Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Termelőszövetkezeteink helyzete Dinamikus fejlődésúj ellentmondások Átfogó. sok részterületet fel­ölelő témáról, Somogy terme­lőszövetkezeti mozgalmának helyzetéről, a mozgalmi, a gazdasági élet további felada­tairól tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. A múlt év júliusában és ez év áprilisában hozott határozatok alapján összeg e- z°tt, a testület, kritikusan ér­tékelt és utat mutató követ­keztetéseket vont le a tapasz­talatokból. A FEJLŐDÉS TÉNYEI Somogy szövetkezeti moz­galmában a gazdálkodást dön­tő mértékben meghatározó, je­lentős változások mentek vég­be az utóbbi években. Foko­zódott a területi koncentráció, ez év január elseje óta 84 ter­melőszövetkezet gazdálkodik megyénkben. Az egyesülés a gazdaságok túlnyomó többségéi érintette és a tapasztalatok szerint serkentően hatott az üzemekre, új lendületet adott a termelés és a mozgalom fej­lődésének. Megteremtődött a gyorsabb ütemű ágazati kon­centráció, a szakosodás felté­tele. A szövetkezetek többsége jól élt a lehetőségekkel, ezt bizonyítják többek között a már meghonosodott és nap­jainkban is tovább terjedő termelési rendszerek. Jól mér­hető már az is. hogy a rend­szerek kedvezően hatottak a gazdálkodás színvonalára. Em­lítésre méltó az is, hogy köz­vetve befolyásolták az egész gazdálkodást, hozzájárultak a technológia és a munkafegye­lem javulásához. A testületi koncentráció, a szakosodás, a termelési rend­szerek terjedése szükségessé tette, hogy tovább javuljon az üzem- és munkaszervezés, emelkedjen a vezetés színvo­nala. Szövetkezeteinkben ma már 745 felsőfokú és mintegy 1200 középfokú végzettségű szakember dolgozik, a többsé­gük tehetséges fiatal. Ezek és a velők szoros kap­csolatban levő változások (a szövetkezeti demokrácia kor­szerűsödése, a javuló káder- és személyzeti munka, az ál­lattenyésztési telepek rekonst­rukciója stb.) eredményezték a gazdálkodási színvonal növe­kedését. Az pedig lehetővé tette, hogy tovább javuljon- a szövetkezeti tagok jövedelme, élet- és munkakörülményé. A KORÁBBI HIBÁK, FESZÍTŐBB GONDOK Az tstöbbi években a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva Somogy szövetkezeti mozgal­mában dinamikusabb fejlődés ment végbe, ám az is tény, hogy új ellentmondások ke­letkeztek, a korábban megle­vő gondok, kedvezőtlen ten­denciák élesebben kerültek a felszínre. Régi keletű gond és napról napra nehezebben elviselhető ellentmondás, hogy a közgaz­dasági elemző, tervező munka nem tart lépést a termelés fej­lődésével. Hiányoznak üzeme­ink szakvezetéséből a képzelt közgazdászok. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az adminiszt­rációs munka színvonala is elmarad a kívánalmaktól. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy közgazdaságilag megala­pozatlan, jövedelmezőségi, gazdaságossági szempontokat nélkülöző tervek készülhet­nek; esetlegessé, kicsit ötlet­szerűvé válhat az üzem irá­nyítása. Gondot okoz az is, hogy a szövetkezetekben működő bi­zottságok többsége nem felel meg rendeltetésének, s bár javult a belső ellenőrzés, nem tudta pótolni a korábbi követ­kezetes külső ellenőrzést. Az ellenőrzés elmulasztásának sú­lyos következményeit több sajnálatos megyei példa bizo­nyítja. Néhány nagyüzemünk­ben — félreértelmezve az ön­állóságot és a tsz-demokráciát — nem fordítottak kellő fi­gyelmet a fogyasztás és a fel­halmozás arányára. Eseten­ként törvénybe ütköző módon is növeltéit a személyes jö­vedelmet. Üj ellentmondás az is, hogy ] a korszerű termelési rendsze- j rek elterjedésével több üzem- j ben »megfeledkeznek« az esz­közök hasznosításáról, jóllehet ezek az üzemnek és a népgaz- j daságnak is számottevő tart-a- ! lékai. Tartalmilag is, formailag is feszítő gond a tagság és az alkalmazottak viszonya, illetve a döntés joga és a munkában ) való részvétel közötti ellent­mondás. NÖVEKVŐ KÖVETELMÉNYEK A teljesség igénye nélkül so­roltuk föl megyénk szövetke­zeti mozgalmában, gazdálko­dásában tapasztalható nehéz­ségeket. Ezek érzékelhetően jelzik, hogy a XI. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtása, Somogy szövet­kezeti mozgalmának további egészséges fejlődése érdekében j számos feladat áll előttünk. I A megyei párt-végrehajtóbi- | zottság jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyeket kö­vetve az ellentmondások meg­szüntethetek és biztosíthatót a szövetkezetek további dinami­kus fejlődése. A tapasztalatokból követke­zik, hogy termelőszövetkezete­inkben tovább kell folytatni az ágazati koncentrációt, a szakosítást, szélesíteni kell a termelési rendszerek körét. Ezzel együtt azonban nem nélkülözhető a szemléletválto­zás sem: a mostani — általá­ban jellemző — hozam- és ter­mésátlag-központúságot köz- gazdasági elemző munkával kell felváltani! Minden eddi­ginél hatékonyabban kell ki­használni a meglevő eszközö­ket, a fejlesztési program ösz~ szeállításánál is alapozni kell ezekre. , "Részben a tagság megfelelő foglalkoztatása, részben a he­lyi lakosság jobb ellátása ér­dekében kiemelt feladat a ház­táji gazdálkodás és termelés fejlesztése. Az áruk szervezett értékesítése érdekében a he­lyi tanácsok, a fogyasztási szö­vetkezetek és a tsz vezetőinek szorosabb kapcsolatára, jobb együttműködésére van szük­ség. Az új igények úgy kíván­ják, hogy ez az együttműködés a szolgáltatások fejlesztésére is terjedjen ki. A szakosodott, specializálódó nagyüzem nagyobb követelmé­nyek elé állítja a vezetőket. Nem csak számszerűen kell növelni a szakemberek ará­nyát, hanem megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani ar­ra is. hogy a szövetkezeteink­ben növekedjen a' közgazdász és a gépész szakemberek szá­ma. Nagyon fontos, hogy az üzemek terveinek összeállítá­sába felelősséggel bekapcso­lódjanak. Az 1976-ban életbe lépő sza­bályozók jórészt már ismertek. Ezek nemcsak arra intik szövetkezeteinkét, hogy meg­fontoltan, a gazdaságosság, az ésszerű takarékosság szellemé­ben készítsék el jövő évi és középtávú terveiket, hanem arra is, hogy hosszabb távra alakítsák ki a fogyasztás és a felhalmozás ésszerű arányait, megfelelő alapokkal tegyék biztonságosabbá gazdálkodásu­kat. A hibák, a szabálytalan­ságok megelőzése érdekében mindenképpen szükség van a káder- és személyzeti munka tökéletesítésére. Nemcsak a szövetkezetekben kell többet tenni ennek érdekében. Elen­gedhetetlen, hogy a területi párt- és állami szervek is fele­lősségteljesebben ellenőrizzék ezt a tevékenységet. Időben jelezzenek és tegyenek intéz­kedéseket, ha a szövetkezeti vezetőknél akár vezetési, akár emberi hibát tapasztalnak. A különböző bizottságok, elsősor­ban az ellenőrző bizottságok munkájának javítása érdeké­ben nemcsak az a fontos, hogy arra alkalmas emberek töltsék be ezt a tisztet, hanem az is — amire eddig alig akadt példa —, hogy a jól működő bizott­ságok munkáját erkölcsileg is, anyagilag is ismerje el a kö­zösség. A megye három tsz-szövet- sége sokat segített termelőszö­vetkezeteinknek. A területi koncentrációval, a tsz-ek szá­mának csökkentésével azon­ban új helyzet állt elő. A szö­vetkezetek érdeke és az üze­mek szakember-ellátottsága is úgy kívánja, hogy változzon a szövetségi munka tartalma, előtérbe kerüljön a mozgalmat előrevivő gazdasági és társa­dalmi tevékenység. Ezért a párt-végrehajtóbizottság a szövetségek összevonása mel- le'ttrfoglalt állást, ezt a javas­latot terjeszti a megyei párt- bizottság elé. 224 férőhelyes szarvasmarha-istálló Ü.j szarvasmarha-istállót épít a siófok—balalonkilili Űj Tavasz Termelőszövetkezet. A siófoki TÖVÄL ez év augusztusában kezdte meg a 224 férőhelyes istálló építését. A tervek szerint az épület még ebben az évben elkészül. Fütyülő kisdiákok Szépen visszaköszönni A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága mel­lett működő város- és köz- ségpolitikai munkabizottság legutóbb Nagyatádon ülése­zett. A tanácskozás egyik leg­fontosabb napirendje volt a tanácsi bizottságok város- és községpolitikai tevékenységé­nek tapasztalatai és lehetősé­gei. S ezek közül jóformán I csak a témában otthonos mű­szaki és kommunális bizott­ság munkáját érintették.--------------------—j Nem egy­T iszta - szerü a tele~- . püléspolitika lappal pontos meg- 1 határozása. Gondoljunk csak a szociális és kommunális ellátásra, a művelődési lehetőségekre, az egészségügyre, vagy a zöld­övezeti tervekre. A város- és községpolitika nem más, mint a települések építése, életének megszervezése, fenntartása és szépítése. Természetesen nem volt véletlen, hogy a község- és városfejlesztési bizottság Nagyatádon tartotta ülését. Van itt jó példa bőven. Külö­nösen ha azt vesszük figye­lembe, hogy előre dolgoznak. A tanácskozáson többször is elhangzott: az unokák idejé­ben is megfelelő lesz a léte­sítmény, a városon átvezető út, a zöldterületek nagysága. A fiatal város tiszta lappal indul. Könnyebb a «-szellő­sebb tervek« alapján dolgozni, hiszen Nagyatád alig nagyobb, mint Kaposváron az újjáépí­tés érdekében szanált vagy szanálásra ítélt terület. De ez semmit sem von le a nagy­atádiak érdemeiből. Hubay Sándor tanácselnök-helyettes így fogalmazott: >— Szeretnénk szépen visz- szaköszönni azoknak, akik.-be­köszönnek a városunkba. A településfejlesztés szint­jén köszönni nem egyszerű. Említsük meg a 68-as főköz­lekedési út átkeiőszakaszát, amelyet a nagyatádiak szinte szobaként tartanak tisztán, pedig nagy távolságról van szó. Szólni kell a parkerdők­ről, a művésztelepről, a jubi­leumi parkról is. Ezekkel az új létesítményekkel köszöntik az erkezöt. Húsz óra A somogyi vállalatoktól sor­ra érkeznek a hírek a negye­dik ötéves terv célkitűzései­nek teljesítéséről. Ezekben a napokban egyre több szó esett a következő középtávú terv előkészítéséről is; a műszaki és közgazdasága hónap novem­ber. 21-ig tartó eseménysoro­zatának megnyitóján dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes a gazdasági sza­bályzók változásának elvei­ről tártott nagy figyelemmel kísért előadást. Ä terv készítése tehát javá­ban folyik, s nem árt ismét utalni arra, amit a pénzügy­miniszter-helyettes megfogal­mazott: a gazdasági szabályo­zók változása körültekintőbb, gazdaságosabb, megfontoltabb munkára szorítja a vállalato­kat. Tehát arra, hogy az ed­diginél jobban vegyék igény­be tartalékaikat. A sokféle le­hetőség közül1 kettőt érdemes külön is kiemelni: az egyik az üzem- és munkaszervezés folyamatos korszerűsítése által teremtett lehetőség, a másik pedig a takarékosság. A párt Központi Bizottságának 1974. decemberi határozata hosszú távon szabja meg a vállalatok takarékossággal kapcsolatos feladatait. Az intézkedési ter­vek végrehajtásának ellenőr­zése mellett már most gon­dolni kell a következő időszak takarékossággal kapcsolatos terveinek elkészítésére. A le­hetőségek számbavételéhez eredményesen hozzájárulhat­nak a már hagyományos mű­szaki és közgazdasági hónap rendezvényei; az előadások, bemutatók, a jó — egyes vál­lalatoknál már bevált — mód­szerek ismertetése. Ezek az előadások tanulás­ra ösztönöznek. Az . őszi-téli hónapok egyik jellemzője, hogy többen jönnek el az elő­adásokra, hogy bővítsék isme­reteiket. A héten megkezdődött a pártszervezetekben a politikai oktatás. Az első előadásokon a szocialista társadalom jel­lemző vonásairól, a párttagok jogairól és kötelességeiről, a munkásmozgalom kezdetéről, a szocialista termelési viszo­nyokról, a mai magyar társa­dalom ösztálystruktúrájának jellemző vonásairól volt szó többek között. Az előadó és konzultációt vezető 846 pro­pagandista — a pártoktatások előtt — jól felkészült szép, de korántsem könnyű feladatára. Ismereteiket ezután! 'is rend­szeresen bővítik majd: novem­berben megkezdődnek ugyanis a propagandistaszemináriu­mok. Ezeket az idén rendezik meg először — azért, hogy a soron következő témák fel­dolgozásához módszertani se­gítséget adjanak. Ezeket a ta­lálkozókat arra is felhasználják majd, hogy a megyei vagy az illetékes járási, városi pártbi­zottságok, illetve végrehajtó bizottságok határozatairól rész­letesen tájékoztassák' a politi­kai oktatást vezetőket. Az ősz nagy munkájáról, a betakarításról is sok szó esett a héten. S aki a megyét jár­ja, gyakran találkozik késő este reflektorfényben dolgozó traktorokkal. Az idő — sze­rencsére — ismét kedvezőre fordult, s ezt mindenképpen ki kell használni. A megyé­ben ugyanis az országos át­lagnál több még a tennivaló. A statisztikát — amely az el­végzett munkáról ad számot — azok javíthatják, akik a földeken nyújtott műszakban dolgoznak. A nagy teljesítmé­nyű gépek kihasználása azon­ban nem csupán rajtuk áll, hanem azokon is, akik irá­nyítják, szervezik a munkát. A gépeken azért vállalnak többletmunkát az emberek, hogy időben raktárba kerül­jön a termés és földbe a mag. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a textilt művek óvodájának építését vállalták társadalmi munká­ban. A munka ellenértékét a vállalat lakásépítési alapjába fizetik be. Tegnap azok dol­goztak, akik a korábbi, két kommunista műszakon nem tudtak részt venni. Dr. Kercza Imre Mindezt nem lehet megoldani csak állami pénz­forrásokból, köz­pénzre támasz­kodva. Az csak a társadalmi összefogással együtt hozhat megfelelő eredményt, a jó ér­telemben vett tulajdonosi ér­zés alapján: ez a mi városunk, mi járunk napról napra az utcákon, elsősorban nekünk lesz jobb. A tanácskozás részvevői szinte javaslatként hallgatták meg a nagyatádiak tapaszta­latait: mit lehet tenni a város lakosságának segítségével a település tisztaságáért, rende­zettségéért. Pár évvel ezelőtt hirdették meg a »Tíz óra Nagyatádért« mozgalmat. A várakozást jóval túlszárnyalva ma már minden ott fakóra évente húsz óra társadalmi munka jut, s ha ezt megszo­rozzuk a város lélekszámúval (12—13 ezer), igen szép ered­mény jön ki. Rangsorolták — sürgősség alapján — a különböző felada­tokat, mert »megoldhatatlan lenne, hogy egy csapásra legyen rend az egész városban". Az előbb említett létesítmények az élen voltak, el is készültek velük. Tavasszal és ősszel szinte ellepik az utcákat és a tereket a nagyatádiak: nagy- takarítást tartanak, »három hullámban, hogy még az utol­sónak léhulló falavél se ma­radjon a járdán.« A Kapos­vári Városi Tanács képviselő­je megkérdezte: hogyan csi­nálják, hogy ilyen tisztaság van Nagyatádon? Feltűnő volt. Egyedülálló gyakorlat: az érintett szervek es szakembe­rek negyedévenként megtár­gyalják, hogyan tovább a vá­rosépítésben, a városrendezés­ben; mit kell sürgősen meg­oldani, milyen elképzelések vannak napirenden, hogyan lehet ezeket megoldani. Könnyű ebből leszűrni a tapasztalatot: nem elég, ha a kapcsolatteremtő szándék csak a tanácsvezetők felé irányül. Érdemes megfontolni megyei szinten is — és kezdeményez­ni —; hogy a HNF helyi bizott­ságai szorosabb kapcsolatba kerüljenek a tanácsok műsza­ki és kommunális bizottságai­val, hiszen ők tudják bevonni a lakosságot a társadalmi munkába, a tanácsiak pedig ismerik a feladatokat. |_ r ~l Nagyatádon A V6CJSO kisdiákok fütyül- C@l nek»sípjukkal az utcán, ha ■ egy 1 felnőtt »lasarkít­ja" a virágágyást vagy ron­gálja a parkot, fiévre szóló leveleket visz a posta az étter­mek, boltok vezetőinek: hol és hogyan lehetne szabályosan tárolni a szemetet. És az esz­tétikailag kifogásolható cég­táblák is bírálatot kapnak. A végső cél persze nem az, hogy a megye minden telepü­lésén fütyörésző kisdiákok riogassák a felnőtteket. Amíg azonban — mert magunktól nagyon nehezen jövünk rá! — szükség van a társadalmi ak­tívákra, a létesítmények szer­vezett védelmére, addig érde­mes meghallgatni a nagyatá­diakat; hogyan csinálják? Mészáros Attila Szakmai információs rendszer Somogybán A napokban került ki a nyomdából a Somogyi Műsza­ki Szemle 2. száma. A Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége So­mogy megyei Szervezetének kiadványában ezúttal is — az első számhoz hasonlóan — sok érdekes, képekkel és rajzokkal illusztrált, a műszaki és köz- gazdasági értelmiség számára hasznos cikk jelent meg. Vékony László, a DÉLVIÉP szervező mérnöke például a szakmai információs rendszer somogyi helyzetét és lehetősé­geit elemzi. Ugyanebben a számban egyéb — ugyancsak érdeklő­désre számot tartó — írások mellett a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárát »mutatja be" a gyár főkonstruktőre, s olvashatunk az építőipar vál­lalkozáspolitikájáról, a kapos­vári számítóközpontról és a kazántelepek üzemeltetésének szakember-ellátottságáról is. s-fri ^3;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom