Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 246. szám

Külföldi gépek és szabásminták Januártól a teljes kapacitást lekötötték már Befejezés előtt áll a budapesti Május 1. Ruhagyár ne-1 az új üzem kapacitását is le­Az év végére elkészül a Májas I Ruhagyár marcali üzeme ELüTAZOTT A KÜLDÖTTSÉG Nagyatáddal ismerkedtek a bjelovári vendégek gyedík, s egyben legnagyobb somogyi telepe. A Marcaliban | kötötte már. Egyéves együtt- Nagyatád iparával és nágy­23 millió forintos költséggel készülő mutatós üzem négy-1 működési szerződést kötöttek. száz embert foglalkoztat majd. A beruházást nyolcmillió fo- j Ha ez beválik, öt évre meg- rinttal támogatta iparfejlesztési alapjából a megyei tanács. I hosszabbítják. E szerződés alapján szállítja a cég az üzem Az üzem új épületén még a szerelők dolgoznak, de búgnak már a varrógépek. Az építke­zés megkezdésével szinte egy időben mindössze hatvan em­bert foglalkoztató kis telepet hozott létre itt a gyár. Az első munkások az egykori felvonu­dődött a tervezés is. Ezzel a j termelőberendezéseit, adja a munkával a Veszprém megyei gyártás technológiáját. A gé- Tervező Vállalat keszthelyi j pekre a bérleti szerződést részlegét bízták meg. Az első ; ezekben a napokban kötik gondokat éppen ők okozták: meg részletekben és késve szállí- | — A gépek — mondja a fő­tották a kiviteli terveket. A | osztály vezető — nem újak csarnokok 1973 végén álltak j mar, de még mindig a legmo­lási épületben tanultak meg a í már, az épületgépészek azon- dernebb technológiát kepvise­gépek kezelését, a pontos és I ban — a tervek hiányában — gyors munkát. A kis telep ma nem tudtak dolgozni. Végül a már exportra dolgozik, s a ja- j Május 1. Ruhagyár saját ter­miárban induló marcali üzem j vezőivel fejeztette be ezt a is külföldi megrendeléseket | munkát. Ha akkor időben kapott. Éppen a megrendelő sek miatt nagyon fontos, hogy határidőre — december végé­re — befejeződjön az építke­zés és a gépek szerelése. A munka meggyorsítására az év közepén szocialista szerződést kötött a Május 1. Ruhagyár a generálkivitelezővel, a Marca­li Járási Építőipari Szövetke­zettel és az alvállalkozókkal:» E szerződés jól segítette a be­ruházás részhataridőinek tar­tását. Az üzem építésére két éve , született döntés. Akkor kez­ük a konfekcióiparban Miért jó a Május 1. Ruha­gyárnak ez a kooperációs szer­ződés? Egyrészt azért, mert olcsóbb a beruházás: a terme­lőberendezést ugyanis nem kell megvásárolni, csupán bér­leti díjat fizet majd érte. A varrógépekkel együtt a gyár­tás technológiáját is szállítja a nyugatnémet partner. Ez le­hetővé teszi, hogy a termelést megelőző előkészítő munka kimaradjon: szabásmintákat kapnak ugyanis, amelyeket — a technológiai előírásoknak megfelelően — csak rá 'kell fektetni az anyagra, és körül- vágni. Ebből következik az is. hogy a marcali üzem teljesen önállóan termel majd: a sza­bástól a vasalásig minden | munkafolyamatot itt végeznek el. I Az új üzem tehát készül az | indulásra: hatvan jelenlegi . „ ^k.^, , , , , , 'munkása az új üzem törzsgár­AZ EGESZ DONIGS alapja, , hetne azt is, hogy szigorúan a ! daját jelenti majd. Bizén —egy a dolgok alfája és ómegája az tárgynál maradjanak a »jelen- , bérelt teremben __ évek óta e gveni megbízatás 'és feladat- | tök«, de a visszaküldött, át- ( £<)lyik a szakmunkásképzés. Ez vall a las. Így beszéltek _ a | írandó jelentétek útja _ hosszú. a7.onban még nem jelenti a új kapnak rajzokat, legalább há­romnegyed évvel korábban megindulhat itt a termelés. Az épület — amely magá­ba foglalja a ' két, egyenként 860 négyzetméter alapterületű munkacsarnokot. a szociális létesítményeket és az irodákat — áll már. A következő he­tekben, hónapokban a techno­lógiai szerelés kezdődik. Far­kas Jenőtől, a Május 1. Ruha­gyár beruházási főosztályveze­tőjétől kaptuk a tájékoztatást, hogy a gépeket az a nyugat­német cég szállítja, amelyik Feladat atádi járás mezőgazdaságával ismerkedett tegnap a bjelová­ri pártmunkásküldöttség, amely Mato Grbacnak, a JKSZ bjelovári területi bizottsága elnökének vezetésével csütör­tök óta tartózkodik megyénk­ben. A delegáció pénteken a megyeszékhely új építkezései­vel ismerkedett meg. majd ellátogatott a nagyberki Ka­pos völgye Termelőszövetke­zetbe. Jugoszláv vendégeink tegnap reggel Nagyatádra utaztak Honfi Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak a kíséretében. A nagyatádi program tájé­koztatóval kezdődött a párt­székházban. Hamvas János, a városi pártbizottság első titká­ra elmondta, hogy a küldött­ség látogatása hozzájárul a két nép közötti barátság el­mélyítéséhez. Röviden bemu­tatta a fiatal város három- évtizedes fejlődését. Hangsú­lyozta: az utóbbi időben terv­szerűvé vált Nagyatád fejlesz­tése. Ebben az ötéves tervben például 900 millió forint ju­tott a város fejlődésére. Büsz­kén mondta, hogy a mai Nagyatád munkásváros. Éppen ezért a pártbizottság a város­politika középpontjába a mun­kások helyzetének javítását, társadalmi szerepük növelését állítja., Sokat fejlődött a ke­reskedelem és a szolgáltatás. Az új autószervizbe péidául még Jugoszláviából is járnak. Amilyen nagy örömet jelent, hogy a megyében Nagyatádon Az épülő nagyatádi kórházat is megnézték a vendégek. KISZ kb 1974 április határo- j Kifutna a szervezet az idő- j teljes termelő létszámot. Az ú, zatanak megjelentse után az bőL Inkább megelégszenek az munkásokat a következő he- születik a legtöbb gyermék.! A küldöttség megnézte a meg, hogy sokat járt ott. jöl oiszág, a megyék, az alap-| elsővel, és felhívják a figyel- bekben, hónapokban veszik fel olyan gond. hogy még mindig i rn'os^ épülő 600 ágyas kórhá- ! ismeri a szomszédos ország szervezetek KISZ-vezetői. Azt met: a legközelebbit majd Az előzetes információk alap- nem elég a bölcsődei és az I zat Mato GrböC az iráílt ér - \ testvér üzemeit. is hozzátették: természetesen í jobban! De ha ez »elment« így ; nem lesz nehéz embereket nem évenkénti tagkönyvcseré- | is, akkor a következő miért , ÜUetni a gépek meUé. Annak ről, »elitgarda« kialakításáról ; ne mehetne? idején, mikor az ipartelepítési van szó sót a KISZ-nek mi- A bürokráciában azután el- szerzódést megkötötte a gyár nef több fiatalt foglalkoztató, ! vesz néhány ember. Jelenleg ^ a megyei tanács éppen e befolyásos lömegszervezette j elveszhet kétezer. j jarasi székhely es’ környéke kell válnia. Igazuk volt. . ,,, » szokáso6 munkaerő-feleslegének kíván­rol. mondott el jellemző ada­tokat A jugoszláv pártmun­óvodai hely. A járás helyzetéről Gajdos László, a járási pártbizottság első titkára adott áttekintést. Elsősorban a 12 termelő&zö­rozatok szellemében kezdődött i --------------------- ---------------------- --- i A iviái..* 1 Ruhauvár a munka Lezajlottak az 1974 vül több személyes találkozás. *ltani- A Május 1. Ruhag, at a munka. Lezajlottak az ih 14 , visszaküldött ielen- 1 Somogy megyei gyaregvsegei­7a-os mozgalmi evet zaro tag- i szigorúan visszaküldött jelen ieaz2atóia a tanácstól esv avűlések a nróbaév sikerült i tesek, először es tálán másod- neK igazgatója n tanácstól c-' gyuiesex, a proDaev siKeruu. ; . . »határ- s°r jelentkezesi lapot kapott Javult a KISZ-esek tevekeny- |szor is. Kamenne a naiar seae az euveni megbízatások I idő«, de harmadszor meglenne may- ezen a/x>K neve s/'eiep - sege, az egieni megDizatasoK, , „ Uavanis senki ! a'klk a marcali üzem megm­a közösség előtti szereples — !az ereameny. ugyanis várnak A következő elvethették vagy dicsérhették ! hetekben fölkeresik őket. s á a társak egy-egy fiatal mun- romszor foglalkoztatás feltételeiről tár­; gyalnak. káját — megmozgatták még a -lustábbakat« is. Ezért lepődtem meg. mikor í a megyei KISZ vb legutóbbi ülésen meghallottam egv szá­mot: a húszezer somogyi ifjú- kommunista közül kétezernek nem adtak az idén megbíza­tást, vagy nem vállalt sem­mit. Sok a kétezer dologtalan KISZ-tag. Ha most elsikla- nánk a gond fölött, és csak a szépet, a jó részeredményeket néznénk — a vasgyüjtési ak­ció sikerét, a fiatalok kong­resszusi vállalásait, a jó fel­készülést a politikai vitakör­re —, akkor súlyos hibát kő jelentheti a kivezető utat. L. P. Dr. Kercza Imre kásküldöttség somogyi láto­gatása :— mint hangsúlyozta — nagy érdeklődést váltott ki az egész járásban. A két tá­jékoztató után több kérdést tettek föl a vendégek, majd beírtak a vendégkönyvbe. A könyvék néma mesterek j emberek kíváncsiságot rend- j központi vezetőségekben. A a közmondás szerint. A na- i szerifit fölkelti, amikor meg- ! bányász-, az építők-, a pókban olyan iskolákban [ jelenik az újságban egv-egy I HVDSZ-. a textiles, a vas­csöngettek be, ahol a haliga- j rövid közlemény valamelyik ! utas-sxakszerveziet testületei­tők valóbau jó könyvekből j miniszter somogyi látogatása- | ben tizenegy somogyi tevé- tanulhatnak. E »néma meste- í ról. így volt ez a heten dr. , kenykedik a jövőben. E kong- vetnenk el. Az ev végén le j reken« kívül azonfcan nagyon | Simon Pál nehézipari minisz- resszusok adják a megbíza­kellene mondanunk kétezer | js hangos Vltá.kből mentenek fiatalról, mei t a következő f,r<k és ismereteket. A politi- mozgalmi évre ervenyes tag- , ka£ oktatás mintegy ö tévén- sági könyvet csak azok kap- j ezer részvevőiének egy része hatják meg, akik teljesítették | mar megkezdte a tanévet, a pártoktatás tizennyolcezer hallgatója pedig ezen a heten fog neki. A tanévnyitónak az ad nagy jelentőséget, hogy most dol­gozzák fel a XI. kongresszus, a megyei pártértekezlet doku­mentumait a tanfolyamokon. A határozatok megértése, egy­séges értelmezése a magunk elé tűzött feladatok jó megol­dását segíti. Ebből következik, hogy minden foglalkozásnak a végrehajtásra, a cselekvésre kell ösztönöznie. vállalásukat. Akinek pedig meg vállalása sincs, az mit teljesítsen? Kétezer fiatal a megyében, aki — úgymond — »lóg«. Bi­zonyára hibásak társaik, akik nem törődtek velük. Termé­szetesen hibáztak ők maguk, mert nem dolgoztak. Hibáztak a járási vezetőségek, mert nem tudták elérni, hogy terü­letükön minden KISZ-tagnak legyen megbízatása. Ezek szerint hiba van — és nem kicsi — a munkamódszereik­ben, hiszen nem ismerik a hozzájuk tartozó alapszerveze­teket, legalábbis nem eléggé. És hibázott a megyei vezető­ség, amikor szintén nem is­merte a munkát. (A vállaláso­kat a KISZ-tagok már az év első hónapjaiban megtették.) Miből eredhetnek ezek a hiányosságok? Vissza kell tér­nem a munka-módszerekhez. Az úgynevezett információs jelentések rendszerébe az alapszervezettől még eljuthat­nak a konkrétumok a felsőbb szervhez. Ott már kimarad be­lőlük jó néhány. A járásnál még egy kicsit kiszednek az »infoból«, a megyéhez pedig egy általános, sokszor semmit­mondó jelentés kerül. Természetesen követelni le­tér kaposvári tárgyalásával és I tást a mozgalom legjobbjai- barcsi látogatásával is. A me- ; nak. hoev ott legyenek majd gyei pártértekezlet határoza- j a december 8-án kezdődő tának szellemében szeretnénk j XXIII. kongresszuson. Néhány tovább korszerűsíteni az ipar somogyit már megválasztottak szerkezetét a V. ötéves terv küldöttnek,: s a november vé- időszakában. Az országos le- j géig tartó szakmai kongresz- hetőségek és a megyei elkép- j szusok biztosan adnak még zelések helyszíni egyeztetésére jilven megbízatást somogyiak- különösen jó alkalom egy- nak. egy ilyen miniszteri látogatás. | Bányászokról is szó esett az A közlemények azért szűk- j előbb a szakmák felsorolása- szavúak. mert fontos, de még j kor, éppen ezért idekívánko- nem végleges tervek, elkép- ) zik. az »olajbányászok« szép zelések állnak a tárgyalások középpontjában. Természete­sen később, amikor megszü­letnek a döntések, a megye közvéleménye is értesül ró­luk. A hét közepén adták híí-ül az újságok, hogy ö Szakszer­vezetek Országos Tanácsának Somogy százezer szervezett i A KISZ-, szakszervezeti, pártpropagandisták tanfolya­mokon, tájékoztatókon, eliga­zításokon készültek föl a tan­évre. Munkájuk akkor lesz igazán hasznos, ha vitafóru­mokká teszik a szemináriumo­kat. meggyőződéssé alakítják | doJ^ “s“készül a marxista esZmeket a haliga- ! . tokban. Ez csak úgy képzel­hető el, ha a most megszerzett általános és megyei ismeretei­ket rendszeresen kiegészíthe­tik a helyi tudnivalókkal. Csak így buzdíthatják a hall­gatókat egy-egy téma meg­tárgyalásának szellemében az üzemi, a gazdasági feladatok megoldásira. eredménye. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége különböző kitünteté­sekben részesítette a közös szovjet—-magyar 1 olefinkomp- lexum tervezésében, építésé­ben és üzembe helyezésében | kiemelkedő érdemeket szer- | mint tavaly. így a hazai és zett magyar szakembereket j az exportkötelezettségerknek is eleget tesznek. deklődött. hány orvos dolgo­zik majd benne. A városi pártbizottság első titkára el­mondta. hogy 70 orvos gyó­gyítja majd a betegeket. Ezután a város három nagy­üzemének egyikét, a konzerv­gyárat látogatták meg a bje­lovári vezetők. A tárgyalóte­remben hatalmas album fo­gadta őket. s ebből rögtön ké­pet kaphattak a fontos nagy­atádi üzem életéről. Jéger Fe­renc igazgató erre alapozva mutatta fbe az évenként öt­ezer vagon konzervet gyártó üzemet. Elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt volt ilven rossz í , , , , . .. . . ... . . . , . „ dolgozás megalapozását is. A evu , mmt az idei. Sem zöld- J vadgazdálkodásban elsősor­bonsóból, sem paradicsomból j ban az élő kisvadak eladásá- nem termett annyi, mint szá- j'ban látnak nagy lehetőséget, mítottak, jó szervezéssel, a j A jugoszláv küldöttség tartalékok kihasználásával a j Nagykorpádon megnézte az veszteseget ellensúlyozták s ' fpü16 . tehenészetet, Somogy­. . 0 , tamocan a burgonvatarolot, '^ ( százalékkal Alsógyörgyösön. a szemester­több konzervet értékesítenek, mény-szárítót, a zöldlisztké­A küldöttség megnézte az üzemet. A vendégek elsősor­ban a gépesítés magas fokát dicsérték. A gyárlátogatás után Böhm József megyei ta­nácselnök is csatlakozott a küldöttséghez. Ebéd után a Lábodi Állami Gazdaság trófeákkal díszített tanácstermében folytatódott a küldöttség programja. Aradi József igazgató a legjellem­zőbb adatokat mondta el a tizenkét és fél ezer hektáron gazdálkodó gazdaságról. Kü­lönösen sokat beszélt a ter­vekről. A Holstein-Friz te­hénállományt 1500-ra fejlesz­tik. Most tervezik a húsfel­Nagy érdeklődést váltott ki a konzervgyártás. határozata értelmében dccém- munkájuk elismeréseként. Jó bér 8-án összeül a XXIII. ; érzés, hogy somogyi is volt kongresszus. A szakszervezeti j köztük: Czinki Jenő. a sinfo­mozgalom e nagy eseményére ki Kőolajvezeték-építő Válla- ....... . „ .... . . . . I lat hegesztő-csoportvezetője. ] vendéglátók kozott. A bjelo Izgalmas eszmecsere bonta­kozott ki a vendégek és a pen az ágazati szakszervezetek konigi-esszu sai állnak az érdeklődés kö­zéppontjában. Eddig hat szak- szervezet tartotta meg az or­szágos fórumát. Ezeken ott voltaik a somogyi küldöttek és meghívottak is, sőt néhányan szót kaptak, s beszámolhat­tak a megye fejlődéséről. Most. ép- I Egy dicséretes névadást is és iparági | megemlítünk a krónika vé­gén. Kaposvár tanácsa a Munkásőr nevet adta egy ház­sornak. A megye legnagyobb és legszebb lakótelepén állí­tottak ezzel emléket a mun­káshatalom védelmében csak­nem két évtizede helytálló gondjairól. Ami különösen fi Távolabbi feladatokhoz kap- I gyelemre méltó: megfelelő csolódik a kővetkező téma. Az I képviselete lesz Somogynak a vári vezetők elsősorban a szocialista brigádok munkájá­ról és az üzemi demokrácia fórumairól érdeklődtek. S mi sem természetesebb, hogy ha­marosan szóbakerült a jugo­szláviai Podravka vállalkozás, amelynek húsz gyára van, s a konzervektől a diabetikus munkásőröiknek. Szép lenne, ha maid a iuhileum alkalma- j ételekig sok mindent gyárt. A bői embléktáblát is elhelyez- nagyatádi üzemhez elsősorban nének ott. : a varasdí hasonlítható. Jéger Lajos Géza I Ferenc mosolyogva jegyezte szító üzemet és a sertéstele­pet. Az állami gazdaságokról délelőtt elhangzott kérdésekre így a gyakorlatban kaptak szemléltető választ. A jugoszláv pártmunkás- küldöttség háromnapos prog­ramja ezzel befejeződött. A vendégek búcsúztatásán ott volt Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára is. A Mato Grbac vezette küldött­ség tegnap elutazott Somogy- ból. L. G. Somogyi NéplapI j /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom