Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

/ A termelés partjelzői Tél előtt Kisegítők: portások, tűzol­tók, takarítók, üzemi ápolók, kertészeti dolgozók, éjjeli- őröls, telepőrök, telefonköz­pontosok. Ha /gyárra gondo­lunk, a lakatos, a szövőnő, a szakmunkás, a mérnök jut eszünkbe, nem ők. Most velük ismerkedünk. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában csak női portással találkoztunk, a főportás is nő. Közös jellem­zőjük, hogy több évtizedes üzemi munka után kerültek a posztjukra. Molnár Józsefné főportáé: — Huszonhárom ember tar­tozik hozzám, valamennyien becsülettel helytállnak. Más kérdés, hogy többnyire idő­sek, tehát érzékenyek. A leghálátlanabb feladat a motozóra. Pál Józsefnéra há­rul. Belekukkantani a hajda­ni munkatársak szatyrába, időnként még a ruhájukat is végigsimítani — nem éppen népszerű megbízatás. — Szerencsére nem kockáz­tatják meg, hogy odavesszen a becsületük. Különben 1951- ben a legelső ipari tanuló­ja voltam a gyárnak. Még Pestre jártam tanulni. Azután két év múlva kiléptem, mert egymás után két gyerekem született. Kaposmérőben lak­tunk, nem tudtam bölcsődébe, óvodába hordani őket. Hat­vanhatomban már akkorák voltak, hogy - visszajöhettem. Nyolc évig leszedőként dol­goztam. azután az egyik leg­nehezebb műveletet, a nyújtó­mű tisztítását végeztem. Ben.cs Józsefné, aki eligazít­ja a belépőt, szívesebben dol­gozott az üzemben. Nemcsak a több keresetért, hanem mert ott kizárólag a gépével volt elfoglalva, itt meg sok em­berhez kell alkalmazkodnia. Állandó, éjjel-nappali tűz- oltóúgyeletet tartanak ebben a gyúlékony anyagokkal dol­gozó üzemben. A jelző asztal­nál az ötvennyolc éves. tizen­egy gyerekes Szabó Lajos tűz­oltó ül. Kérdem: a felesége mit szól ahhoz, hogy éjjel­nappal, ünnepnapokon is több mint huszonhat éve ügyeletet tart, bárkit helyettesít, ha úgy hozza, a szükség. — Itt lakom a gyárkerítés szomszédságában. Természe­tes, hogy én vagyok a beugró. Az ebédet, vacsorát áthozza valamelyik gyerek. Az utolsó nagyobb tűz hat-hét éve tör­tént, akkor hétszám szárítot­tuk a begyulladt, oltástól ned­ves bálákat. Azóta szerencsé­re nagyobb kár nem keletke­zett. A száz méter hosszú alagso­ri folyosón műanyag papucsá­ban, kék köpenyében maga előtt tolja a megszokottnál kétszer szélesebb fejű partvi­sát az öitözőtakaríto: Samu Imréné. — Isten éltesse — köszön fölfelé, mert hogy olyan apró termetű, hogy mindenkire föl kell néznie. — Nem ügy söp­rűnk, mint odahaza, mert száll a gyapotpihe. Mi is há­rom műszakban dolgozunk — vezet végig a kilenc öltözőn, melyekben egyenként három­száz szekrény van. — Az a baj, hogy kevesen vagyunk. Most is két ember hiányzik. A váltótársam egy hatvanhá­rom éves asszony. Kertész volt, most hatvan­nyolc évesen telepőr Bors István. Szépen meszelt, meleg kis házikóban üldögél a vas­úti sínek kapujában. \Falatnyi asztalkáján napló, szemüveg, | toll: ő jegyzi, hogy milyen anyagot hoztak a vagonok, s | mit vittek ki. — Éjszaka jön-megv a leg-1 több. Ilyenkor, napközben jól­esik, ha valaki megnéz a ben- | tiek közül. Szabályos kis pincére aka- I dók az őrház mellett. — Mi, telepőrök építettük, j hogy az ételünket, vizünket itt tartsuk. Nyáron hideg, té- • len meleg. Zizegő papírba zárt fájda­lomcsillapítókat rakosgat az ősz hajú, kedves arcú Ilonka , néni. Azt, hogy Pintér Lász- ' Iónénak is hívják, kevesen tudják a gyárban. Tíz évig | takarította az üzenjorvosi rendelőt. Vöröskeresztes első­segélynyújtó tanfolyamot vég­zett, s valahányszor az üzemi ápolók közül valakit helyette­síteni kellett, ő kéznél volt. Előfordult olyan év, hogy a felét sem töltötte takarítással, hanem kötözéssel, lázméréssel, rosszulléték enyhítésével. öt évvel ezelőtt, mikor üzemi ápolót kerestek, az orvos azt mondta, hogy hiszen itt van Ilonka néni. — Két évem van még a | nyugdíjig, úgy látszik, addig | már itt húzom ki. Szeretem ezt a munkát, s azért tudom csinálni, mert mindig helyén a szívem. Nem vesztettem el a fejemet akkor sem, mikor az egyik lánynak három ujját el­vitte a kártoló. A vállalat munkásgárdájá­ból negyven a kisegítő. Nélkü­lözhetetlen emberek. Gombos Jolán Ha hull a hó Maradékból exportcikk A kaposvári költségvetési üzem központi épülete előtt még kék és piros virágok dísz­lenek, bent azonban már a télre készülnek, és a részlegek vezetői azon törik a fejüket, h-Qgyan birkóznak majd meg a hóval. Télen csak harmincon A kertészek kerülnek először szóba. Ök azok, akik munká­jukkal a többieket megelőzve jelzik: megkezdődött a felké­szülés á télre. Kiszedik a hagymás és az úgynevezett egynyári növényeket, ellenőr­zik a melegházak kazánjait, fűtőberendezéseit. Az őszi hó­napokban javítják a játszóte­rek berendezéseit, téliesítik a szökőkutakat. Van éppen elég dolguk. Nehezíti helyzetüket, hogy a munkaerőről évről év­re újból kell gondoskodniuk. Télen mindössze harmincán dolgoznak a kertészetben, a főszezonban azonban százhúsz szük-| Kaposváron 474 ezer négy­zetméterről takarítják el a ha- egyik ] vat. ebből 21 ezer négyzetmé­ember munkájára van ség. A kertészeti részleg — legnagyobb munkája ősszel a j térről kézi erővel. A síkosság fásítás. Az idén például 300 ellen 456 ezer négyzetmétert ezer forint értékű fát ültet- i kell védeni. A költségvetési nek ki. Eddig ezerhetvenkilenc üzemnek két, úgynevezett hó­fa és csaknem háromezer dísz cserje eresztett gyökeret. A vasút korszerűsítése miatt a cukorgyár mögötti, üveghá­zakkal fölszerelt kertészetüket nem lehet bővíteni. A Kapos- füredre vezető út mellett kap­tak egy ötholdas területet, ahol elkezdték már a húsz­millió forintos beruházást. Melegházak épülnek és törpe vízmű. 3175 négyzetméter alapterületű, központi fűtés­sel fölszerelt üvegház lesz itt. Marad a nyári legénység A megyeszékhely lakóit el­sősorban az érdekli, hogy fel­készült-e a kaposvári költség- vetési üzem egy esetleges szi­gorú tél okozta kellemetlensé­gek elhárítására? Gyorsítani kell a régi gépek selejtezését A textilipari rekonstrukció­nak csak az első szakasza zá­rul le az év végén. A követ­kező ötéves terv során folya­matosan érkeznek az újabb gépek, korszerű berendezések a fonógyárakba, ruházati üzemekbe. Az eredmények azonban már most látszanak. A modernebb, termelékenyebb gépeken jobb és versenyképe­sebb termékek készíthetők. Ezt hangsúlyozta Kelényi Gábor, a Könnyűipari Minisz­térium osztályvezetője a Ka­posvári Ruhagyár nagytermé­ben tartott tanácskozáson. Különösen fontos a verseny- képesség, hiszen 1980-ig a szocialista országokba irányu­ló exportunkat ötven száza­lékkai szelhetnénk növelni, 6 az eddigieknél sokkal több kötött-hurkolt, szövött termé­ket, ízléses konfekciót aka­runk a nyugati tőkés orszá­gokba is szállítani. Elsődle­ges a kötött és hurkolt ter­mékek arányának fokozása. A világpiacon a szövött anyagú j ruhákkal szemben egyre job- : ° ban előretörnek ezek a ké­nyelmes és praktikus terme- | felszedő gépe van. Ezek nyolc­van ember munkáját helyette­sítik, s folyamatos üzemelés mellett nem elég egy tucat billenős tehergépkocsi a ki­szolgálásukhoz. A téli munkához szükséges gépeket állandóan készenlét­ben kell tartani. Ez körülbe­lül 400 ezer forintba kerül. Térítést csak akkor kapunk a városi tanácstól, ha a gépek valóban dolgoznak. Két riadóterv Hóekével fölszerelt gépko­csik, padkanyesö gépek, hó- felszedők, salak- és homok- 1 szórók, billenős gépkocsik var­rják a műszaki szemlét, azután a telet. Az igazgató szerint nem lehet akkora tél, hogy az üzem ne tudjon megbirkózni vele. Ha minden kötél sza- j kad, akkor gépkocsikkal segít a Volán és a KPM is. A hószolgálat vezetője kor- ! látlan úr. Ha kell, 'elrendeli a j riadót, s mint a honvédségnél, Mi jellemzi a rekonstruk-, . ... . , . . ciót a következő öt év során - ' f*>nlosan tudja mindenki, Érdekes jelenség, hogy az új, j nagy teljesítményű gépek be­állításával megnőtt a terület­igény is a vállalatoknál. Ez lassíthatja a korszerűsödés folyamatát, mert a beruhá­zásra fordítható költségek negyven százalékát épületek emelésére kell fordítani. Ezért a régi, elavult masinák kise­lejtezésének ütemét szüksé­ges volna meggyorsítani. G. J. a feladata. A riadótervben — kettő is van — feltüntették a létszám­áé a gépjárműigényt,. A gé­pekre a nyári »legénység« ke­rül, aki júniusban az utat lo­csolta, most a havat kotorja. Ha váratlanul kemény telünk lesz, az üzem 380 dolgozója közül. legalább 300 fog lapátot, hogy kézi erővel segítse elta­karítani a havat. M. A. Növényvédelmi tájékoztató T alajfertőtlenítés a házikertekben Az elmúlt évek csapadékos időjárása a pattanóbogarak ? rajzása és lárvakelése Idején megyénkben a drótferekfertözést. Ez a mély I fekvésű, nedvesebb, / középkö­i ,ii, ír- ■■■ i . . : tött területen a legerősebb, kék. Könnyűiparunk gyárt-1 különÖ6en vonatkozi8k €z a manyszerkezete viszont e te- ! v ____ ,, k intetben még korszerűtlen,! ,P hi-.nvnfeH € ‘ e ^l'mi de a rekonstrukció eredme- föÄf“ megmunkált nyel kedvező változást hoz- haZlkertekre- A vedekezes el­hatnak ezen a területen is. A vetési bagolylepkék szá­ma az előző nemzedékhez ké­pest jelentősen nőtt, £ szoká­sosnál dűsabb gyomnövényzet biztosította a tömeges tojás­rakás kedvező feltételeit. A drótféreg, a cserebogárpajor mellett a mocskospajor egyed- számát is figyelni kell, mert a kártevők sűrűségé a helyi környezeti viszonyok (fekvés, talajminőség, gyomosság) ha­mulasztásával a kártétel ve­.... szélye a jövőben várhatóan ! tására még egy adott kerten A könnyűipar a kővetkező j fokozódik. A kedvező tavaszi j belül is különböző lehet. Tö-t ,°* *v 6“nte kényt*51«11 f időjárásban, a májusi csere- meges előfordulásuk ott vár­“Z színvonalú, bogár rajzasa idején a nagy-! ható, ahol a terület anyagigényes termékeket gyár- számú tojásból kikelő lárvák a cßa­a.• * i ,4-i- i j , ; ~ --------- ----- »«•**• I nataoaia --- 3Z ÖSZÍ ta­l ók inßbb kevesebben í ^munkákat megelőzően ki­padék hatására Egy belga cég technológiája alapján maradék anyagból havonta százezer szalámibclet készítenek a Kaposvári Húskombinátban. Ha az új üzem teljes kapacitással dolgozik, négyszázezer darabot szállítanak majd exportra. többen lesznek, melni így csak jobb munka­szervezéssel, a gépesítés foko­zásával, és a kelendőbb ter­mékek hazai gyártásának szorgalmazásával lehet. mini el, így veszélyes mértékű fer~ Többet ter- | tőzés alakult ki Kaposvár, Csurgó, Nagyatád környékén. Főként a mély fekvésű, ned­ves területeken kell számolni a mocskospajorok tömeges megjelenésével is. j Tersánszky J. Jenő A 1 havasi selyemfiúi i. Egy bércalji falu. Szántója nagyon kevés, legföljebb rét­jei, legelői s erdei. A falu felső végeiben óriási kincstá­ri fémkohó. Ez ad ott java­részben kenyeret az emberek­nek. A falu fele szekeres gaz­da, s ezek jobbmodú és egész­ségesebb népek. A másik fele ványadt, éhenkórász kohó­munkás. Éppúgy, mint a táj. Egy ré­szében salakos, füst emésztet­te kietlenség, más része ős- erejű, buja rengeteg. Somogyi Néplap Egy szekeres családról szól ez a történet, és a bércek la­kójáról, egy pakulárról. Az asszonyt, nemcsak min-, denki férfiszámba vette, ha­nem úgy is nézett ki, mintha asszonyöltözete csak álruhája volna. És másban, tulajdonai­ban és szokásaiban is férfibb volt a férfinál. Pillantása ke­mény és. firtató, vállai, mint egy zsákhordóé. Amellett ma­ga hajtotta egy pár lovát, ma­ga terhelte szekerét. Pedig már rég nem szorult rá. De kedvére való volt, hogy ere­jével és munkabírásával kér­kedjék. Kedvére volt, hogy ott üljön a többi szekeressel, pi­pával a szájában, a kocsmá­ban egy# pohár pálinka mel­lett. Ez volt Kriasánné. Ember nem babrált még ki Krizsánnéval, ezzel a marco­na, ravasz venasszonnyal. Amibe fogott, azt sikerre vit­te, s szerzett s gyarapítóit folyvást. Három pár igát tar­tott. nagy háza, nagy. kertje volt a faluban, s két rétje a határban. Kocsisainak s cselé­deinek összeverődött a térde, ha előtte álltak, s a tenyere hamar ott termett akármelyik képén. Urát Kriasánné még úgy harmincadik éve körül elhan- tolta. Szelíd, göthös ember volt. Életében nem sok vizet zavart az asszony mellett. Tíz évet éltek együtt, A falubed rossz nyelvek még ezt is so- kallották, amikor Krizsán meghalt. — Csoda, hogy hamarabb el nem nyűtte ez a sárkány! — mondták. Nem élt pedig rosszul Kri- zsámné az urával. A férfié volt elejétől fogva az engedékeny­ség, s az asszonyé’a kormány­zat kettejük közül. És Krizsán volt a szeretőbb hitves is. Krizsánné, ha nem is utál­ta. de nem szerette urát. Kri­zsán gazdag legény volt, az asszony pedig szegény szén­égető lánya. Nagy szerencséjé­nek tartották. hogy Krizsán elvette, s inkább az asszony szülei akarata volt, hogy hoz­záment. Férje halála után mégsem ment másodszor férj­hez. Most már vagy húsz éve volt özvegy Krizsánné, s többszörös nagyanya már. Három fia volt s egy lánya. Fiai közül ketten maguk is szekeres gazdák voltak. Ha­talmas, duhaj alak mind a kettő. Egészen anyjuk fiai. Örökké torzsalkodtak egymás gyomosodott. A felsorolt kártevők vala­mennyi zöldségféle talajban levő részét károsíthatják. a növények minőségi romlásá­hoz, illetve teljes pusztulásá­hoz vezethetnek. A fiatal gyü- -| mölcsösökben, szőlő-, málna-, I ribizlitelepítésekben is súlyos közt is, anyjukkal is. Még any- kebokornyi művirágcsokorral, károkat okozhatnak. juk életében megkezdték az osztozáet örökségükön, s a bal ta mindjárt A vénasszony büszke voít fia jelenleg a kert talaimun­sss-sjss. a te-; ÄAÄ ta mindjárt a kezükben volt szára eresztett haját és bár- f t apróbb szóváltásnál is. A sonykabátját is szörnyű esi- : «nS<onJ", a Hungária L—2 60—80 dkg T00 négyzetméter, vagy a Hungária L—7 30—40 A nagyobb Krizsán fiúk1 dkg 100 négyzetméter (burgo- kedhetett, hogy krizsánnet m6g- ha megjelentek anyjuk- | nva, sárgarépa, petrezselyem megrebegtette. kiadta fiainak nal> nem tudtak ránézni azok- j kivételével), vagy a Basudin ra a díszművekie. anélkül j 5 G 35 dkg 100 négyzetméter hogy ki ne köpjenek megve- j adagban való egyenletes ki- tesükben. öccsük városi nad-1 szórást, és ezt követően rágós egyén volt hozzájuk, j közvetlenül a talajba valóbe­venasszony azonban éppúgy nosnak tartotta, nem félt tőlük, mint ahogy azzal emberfia aligha dicse ­az apai részüket, s nem túl sokat, s nem a legnagyobb szívélyességgel közösködött velük. A két nagyobb Krizsán fiú 1*5^*^ a két kisebb gyerekre volt féltékeny. Különösen öcesükre. Ez a harmadik fiú is apányi fickó volt már. jóval túl a húszon. De még nőtlen volt. s még mindig úgy szerepelt, mint az anyja becéje. Pedig inkább apjára ütött gyengébD csontjaival. És nyilván az tet­te, hogy Krizsánné iskoláz­így is kész ellenség. Azonki- j tavasszal a zöldségfélék ülte- vul mindig gyanakodtak, i tése, vetése előtt javasoljuk hogy anyjuk pénzzel tömi őt. j ismételten felhasználni a he- A Krizsán lánv volt a leg- i gyenként sok gondot okozó kisebb gyerek. Úgy is szüle- I sárgarépalégy, reteklégy, tett. néhány héttel'apja hala- i hagymalégy, valamint káposz- lá>-a. ] talégy ellen (1.5—2 gramm ’fm ' . i dózissal, a vetéssel egy me­Mas családban az ilyen j netben). utolsó gverek szokott lenni a ! legdédelgetettebb. Itt a Kri-1 Javasoljuk, hogy' ezeket a tatni próbálta. ^ Ez^ azonban zsánok közt fordítva volt ez I védekezéseket az ősz folya­nem sikerült, és végül is egy öreg fényképésznél vált belő­le amolyan üzletvezetőféle a Nem közeli városban. Krizsánné házának falai is. Ezt a lányt senki sem sze- í mán addig végezzék el, míg a rette, legalábbis övéi közül. 1 kül^ő hőmérséklet 14—16 fok. volt csúnya lány, bar í Ha a levegő hőmérséklete tar- fakó és igénytelen. De váia- [ tósan 10 fok alá süllyed, a tá­rni szembaja volt. Szemhéjai J lajfertőtlenítéseket tavaszra nríAo« 4-t 5 ' +0,0X7 A Ír iicfVQpí legkisebb fia jóvoltából tele a pillák tövénél állandóan tü- ! tegyék át, volt díszes, berámázott fény- zesek és sebhedtek voltaik, és J mérséklet képekkel, mik az öregasszonyt nem bírták el sokáig sem ' u.i szekerével a felhőkön hajt- napfényt, sem a lámpavilág va ábrázolták, vagy királynői tronléle emelvényeken, kecs- (Folytatjuk.) ugyanis ilyen hő- alatt a kártevők a i olyan mélyre húzódnak a ta­Ot. | lajba, hogy kémiai eszközök- 1 kel már nem pusztíthatok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom