Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Elkel a buzdítás Az rr akadályokon túl belelendüljenek Csurgó ipara sokat fejlődött, endőiket, egy év it zed alatt. A párttagok I munkába. hatvan százaléka munkás. Sú- ______ ' .vuknak, szerepüknek és je­! mtőségüknek megfelelően I A pártbizottság titkára elő- I most kétszer annyi fizikai dől- I vette a följegyzéseit:, a testű - '/ózó tagja van a nagyközségi ■ leti ülések jegyzőkönyveit, s albizottságnak, mint öt-év- j ezek alapján állt össze a kép: vei ezelőtt. A küldöttértekez­a [ munkájukhoz — mondja ‘ pártbizottság titkára. .Tudom, föllebbezhetek Kiskapuk a kisházakhoz let nyolc új tagot választott a testületbe: többségük a fa­üzemben dolgozik, de vannak a tejüzemből, az ipari, a ter­melőszövetkezetből is. Vancsura Józseftől, a nagvT községi pártbizottság titkárától megkérdeztem: mi tette őket alkalmasba e tisztség betölté­sére. |— A jelölő bizottság, majd a küldöttek elsősorban azt vet­ték figyelembe, hogy milyen munkát végeztek eddig az alapszervezetekben, hogyan vettek részt a közéletben. Van közöttük KISZ-titkár, vörös- keresztes vezető, munkásőr. Azt is fontosnak tartottuk, hogy nyíltan elmondja a saját cs a társai véleményét. Szabó István, a Napsugár Ipari Szövetkezet műanyag­üzemének csoportvezetője a végrehajtó bizottság legfiata- az újak már megtették az első ! labb tagja. Most végezte el az lépéseket a gyakorlat megszer- egyéves pártiskolát, a tanév- résében. Persze olykor még j közben választották meg. bátortalanok. nagy szükség ! — A pártiskola nagyon j van a társak és különösen az 1 hasznos a tisztségemhez. régi ta­ráz ember melegségre vá­gyik. Otthonra, házra, lakás­ra. Ahol azután kis zugokat teremthet, szöszmötö’het. fo­gadhatja a barátait, büszkél­kedhet. élhet. Vagy nem él­het. csak berendezhet egy [szobát'— dísznek, afféle új­módi tisztaszobának. Őneki ez ja fontos: nézegeti, gvönyörkö- ! dik benne és megpofozza a gyereket, ha oda beteszi a lá­bát. alapszervezetek buzdító szava- — Felkaroltak-e a ra. N jgök? j Az ember házat épített, la­— A második félévi munka- i — Természetesen ők is segi- j kása , van. és üdülni vágyik, terv összeállításakor figye- tenek. Barátságosán, megértés- Lesz belőle kertbarát, szó­lembe vettük a pártbizottság | sei fogadtak.. I lősgazda. barlangi medVe, re­tagjainak javaslatait. Az újak j — Nem nehéz a felkészülés mete. Szeretne kamrát, prés­ötletei közül nem egy beke­rült a tervbe, így például a végrehajtó bizottság mérlegre teszi az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásét, az általá­nos iskolai pártszervezetek te­vékenységét az úttörőcsapatok irányításában, a szakmunkás­képző iskola honvédelmi-ne­velő munkáját — Elmondják a véleményü­ket a fórumokon? — Milyen segítséget kaptak _ A végrehajtó az új pártbizottsági tagok? tagjai — közülük ketten fi­— Pártbizottsági ülésen el- ! zikai dolgozók — egyre jobban mondtuk, hogy mit várunk j bekapcsolódnak a vitába, tőlük, milyen feladat vár rá- ! kérdéseket tesznek föl. Előfor­'júk. Huszonnégy alapszervezet [ dúlt, hogy érvekkel cáfolták tevékenykedik Csurgón, egyet-í meg a jelentés'egyik megálla- egyet pártfogolnak a pártbi- [ pvtását. Ez is mutatja, hogy zottsági tagok. Megkezdtük o I felnőnek a feladatokhoz, beszélgetést az új tagokkal, s [ A csurgói pártbizottság tag­éit folytatjuk. Öten közülük a | jai közül heten járnak esti munkabizottságokban is tévé- í egyetemre, esti középiskolába. ; jezni, ahogy kellene. kenykednek, hárman a végre- | Markánics Tiborné, a fűrész- : — Mit segít az alapszerve­egy-egy ülésre? — Az elején úgy éreztem, nehéz hozzászólni. Most már könnyebb; van egy kis tapasz­talatom. megtanultam láinla- láz nélkül beszélni. Rozs József né. a fűrészüzem gépmunkása hat éve párttag. Most otthon van gyermekgon­dozási segélyen. A testületi, ülésekre most is rendszeresen elmegy. Ö a végrehajtó bízott- bizottság j ság másik új munkás tagja. — A múltkor megkértek bennünket, hogy mondjuk el a problémánkat. Az az igazság, hogy kisebb-nagyobb sikerrel megoldjuk a feladatunkat, a régi tagok segítenek nekünk. — Mi hiányzik? — Elsősorban a gyakorlat. Én például érzem, hogy nem tudom még magam úgy kife~ hajtó bizottságban. Ez is mu- : üzem szakmunkása most öthó- tatja, milyen nagy a felelősség - napos pártiskolán tanul, azért, hogy megtanulják a te-I — Ez nagyon sokat ad a zet? Dél-dunántúli népművészeti hét Somogyi siker a gálaesten — Arra most éppen pana­szom van ... Amióta gyermek- — gondozási segélyen vagyok, még taggfjűlesre sem hívnak: Már elmondtam a pártbizott­ságon is. Somogy megye Zalával lé­pett föl közös műsorban pén­teken este a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ színháztermében, a négy dél- dunántúli megye néipmúvésze- ti találkozóján. A gálaesten sikerült eddig kévéssé ismert együtteseket is fölvonultatni; a somogyi '-blokkol- a sze- nyériek indították, jelképesen a község apraja-nagyja ott volt abban a népi szokásokat, lakodalmi tréfálkozást bemu­tató játékban. Kirobbanó sike­re Volt a karádi gyerekeknek: az általános iskolásokból álló kis csoportoknak a teljes mű­sorát meg kellett ismetelnie. Pogán.yszentpeterről Kiss József .népi énekes adott elő két pásztorballadát. Itt je­gyezzük meg. hogy a szent- péteriék — sportnyelven szól­va — még egy »pontot« hoz­tak a megyének: a legsikere­sebb, legszebb régi viseletét is ők mutatták be. Első tudom, miért. Tolna és So­mogy nagyon gazdag népi ke­rámiában; érdemes lett volna gazdagítaná a gyűjteményt. Annál is inkább, mert ebben a műfajban szinte évenként jelentkeznek újabb tehetse­Ki fgy, ki úgy i — hasonló gondokkal küzd. A pártbizott­ság titkára szerint is nagy az alapszervezet felelőssege. Min­den segítséget meg kell adni­uk az új pártbizottsági tagok­nak. Ha ez rendszeres es szín­vonalas lesz, hamarosan meg­szűnnek a most még tapasz­gek. s a red szeres találkozó j falható nehézségek. fórumot teremthetne. S. M. i házat, kacsalábon forgó üdü löt vagy éppen csak egy eny- helyet építeni. Ott aztán ked­vére moroghat magában, aludhat, berúghat, vagy aktí­van kihasználhatja a rendel­kezésére á’ló szabad időt. És mit tesz az ember? Há­zat épít, otthont, utá-a kam­rát meg présházat. Kitűzi vágy elképzeli a zászlót, kardot ra­gad. »várúr« lesz. és k a ffog a szomszédokra, avagy véd- és dacszövetségre lép velük. Vér- mérséklete szerint. Az épületeket az ember a közízlésnek, a saját ízlésének, a pallér ízlésének, a nagyma­mi ízlésének, a szomszéd íz­lésének, esetleg mindőjük íz­lésének megfelelően fölhúzza, összerakja, összetákolja. Az­után védi. Erődíti, vagy -szel­lemileg« körülbástyázza, Az ember élni és birtokolni is akar, mint elődei. Másokat nem bánt, csak meglegyen a -személyi tulajdona«. Tehát épít, sokféle okból, és gyakran igen sokféle módon. Ügy is. hogy nemcsak ronda, hanem általában rossz helyen is van. eltér a tervtől. Egyszóval: en­gedély nélküli. Nemrég fogyatkoztunk az engedély nélküli építkezések­kel. Az okok között szerepelt az elavult engedélyezési me­chanizmus, a tervezői felelőt­lenség, a tudatlanság, a tu- Lajos Géza , lajdonos »helytelen szemléle­! te« ... Az épületek pedig megvannak. Gyógyír, házvisz- [ szafejlesztő permet, eltüntető varázspálca pedig nincs. Ami ezután épül, vagy már tervezik, azzal mi lesz? Az or­vosok jelszava: nem gyógyíta­ni, hanem megelőzni. Az épí­tést ellenőrző szerveknek is ilyen jelszót kellene követni­ük. De hogyan? Mint megtud­tam: -kapacitás«- nincs, csak akkor szereznek tudomást ez ilyen építményekről, amikor azok már állnak. Nincs olv-an törvény, rende­let, amin annyi kisebb-na­gyobb kapu lenne, mint éppen az építési engedélyek körüli szabályokon. A tanácsra úgy tér be az ügvfél. hogy ha el­utasítják. már mondja is: tu­dom. föllebbezhetek! A ható­ságoknak módon együtt kéne működni. Mert gyakran előfordul, hogy amit a városi, községi szervek -fel­építenek« azt a felsőbbek -le­rontják«. Ez elutasít, lebontás­ra ítél. az viszont engedélyez vagy -kegyelmet« ad... Lebontani? No de kérem, ez utópia! A rendelet előírja, hogv mit lehet, mit nem: mi épülhet, mi nem. A rendeletet be kell tartani és tartatni — ez ed­dig egyszerű. De miért van egy ilyen fontos törvény be­tartására olyan kevés erő? Amíg az engedély nélküli vagy a tervdől eltérő épületek lebontására nincs lehetőség, amíg a rósz terveken is ront­hat es módosíthat a gazda. I addig mi lesz azzal az »ITtű- aióval«, hogy el kell utasita- í ni a városképet rorttó terve­ket? Csak -szép« épületeket lehssen fölhúzni! A városkép­ért. a faluképért, és azért, hogy az emberek megfelelő környezetben, jól »funkcio­náló« lakásban élhessenek. A kikristályosodott, csak idétlenül bővíthető formából fesz azután az engedély nélkü- I li toldalék, az építési tilalom e!lenére felépült ház is. Mert a .fejekben ez a forma immár időtlenné vált. ez a -tökély«. És ami tökély, azt miért ne lehetne megépíteni? Tiszta sor. Ha az építő venné a fá- [ radságot.és utánanézne a kor- j szerű szépnek, hamar rájön- j ne: nem érdemes a régit meg­csinálni. foggal-körömmel ra­gaszkodni valamihez, ami rossz. De miért vegye a nya­kába a várost egy tervezőért, aki hajlandó dolgozni is? És nem tudja, hogy van típus­terv. Nem ismeri a jót. Eset­leg nem is akarja ismerni. Majd ha lebontják a -vá­rát«. borsosán megbüntetik, akikor saját kárán tanulva kénytelen lesz ismereteket sze­rezni. Fáj majd szörnyen a lemondás. Fáj. mint egy mű­tét után a seb, mint egy fog­húzás. A műtét, a fájdalom jót eredményez. A kislakás építésekben a -várépítésben« eljutottunk oda. hogy már csak a műtét segíthet. Luthár Péter A közélet n UTAZÁS IRAKBAN A folyamköz és a mezőgazdaság Abdul Razzaq Al-Habbubí. Kerbala kormányzója szívé­lyesen fogad. Igen elegáns, rendkívül intelligens férfi, egy 8 ezer négyzetkilométeres hatalmas terület — és fontos vidék! — vezetője. A Baath Szocialista Párt kiemelkedő díját I személyisége. Joggal kérdez­hetem tőle: kaptak érte. A külföldön is híres Dráva \ — Hogyan egyeztethető ösz­-V < Együttes vegyes tánccal és egy sze Irak szocializmusa és az | itt, Kerbalában olyan meg­hökkentő erővel jelentkező 1 iszlám? Közös nevező férfipárossal szerepelt. A négy megye most hatodik alkalommal megrendezett ta­lálkozója — amely tegnap Ba­ranya és -Tolna gálaestjével zárult — ismét bebizonyította a népművészeti hét hasznos ; a, kormányzó röviden ösz- voltát. A megyék tudnak egy- J szefoglalja, müven döntő fon- másnak -mit mondani«.^ Erről j tosságú Irak eddigi történel­mében az arab és iszlám ci­vilizáció, majd így folytatja: - Mit mond a Korán? Azt, hogy mindenkinek dolgoznia kell; hogy az emberek külön­bözőségét meg kell szüntetni; hogy ne legyen szegénység; győzték meg a hallgatókat az előadások, a szakembereket a tudományos tanácskozások, a nézőket a kiállítások és mű­sorok. Két tárlatnak is színhe­lye volt Szekszárd. A népi vi­seletbe öltöztetett bábukkal — a művelődési házban mutat- hogy béke legyen. Mindez tel ták be r a megyék igvekez- ^ egészeben megfelel annak tek fölvonultatni a ta.iegjse- a politikai programnak, ame- gekre jellemző viseletét, s ]yet párlunk hirdet. Nincs te- ezt szőttesek, fotók sora ege- hát ellentmondás; az iszlám szí tette ki. A tarlat somogyi segítője és hajtóereje nagy részénél hiányérzetünk vott: céljaink megvalósulásának. Az megyénk gazdag anyagából egftsz orezag feUődésén beUU többre is futotta volna. ennek- bizonyítéka az a nagy + * «ei» .ihletésű kerámiák. valtozás 1S ami itt ebben a textíliák^ kepek bemutatójának kormánvzóságban végbement T Mu,fumiaz 1958-i, majd az 1968-1 be­adott helyet. Jo er/es volt ve-| kes £orradalom óta. Signezm, bar a kia.iitott alko­tusok nem képviseltek egyse- Nehéz megérteni a mely ges stílust. A f estin én vek egv i vallásosság, szinte vakhit és a régebbi szemléletet képvisel - I szocializmus közös nevezőre tek. Viszont Honty Márta | hozásának kísérletét, de el tüzzománcképei. Zs. Kovács Diana, Fürtös Lídia és Kustár Zsuzsa textil faliképéi arról győzték meg a látogatót: nem­csak a -forrás tiszta«, hanem annak kiteljesedése is alkotá­saikban. Érdemes volna egv- szer egy nagyobb kiállítást rendezni műveikből. Itt csu­pán egy népi keramikus alko­tásait tekinthettük meg. Nem kell fogadni, a vendégbarát­ság kifejezése tiltja a vitát. Mert tény, hogy a fejlődés itt is hatalmas, és abban sincs okom kételkedni, hogy a mo­hamedán vallás — mint esz­köz — sok ezer embert hoz lendületbe az új célokért. Persze csak a teljesség ked­véért itt kell azt is elmonda­ni, hogy a síita fellegvárban a legerősebb az Iraki Kom­munista Párt. Hogy ok és oko­zat miként függ össze, azt az Irakot jobban ismerőknek kell megfejteniük. Ipar — mezőgazdaság A kormányzó szívélyesen bemutatja Kerbalát és kör­nyéket. Itt, az Euírálesz men­tén, nem hallgatja el. fő gondjuk a víz. Mert a Szíriá­val való hűvös viszony egyik oka, hogy a nagy folyó nem hoz annyit, mint kellene, és emiatt a mezőgazdaság gon­dokkal küzd. Pedig éz a má­sodik legfontosabb termőterü­let. Gabona, datolya, citrom terem itt. Mindez attól függő mennyiségben, hogy mennyi a folyó vize. Kár, hogy . a két szomszédos arab ország — régi múltig Visszanyúló okból eredő — vitája tízezrek meg­élhetését teszi kockára. Ezt fejti ki mindenki, amikor az Eufráteszről esik szó. í Irak megpróbál segíteni. Szovjet ta inog a tussal csatorna Amikor szóba kerül a mun­kaerő, kiderül, milyen sok új­szerű kísérlettel próbálkoznak Irakban. Állami gazdaságok szövetkezetek, közös farmok sora jelzi, hogy újszerűén kí­vánnak gazdálkodni; A kor­mányzó érveket is sorol. Kevés munkaerő lévén, kénytelenek nagy arányú gé­pesítést végrehajtani. S mind­ez máris érezteti halasát. Ugyanakkor azonban sok olyan termék van, ami em­bert kíván. így Irakban most egyelőre 5000 egyiptomi me­zőgazdasági munkást fogad­tak, de a tervek szerint fél­milliót telepítenek le a fo­lyamközben. Többnyire a kö­zös gazdaságokban dolgoznak, gépekkel. Beduinok kerékpáron Nagy jövedelemhez jutnak az egyiptomiak és beilleszke­désük sem gond. Egy nyelv, egy kultúra, egy vallás. — Különben elvünk, hogy Irak gazdasága az arab nem­épül, amely a Tigris vizét > zeté; Irak lehetőségei az ara­hozza ide. és helyreállítják azt bőké — fejezi be a beszélge- a sok ezer évvel ezelőtt mar i főst a kormányzó. — Kerbala megvolt öntözőrendszert is. története Husszein imámmal ami termővé teszi a területet, I kezdődik, és innen egyenes az az egykori -Paradicsomot«. . út a ina és a jövő felé. A 422 ezer lakos meaélhe- ^ kői út a kerbalai kor 422 ezer lakos megélhe­tését jelenleg a mezőgazdasag biztosítja, illetve az az ipar, amely a feldolgozásra létesül. Most tették le annak a veze­téknek és feldolgozónak az alapkövét, amely a datolya- szörpöt továbbítja. Már mű­ködik egy nagy datolyaválo­gató és1 -konzerváló, korszerű tejföldolgozó gyár is. Hetven- millió dinár (210 millió dol­lár) költséggel cementgyár épült, amely a környék nagy építkezéseit is kiszolgálja. Nagy laboratóriumok és kuta- tóáUómások létesültek, és az egészségügy is bőven kap a nemzeti jövedelemből. manyzóság területén sok ér­dekességet nyújtott. A nagy és j szervezett ültetvények a nagy- j üzem előjeleit, mutatják. Te- | vét csak véletlenül látni, gé- í pet. viszont gyakorta. Az ön- tözöműveknél mór nem öszvér hajtja a kereket; hanem szi- I vattyú. és a hajdani beduin | bár régi öltözékében, de ke- [ rékpáron igyekszik sivatagi i lakóhelye felé. Alakuló, érde- j kés világ. Ellentmondásaival is kétségtelenül a haladas or­szága. Bürget Hajos (Következik: Babilon újjáépül.) Az Állami Biztosító mar­cali fiókjának vezetője, Bíró Sándorné fele­lősségteljes ! munkája mel- ! lett nagyon sok' közéleti társa­dalmi elfog­laltságnak is I eleget tesz: tagja a nagy- ; község taná­csának, a vég­rehajtó bizott­ságnak és a pártbizottság­nak is. Az ott [ levő pénzinté- ; zetek pártszer- 1 vezetőben a I propaganda- ‘ művelődési al- j bizottságban : tevékenyke- | dik, s emellett ! meg népi ellen­őr is. — Nem je­lent ez túl nagy terhet? — Örökmozgó voltam egész életemben. Ifjúkoromban ma­gával ragadott a közéleti sod­rás. szívesen vállaltam és vé­geztem mindazt, amivel meg­bíztak. Társadalmi munkám í révén sok tapasztalatot sze­reztem. s ez hivatali felada­tom ellátásához is segítséget nyújtott. — Népi ellenőrként terme­lőszövetkezetekben és üzemek­ben. oktatási, egészségügyi in­tézményekben vizsgáltuk a gazdálkodást, a pénzügyi elő­írások betartását. Jó érzés, hogy sehol nem fogadtak ben­nünket ellenszenvvel, és min­denütt megfogadták tanácsa­inkat az észlelt hibák -kijavítá­sára. — Emlékezetesebb népi el­lenőri tapasztalatai? — Az általános iskolákban végzett vizsgálatok. Valamikor i>edagóigus szerettem volna lenni, ezért különösen nagy örömmel vállaltam ezt a meg­bízatást. - Jó volt látni, hogy gyermekkorom óta mennyit fejlődtek a falusi iskolák, mennyire más körülmények között tanulhatnak az apró­ságok. végezhetik munkájukat a pedagógusok. Három fiút nevelt föl Bíró San-dorné. Örömmel vállalta, hogy részt vesz a nőpolitikái határozat ' végrehajtásának vizsgálatában. — Kezdetben sok formális intézkedéssel találkoztunk. Jó néhány helyen ennek a ha­tározatnak a végrehajtását a nőnapi ünnepségek megszer­vezésében. vendéglátásban, ap­ró ajándékozásban látták csu­pán. Azóta jelentős fejlődést tapaszta'hattun-k. A többgyer­mekes anyák rendszeres segé­lyezése, a gyermekgondozási segélyen levők megbecsülése, a nők bérezése, vezető mun­kakörbe állítása és más intéz­kedések jelzik a változást. A közélet sodrásában . . . önzetlenül fáradozik másokért. Ez ad.ia az erőt ma is. Ilyen­kor soha nem gondol arra. hánv estéje megy majd rá. amikor a vizsgálatokról elké­szíti a jelentéseit, A népi ellenőrzés fennállá­sának tizenötödik évforduló­ján emlekplakettel tüntették ki. — Meghatódtam, amikor át­vettem ezt a szép plakettet. Társadalmi munkámért soha I nem vártam köszönetét, elis­merést. Ám mint minden em- I bernek, nekem is jólesett tud­ni: megbecsülik a jnun!kámat, ; számon tartják azt. amit a I köz érdekében teszek. Sz. L. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom