Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

Lassú í késik az építkezés Kaposváron a következő j tek, 40 további családnak van tervidőszak lakásépítéseinek j mar kiutalt lakása, de még legfontosabb területe a Béke, mindig a régiben lakik. Mire a Füredi és a Kanizsai utca | várnak? Talán új bútort akar­'Megszűnt a „külön köztársaság’ által határolt háromszög. 2000 i 1 nak venni, fuvar után futkoz­............... ... ___ . . I nak. Van még nyolc család, l akas i ^P»U 198°Z'u amely elhelyezését várja. Mi énnek az oka? Jónéhá- nyan ügyeskedve, különleges előnyöket próbálnak szerezni. A szanálás hírére lakássá ala­rületelőkészftés régebben meg kezdődött, s azóta a SÁÉV több száz lakást szerelt már össze. Nagyon fontos volna, hogy azok a területek is sza­baddá váljanak, ahol — az építkezés következő ütemében — hamarosan meg kell kez­deni az alapozást. Még állnak a házak a Ka­nizsai utca és a Béke utca északi részén. Javarészük már üres, de 48 család még mindig itt lakik. A telkek kisajátítása, a lakók költöztetése és a bon­tás — a szanálás befejezése — pedig ugyancsak sürgős vol­A község szíve Az emberi test legfonto­sabb szervei közé tartozik a tüdő és a szív. A levegő és a vér frissítői. A község »tüde­je« a tanács. A »szíve« — Nagyberkiben legalábbis így van — a körzeti iskola. A tantestület motorja pedig a pártalapszervezet./ Hogyan funkcionál a tizen­kították a mellékhelyiségeket, j két emberből álló közösség? s oda vették a családtagokat, i Ennek nyomába eredtünk vagy pedig egyszerűen beje­lentették olyan hozzátartozó­jukat, .fckinek már van másutt lakása. A hatóságnak meg­gyűlik a baja ezekkel az ügyeskedőkkel. Megalapozat­lan igényeiket mindig elutasít­ják, de közben múlik az idő. Ugyanakkor — megítélésünk szerint — nem segítik a sza­nálások gyors lebonydíítását na. Mikor vonulhatnak ide föl | az érvényes jogszabályok sem. az építők? Nincs-e máris ké-: Különösen szembetűnő ez itt, sés a szanálás elhúzódása [ a Béke és a Kanizsai utcában. miatt? Erről beszélgettünk a városi tanácson dr. Balogh János titkárral, ,dr. Terlaky József igazgatási és Farkas István tervo6ziályvezetővel. összesen mintegy 330 lakást kellett eddig, illetve kell még ásóknak kor­ezután szanálni. E lakást az állapota nem valami szerű. Sok a komfort nélküli, egyszobás, szűk, egészségtelen épület. A tulajdonosok a ki­sajátítás folyamán négyszög­ölenként 400 forint körül kap­nak. Hogy ez sok-penz-e vagy kevés? Tulajdonosonként és telkenként változik. Volt, aki 20 ezer forintot vágott zsebre, volt, aki félmilliót. Nem mondjuk tehát, hogy a kisa­játításon ' meg lehet gazdagod­ni, bár az is bizonyos, hogy telküket, házukat a tulajdo­nosok tömegesen — és ilyen áron — semmiképp sem tud­nák értékesíteni. A . szanálások elhúzódásának fő oka, hogy ezen többen is inyerni — lakást, többletpénzt '— szeretnének. Jó példa erre, hogy a kisajátítások során a tulajdonosoknak csak egy ré- 'szével sikerült egyezségre jut-, . „ __ . , , ni, a többiek bíróságra vitték j lgy? Megmt keadodlk elolro1 Sok az egyszobás lakás, a szükséglakás, a komfort nél­küli hajlék. A hatóság ugyan­ilyent köteles fölajánlani. (Például 15 egyszobást.) De honnan? Honnan, amikor az épülő új házakban már más- fél-háromszobás lakások van­nak? Vagy honnan teremtsen elő a tanács egy húsz férő­helyes lóistállót? Igen, a tu­lajdonos vállalat nem köteles elfogadni a szanálásra kijelölt épület pénzbeli ellenértékét, s követelheti, hogy a v^ros biz­tosítson neki új istállót. Az is nehezíti a helyzetet, hogy ké­sik a Kinizsi-tömbbelső ké­szen álló 60 lakásának hasz­nálatba vétele. az ügyet: keveslik a telkükért, házukért fölajánlott összeget. Nem sokkal könnyebb a ki­sajátított épületek lakóinak Nagyberkiben tegnap. Véle­ményt »első kézből«, a terü­leti pártbizottság titkárától, Balogh Tibortól kértünk. — Ha azt mondom, hogy az iskolai alapszervezet munkája több községre kisugárzik, ak­kor sok mindent elmondtam. Az a tizenkét pedagógus nem­csak a pártbizottság munká­jában vesz részt, hanem min­den község szervezetében, szakkörében, művelődési és társadalmi életében. Pár év­vel ezelőtt még az a mondás járta itt: »az iskola külön köztársaság«. Ez idejét múlta, már nem emlegetik. — Mi volt a megszüntető ok? — Az alapszervezet megala­kulása 1971-ben. Akkor »lép­tek ki« az öreg kastélyiskolá­ból igazán. Tapasztalatból mondhatom: szélesedett a tan- testületi demokrácia is. Gond. persze, így is van. Csornában és Szabadiban gyengébb a munka. Itt, helyben a bejáró nevelők inkább az iskolán be­lül, a helyiek a községben »lámpások«. Tekintélyük van. Valahogy úgy érzem: ahol az igazgató tekintélyt szerzett, ott a tantestület sem szűköl­ködik ebben. A S ha -végre kiürülnék a la­kások. a bontásuk is késik — különböző okok miatt. S köz­ben múlik az idő. A fölösle­gesen elfecsérelt idő pedig pénz. Itt is így van, hatvá­nyozott mértékben. Az építő­ipar a jövő év elején már .. , , , éDÍthetné az alaookat ha len- ePuleteben jártunk ezután, j bor faragó népművész, Gyár P ’ . | Varga Szabó Sándor igazgató : ma*: Erzsébet könyvtáros ne szabad területe. De meg a épp^n valamelyik társadalmi ’ matl Er/'sebet közművezetékek j elfoglaltságának tett eleget, a Kordé Sándorné és Berta Endre igazgatóhelyettesekkel végeztünk. Jó érzést, elégedett hangulatot biztosító összegezés volt ez. Talán nem is lett tel­jes az a sor. mely a körzeti iskola kommunistáinak több­letmunkáját tartalmazza. Azo­kat a tevékenységi formákat, melyek nemcsak a háromszáz­hatvan gyerekre árasztanak fényt, hanem melegítik a köz­ség és a társközségek lakóit is. Vegyem sorba — . ahogy ott tettük.— a tizenkét embert? Nincs szükség a »nyilvános vizsgára«. De a nevüket sorol­juk csak egyenként! A három beszélgetőtárson kívül tagja még az alapszervezetnek Var­ga Szabó Sándor igazgató. Farkas Józsefné, Majoros Jó- zsefné. Tátrai János, Stein L ászióné, Gyarmati Erzsébet. Palis Józsefné. Nagy Tibor és Merényi Endréné. Tanítók, ta­nárok vegyesen. Az osztályfőnökök — de mások is — szerepet játsza­nak az úttörőcsapat életében. Rajvezetőként, tanácsadóként. Többen vezetnek iskolai szak­kört. Van, aki MHSZ-felada- tot vállalt. Stein Lászlóné nemcsak oktat, de lövészver­senyző maga is. Tevékenyen kiveszik részüket a Hazafias Népfront és a nőbizottság he lyi munkáiból. Berta Tibor az előbbinek titkára is. Mások a KISZ-alapszervezetekben dolgoznak: politikai oktató­ként, patrónusként. Propa gandamunkát fejtenek ki a szövetkezetben, négyen tagjai a területi pártbizottságnak, ketten a vb-nek. De »delegál­tak« tagokat a járási megyei szervekbe is; előadót a mar­xista középiskolába Varga Szabó Sándor személyében | Színes egyéniségek »csokra« a nagyberki iskolai alapszerve zet. Bányai Károlyné Mosdó kastély,iskola erődszerű son pávakört vezet. Nagy Ti fontosabb sincsenek a földben. Mi lesz a hosszú és kínos egyeztetési procedúra? Pedig csak néhány ügyeskedő érdeke áll itt szem­be a leendő 2000 lakás tulaj­elhelyezése sem. Az említett I donosának érdekével, területről 32-en már elköltöz- I Csupor Tibor mati Erzsébet könyvtáros, ! Tátrai Jánosnak repülőmodel­megyeszékhelyen, indutób‘a*n''ékkőre «n, Majoros volt már, amikor kopogtat- j Józsefné Taszaron a kepzo- tunk nála. Az iskolai demok- j művészeti szakkör tagja, rácia jelenlétét éreztük, ami- j Nagyberkiben dekorációskor' kor kollégáira bízta a válaszo kát. Itt a bizalom természetes. Nem volt könnyű »gyűjtő­munka«, amelyet Bányai Ká­rolyné alapszervezeti titkárral, Az első cs a tizenegyedik M (A böhönyei termelőszö­vetkezet irodájában emlék­tábla. A gazdaság megala­kulásának éve 1949, az ala­pító tagok névsorában az el­ső: Tóth József/.) A szó nyomán az idő kereke bolondul pörög. Az asztalon megsárgult . papírok, iratok, fényképek. Elnöktársak: Tóth József az első, Szabó Kálmán a tizenegyedik, a ' jelenlegi. Kettőjük között a történelem. ' Egy kopott fénykép: dús gyapjas .juhok között egy büszkén álldogáló férfi. — Jóska bácsi, ez a Halápi. Igaz? — Az hát. Amikor számadó juhásznak kerültem ide. ő volt itt a bérlő. Tizenhárom ember, négyezer birka volt a kezem alatt, amiért feleltem. Háromszor hoztam el a nagy-! — Bizony. De hát akkor I Mert azért én kíváncsi va díjat. Gyönyörű állomány volt. nagy dolog volt egy kétszáz- gyök ma is mindenre — teszi vezető, Pális Józsefné táncos lábaknak dirigál, többen a já­rási és a megyei pedagógus­kórusban énekelnek, területi híradót szerkesztenek, irodal­mi színpadon ténykednek. Munkájukat több ízben díjazták. Hárman — Varga Szabó igazgató, Stein László, Bányainé — az oktatásügy kiváló dolgozói. Berta Endre az Ifjúsági Érdemérem tulaj­donosa. Nagy Tibor és Varga Szabó Sándor a Szocialista Kultúráért kitüntetés birtoko­sa. »Hátországuk« az örökös önképzés. Marxista képzésben jelenleg hárman részesülnek, s további hét nevelőt szándé­koznak annak különböző szintjére beiskolázni. A szak­mai képzésben valamennyien részt vesznek. — Az utóbbi évben csak az ment el a tantestületből, akit családi körülmények szólítot­tak máshova. L. L. Kényszerpályán H ^m túlságosan irigylésre méltó manapság a vállalat ve­zet ok. az igazgatók helyzete. A gazdasági törvények, a külső és belső körülmények miatt gyakran kény­szerülnek új utak keresésére. Előfordul az is, hogy szándé­kuk és akaratuk ellenére fognak olyan vállalkozásba, amely ugyan megoldást ígér, de végső kimenetele bizonytalan. Ma­gyarán: kísérleteznek, s ez nagyon jó. Csak akkor van baj, ha olyan módszert akarnak »kitalálni«, amelyről korábban már kiderült: nem hozhat tartós eredményt. lohet, hogy még mindig nem elég gyors az információáramlás nálunk? Egy igazgatói rendelkezés került a kezembe. Szándéka tiszta, úgy gondolom: a felelősségérzet szülte. Végtére is meg kell érteni: iszonyú gond. ha nőnek a feladatok, s meg­oldásukhoz kevés a munkaerő, nagy az elvándorlás. Sok más vállalatunk mellett a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat iá ilyen. Közgazdászok segítségét kérve boga­rásztam a számok között. Íme, néhány példa. 1973-ban 811 munkás lépett be a vállalathoz, és 760 távozott. 1974-ben 819 jött, 810 elment. Az idén ugrásszerűen változott a hely­zet: az alkalmazottakat is beszámítva az első félévben az előző évi 45-ről 34 százalékra csökkent a munkásvándoriás a 2604 embert foglalkoztató vállalatnál. A külső szemlélő nyilvánvalóan arra gondol: nagy baj lehet, ha a — nem magától bekövetkezett — változás ellenére is kényszerintéz­kedésekhez folyamodnak. A rendelkezésben azt olvastam (szeptember 17-én született és október 31-ig akarták fenn­tartani!). hogy a vállalathoz belépő szakmunkásoknak ezer, a betanított és segédmunkásoknak nyolcszáz forint bérelőle­get fizetnek. Ezenkívül szakmunkások esetében 300, a beta­nított és segédmunkások esetében pedig 200 forint jutalmat adnak saját dolgozóiknak, akik fizikai munkást hoznak a SAÉV-hez. A »munkaerő-csábítás« csúnya szó. a »fejpénz« még csúnyább, nem akarom sokszor használni őket. A bérelő­leget feltételhez kötötték — egyévi munka után nem kell visszafizetni —, a jutalom feltétele a »tartós munkaviszony«, de nem lehet tudni, hogy ez alatt mit értenek. Mivel a »szakfelfogás« szerint vándormadár az, aki egy évben leg­alább három munkahelyet változtat, elképzelhető, hogy két- három ■ hónapos munkaviszony után is »jár« a jutalom a vállalat dolgozóinak. Azt szokták mondani: az építőipar az ipar kapuja. Ne­héz embert kapni- A SÁÉV 1975-re például 296 tanulót kért az illetékes szervektől, és csak 107-et kapott. Honnan vegye a munkaerőt? Más építőipari szervezettől? Ismerjük a ha­tározatot. enyhén szólva »nem árt-, ha magasabban képzett munkaerő a szervezettebb, termelékenyebb vállalatokhoz ke­rül. A SÁÉV egy építőipari m up kása átlagosan évi 340 000 forint értéket hoz életre míg más szervezetekben alig ha­ladják meg ennek a felét. Mégsem ez a megoldás! a hasonlat rendszerint sántít, s az összehasonlítás sem egészen jogos, ha egy építőipari és egy villamosipari vállalat tapasztalatait vetem össze. Mégis figyelemre méltó: a VBKM kaposvári gyárában 1974-ben 100-zal csök­kent a létszám, a termelési érték 16—20 százalékkal nőtt! Hogyan csinálták? Rájöttek, hogy a hatezer forintos állás- hirdetés utcára dobott pénz, hogy a munkáscsábítás csak átmeneti megoldást hoz. Gépesítettek, szalagrendszereket »vezettek be«. A kényszerpályának óriási szerepe van. S mert tudomásul kell venni, hogy a következő években or­szágosan sem nő. hanem csökken a, munkaerő, előbb-utóbb arra kényszerül minden vállalat, hogy termelékenyebbé te­gye a munkát. Nem mondok újat: a szervezettségnek, a fe­gyelemnek, a munkamódszerek korszerűsítésének óriási sze­repe van. Az. igazgatói rendelkezés nem ütközik törvénybe, jog­szabályba. Más vállalatoknál is követik ezt a módszert, csak nem írják lé! Nincs nyoma, nem kerül napvilágra. Érthető, hogy a belépéskor nerp akarnak több bért adni, mint az ott? dolgozóknak; feszültséget okoznának. A bér­előleg •— előfordulhat — a részesedési alapból is biztosít­ható. s ez manőver a vállalat béralapjával. A módszer nem válhat be. igaz, törvényekbe nem, de erkölcsi »jogszabályok­ba« ütközik, tisztességtelen. Mondom, máshol is csinálják, csak nem írják le. Így nem lehet »belekötni«, viszont hi­telét is veszti, a »szóbeszédben«, nem bíznak az emberek. Ebből pedig az következik, hogy a »fejpénz« leírva és hall­gatólagosan is tarthatatlan. Átmeneti megoldásokhoz vezet- het (a SÁÉV-hez a rendelkezés után egy hét alatt 35-en jelentkeztek munkára), de tartós eredményt, nem hoz. A munkaerőhiány felszámolásának két útja van. Az egyik a belső rendteremtés. Egyenletessé kell tenni az épí­tőiparban (és másutt) a munkaterhelést, s ezzel megszüntet­hetjük a kereseti hullámzást is. A másik az — 9 ezt a kö­vetkeztetést a SÁÉV első félévi tapasztalataiból is levon­hatjuk, hiszen a munkásvándorlás »fejpénz« nélkül is csök­kent —. hogy meg kell tartani az embereket! Ha évente \csak két százalékkal csökken a vándorlás, az már óriási eredmény. Utjai? A fegyelem, a szervezettség, a munkakö­rülmények javítása, a szociális intézkedések nélkülözhetet­lensége. S ez utóbbiért rengeteget tett a vállalat. A központi étteremtől a nyersanyagnormák fölemeléséig, a munkásszál­lások tökéletesítésétől a kulturális, egészségügyi fejlesztésig, a lakásépítés támogatásától a törzsgárda megbecsüléséig nagy eredményeket ért el a SÁÉV. Csak bizonyításul: 1973- ban 17. 1975-ben 26 milliót fordított a szociális ellátásra. Ez mindenfajta »csábításnál« többet ér. z igazgatói rendelkezést egyébként szombaton visz- szavonták. Mert háborogtak a törzsgárda tagjai, s mert a társadalmi szervek se vették jó néven az effajta intézkedést. A kényszerpálya valóság. Előbb-utóbb rábírja a válla­latok vezetőit, hogy termelékenyebben, jobb üzem- és műn- , kaszervezéssel, a technika korszerűsítésével és kihasználá­sával, a törzsgárda megbecsülésével oldják meg növekvő feladataikat. Jávori Béla A Családjában kétszáz visszamenően apáról evre ; ' fiúra 1 hozzá. A határra, a mun­j negyven holdas szövetkezet. A cselédházban, a lakásban I kára, az emberekre. Figyelem szállt^á^juhászmerterség. A két aV*kulí a Vetkezet, ott I a tagságot, beszélgetek - hi­z,~,ó,o,w h = veie választottak meg elnöknek. | szén van idom —, es n meg tu­évszázados hagyomány szakad meg. — Hat gyermekem van. há , ... , ,, , , , .. ... ,, . rom fiú, három lány. Nem vekoto-aratogep; akadtak oly- elismeri: jo ez a mai elet- , . .. , L'/~vt* vucfnlArinU’ • »T17 trvrintprt! I 17 S7b7alf>k' a v minniö Plocrza. folytatta egyik sem a mester séget Én meg csak itt marad­tam egyedül. Az idő kereke 1949-nél álla­podik meg. — Jártam a volt cselédeket. Az Illésmajorban laktunk, igaz, Kálmán? Ide hallgassa­tok, emberek — mondtam —>. alakítsuk lAeg a termelőszö­vetkezetet. Úgyis ez lesz a jö­vő útja. Nem volt a napnak olyan órája, hogy ne jött vol­na valaki: jó lesz ez. Jóska? Végül 19 családdal életre jött a szövetkezet. Volt egy kis jó­szágunk, meg kétszáznegyven holdunk. — Ma egy táblánk na­gyobb ... Huszonnégy kaszával grattak: 'dóm állapítani, hogyan véle- nagy szenzáció volt az első ké- j kednek. Kilencven százalékuk vekötő-aratógép; akadtak oly- elismeri: jó ez a mai élet kor zúgolódók: »Tíz forintért 1 Tíz százalék az mindig elége Új élelmiszerboltok nyíltak dolgozzunk egész nap?!« — Lesz ez másképpen is. mindig mondtam az emberek nek. Azóta de sokszor hallót (Tudósítónktól.) A megyei tanács 1975. már ___^ J ____________________ I _ . M ~t d etlen. De hát ilyenek voltak ciusi ülésén intézkedési ter- j utána rövidesen ' elkészül az bi jelentős fejlesztéseket [ deltetésének a már régóta I áfész — mint a peremkerüle- ; várt henészi ABC-áruházat, j tek helyi »gazdája« —f továb­is mindig, meg lesznek is. Ha most lenne elnök . Én is úgy csinálnám. ’ lakossága _______ ter­vet hagyott jóvá a megye fa- I 'új vendéglátóhely is. Mind- | vez az ötödik ötéves terv fo- . lusi és városi peremterületi | kettőt a Nagyatád és Vidéke lyamán. Mintegy 300 négyzet­jobb ellátásának Áfész építteti mintegy 3,5 ! méter alapterületen épül meg Nagyatádi ! milliárd forintos költséggel. A : a bodvicai ABC-áruház, 1 havi 400—500 ezer forintos \ amelynek előkészítő munkála­tain .már: Józsi bátvám, ma- mint a jelenlegi. Azaz, még biztosítására. A fának i«aza volt' Mindi® hit-1 tennél-c valamit, összehívnám i Városi Tanács Végrehajtó Bi ... . ..... . . ” bíztam a"bban d nyugdíjasokat. Olvasom az j zottsága legutóbbi ülésén meg- j forgalom lebonyolítására is íai mar ^ rneg^ is kezdődtek v ez következik ide fej-: újságban, hogy másutt csinál- j állapította, hogy a peremkerü- alkalmas üzlet hosszú távon jót a «,swtkezVtek De ez I nak ilyet. Ez szép dolog len- : leti lakosság ellátása a IV. öt- ellátja majd a henészi város­éves terv időszakában jelen ne. Jóleső. tem, mindig hogy lödnek a szövetkezetek. De az is igaz, Kálmán, hogy ma sokkal nehezebb elnöknek len­ni. — Eleinte is nehéz volt. Csak akkor másképp volt ne­héz! — Most ez a modern techni­ka, meg a nagy követelmény, j na»-v esemény Sokkal több mindenre kell j mégis?! odafigyelnie egy elnöknek!! * Tóth József hetvenöt éves. ! tősen javult. Színehagyott, fakó rozsdás j kukorica között az utcáig kí­A közelmúltban nyílt meg két modern élelmiszerbolt a rész lakosságát. Több mint 400 ezer forintot költenek a Zrínyi utcai, élelmiszerbolt átalakítá­sára, amelyet várhatóan 'de sér. A borongás, esős októberi 1 Somogyszobi úton és a Dózsa ! ^emberben nyitnak meg újra. napon az elsőt meglátogatta a j György úton, mely az észak-1 A bodvicai, a kivadári és a tizenegyedik. Nem történt Vagy talán Vörös Márta nyugati városrész lakóinak j pálmajori városrészek ellátott­jobb ellátását szolgálja. Vár- sága, kereskedelmi egységei- hatóan e hónap végén, vagy a j nek színvonala lényegesen el­jövő hónap elején átadják rém 1 marad a többi területétől. Az Ugyancsak 1980-ig tervezik a pálmajori városrész kereske­delmi és vendéglátó egységei­nek korszerűsítését, bővítését. A Somogyi Béla úti italboltot bisztróvá alakítják át, felújít­ják a kivadári boltot és ital­boltot is. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom