhely városi tanácsának végrehajtó bizottsága, hogy az új lakásépítési területen — a Féke, a Füredi és a Kanizsai utca által határolt tömbben — ! hogyan épülnek a családi ott­honok. A külső szemlélő azt I tapasztalja, hogy gyorsan emelkednek a régi földszintes házak helyén az új épületek. A fűtés azonban, úgy látszik, gondot okoz majd. Amikor ■ e területet a lakásépítésre kivá­lasztották, döntés született ar- | ról is, hogy — a város törté- j netében először — olyan j tömbfűtőművet építenek, ! amely nemcsak néhány há­zat, hanem egy egész lakóte­lepet képes meleggel ellátni. E létesítmény azonban — ért­hető okokból — lassabban ké­szül, mint a lakások. Üjabb gyors döntés született: a tömbfűtőmü elkészítéséig kon- ténerkazánok látják el meleg­gel a készülő lakásokat. Ezzel azonban már gond van, mert nem épül meg időre a kazá­nokat ellátó gázvezeték. Pedig az objektív okokra való hi­vatkozás helyett a rugalma­sabb ügyintézés, a beruházás részvevői közötti gyorsabb in­formáció segíthetett volna. Ügy tűnik az információk egyre gyorsabban jutnak el a címzetthez: a posta a héten újabb brszágokat kapcsolt be a nemzetközi távhívórendszer­be, és Siófokról, valamint Ba- latonföldvárról egyre több kül­földi előfizető száma tárcsáz­ható. Igaz, a beruházás rész­vevői már évek óta közvetle­nül hívhatják egymást. A ha­táridők tartásáért érdemes lenne sűrűbben fölvenni a te­lefont, s — ha kell — tár­gyalóasztalhoz ülni. Or, Kercz* Imre A felszabadulási és a kong­resszusi munkaverseny eddigi eredményeit elismerve Kleno­vics Imre leszögezte: a mos­tani összetettebb, nagyobb fel­adatok megoldásához nem nél­külözhetjük a jelenleginél is szervezettebb mupkaverseny- mozgalom erejét. Ennek to­vábbra is a szocialista brigád­mozgalomra kell támaszkod­nia. Ma már azonban a bri­gádmozgalom fejlődéséhez el­sősorban a megszilárdításra, a minőség javítására, a szocialis­ta jelleg erősítésére kell töre­kedni. Adjunk lehetőséget a brigádoknak, hogy maguk ala­kíthassák, formálhassák a kö­vetelményeket, a közös mun­kát. Rendszeresebbé kell ten­ni a munkaverseny értékelé­sét. A gazdasági hatékonyság növelésének legnagyobb tarta­lékai az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésében van­nak. A szakszervezeti szer­veknek fokozottabban be kell kapcsolódniuk a további el­képzelések kidolgozásába, mégpedig a tagság vélemé­nyére . alapozva. A szakszer­vezetek támogatják a teljesít­ménykövetelmények ésszerű szigorítását, a munkanormak és a teljesítménybérezés ki- terjesztését. Kiemelten foglalkozott a szóbeli előterjesztés az üzemi demokráciával. Nagyon fontos, hogy a munkásokat érintő egyetlen fontos kérdésben se döntsenek a véleményük meg­hallgatása nélkül. A szakszer­vezeti szervek feladata, hogy még jobban támaszkodjanak a tagság véleményére. A testü­letek a döntések kialakítása előtt vitassák meg az elkép­zeléseket, s rendszeresen tá­jékoztassák a tagságot, szá­moljanak be előttük. Ezután Kaposvár szakmun­kástanulói köszöntötték a kül­döttértekezletet. Tizenkét küldött és meghí­vott szólalt fel a küldöttérte­kezlet vitájában. Horváth Ilona, a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat bizalmija szerint a becsületes munkások nem azért dolgoznak rendesen, mert valaki áll mögöttük, ök a vállalt feladatot szeretnék teljesíteni. Aki pedig áldozatot hoz, az elítéli a munkafegye­lem megsértőit. A munkafe­gyelem mindenkire vonatkoz­zon, necsak a munkásra. Kom- lós István, a Nagyberendezések Gyára barcsi telepének szb- titkára szerint náluk is föllel- hetők olykor a szervezetlenség nyomai. Rontja a fegyelmet, hogy egyszer nincs munka, máskor pedig hajrát kémek tőlük, ^ Sok ezer kommunista tevé­kenykedik a szakszervezetek­ben, közülük háromezer tölt be különböző tisztséget. A pártszervezetek figyelemmel kísérik munkájukat, rendsze­resen megtárgyalják azokat a témákat, amelyek összefügg­nek a szakszervezeti munká­val. Ez egyaránt hasznos mind a két szervnek. A pártszerve­ket hozzásegíti, hogy megis­merjék a gazdasági, társadal­mi, politikai munka egyes gondjait, problémáit. A feladatokról szólva ki­emelte, hogy a jövőben a szakszervezetek politikai, fel­világosító munkájára még na­gyobb figyelmet kell fordíta- I ni, ezt megkövetelik a gazda- j sági építőmunka előttünk álló feladatai. A célok ismertek, most a végrehajtást kell szor- J galmazni. Jobban kell dolgoz­ni, hogy a jelenlegi ellentmon­dások megszűnjenek, s az elő­rehaladást meggyorsítsuk. Ter­melésünket gazdaságosabbá, I korszerűbbé, termelékenyebbé, | takarékosabbá kell tennünk. A I párt, a szakszervezet igényel- j je a nagyobb rendet, fegyelmet j a vezetőktől, a beosztottaktól \ is. Ez már a tervezésnél kez­dődik, éppen ezért* a társadaV mi szervezetek következete­sebben érvényesítsék a dolgo­saik; észrevételeit, javaslatait Dr. Prieszol Olga, s. Közal­I kalmazottak Szakszervezeté­nek főtitkára úgy átélte még. I hogy a megye szakszervezeti I mozgalma megfelelően végezte a munkáját. Az SZMT tevé­kenységében érvényesült a tervszerűség, az önállóság, a kollektivitás, s a két küldött- értekezlet között erősödött a kezdeményező szerep is, és | szorosabb kapcsolat alakult ki a tagsággal. A SZOT nevében azt kérte, hogy az SZMT még nagyobb felelősséggel kapcso­lódjon be az V. ötéves terv kidolgozásába, a területpoliti­kai feladatok összehangolásá­ba. Ehhez használja fel az ágazati megyebizottságok ta­pasztalatait is. Az ifjúság- és nőpolitika eredményeiről szintén sok szó esett. Szenes' Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára ki­emelte, hogy egyre eredmé­nyesebb a szakszervezet és a KISZ együttműködése a mun­kásifjúság nevelésében és a munkásutánpótlásban. Az üze­mekben azonban sok a tenni­való a pályakezdők beillesz­kedésének segítésében, az if­júsági versen vrhozga! om szé­lesebb elterjesztésében. Külö­nösen nagy gond, hogy az in­gázó fiatalok kiesnek a szak- szervezet, a KISZ nevelő mun­kájának hatósugarából. A nők továbbtanulásáról, vezetői be­osztásba állításukról szólva Lapat Istvánná, a Kaposvári Ruhagyár szakszervezeti taná­csának tagja elsősorban az akadályokat említette. A csa­ládanyáknak . lehetővé kellene tenni, hogy munkaidőben ta­nulhassanak, a gyermekgondo­zási segélyen levők pedig hasznos ismeretek megszerzé­sére fordíthassák a három évet. A vitában a szakszervezeti munka fejlesztésétől az óvónő­hiányig, a szakszervezeti sportmozgalomról és még sok mindenről beszéltek a küldöt­tek. A megyei értekezlet — Biczó József javaslatára — a spanyol terror elleni tiltakozó táviratot küldött. A vitát Klenovics Imre ösz- szegezte. Kiemelte, hogy a kül­döttértekezlet hasznos es ered­ményes munkát végzett, a vi­ta jó és színvonalas volt, az őszinteség, a szenvedély jelle­mezte. A küldöttek javaslatait az újonnan megválasztandó SZMT, az elnökség megvizsgál­ja, elemzi, s mindegyikre vála­szol. A küldöttértekezlet elfo­gadta az írásos beszámolót, a szóbeli előterjesztést, a hatá­rozati javaslatot és a vitában elhangzottakra adott választ. A küldöttek ezután megvá­lasztottak az ötvenöt tagú ta­nácsot, valamint a héttagú számvizsgáló bizottságot. Az újonnan megválasztott Szak- szervezetek Megyei Tanácsa megtartotta alakuló ülését, s megválasztotta a tizenöt tagú elnökséget, az SZMT elnökét, titkárait és titkárságát. Az SZMT első ülése elfogadta a különböző osztályok és társa­dalmi munkabizottságok veze­tőire, a munkabizottságok tag­jaira tett javaslatot. Az SZMT elnökségének tag­jai: Dolgos Gyula, a HVDSZ, dr. Fenyvesi János, a Közal­kalmazottak, dr. Fonai János, az Építők, Galabár Emil, a MEDOSZ, Gavora, Zoltánná, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek megyei titkára, Horváth Magdolna, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának csoportvezetője, Klenovics Im­re, Komlós István, az ÉFGÉP Nagyberendezések Gyára bar­csi telepének vasszerkezeti la­katosa, Papp Sándorné, a KPVDSZ megyei titkára, Róna Imre nyugdíjas, dr. Sári Fe- rencné, az Orvos-egészségügyi Szakszervezet, megyei titkára, dr. Szerényt János, Tar Gyula, Tóth Lászlóné, a Növényvédő Állomás szakmérnöke és Tóth Zoltán, az ÉDOSZ megyei bi­zottságának titkára. Az SZMT elnökének Róna Imrét, vezető titkárának Kle­novics Imrét, titkárainak dr. Szerényt Jánost és Tar Gyulát választották meg. A IX. megyei küldöttérte­kezlet Róna Imre zárszavával fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom