Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

A lakosság foglalkoztatási helyzete Somogybán A megyei tanács vb meg­tárgyalta Somogy la­kosságának foglalkoz­tatottsági helyzetét, valamin* az atóbbi tíz év alatt történt változás hatását az életkörül­ményekre. A foglalkoztatási lehetősé­gek növekedése jó hatással van a megye népesedési hely­zetének alakulására fs. So­mogy népessége 1960-ig foko­zatosan emelkedett. Az 1960-as és az 1970-es népszámlálás közötti időszakban azonban megyénk lakóinak száma 2 százalékkal. csaknem nyolc­ezerrel csökkent. Ennék főbb okai — a mun­kaerő-gazdálkodás szempont­jából — a következők voltak: A mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabaduló munkaerő, valamint a mun­kaképes korú fiatalok számá­ra nem tudtunk elég elhe­lyezkedési lehetőséget biztosí­tani, Ezért a hatvanas évek első felében volt olyan esz­tendő. amikor csaknem há­romezerrel csökkent a lakók száma. A megye iskolahálózata még a viszonylag lassan fejlődő gazdásági szerkezethez sem tudott igazodni. A fiatalok egy része más, iparilag fej­lettebb megyék szakmunkás- képző iskoláiban tudott csak szakmát tanulni. Ezeknek a fiataloknak, a többsége nem is tért vissza a megyébe. A fia­tal korosztályok egy részének elköltözése jelentősen befolyá­solta a születések számának alakulását i%: az ezer lakosra jutó születési arány jóval az országos átlag alá süllyedt. Az említett okok és az or­szág megyéinek gazdasági fej­lettségében kialakult arányta­lanságok egyre érezhetőbbé váltak. Az elmúlt tíz év alatt — az iparosítás ismert eredményei következtében — néhány kör­zet kivételével megszűnt a foglalkoztatási gond megyénk­ben. Ma már 172 ezren dol­goznak Somogybán. Az iparban foglalkoztatot­tak száma több mint kétsze­resére, csaknem 23 ezer fővel emelkedett, örvendetesen ja­vult a nők munkába állása is. Az építőiparban mintegy Négyezerrel dolgoznak többen. Az ipar -és építőipar fejlődé­sével párhuzamosan nőtt a létszám a kereskedelemben, a közlekedésben, az egészség­ügyi-szociális és kulturális el­látásban. a szolgáltatásban és egyéb költségvetési , szervek­nél. Ezeken a területeken a munkahelyek száma 16 ezer­rel bővült. Az idényágazatok közül az üdülőforgalom növekedésének hatására a Balaton-part mun­kaerő-szükséglete az 1965. év előtti 4—5 ezerről 11—12 ezer­re emelkedett. Az otthon dolgozni tudó és akaró nők számára tovább fejlesztettük a bedolgozó há­lózatot: ennek keretében 1800 lánynak, asszonynak tudunk munkalehetőséget adni. A megyében két szociális foglalkoztató létesült: a kaposvári és csurgói üzemben jelenleg több mint 500 rászoruló részére lehet képességükhöz és egészség­ügyi állapotukhoz igazítható munkahelyet biztosítani. Megyénk mezőgazdaságában a tsz-szervezés időszakában 113 ezer ember dolgozott, a foglalkoztatottaknak több mint 60 százaléka. A műszaki- technikai fejlesztés, a terüleii összevonások hatására lénye­gesen csökkent a munkaerő­igény; jelenleg a foglalkozta­tottaknak mintegy 35—37 szá­zaléka dolgozik a mezőgazda- sági üzemekben. Az elmúlt tízéves gazdasági fejlődés kedvezően hato+t a népesedési helyzet alakulásá­ra is. A hatvanas évek végére szinte teljesen megszűnt a la­kosság elvándorlása. Nőtt a városokba költözők száma, s a városi lakosság aránya 12-ről 27 százalékra emelkedett. A gazdasági fejlődés egyre több új szakmunkást és szak­embert igényelt. Ezért kiépí állapodások enyhítik szakem­bergondjainkat. A Politikai Bizottság 1975. januári határozata végrehaj­tásának eredményeként ará­nyosan fejlődtek a foglalkoz­tatási lehetőségek, megvaló­sult a -teljes foglalkoztatás. Középtávú fejlesztési terve­inkben a foglalkoztatás minő­ségi színvonalának emelése, a munka hatékonyságának ja­vítása a legfontosabb feladat. Egyes területeken — a kis létszámú tartalék munkaerő célszerű utaztatása érdekében — lépéseket kell tenni az út­hálózat további korszerűsíté­sére. a személyszállító eszkö­zök számának növelésére. Vállalatainknak az eddigi­nél nagyobb gondot kell for­dítaniuk a munkások és á szakemberek továbbképzésé­re. Egyes munkaterületeken átképzéssel, több szakma elsa­játításának biztosításával lel­het enyhíteni a feszültsége­ken. Szakmunkásképző iskolá­inkban még mindig 10—15 százalékos a lemorzsolódás. Az. iskoláknak a vállalatokkal együtt intézkedniük kell, hogy eredményesebben segítsék a tanulást, és - meggyorsítsák a munkahelyi, szakmai beillesz­kedést. Tovább kell javítani az üzerm és munkaszervezést, folyamatos anyagellátással megszüntetni a kapun belüli munkanélküliséget. Nagj-obb figyelmet kell fordítani az egyenletes terhelést arányo­san és igazságosan biztosító munkanormákra. A normákat a műszaki, technikai változá­sokhoz igazítva rendszeresen i korszerűsíteni kell. V állalatainknak az eddi­ginél hatékonyabb in­tézkedéseket kell ten­niük az elvándorlás csökken­tésére. (A kilépés aránya az Kevesebb, de nagyobb teljesítményű 23S milliós mezőgazdasági gépforgalom Egyre több nagy teljesítményű gép dolgozik a somogyi mezőgazdasági nagyüzemekben. tettük a megye szakmunkás- j üzemek jelentős részénél eléri képző hálózatát. Az elmúlt tíz a 40—50 százalékot.) A ta- évben több ■ mint 20 ezer új j pasztalatok szerint azokon a helyeken csökken számotte­vően a munkásvándorlás, ahol legalább annyi erőt fordítanak a dolgozók megtartására, mini­szakmunkást képeztünk. A középfokú szakember-el­látottság javítása érdekében korszerűsítettük a megy-e kö­zépiskolai hálózatát is, előtér- a megszerzésére, be került a szakiközépiskolák fejlesztése. Az egyetemekkel létrejött együttműködési meg­Balogh László. a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője A Dráva energiájának felhasználása I# ■■ ■■ tr tr I r ■■ I | Közös erőmüvek épülnék A Dráva 720 kilométer | seknek a gyűjteménye, me- hosszú, vízgyűjtőterülete 4000 hlyek a Dráva kompjex haszj- négyzetkilométer. A Keleti- nosítását kívánják megolda- Alpokban. a Dolomitok északi , ni. A szakemberek, mint azt lejtőin ered. Zákánytól Drá- az előadásból is hallhattuk, a vaszaboicsig határfolyó ha­zánk és Jugoszlávia főzött. A múlt A Drávát kedvező vízjárá­vízi energia kihasználásával, a hajózás biztosításával, a vízkészletek helyes elosztásá­val és felhasználásával fog­lalkoznak, szem előtt tartva a vízkárelhárítással, a vízmi­sa és földrajzi helyzete miatt , nőség- és környezetvédelem a kereskedelmi hajózás egyik [ maj kapcsolatos feladatokat, fő útvonalának léptettek eló ; Figyelemre méltó a rendel- a múlt századokban. főleg kezésre álló hidroenergia ki­használása. Ausztriában már mederben épül, tervezett he­lye a volt vasúti híd feletti Dráva-kanyarulat. A barcsi vízlépcső is képes lesz csúcs- energia-termelésre, ha elké­szül az alatta levő moszlavi- nai vízlépcső. Az előző két létesítmény beruházási költ­A Somogy megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalat a múlt évben szeptember végéig 286 millió forint értékű erő- és munkagépet adott el az üze­meknek. az idén háromnegyed év alatt 235 millió forint volt a gépforgalom. Mi van a csökkenés mögött, milyen volt az idei eszközellátás és mi­várható a jövő évben — erről kértünk tájékoztatást Farkas Józseftől, az AGROKER fő­osztályvezetőjétől. — A mezőgazdaság gc- I pestiesében fokozatos a fejlődés. A forgalom érté­kében mutatkozó különb­ség ellentmondást sejtet. Mivel magyarázható ez az eltérés? — Tavaly jött el az az idő, amikorra a mezőgazdasági üzemek termelőeszközei any- nyira elhasználódtak a terv­időszakban, hogy nem nélkü­lözhették a pótlást, a vásár­lást. Ez a tényező a forgalom felfutásához vezetett 1974-ben. Lényegében az idén váltak ál­talánossá a különféle termelé­si rendszerek a megyében. A gazdaságoknál az eszközellá­tás nagyrészt a rendszer ke­retében történt, tehát ez a rész kiesett vállalatunk for­galmából. Közrejátszott az idén az is, hogy egyes termé­kek gyártása a hazai gépipar­ban elhúzódott, és késtek, il­letve elmaradtak az import­szállítások. Ebben a negyed­évben érkeznek még áruk, s ezek csökkentik majd az el­térést. — Melyik géptípusokra van nagyobb igény? Tavaly háromnegyed év alatt 266 ötven lóerős traktort ad­tunk el. az idén csak 179-et. Ugyanakkor tavaly nem ad­tunk el 220 lóerős traktort, eb­ben az évben viszont 11 ta­lált gazdára. Minthogy az igenyeltnél kevesebb pótkocsi érkezett a telepünkre, az elő­ző évi 346-ról 218-ra csökkent a forgalom. De ezek a pótko­csik nagyobb teher'oírásúak. Minőségi cserére lehet követ­keztetni abból, hogy a szántó­földi növényvédő gépekből nem csökkent a kereslet, jól­lehet nagy szerephez jutott a légi növényvédelem. Tavaly jelent meg az SZK—5-ös és az SZK—6-os kombájn. Akkor a két típusból 40, most 77 keit el, s az év végére körül­belül kétszeresére nő az NDK- gyártmányú kombáj nők for­galma a múlt évihez képest. — A megyében folyik a kukorica, a cukorrépa be­takarítása. Milyennek ítéli az eszközellátottságot? — Kevesebb, kombájnra szerelhető adaptert kérnek az üzemek, mint tavaly. Nagy­részt ez is abból adódik, hogy a zárt rendszerekben a kom­bájnhoz az adaptert is . meg­kapták a gazdaságok. A cu- korrépa-betakarító gépeknél, gépsoroknál szovjet, csehszlo­vák és hazai gyártmányok áll­tak és állnak az üzemek ren­delkezésére. — Milyen lesz évi ellátás? a jovo — Fölméréseink szerint kü­lönösen a nagy teljesítményű traktorok és az önjáró beta­karító gépek iránt nő a ke­reslet. Például több mint száz 120—250 lóerős traktorra ■ je­lezték eddig az igényüket a gazdaságok. Minthogy a 90 lóerős Dutra gyártása meg­szűnt, ezt csehszlovák gyárt­mányú, Zetor 120—45 típusú és szovjet gyártmányú, T—150 —K típusú traktorral igyek­szünk pótolni. Üj típusok be­szerzésével korszerűsödik a cukorrépa-betakarító géppark. Várhatóan nagy teljesítményű gabonavető gépek is forga­lomba kerülnek hazai gyár­tásból. Kombájnokból az SZK—5-ös, az SZK—6-os és az E—512-es típusokra lehet számítani — mondotta az AGROKER főosztályvezetője. H. F. — Mind több gazdaság kér nagy teljesítményű gépeket, ix mu 1-, , , Vonatkozik ez nemcsak a sege körülbelül kilencmilhard j traktorokra és kombájnokra, forint. N. J. I hanem például az ekékre, 1 tárcsákra, kombinátorokra is. Utaink biztonságáróf Bár az egész olyan utak lennének, mint Somogybán. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt találha­tók a legjobbak, hanem in­kább azt, hogy máshol sokkal rosszabbakon járnak. Ezek a mondatök tegnap hangzottak el a KPM Közúti Igazgatósá­gán Márfai Tibornak, a KÖ- TUKI tudományos főosztály- vezetőiének előadásában. Az előadás két kérdéscso­porttal — a forgalom bizton­Ausztriából úsztak lefelé a iát, ólmot, vasat, oltatlan me- szet szállító tutajok és saj­kák. Az első, ma is meglevő árvédelmi töltéseket a XVII. század második felében- épí­tették, valószínű, hogy Mária Terézia rendeletére, közmun­kával. Ilyen módon kívánták növelni a mezőgazdasági szem- 1 pontból hasznosítható terüle­teket. Az 1827-es árvíz után létrehozott kiráíyi és császári bizottság egy általános tervet készített a Dráva alsó, és a Mura-torkolat alatti szakaszá­nak rendezésére. A munkaia­tokat a szabadságharc után beszüntették, s a későbbi ter­vek sem valósultak meg. Kihasználatlan lehetőségek A Dráva adta lehetőségeket eddig nem használtuk ki, ál­lapította meg Mantuánó Jenő, a VÍZITERV munkatársa a múlt héten tartott földtani és hidrológiai napokon elhang­zott előadásában. Az • igazi munka csak 1959-ben indult meg a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság lét­rejöttével. Azóta több terv lá­tott napvilágot. A legjelen­tősebb azoknak az elképzelé­szamu hetven százalékát hasznosít­ják, és ez 2000-re tovább nő. Jugoszláviában 85 százalékos a hasznosítás a szlovén terü­leten, ; de ehhez kapcsolódik még a horvát Vízlépcsőrend­szer a most befejezett varasdi vízlépcsővel, a tervezett Csák­tornyái és dubravai vízlépcső­vel. így a Dráva közös ma­gyar—jugoszláv szakasza fö­lött a Dráva vízi energiáját kihasználják. Az alsó-drávai vizierőrendszer Ez két részből fog állni, a djurdjevác—barcsi és távlat­ban a moszlavin—eszéki vízi í dón védelme, a vevők kultu- erőmű rendszeréből. A djurd- | rált, pontos kiszolgálása,. a jeváci vízilépcsp duzzasztó- j hiánymentes elszámolás, a műve a botovo—gyékényes] j község érdekében végzendő vasúti hídtól néhány kilomé- ! társadalmi munka szerepel térré lejjebb épül az elképze- többek között vállalásainkban Háromtagú brigád Telnek a napló lapjai Mesztegnyő, - 23-as szövetkezeti bolt. Három asszony dolgozik itt: Magyisztrák Lórántné bolt­vezető, Bedö Kálmánná he­lyettes és Jäger Istvánná. Van két tanulójuk is, akiket most nevelnek a szakma sze- retetére. — Az év elején elhatároz­tuk, hogy brigádot alakítunk. Korábban erre nem voltak meg a föltételek. Az ellátás javítása, a társadalmi tulaj lentősebb belpolitikai és nem­zetközi események, rövid ösz- szefoglalása. Köszönetét tartalmazó be­jegyzések is olvashatók. Pa- nyi Antalné, a községi óvoda vezetője megköszönte munká­jukat az óvoda szépítésénél, a kerítés festésénél, a parko­sításnál, melyet szabad ide­jükben végeztek. Hetente kétszer kapnak hentesárut a Kaposvári Hús­kombináttól. Ám hiába ren­delnek 10—12 fajtából össze­ipar pontosan és időben ele­get tesz minden megrendelé­süknek. E gondok ellenére is egyre emelkedik a bolt forgalma. Első félévi tervüket több mint 100 000 forinttal teljesítették túl, s erre számítanak a má­sodik félévben is. A bolt és a brigád vezető­je 1968-ban tanulta a szak­mát, s két esztendeje vezeti ezt a boltot. Ez idő alatt pa­naszkönyvi bejegyzés nem volt, s a leltárak is pontosak országban ságával és a forgalomtechni- ‘ kával — foglalkozott. Kiderült belőle, hogy a helyi igazgató­ság jó munkájának köszön­hetően Kadarkúton, Nagyba­jomban és Böhönyén az egyik legnagyobb balesetveszélyt szűntették meg azzal, hogy a járművek balra kanyarodásá­hoz úgynevezett felálló nyom- sávot építettek, ahonnan a vezetők várakozás közben vi­lágosan átlátják a terepet. Vi­szont a Balaton déli partján, a fürdőtelepek bejáratainál éppen azért történik . olyan sok »koccanás«, mert ez a nyomsáv ezeken a helyeken hiányzik. Országszerte, így nálunk Is megoldatlan még a baleset- veszélyes helyek földerítése, rangsorolása. Enélkül pedig azokat föl sem lehet számol­ni. A KÖTUKI forgalombiz­tonsági osztálya foglalkozik ugyan ezzel a témával, de egymaga képtelen az egész or­szágot bejárni. Szükségük van a közúti igazgatóságok és a ta­nácsok segítségére. Nem ki­elégítő a baleseti nyilvántar­tás sem. lések szerint. A botovói híd fölött a magas part képezné a tározótér egyik oldalát. Itt tíz-tizenötmillió köbméter víz biztosítaná a napi csúcsener- gia-termelést. A vízlépcső egymagában nem alkalmas csúcsenergia-termelésre a la­za partok miatt, ez csak a barcsi vízlépcsővel együttesen érhető el. A barcsi vízlépcső a j vése, az év során lezajlott je-1 toztatni, hiszen a marcali tej­— mondja Magyisztrákné. Társai őt bízták meg a Ha- mán Kató brigád vezetésével is. A brigádnapló lapjai egyre telnek. Tükörképe ez a szo­cialista címért küzdő brigád életének. Sok minden olvas­ható benne. A névadó élete. sen 100—150 kilót, legjobb i voltak, hiány soha nem for esetben is csak egy részét j dúlt elő. Jót tanul ebben az kapják meg. Legutóbb pél- | üzletben a két fiatal, akit dául a 150 kilónyi rendelésből j szolgalmuk, igyekezetük elis- pontosan 30 kiló 10 deka ér- j méréséül jövőre fölvesznek a kezett. Mit mondjanak a ve- j brigádtagok sorába, vöknek? j a Marcali és Vidéke Áfész A kenyeret Marcaliból kap- j boltvezetői a napokban ta- ják. A néhány kilométerre j nácskoztak a társadalmi tu- fekvő járási székhelyről az lajdonnal, illetve a vagyonvé- éjszaka vagy hajnalban sütött delemmel kapcsolatos felada- kenyér és sütemény legtöbb- | tokról. Pontos, hiánynélküli szór csak a késő esti órák­ban, zárás előtt ér hozzájuk. munkássága, a brigád! tprek- Bizonyára lehetne ezen vál­munkájáért oklevelet és pénz­jutalmat vett át Magyisztrák­né. i Sz. L. ] Miután a hitelek korlátozót­ok, meglévő utainkat kell maximálisan kihasználnunk. Például ezért alakítottak ki egyirányú utcarendszerekeh és ezért veszik igénybe váltako­zó irányban a nyomsávokat. Az átkelési szakaszokat egyre inkább jelzőlámpákkal látják el. arra törekedve, hogy ezek tóbb fázisú lámpák legyenek. A_ jövőben nem ieihet elegen­dő, ha csak az útburkolatokat újítjuk fel, hanem az utak keresztmetszetének növekedé­sére is törekedni kell. Somogyi Néplapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom