Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

Tizenhármán a cérnázóból A Béke brigád Böhönyén hírnevet vívott ki magának a tsz cémázó-or- sózó üzeme, ahol 272-en talál­tak munkát. Többségük fiatal asszony és lány. A környékbe­li falvakból járnak ide dol­gozni, három műszakban. Az üzemben nyolc szocialista bri­gád működik, a mozgalomban 87-en vesznek részt. Közülük az egyik legrégebbi brigádot kerestük meg, a Béke szocia­lista brigádot. A községi párt- bizottság által hirdetett kong­resszusi munkaversenyben, üzemi vetélkedőkön szereztek . hírt,' megbecsülést maguknak, no és a munkájukkal. Azzal, hogy nap mint nap keményen helytállnak a gépek mellett, mindent megtesznek azért, hogy javuljon a minőség, nö­vekedjen a munka termelé­kenysége. A brigád 1971-bdn alakult. Másfél éve, amikor elkészült a cérnázórészleg, új tagok je­Rakics Ferencné. lentkeztek, újjászervezték a brigádot. Az akkori vezető, Rakics Ferencné az üzemrész csoportvezetője lett, a brigád­tagok azonban úgy döntöttek: legyen továbbra is a Béke szo­cialista brigád irányítója. C szívesen vállalta ezt a felada­tot. — Tizenhármán vagyunk* a brigádban — meséli —, vala­mennyien fiatalok. Hadd te­gyem hozzá: nemcsak a ko­ruk fiatal, de gondolkodásuk, a lendületük is. Ezért örültem, amikor csoportvezetővé nevez­tek ki, hogy nem kellett meg­válnom a brigádtól. A brigádnaplóban sorakoz­nak a vállalások. Egy részük a munkával kapcsolatos, a többi más területekre vonat­kozik. Néhány helyen megfi- gyéltesm már, hogy a munka- vállalások nagyon általánosak, sok esetben nem is mérhetők, így legtöbbször a vállalat ve­zetőségétől függ. hogy teljesí­tettnek veszi-e év végén, vagy nem. A Béke brigád vállalása: növelni a munka termelékeny­ségét, többet és jobbat gyár' tani a hímzöfonalnak készü­lő cérnából! Hogy ezt meny­nyire sikerül teljesíteniük, az év végén derül csak ki, de következtetni már most is le­het. Mit tesznek a siker érde­kében? A brigádvezető sza­vaival : — Arra törekszünk, hogy csökkentsük a selejtet. Van olyan anyag, amelyet koráb­ban mindenki eldobott, mond­ván: ez selejt, nem lehet sem­mit se kezdeni vele. Pedig en­nek a cérnának egy része még felhasználható. Nem szabad sajnálni a fáradságot. A bri­gád az ilyet összegyűjti, el­tünteti belőle a csomókat, és ami korábban értéktelen hul­ladék volt, így lesz értékes cérna. Természetesen arra is vigyázunk, hogy minél keve­sebb hulladék legyen. Ezek ta­karékossági kérdések is. A brigáddal nemcsak az üzemben lehet találkozni. Ha' lász Erzsébet elmondta, hogy szívesen vállalnak munkát kint a földeken, ha a gazdaság vezetősége azt mondja: szorít bennünket az idő, több kézre van szükség. — Segítettünk szüretelni. De nem ijedtünk meg akkor sem, amikor répát kellett kapál­nunk. Sok falusi lány dolgozik közöttünk, tudják, hogyan kell fogni a kapát. A nagyszakácsi gyermekott­honban is megismerték a Bé­Tisenhárom éves művéss Odessza legnagyobb mozija a Rogyina. Most nemcsak a film szerelmesei látogatják, hanem, a tájkép kedvelői is. Az előcsarnokban egy tizen­három éves művész rajzait ál­lították ki. Szasa Asztyik hetedik osztá­lyos alkotásait számtalan gyer­mekraj z-kiállításon bemutat­ták, többek között Olaszor­szágban, az Egyesült Államok­ban, Finnországban és Japán­ban. Szasa a fiatal pionírok házának stúdiójában tanul, ott fejleszti képességeit. A mosta­ni kiállításon több mint két­száz rajzát láthatják az odesz- szaiak. Ezek a szülővárosában látottak és a könyvben olva­sottak hatását tükrözik. Halász Erzsébet. ke brigád nevét. Egy műszakot azért dolgoztak a brigádta­gok, hogy a kicsiknek aján­dékcsomagot vehessenek. így került Böhönyéről Nagyszaká­csiba kerékpár, és ki tudná felsorolni, mennyi kisebb-na- gyobb ajándék. Az üzemi demokráciáról be­szélgettünk, arról, mennyire hallgatják meg a véleményü­ket, adnak-e a szavukra, és merik-e hallatni a szavukat a brigád tagjai? — Gyakran tartunk brigád­gyűléseket, az ott felvetődött problémákról azonnal értesül­nek az üzem vezetői is. Fél­évenként pedig munkás gyű­lést tartunk. Itt a vezetők szá­molnak be arról, hogyan ha­lad a munka az üzemben, az­után a lányok mondják el, mit kéne máshogy csinálni, melyik az a terület, ahol eset­leg bajok vannak. — A legutóbbi gyűlésen mit kifogásoltak, javasoltak a dol­gozók? — Elsősorban a gépekkel volt baj — meséli Halász Erzsébet —, a legtöbb hozzászóló erről beszélt. Elhangzottak javasla­tok is, melyeknek egy része megvalósult. Mindenki mer beszélni. Az asszonyok minde­nütt beszédesebbek mint a férfiak. A brigád jól összeková- csolódott. A munka, a mun­kahelyi problémák kötik őket össze, és még valami: a kö­zös kirándulások, üzemlátoga­tások, programok. A tanulás­ról sem feledkeztek meg. Va­lamennyien letették a szakmai vizsgát, és néhányan azt ter­vezik, hogy még tovább tanul­nak, mert a tanulásnak a mindennapi munkájuk során veszik hasznát Dán Tibor föl? Természetesen tudja, mit ezzel. Nem meri vállalni m fé­kei! mondania. És ha vala- lelősséget a munkatársaiért? miről nincsenek ismeretei, bi- Fél d munkatársaitól? Ne szól- zonyára azt közölné: tessék a jón a szátok, nem fáj az én vezetőhöz fordulni. Ezt ta- fejem. Eltúlozza saját fontos- pasztaltam mindenütt, ahol ságát, tévedhetetlennek kiált- nincs tiltó rendelet ja ki magát. Csip-csup dol­„ , . , ,, . , gokkal kénytelen foglalkozni. Gyanakvást ébresztenek ez- Szőrszálhasogató. Ha valami ui xeiim zel az ^tezkedessel. Miért ^ kiemelkedő történik az miért adnak ki egyre több he- £X?" T^án olyan dobokról üzemben, vállalatnál,, hivatal­— Á hivatal — üzem, szö­vetkezet vállalat... — veze­tőjének engedélye nélkül nem nyilatkozhatom. Sokszor hallott mondat. És a tehetetlenség érzése. Szeret­nék egy kicsit felrobbanni, de nyugodtan, mosolyogva távo­zom. Ha nem, hát nem. • De a kérdést föl kell tenni: lyen hasonló utasítást? Termé­szetesen amikor az ilyen in­tézkedés ellen szólok, nem ar­ról van szó, hogy ki akarom kerülni a vezetőt. A vállala­tot, hivatalt érintő fontos kér­désekről, amelyekről csak ő tud, nyilván csak ő nyilatkoz­hat. Helyzetéből, beosztásából következik, hogy átfogó, álta­lános érvényű dolgokról töb­bet tud, mint a beosztottja. tud, amelyek -úgymond — ké­nyesek? Árthatna a vezető­nek? Nem mondhatja él a be­osztott a munkahelyéről a véleményét? Akkor az üzemi, munkahelyi demokrácia nincs rendben. A vezető, aki meg­tiltja a beszédet »kifelé«, az »befelé« 'sem nagyon engedi meg. Ebben a kérdésben csak egyféle törvény létezik. Nincs kétféle demokratizmus. Ezért vezető. A tiltó rendelkezések értei- Gyanakvást ébresztenék a mében azonban a beosztott dolgozóban. Miért nem nyilat- saját munkaköréről, olyan kozhatom? Talán valami baj részkérdésekről sem nyilatkoz- van a cégnél? Rosszul áll a hat, amelyekről csak ő tud, szénánk? Nem beszélhetek a amelyekben ő dönt. Kétségbe- munkahelyemről? Hogyan be­vonják ezzel az intézkedéssel széljek gondjaimról a veze- a dolgozók, némítások, alkal- töknek? Ezzel az intézkedés­ban, azt sem »engedi kiszivá­rogni«. Nevetséges ez az »óva­tosság«. Aki ilyen intézkedést hoz, jogokat von kétségbe, törvényt sért. Aki az ilyen intézkedést betartja, nem meri gyakorol­ni a jogait, nem ismeri el a törvényt, mert betartja az el­lenkezőjét. önmaga szabadsá­gát korlátozza. A Magyar Népköztársaság Alkotmányából: 64. §: A Magyar Népköztár­saság a szocializmus, a népek érdekeinek megfelelően bizto­sítja a szólásszabadságot... 77. § (3): Az állam minden szervének és minden állam­polgárának kötelessége, hogy mazottak képességeit. Ha va- sei letagadják a gondokat is. az alkotmányt, az alkotmá- lőban nem képes arra, hogy Van itt demokrácia? A száj- nyos jogszabályokat megtart- válaszoljon, akkor bizonyára bekötősdi bizonytalanságot sa, és feladatkörében eljárva munkakörének ellátására is kelt. megtartassa, alkalmatlan. Miért vették hát A vezető önmagát járatja le ‘ • L. P. Somogyi sikerek A közösség felé tekintenek A közi Képzőművészek Nemzet- Szövetsége, az UNESCO A kategóriájú szervezetének tokiói kongresszusa elhatároz­ta, hogy a tagállamok nem­zeti bizottságai azonos idő­pontban rendezzék meg képzőművészeti melynek célja a kortárs kép­zőművészet és a társadalom eleven kapcsolatának elérése. Az eseménysorozat fölveti: Somogybán milyen a képző­művészeti élet? A beszélgetés­re Szabados Jánost, a Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli területi szerve­zete Somogy megyei csoport­jának a titkárát kértük föl. A téma: hogyan, tekintenék kép­zőművészeink a közösség felé? — Pécsi kiállításunkon 1973-ban a közösségi szemlé­let és az együvé tartozás igé­nye is megmutatkozott, de az olyan rendezvényeken, mint az eszéki volt, a következetes­ség már nem érvényesült. Nem alakult ki megfelelő módszer arra, hogy minden jó kezdeményezés eljuthasson gyakorlatig. A megoldásban segíthet egy olyan kiállítási program, mely mondjuk öt évre feladatot adna a helyi képzőművészeknek. — Ki állítaná ezt össze? 1 -ah + t I — Talán én. De a kiállítási világhetet, programnak művelődéspoliti­kai küldetése van, ezért eb ben összehangoltabb munkára van szükség. — Somogybán hányán szá­mítanak hivatalosan a képző­művészek táborába? — Tizenhatan. — Szövetségi tagok? — Négyen vagyunk. — A pécsi kiállítás után ta­pasztalható előrelépés, noha a csoport még nem kovácsoló- dott össze. — Jó irányba haladunk, a munkák jobbak lettek. Éven­te nem lehet közös kiállítást rendezni. Azt hiszem, a kép­zőművészet érett korára So­mogybán is ez a jellemző, hogy elmélyültebb munkák születnek. Már nem kell bi­zonyítanunk, hogy kik va­gyunk. S ez jó. — Mivel lehetne érzékel­tetni a somogyi képzőművé­szek sikereit? — 1974-ben rendeztük meg az I. dunántúli tárlatot, me­lyen hatvankilencen szere­íj Kerekes Imre | llillliiilllW Ü Sgíf vékáéit 7 történeteW Nem nős paliknak tartjuk Mondom, idegesek vagyunk. fenn. Ö most 21 éves. Gáz! Az A srácok lerakják a gitárt, ül- asszony 19. Mondom, épp any- nek a pádon, a vaskorláton. nyi, mint a néném. Szép a gyerek, csak nyomoréknak született: a fogai hiányoznak. Az Irén egyszer megmutatta, hogy mekkora kezei vannak. Fölényeskedik velem, ott van az arcán. Legalább is én így látom: na, most mit szólsz hozzá, mit tudok én. Az egész környék apraja­Hallgatnak, fújják a füstöt. A Mandel szivarozik, a babák a táskájukba néznek, ott ko­torásznak. Tűnés, mondom, nincs itt senkinek jövője, de .aztán a Kun Vili szövegelni kezd, mit é magyaráztak neki ma a su- a libán a morálról. A Gábriel, a ^ mar Mazura és a Harmat röhög­nek, de a többiek is pofákat vágnak. Nem csodálom, mert nagyja az utcán hemzseg. Hét ha ez elkezd szövegelni, azt óra felé az apróbb srácokat behívják kajálni, aztán otthon is maradnak. A tv megszelí­díti őket. A levegő langyos, bennünk valami forr. Pezseg az egész környék, bizsereg a levegő. A srácok kirajzanak, ilyen létszám tavaly óta még úgy csinálja, hogy na most el­mondom a művelt világ szá­mára. Szóval úgy tudja mon­dani, szó szerint, mint a ta­nár. Minden szöveg a fejébe ragad, de csak három napig. Utána mintha szellőztettek volna. Még a keze is úgy jár, Vili szó szerint nyomja a ta­nár szövegét. Jó fej, bár én tudnám így összerakni! Végül is leléptetik: ebből elég. Forr a levegő. Bírom az ilyen estét, de nem itt a pá­don. Mára bezárom a hivatalt. Utolsónak Gábriel lép le. A park másik részén áll egy ház, a harmadik emeleti ab­lakból radarjelet kapott. Há­romszor fel-le villan a fény: a lány üzen, hogy most indul. A többiek is elhúznak korán. Szürke az este, még egy pofa sör se esik le. Apámék el­mentek hazulról. A tv ma nem játszik krimit, ilyenkor a moziban ülnek. Tegnap az asztalnál az öreg hangosan fölolvasta a mozistatiszti'kát: alatt mennyivel esett a mozinézők száma. Az öreg- régebben is volt olyan dilije, miszerint ő hi- vatot arra, hogy megjavítsa a rossz statisztikákat. Ahogy az ajtón belépek, még szét se néztem, a néném lekever egyet. Elrontottam a táskarádióját. A magam ré­széről szeretek harc nélkül győzni, úgy csinálok, mintha nem venném észre a történte­ket. Odaülök a tv-hez. A képer­nyőt nézve egy ideig gyötör­nek a gondolatok. Agresszió esetén minden világszervezet tök süket... Később mégis szóba állt velem, és elmond­nem js volt a klubban. Ülnek mint a tanárnak a katedrán: a vaskorláton, zümmögnek, nem nektek dumálok én, el- a gitárral. A lányon, akivel a mondom az egész emberiség- Mezei jár, most van először nek. miniszoknya. Még nem szokta Ezzel magára húzta a vizet. me& ahányszor leül, mindig Közbepofáznak meg röhögnek, ^ boglyám szülői értekez­folall. Rángatja a szoknyát, a Megjátsszak magukat. leien volt, ott összehaverko­com jai osszeszon ja. Nem divat a komoly dolgot dott a matektanárnővel, leg­komolyan venni. Ez van. A alább negyedórát tárgyaltak, fene tudja miért, amit a leg- A néném szerint bizonyára a komolyabban vesznek, azon nemzetközi helyzetet vitatták röhögnek a legjobban. A Kun meg, rólam szó se esett. Ez a szöveg kiborított. Szí­ves figyelembe ajánlom, a baj nem jár egyedül. December­ben még nem olyan cikisek ezek a szülői értekezletek, de így, május közelében eltöröl­ném ezt a szoikást. Egyes be­folyásolható szülők hajlamosak ilyenkor komolyan venni a szöveget, amit a tanerők nyomnak. Az élet nem népünnepély. Balhéra balhé. Ez megy min­denütt. Üzennek értem: men­jek azonnal a Ramazuriba, a Lakinger fejlövést kapott. Sze­dem a lábam; mint titkárnak vállalnom kell a felelősséget. A srác elázott. Ha nem is a dicsőség, de valami a fejébe szállt, s a karja lóg a székről. Díjazom az ilyen nőket, mint ez a Nelli; a srácnak a harmadik gint is kivitte! Nelli azt mondja csak kettőt ivott, de én jobban hiszek a sze­memnek. Nekem ez a Nelli olyan gyanús, mint egy luft­ballon jövője. A Lakingemek lelóg a karja, a szöveg, amit nyom fényes tanúbizonysága született tehetségének. Tejet hozok a közértből, s a mellék- helyiségben itatom vele; rá­ültetem a deszkára, ettől fran kón kizójanodik. Próbasétát teszünk. Fogom a hónalját, mint a másnapos operáltalak. Elengedem, de úgy kóvályog az oszlop körül, mint kémballon a laktanya fö­lött. Ha pályaválasztási taná­csot kérnek tőlem, most az mondom: ménjén a Lakinger éjszakai ápolónak a kijózaní­tóba. (Folytatjuk.) peltek, s a részvevők egyhar- mada somogyi volt. Ez már ér­zékelteti az itteni színvonalat is. A balatoni nyári tárlaton részt vett Csiszár Elek, Sze­keres Emil és én. A IV. deb­receni nyári tárlaton nívódí­jat kapott Szekeres Emil, sze­repelt Leitner Sándor, Weeber Klára és én. Az idén, a képcsarnok pá­lyázaton Szabados Jáno6 III. díjat kapott. A Budapesten rendezett or­szágos felszabadulási kiállítá­sán részt vett Csiszár Elek, Leitner Sándor, Szabados Já­nos és Szekeres Emil. A folk­lórral kapcsolatos kecskeméti kiállításon: Honty Márta, Leitner Sándor és Szabados János. A szolnoki festészeti triennálén I. díjat kapott Sza­bados János, harmadikat Sze­keres Emil, részt vett a tár­laton Csiszár Elek, Leitner Sándor. Egyéni kiállítása volt a Somogyi Képtárban Bors Istvánnak és Weeber Klárá­nak; Nagyatádon Bors István­nak, Honty Mártának, Ungvá- ry Károlynak, Czinkotai Fri­gyesnek. Az összkép nem tel­jes, —. Ä közösségi művészet fejlődését hogyan szolgálja a fenyőd-bélatelepi alkotóház? — Az lenne kívánatos, hogy úgy figyeljenek rá, mint a nagyatádi szobrász alkotótá­borra. De ezt a támogatást nem igényelte a megye a Képzőművészek Szövetségé­től, a Képzőművészeti Alap­tól, Elkészítettem egyébként a fonvód -bélatelepi alkotóház működési szabályzatát, szem­léletben olyan, mint a nagy­atádié. De hiányzik mellőle az a támogatás, melyet a szob­rásztelep kapott. Fonyód-Béla- telepen alapvető változás ak­kor lesz, ha a költségvetés is biztosítja, hogy valójában mű­vésztelepként működjön. Ko­rábban hiba volt, hogy üdülő- jelleggel ruházták fel. A munkához nincsenek meg a feltételek. Néhány szobát át­alakítunk műteremmé, hogy a művészek dolgozhassanak is. Van rá igény. H. B. VÁLLALATOK! KÖZÜLETEK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Bármely típusú mérlegek (billenőtől—hídmérlegig) javítását illetve beszerelését, hitelesítésre való előkészítését rövid határidőre vállaljuk Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat mérleg javító részlege 7400 Kaposvár, Bérzsenyi u. 25. (33523) 0202010201000102000002020200009002

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom