Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

é \ Tanácskozik a országgyűlés CFolytatás a 2. oldalon) tudásra, a dolgozó emberek alkotó erejére. Ezután az állami munka ha­tékonyságának fokozásáról ét a szocialista demokrácia fej­lesztéséről szólt. Azt is meg­említette. hogy a következő esztendőkben a jelenleg ha­tályos jogi rendelkezések kor­szerűsítését, illetve ahol erre szükség van, újak megalkotá­sát, tervezik. Következetes külpolitika Expozéjában a kormány el­nöke hangoztatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya aktív, kezdeményező kül­politikát folytat. — Ez a kül­politika eredményes volt — mondotta —. ennek folytatá­sához kérjük az országgyűlés támogatását. Továbbra is arra fogunk tö­rekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kap­csolatait széles körűen fej­lesszük. Különösen fontosnak tartjuk testvéri viszonyunk ápolását és fejlesztését igaz barátunkkal, a szocialista vi­lágrendszer fó erejével, a vi­lágbéke megőrzésének legfőbb támaszával, a Szovjetunióval. Helsinki eredményeiről szól­va pedig azt hangsúlyozta: — Arra kell', hogy ösztönöz-, zön minket, hogy lankadatla­nul munkálkodjunk az eddig elért eredmények megszilárdí­tásán, az enyhülés folyamatá­nak elmélyítéséért és vissza­fordíthatatlanságáért. Tiszteltl országgyűlési Tisztelt képviselőtársaim! A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk hely­zetéről hű képet adjon és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tud­juk. hogy nagy és fontos fel­adatok állnak előttünk. Bizo­nyos, hogy a világgazdasági helyzet alakulása következté­ben az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfe­szítéseiket kívánnak, de ered­ményeinkre alapozva a szó- I ciaüsta közösség nagy család­jában, javuló nemzetközi po­litikai vizsonyok közepette, magunk mellett tudva népünk cselekvő erejét, optimisták le­hetünk. Abban a biztos tudat­ban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. — A kormány munkájához — mondotta végezetül —, igé­nyeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkü­lözhetetlen támogatását, bírá­latait és javaslatait. Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a kormány munkaprogramját. Köszönöm figyelmüket. Lázár György nagy tapssal fogadott expozíciója után megkezdődött a kormány munkaprogramjáról a vita. A délutáni ülésen elsőként Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkába (szabolcs-szatmári képviselő) szólalt föl­Még többet kell tennünk a tartalékok, lehetőségek feltárásáért és hasznosításáért Biszku Béla felszólalása Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprogram­jának, amelyet a Miniszterta­nács elnöke megvitatás és jó­váhagyás céljából most az or­szággyűlés elé terjesztett, kü­lönös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI. kong­resszusa és az idei választá­sok után ez társadalmunk so­ron levő tennivalóinak és a kormányzati feladatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthat­juk, hogy ez a program egé­szében és részleteiben egy­aránt megfelel a Hazafias Népfront választási felhívásá­ban megfogalmazott össznem- zeti céloknak. Terveink realizálásának leg­főbb záloga, hogy tovább erő­södik a munkásosztály vezető- szerepg, ,a szövetkezeti p.a: rasztsággál - való' szilárd egysé­ge, az értelmiséggel és a szo­cializmus minden hívével való szoros összefogása. Azzal a ha­talmas erővel, amit a szocia­lista nemzeti egység képvisel, a jövőben is minden felada­tunkat meg tudjuk oldani. Tisztelt képviselőtársaim! A kormány munkaprogram­jának alapvető vonása, hogy céltudatosan és helyesen fog­lalja össze és önti konkrét formába azokat a teendődet, amelyeket a kongresszusi ha-1 tározatok tartalmaznak. Az állami munka egész területen, mind a bel. és a külpolitika- j ban, mind a gazdasági és a' kulturális építőmunkában. I mind pedig az életszínvonal- politikában folytatjuk az eddi­gi, nagy eredményeinkkel iga­zolt irányvonalat. A kormány munkaprogram­ja valamennyi feladat meg­határozásánál az ország érde­keit és szükségleteit tartja szem előtt- Ezeket reálisan egybeveti a valóságos feltéte­lekkel és lehetőségekkel. Csak olyan feladatokat jelöl ki. amelyeknek a teljesítéséhez megvan az erőnk, megvannak a lehetőségeink. Azt már az előzetes, adatok, is megmutatják, hogy" sikere­sen -teljesítjük negyedik ötéves tervünket. Tudjuk, hogy a kül­ső gazdasági feltételeknek idő­közben bekövetkezett, várat- Lat változásai nem csekély mértékben megnehezítették tervszerű munkánkat. A nép­gazdaság fejlesztésére fordít­ható anyagi forgásaink tekin­télyes részét felemészti, illetve felemésztette a cserearány­romlás. Ezek a nehézségek lassították ugyan gazdasági növekedésünk tempóját, de nem okoztak törést sem gaz­dasági fejlődésünkben, sem az életszínvonal alakulásában. Ez mindenekelőtt munkásosztá­lyunk, népünk helytállásának köszönhető. A kormány munkaprogram­ja előre vetíti, hogy a követ­kező ciklusban, az ötödik öt­éves terv éveiben is szilárd J alapokon, tervszerűen folytat­hatjuk gazdasági építőmun­kánkat. Fontos azonban, hogy a követelményeket a gazdasá­gi munka minden felelős té­nyezője, minden munkahely kollektívája, minden brigád és minden egyes dolgozó tisztán lássa. Arra van szükség, hogy minden szinten eimélyülten elemezzék a gazdálkodás helyi feltételeit, a termelés és a ha­tékonyság fejlesztésének a le- . hetőségeit. Ez annál is inkább nélkü- lözhetetlen erőforrás, mert ha gzt akarjuk, hogy terveink va­lóra váljanak, még többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tartalékok, lehetőségek feltárásáért és hasznosításáért. Meggyőződésünk, hogy ezek a tartalékok és lehetőségek még a tervezettnél is nagyobb fej­lődést tesznek lehetővé szá­munkra! A kormány munkaprogram­ja helyesen vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek a tervgazdálkodás további javí­Munkatársunk jelenti a Parlamentből Nyíltan, kritikusan Rendkívüli várakozás előz­te meg tegnap az országgyűlé­sen Lázár György miniszter- elnök előterjesztését a kor­mány programjáról. A nép­gazdaság minden fontos terü­letét magába foglaló beszéd és a hozzászólások után a képviselők a parlament folyo­sóin a szünetben is folytatták a kormány programjának ér­tékelését. Mi a somogyi kép- visselők véleményét gyűjtöt­tük csokorba­Dr. Guba Sándor, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója: — Az előterjesztés legfőbb erénye véleményem szerint a bátor helyzetfeltárás, a té­nyek szigorú vizsgálata. Az utóbbi időben néhány terüle­ten felborult az egyensúly, ezt mindenki tudta vagy érezte. Az indokolatlan tőkés impor­tok is hozzájárultak ahhoz, hogy külkereskedelmi mérle­günk passzív lett, a költségve­tés kiadásai meghaladják a bevételeket. Én is tudok szá­mos rossz példáról, olyan me­zőgazdasági gépek tőkés im­portjáról, amelyeket szocialis­ta országokból is beszerezhet­tek volna. Simon Ernőné, a nagyatádi cérnagyár brigád vezető je:-— A kormány programját igen nagy felelősséggel állítot­ták össze. Mindenki számára érthetően fogalmazták meg az ország, gondjait, a tennivaló­kat is. Számomra különösen az jelentett sókat, amit a minisz­terelnök a munkaszervezés­ről, a munkafegyelemről mon­dott. Személyes tapasztala­taim és a választókerületem­ben szerzett ismereteim alap­ján tudom, mekkora veszteség éri a népgazdaságot a lógás, a nemtörődömség és a néha megnyilvánuló fejetlenség miatt. Klenovics Imre, a.z SZMT vezető titkára: — Lázár György beszéde so­kat nyújtott nekem mint kép­viselőnek és mint magánem­bernek is. A szakszervezet­nek az eddigieknél sokkal töb­bet kell foglalkoznia a szocia­lista munkaversennyel, a bri- gádmozgalommal, az üzem- és munkaszervezéssel. Nagy se­gítséget nyújthat a népgazda­sági célok megvalósításához. Meggyőződésem, hogy a fel­adatok végrehajtásának szi­gorúbb ellenőrzése eredmény­re vezet. A gazdasági alapok nem adnak okot az aggoda­lomra. az előrelépéshez azon­ban az eddigieknél fegyelme­zettebb, átgondoltabb és gyor­sabb végrehajtásra van szük­ség. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke: — Munkám során minden­nap látom, mekkora hátrányt jelentenek nekünk a tőkés infláció hatására megválto­zott cserearányok- Megmon­dom őszintén, én sokkal sú­lyosabb következményekre számítottam. De Lázár György elmondta: népgazdaságunkat a világpiacon ugyan jelentős veszteség érte, ám ez nem in­gatta meg gazdasági szilárd­ságunkat. Az egyensúly hely­reállítása azonban halasztha­tatlan feladat lett, ennek ér­dekében minden munkahelyen cselekedni kell. A kormány- program mindenki számára tartalmaz tennivalókat. Szigeti István kaposvári nyugdíjas: — Amit Lázár elvtárstól hallottunk, rendkívül meg­nyugtató. A mértéktartó elem­zés egyértelművé teszi, hogy nincs okunk a esüggedésre, de a túlzott derűlátásra sem. Minden attól függ, ki milyen gyorsan, hatékonyan tesz. ta­núbizonyságot kötelességtuda­táról. segítőkészségéről. Tár­sadalmunknak lesz ereje a mindenki érdekeit szolgáló cé­lokat végrehajtatni. Fehér Zsuzsanna, a Marcali Mecharikai -Művek diszpécse­re. aki tegnap délután az or­szággyűlés egyik jegyzője volt: — Az ifjúságnál^ is meg­számlálhatatlanul sok felada­tot jelöl meg a kormány prog­ramja. Nagyon tetszik nekem — és gondolom, a többi fiatal­nak is — a nyíltság, mely az előterjesztett programot jel­lemzi. Klabuzai Miklós siófoki tsz- elnök: tásához, a termelés szerkeze­tének folyamatos korszerűsí­téséhez, a beruházások haté­konyságának annyira kívána­tos fokozásához, az ésszerű takarékosság általános érvé­nyesítéséhez szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően tervezi meg az állam irányító, gazdaságszer­vező feladatait. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányítást, egyidejűleg növeljük a válla­latok önállóságát és felelőssé­gét. A központi irányítás ha­tékonyságának növelése és a vállalati önállóság érvényesíté­se a gazdaság tervszerű fej­lesztésében előttünk álló fel­adatok megoldásának két — összetartozó és a gyakorlatban is együtt érvényesítendő — oldaia. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági fel­tételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogy miköz­ben az államháztartás része­sedése — erről már az előt­tem felszólaló képviselőtár­saim is beszétek — a társa­dalmi tiszta jövedelembe," csökkent és gondokkal is küzdve, nagy erőfeszítések árán teljesítheti feladatait, eközben egyes vállalatok ré­szesedése indokolatlan mér­tékben nőtt. Ezt a termelés­sel nem arányos bérnövelés­re is felhasználták. Mindez összességében rontja a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetét. Az irányítási "rendszer továb­bi finomításával, a szabályo­zók helyesbítésével gondos­kodnunk kell róla, hogy a vállalatok valóban lehetőségeik arányában vegyék ki részüket a fejlesztési beruházásokból, a feladatok teljesítéséből. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kérdés is, hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztás­ban még tapasztalható arány­talanságokat. Már évek óta visszatérően hangoztatjuk, hogy nem engedhetjük meg a nem munkából származó, il­letőleg a végzett munkával nem arányos jövedelmek szer­zését. Ügy vélem, jogos köve­telmény, hogy az eddigi in­tézkedéseket újak is köves­sék, s eltömjük az ilyen jö­vedelmeknek a forrásait. Tisztelt országgyűlés! A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami munka fejlesztése, a szocialista demok­rácia elmélyítése. Az áilami irányító munka minden sík­ján és minden láncszemében növelnünk kell a hatékonysá­got, hogy biztosíthassuk cél­jaink, terveink, politikánk, társadalmi érdekeink érvénye­sülését. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az államigaz­gatási feladatoknak, ha egy­idejűleg erősítik népképvise­leti, önkormányzati funkció­jukat is. A kormány elnöke a szoci­alista építőmunka külső fel­tételeivel, hazánk küikapcso- tataival, a nemzetközi hely­zettel is foglalkozott. Helyzet- értékelése ebben a tekintetűén is reális és meggyőző. Külpo­litikánk célja: békés épitő­munkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételeinek állandó javítása azáltal, hogy erősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval, á szocialista országokkal. Ma, a helsinki csúcstalál­kozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehető­séget nyújt arra. hogy a ter­vezett ütemben, biztonságosabb körülmények között folytat­hassuk építőmunkánkat. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gya­korlatban is mindinkább tárt fognak hódítani? Mindenek­előtt az, hogy az ott elfoga­dott elvek megfelelnek az európai népek legelemibb ér­dekeinek, békéjének és biz­tonságának. E realitással mindenkinek számolnia kell. Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprogram­ja, amelyhez most a parla­ment jóváhagyását kéri, fe­lelősen és reálisan irányozza elő a társadalom és a kor­mányzat teendőit. A kormány munkaprogram­ját a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisz­telt országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlom. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is felszólalt a tanácskozáson. — 1973-ban indult akció an­nak érdekében, hogy a három- és többgyermekes lakásigény­lőket a tanácsok lehetőleg két éven belül lakáshoz juttassák. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek, tehát a tanácsok több­ségénél eure megvan a lehe-. tőség és következetesen élnek is ezzel. A párt- és a kormány határozatának megfelelően a munkáslakás-építési akció ugyancsak 1973 elején kezdő­dőit. Az akció keretében az utóbbi két évben 6090 lakást adtak át. Az idei év elején további 3500 lakás építése volt folyamatban. —- A lakásépítés gyors üte­mének fenntartása megköve­teli a célszerű takarékosságot — mondotta többek közt. — Megköveteli a jobban szerve­zett kivitelezést és a megvaló­sításban közreműködő vala­mennyi szerv szoros, tervszerű összefogását, következetes, ha­tékony együttműködését. E követelmények teljesítése dön­tő feltétele annak, hogy a rendelkezésre álló pénzből minél több és minél jobb la­kás épüljön fel. Marjanek József (Fejér me­gye, 12 vk.), Géczi János Nógrádm. 6. vk.), Péterfi Fe­renc (Vas megye, 4. vk.) és Mérten Lajos (Komárom me­gye, 9. vk.) képviselők szólal­tak fel ezután­Ezzel az országgyűlés csü­törtöki munkanapja — ame­lyen felváltva töltötte be az elnöki tisztet Apró Antal, Pé­ter János és Raffai Sarolta — véget ért. A képviselők pén­teken délelőtt 10 órakor a .kor­mány munkaprogramjának megvitatásával folytatják ta­nácskozásukat. Mongol sportvezetők látogatása Kaposváron A hazánkban tartózkodó mongol sportvezetői küldöttség tagjai tegnap Kaposvárra lá­togattak. Ütjukra elkísérte őket dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese. S. Mag­vannak, a Mongol Népi Forra­— Nincs körítés, nem cso­magolnak semmit sem se- lyempapírbá, érthet a szóból, aki akar. Néhány területen szigor várható, s ezt minden­ki reméli is. Annál inkább, mert ez a továbblépést szol­gálja. Szokola Károlyné dr., a me­gyei tanács továbbképzési in­tézetének vezetője: — Nyugodt, de kemény sza­vakat hallottunk- Lejárt a tü­relmi idő. szocialista gazdasá­gunk számos tartalékát ki­használatlanul hagytuk. Nem vagyunk eléggé következete­sek a hatékonyság és a gaz- dasságossági követelményei? érvényesítésében, s ezen na­gyon gyorsan változtatni kell. Ennek szellemében született meg a kormány programja. Sári János nágocsi bognár: — Számos részletkérdést tisztázni kell, hiszen a kisebb­nek látszok együttesen sok gondot okoznak. Én azt vá­rom, hogy ezután minden munkahely újra felülvizsgálja tennivalóit, céljait. Kosztolánczi Jánosné, a Ka­posvári Ruhagyár varrónője: — Lázár elvtárs úgy ítélte meg a helyzetet, ahogy a munkások. Éppen ezéz-t min­den remény megvan a gyü­mölcsöző összhangra. Horváth László nagybajomi tsz-elnök felszólalásában hatá­rozottan, kritikusan szólt a mezőgazdasági és a hozzá kapcsolódó gondokról. A töb­bi felszólaló hangvételére ugyancsak ez volt • jellemző; Lázár György előterjesztése is szókimondásra biztatta a kép­viselőket. Pintér Dezső' dalmi Párt Központi Bizottsá­ga tagjának, a Testnevelési és Sportszövetség elnökének ve­zetésével érkezett vendégeket Varga Péter, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács el­nöke fogadta. A megyei tanácson Böhm József köszöntött^ a delegá­ciót. A két nép baráti kap­csolatairól beszélt, külön is szólva távoli testvérvárosunk, Darhan és Kaposvár fejlődő és gyümölcsöző együttműködé­séről. Ezután megyénket mu­tatta be röviden. Vendégeink megismerkedhettek Somogy múltjával és az utóbbi évek fejlődésével. Szikora István, a megyei sporthivatal elnöke Somogy sportjáról adott tájékoztatót. Megemlítette többek között megyénk sajátos helyzetét, a viszonylag nagy területen mű­ködő, sok kis létszámú egye­sületet. Ez a többi megyétől eltérő sportmunkát , igényel. Beszélt az 1963-ban bekövet­kezett változásról, amióta a sport közvetlen tanácsi irá­nyítás alá tartozik. Megyénk­ben 26 sportág űzésére van lehetőség, ezekből tizenegyben egész éven át rendszeresen versenyeznek. A több mint 500 szakosz­tály csaknem tízezer sporto­lójának közvetett irányítása a tanácsok mellett működő sporthivatalok feladata. Ér­deklődéssel hallgatták vendé­geink a sportiskola-rendszer felépítéséről elhangzottakat, és nagy tetszést váltott ki a legújabb terv: egy sporttago­zatos óvoda létrehozására. S. Magvan köszönte meg a baráti fogadtatást, majd ha­zája sportjáról beszélt. — Nálunk, Mongóliában tizennyolc megye van, és mindegyik egy sportegyesület- tel_rendelkezik. Azokba gyűj­tik össze a terület legtehetsé­gesebb sportolóit. Nagyok a távolságok, így érthetően a bajnoki rendszer is más, mint önöknél — mondotta. Mongóliában harminc sport­ágat űznek, de ezek közül csak kilenc vagy tíz éri el a nemzetközi színvonalat. Délután Kocsis Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesé­nek kíséretében körsétát • tet­tek városunkban a vendégek. Először az uszodába látogat­tak. A névadó Csík Ferenc szobránál Vérmes Imre, a sportiskola igazgatója ismer­tette a kaposvári születésű olimpiai bajnok berlini győ­zelmének rövid történetét. Az uszodába lépve elismeréssel nyilatkoztak az impozáns lé­tesítményről. Érdeklődtek a víz összetételéről és cseréjé­ről. Figyelemmel nézték a kezdő úszók gyakorlati okta­tását. A Kalinyin városrészben az ott levő oktatási intézménye­ket nézték meg. Fölkeltette figyelmüket, hogy valamennyi udvar zsúfolt volt a sportoló gyerekektől. Innen a Rákóczi-pályára ve­zetett útjuk. Érkezésükkor az NB I-es labdarúgók tartottak edzést. Amikor megtudták, hogy a csapat két évvel ko­rábban még a harmadik vo­nalban szerepelt, elismerően bólintottak. Kiváltotta tetszé­süket a stadion is, amely szo­katlan gyorsasággal, alig több mint egy hónap alatt készült el. Mind az uszodában, mind a sporttelepen emléktárgyakkal ajándékozták meg a vendé­geket, akiknek napi program­ja a húskombinátban tett lá­togatással zárult. A sportküldöitség tagjai ma a Balaton-part sportlétesít­ményeivel és egyéb nevezetes­ségeivel ismerkednek. J. R­n I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom