Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) | következetesek gazdaságpolitikai elveinkhez, gyakran késlekedünk a már felismert és elhatározott feladatok végrehajtásával, a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban reagálunk a világpiacon végbemenő változásokra. Külső piaci feltételek és munkánk gyengeségeinek együttes hatása a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak romlásában mutatkozik meg, de ez mindezideig úgyszólván kizárólag a külkereskedelmi mérlegben és az államháztartásban vált érzékelhetővé. A világpiaci árak emelkedését a költségvetésből folyósított állami támogatással csaknem teljesen ellensúlyoztuk. Mivel a terheket a költségvetés viselte, a vállalati gazdálkodásban és a lakosság életfeltételeinek alakulásában nem vagy csak kismértékben mutatkoztak meg a nehezebbé, vált helyzet következményei. Sőt nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túlteljesítettük az életszínvonal és a beruházások múlt évi előirányzatait, és amint ismert, nagy méreteket öltött az anyagkészletek felhalmozása is. Mindezek láttán, sokakban olyan érzet keletkezett, hogy eltúlozzuk a világpiac bennünket érő kedvezőtlen hatásait, mások éppen elenkező- leg, úgy vélekednek, hogy lekicsinyeljük azokat. Szeretném hangsúlyozni: sem az egyik, sem a másik nem áll szándékunkban, és e végleteket a jövőben is el akarjuk kerülni. A világgazdaság oldaláról bennünket érő kedvezőtlen hatások természetesen nem ingatták meg népgazdaságunk szilárdságát. -Fejlődésünk folyamatos, és meg vagyunk győződve, hogy ha jól dolgozunk, az is marad. De hiba lenne, ha terveinkben. fejlesztési elhatározásainkban figyelmen kívül hagynánk a megváltozott közgazdasági viszonyokat. Ez megnehezítené az egyensúly helyreállítását, rossz orientációt adna a vállalatok gazdálkodásának, keresztezné a hatékonyság javítására irányuló törekvéseinket, végső soron kifejlődésünk ütemét fékezné. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket Számításba kell vennünk, hogy a KGST-országok egymás közötti forgalmában is 'emelkednek az árak. Ez közös elhatározásunkon alapul, és az az indítéka, hogy a világpiac megváltozott viszonyai között is fenn kívánjuk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érdekeltséget az együttműködés fokozásában. A Központi Bizottság 1974. december 5-d ülése gondosan elemezte a kialakult körülményeket. és nagy fontosságú határozatában kijelölte — ez év júliusi ülésén pedig ismét megerősítette — a tennivalókat. Azt a feladatot tűzte ' ki, hogy a hatékonyság növelésének meggyorsításával, a termelési szerkezet korszerűsítésével, tartalékaink mozgósításával továbbra is biztosítsuk népgazdaságunk fejlődésének kielégítő ütemét és teremtsük meg az egyensúly fokozatos helyreállításának feltételeit. A Központi Bizottság útmutatásaira alapozva a kormány részletes és konkrét programban írta elő az ez évre szóló feladatokat, és folyamatosan ellenőrzi azok teljesítését. A tények elemzése arra mutat, hogy bár a végrehajtás szervezetten megkezdődött, a társadalmi termelés az előirányzottnak megfelelően növekszik és vannak más kedve- [ ző jelek is, de az eddigi eredmények még nem biztosítják valamennyi fontos követelmény kielégítését. Lassú az előrehaladás a termelési szerkezet, az üzem- és munkaszervezés, általában a munkaerő-gazdálkodás javítása terén, és továbbra sem kielégítő a helyzet a j készletgazdálkodásban. A legnagyobb gondqt azonban továbbra is az okozza, hogy a tőkés kereskedelmi áruforgalom — elsősorban a kivitel — a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Mindez arra int, hogy nem csökkenthetjük, ellenkezőleg fokoznunk kell erőfeszítéseinket a határozatok következetes végrehajtásáért, és ha szükséges, további intézkedéseket kell tennünk ez évi tervünk teljesítésének érdekében. A középpontban álló legfontosabb feladat változatlanul az, hogy célravezető és gyakorlati intézkedéseket tegyünk export- képességünk növelésére, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztésére és termelésének növelésére. Az utóbbi hónapok tapasztalatai ismét megerősítették, hogy úgyszólván az egyedül járható útja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a megváltozott árarányok hátrányos következményeit és a szükségleteknek megfelelően bővit- hessük behozatalunkat — mondotta a miniszterelnök, kiemelve, hogy az elkövetkező hónapok, másik kiemelkedően fontos feladata az őszi mező- gazdasági munkák szervezett és tervszerű lebonyolítása. A jövő előkészítése — Az aktuális gazdasági feladatok végrehajtása mellett megfelelő figyelmet fordítunk a jövő előkészítésére is — mondotta Lázár György a továbbiakban. — A kormánynak az a szándéka, hogy néhány hónap múlva az ország- gyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervezőmunkában azokat a gazdaságpolitikai irányelveket érvényesítjük, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Olyan tervet kívánunk az országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban áll a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Reális, de erőfeszítésre késztető növekedést irányoz elő, biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését és megfelelő feltételeket teremt az egyensúly fokozatos helyreállításához. — A hatékonyság növelésének meggyorsítását sürgeti többek kö2ött az, hogy az elkövetkező években még tovább fog növekedni gazdaságunkban a külkereskedelem amúgy is magas részesedése, és nem függetleníthetjük magunkat a világgazdaság folyamataitól — mondotta a miniszterelnök, s felhívta a figyelmet : Nem számíthatunk arra, hogy a külgazdasági feltételek számunkra a következő években kedvezőbbé válnak. A tőkés válság nem szűnt meg, a piaci feltételek továbbra is nehezék ... Ezután utalt arra, hogy az infrastruktúra, valamint az alapanyagtermelést és az energetika fejlesztését szolgáló — részben már az 1980. utáni fejlődést megalapozó — igen költséges beruházások a számításba vehető források növekvő részét lekötik. — Mindebből az adódik — hangsúlyozta —, hogy a célok között szigorúan rangsorolnunk kell; előnyben kell részesítenünk a kevésbé költséges, de racioná7 lis megoldásokat, és erőteljesen fokoznunk kell a megtérülési követelményeket. Egyensúlyi követelmények — A másik kérdéskör, amire a tervezőmunkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk: az egjtensúlyi követelmények feltárása és azok kielégítésének megalapozása. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külkereskedelmi cserearányok már bekövetkezett és felmérhető módosulásait figyelembe véve, az egyensúly javításának követelményei akkor elégíthetők ki, ha 1976—1980. között évi átlagban legalább 5,5—6 százalékos nemzeti jövedelem-növekedést érünk el, a belföldi fel- használást viszont legföljebb évi 4,5 százalékkal növeljük, és ehhez igazítjuk az elosztás előirányzatait. Vagyis, a következő ötéves terv időszakában — de különösen az első években — a megtermelt nemzeti jövedelmet nem fordíthatjuk teljes egészében felhalmozásra és fogyasztásra, hanem egy meghatározott hányadát, a cserearányok romlásának ellensúlyozására kell fordítanunk. — Ez jól megvilágítja — mutatott rá Lázár György —, hogy az V. ötéves terv időszakában az eddiginél is okosabban kell beosztani erő ulket. takarékos gazdálkodásra kell berendezkednünk. A továbbiakban az iparban és a mezőgazdaságban, tervezett fejlesztésről szólva hangsúlyozta : — Nagy figyelmet fordítunk az ipar, de az egész népgazdaság kiemelkedően fontos ágazatára, az energetika fejlesztésére ... Ez a beruházások igen gyors növelését igényli, de ettől mégsem tekinthetünk el, mert a gazdaság általános és tartós fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele. Ezután a KGST legutóbbi tanácsülésére utalva kifejtette: az ország energiaszükségletének kielégítését összehangolt fejlesztések útján biztosítjuk, és szükség van arra is, hogy saját tartalékainkat és lehetőségeinket az eddiginél jobban kiaknázzuk. — Ebben — mint mondotta — jelentős szerepet szánunk a szénbányászat fejlesztésének, a szénbázisra épülő villamos erőműveknek. A továbbiakban részletesen szólt az üzemanyag-előállítás és a vegyipar szükségleteinek kielégítéséről, a vaskohászat és acélgyártás nyersanyag- ellátásának megoldásáról. — A gépiparban az eddiginél határozottabb és konkrétabb lépéseket tervezünk a termelési szerkezet korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására — hangsúlyozta. — A fő figyelmet a kiemelt nagyüzemek rekonstrukciójára, az elő. és félgyártmányok, alkatrészek és részegységek termelésének korszerűsítésére kívánjuk fordítani Az életkörülmények alakulása Kedves elvtársak! A szocialista építés alapelve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme: a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervezőmunkában a XI. kongresszuson elfogadott életszínvonal-politikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. Számításba véve azokat a tényezőket amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a következő két évre csak szerény és az öt év egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb, de biztosított reálbér- és reáljövedelememelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói - árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalában és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk vi- i szánt, hogy a fogyasztói ára- j kát az állam eszközeivel to- ! vábbra is szigorúan ellenőrizzük; az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk, és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt j arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjen. Továbbra is biztosítani kívánjuk a kiegyensúlyozott és választékos áruellátást. Számítunk arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében a jövőben is részt vállalnak a szövetkezetek és a kisiparosok. — Lehetőségeinkkel arányban — mondotta — tovább kívánunk lépni a szociális ellátás fejlesztésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folyamán, amikor arra a feltételek megérnek, tovább javí- tunk a gyermekes családok és az idős korúak anyagi helyzetén. tJjabb intézkedéseket' tervezünk az egészségügyi hálózat, a gyermekintézmények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a lakásellátás javítását. — A településhálózatot úgy kívánjuk fejleszteni, hogy a következő öt esztendőben érzékelhetően tovább javulnak mind a városi, mind a falusi lakosság életkörülményei. Növelni kell munkánk hatékonyságát A kormány tisztában van azzal — emelte ki a miniszterelnök —, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányító és szervezőmunkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének. A termelői árak tervezéséről szólva kiemelte, hogy az árrendszerben és a konkrét termelői árakban olyan módosításokat és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányokhoz. — A tapasztalatok azt mutatják — mondotta a vállalati gazdálkodásról szólva —, j hogy a hatékonyság javítása, j tartalékaink teljesebb kiakná- ] zása elengedhetetlenül szükségessé teszi a tervszerűség és a szervezettség növelését, az egységes szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok felszámolását. Számolunk az ember növekvő szerepével, és építeni kívánunk a növekvő szakmai (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János fogadta a Szovjelnnió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét Kádár János, a Magyar Szó-! cialista Munkáspárt Központi j Bizottságának első titkára csü- törtökön a KB székhazában1 fogadta a Szovjetunió Legfel- j sőbb Tanácsának hazánkban: tartózkodó küldöttségét, élén j Pjotr Mironovics Maserovval, | az SZKP KB Politikai Bízott- ' ságánák póttagjával, a legfelsőbb tanács elnökségének tagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, .meleg légkörben lefolyt találkozón ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Leiétbe helyezték Helsinkiben a biztonsági koníerencia záródokumentumát A finn külügyminisztérium letétbe helyezte az ország állami levéltárában az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumának eredeti példányát, amelyet a 35 részvevő állam vezető személyiségei augusztus 1-én Helsinkiben írtak alá. Mint a finn távirati iroda jelentette: a konferencia minden részvevője megkapta e történelmi dokumentum hiteles másolatát. Olavi Mattila finn külügyminiszter szerdán hivatalosan átnyújtotta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkámak az EBK záródokumentumának máso- datát — egy levél kíséretében, amelyben azt kérte, hogy a dokumentumot az Egyesült Nemzetek hivatalos okmányaként köröztessék. j Waldheim köszönetét fejez- I te ki a finn kormánynak, és 1 hangsúlyozta a Helsinkiben | zárult koníerencia nagy je- ! lentőségét. TEL-AVIV F—15-ösök Izraelnek Izrael megkapja az Egyesült ! Államoktól a kért F—15-ös elfogó vadászgépeket, valamint a Lance típusú föld—föld rakétát '■— jelentette ki Simon Peresz izraeli hadügyminiszter csütörtökön a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtéren. Franco-ellenes tüntetés Ezrek tüntettek Rómában is a spanyolországi terroritélctek ellen. Követelték, hogy változtassák meg a baszk hazafiakra és ellenállókra kiszabott halálos ítéleteket. A képen: Tüntetők a római Colosseum előtt, a halálra ítéltek arcképével. (Telefotó: AP—MTI—KS) Jelentős feladatok hárulnak a mezőgazdasági termelésre Horváth László Somogy megyei képviselő felszólalása Szót kapott: az országgyűlés! legnapi ülésén Horváth Lász- : tó, Somogy megyei képviselő.: a nagybajom! Lenin Tsz elnö- \ ke is. A kormány munkaprogramjának vitájához hozzászólva kiemelte elsősorban azt. j hogy a szocialista társadal- I műnk építésében elért eredmények jelentősek, s a miniszterelnök expozéjában tárgyilagosan és nagy körültekintéssel szólt nemcsak az eredményekről, hanem a gondokról és a további feladatokról is. Mint mondotta: a XI. j kongresszus határozatainak í végrehajtása ötéves tervünk [ meghatározása szempontjából : hazánk dolgozó népét ez kü- [ Ionosképpen foglalkoztatja. — Országunk gazdasági életében — folytatta — jelentős j feladatok hárulnak a mező- j gazdasági termelésre és az j élelmiszeriparra, mind a hazai szükségletek kielégítésében, i mind az exportteljesítésben. | Az előterjesztés megállapítja, ! hogy mezőgazdaságunk IV. öt- : éves tervi céljai teljesülnek; j így van ez szűkebb hazánk- i ban. Somogy megyében is. j Agrárpolitikánk megfelelő 1 gyakorlati alkalmazásával jelentős előrehaladás történt a területi és üzemi koncentrációkban, s ezzel párhuzamosan növekedett a termelési eszközök koncentrációja is. A növekvő eszközállomány a vezetési színvonal javulása pedig — mint rámutatott — lehetővé tette a termelési rendszerek gyors ütemű elterjedését a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Ennek hatására gyorsult a mezőgazdaság iparszerű fejlődése, javult a termelés színvonala és számottevően nőtt a piacra kerülő áruk mennyisége is. Arra is rámutatott azonban Horváth László, hogy a mezőgazdasági termelésben előállított termékvolumennel ara. nyosan nem növekedett Somogy élelmiszeripari kapacitása, mert a? utóbbi években nem történt érdemleges fejlesztési beruházás. Ezért feszültségek vannak a termelés és felvásárlás, a feldolgozás és raktározás , között. A gondok pedig különösképpen kedvezőtlenül hatottak a házdáji és kisegítő gazdaságokra, amelyeknek a termelése csökkent. A továbbiakban erre néhány példát említett, és hangsúlyozta : — A mezőgazdaság és az élelmiszer kapcsolatáról elmondottak egyértelműen alátámasztják az előterjesztésben szereplő azon célkitűzéseket, hogy az V. _ötéves tervben a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripart és a raktári hálózatot az eddiginél dinamikusabban kell fejleszteni— A piaci igények új módon jelentkeznek — mondotta a továbbiakban. ■— A változó élet- és munkakörülmények I hatására a kereslet egyre job- | ban növekszik a félkész és j konyhakész termékek iránt. A j mezőgazdaság gyorsuló ipar- ! szerű fejlődése, a szakosodás magában hordja a term#és. a feldolgozás az értékesítés ver- I tikumának létrehozását. a j feldolgozó ipar és a mezőgaz- j daság technológiai összetartozását. Ezzel kapcsolatban kiemel- j te, hogy az élelmiszeripar és j a mezőgazdaság egvüttműkö- dése fontos gazdasági szükségszerűség, a jövőben tehát konkrét és hatékony intézkedések szükségesek, — .Véleményem szerint — mondotta — az élelmiszergazdaság fejlesztésének ez az egyik kulcskérdése. Megyénkről szólva a továbbiakban elmondotta, hogy — lehetőségeinkhez mérten — fejleszteni kívánjuk a somogyi mezőgazdaságot, az ezzel összefüggő élelmiszeripart, és javítani akarjuk a raktárhelyzetet. jobban hasznosítani a megyében levő számottevő erdő. és favagyont. Szóvá tette a Kaposvári Húskombinát rekonstrukciójának elhúzódását, amely az exportra is károsan hatEzután a gazdasági tartalékok feltárásának fontosságát elemezte —1 elsősorban Somogy és a környező megyék gazdasági együttműködése szempontjából. Szólt az állattenyésztés takarmányozási bázisának megteremtéséről, az intenzív irányú fejlesztéssel összefüggő fehérjeigény kielégítéséről. Kiemelte azt is, hogy Somogybán hosszabb ideje intenzív kutatómunka folyik a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben föllelhető melléktermékek hasznosítására. Megemlítette azt is, hogy Somogy megyében hosszabb idő óta intenzív kutatást folytatnak a takarmányozásra alkalmas melléktermekek értékesítése érdekében. Végezetül a kormány beterjesztett munkaprogramjával kapcsolatban egyetértését fejezte ki.
