Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Blokksablon és családi báz — Ha annyira ráér az új­ságíró, hát jöjjön közénk, akad itt neki is munka —sis- tergi a szája sarkában lógó csikk mögül Bellái István. Keresztülvágtat az apró mű­helyirodán, a leghátsó sarokba, társai háta mögé, és onnan füstölög tovább. A többiek ne­vetnek; egyikük mentegetőd- zik, másikuk meg dörzsöli a kezét, hogy a Pista bácsi már megint jól megmondta. Matécz Jani bácsit mutat­ják be először társai: — A szíve gyenge már, nem bírja a nehéz fizikai munkát, ő neveli az ipari tanulókat. Tíz évvel ezelőtt ő alapította a Rózsa Ferenc brigádot, mely azóta elnyerte a szocialista cí­met. Barcson nincs is több ilyen régi, vasastársa6ág, mint ez az Építőgépgyártó Vállalat Nagyberendezések Gyárában. 1973-ban ők készítették el a három vietnami poligonüzem több mint száz vassablonját, tavaly a borsodi, az idén pe­dig a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat blokksab­lonjait. — Sok házat láttunk már, amelyeknek falait, fürdőszo­báit a mi sablonjaink segítsé­gével készítették — mondja Kovács János brigádvezető. — Baranyában, Hajdú megyé­ben szintén állnak ilyen há­zak, s ezután majd Zalában, Bács megyében is épülnek. Barcson most emelik az első paneles épületet. — És hogyan tetszik? — Szép, szép, de nem lak­nék benne. Inkább valameny- nyien telket vettünk, és mind a heten úgy építjük rá a csa­ládi házunkat, hogy egyik hé­ten itt segítünk mindannyian, a másik héten meg ott. — Nem könnyű összehozni, mégsem tudom elképzelni, hogy ne kertes házban éljek — enyhült meg Bellái István. — Én még hatvanban kezd­tem építkezni, de azóta a malterosláda nem került ki az udvaromból. Hogy mikor le­szünk készen? — széttárja a kezét: — Majd egyszer. A két legcsöndesebb: Végh János és István testvérek, akik A „jatt”, avagy mit kelt eltűrnie egy pincérnek ? Á »-jatt« a pincérek szó- [ Meg a pincér idegállapotá- használatában borravalót je- J tói. Mondják, a jó pincérnek lent. Azt, amiről oly sokat vi- j jó színésznek is kell lennie, tatközunk. A szó jelentésének j Ha felbosszantja az egyik ven­A brigád az új munkadarab rajzaival ismerkedik. Háttér­ben az általuk gyártott blokksablon. nemcsak a hegesztőpákát; ha­nem a pecabotot is egymás mellett tartják.' De nemcsak ők szenvedélyes horgászok. Felharsan a hahota, mert egy szégyenlős szemlesütés erejéig sikerült kimozdítani kimért komolyságából Maróti Béla művezetőt. Ugyanis hon­nan, honnan nem, előkerül egy gondosan lezárt befőttes üveg, valami fehér szemcsés tartalommal, s az üveg olda­lán a íölirat-.halnövesztő só. — Hogy ne mindig olyan pi­ciket fogjon — adja magyará­zatát Angyal István, akinek ugyan kár volt megmukkan­nia, mert azonnal őt ugratják a nyulaivaL Luczek László -vétkei« sem maradnak titok­ban: — ő a focicsapatunk kapu­sa. Tegnap aztán elsők lettek a területi bajnokságon. Alapo­san meg is ünnepelték, azért most ez a nagy lapítás. Á reg­gelijét is nekünk kellett meg­ennünk, mert ha érintetlenül hazaviszi, megharagszik az asszony. Akkor fordul komolyra új­ból a szavuk, amikor a gye­rekeket hozzák szóba: Ková­csék négyéves kisfiát, meg a tehetségesen zenélő Bellai-lá- nyokat. A munkájukról kiderül, hogy számukra könnyebb a nyomába indultunk. Megke­restünk pincéreket, vendéglá­tóipari szakembereket, s hógy név nélkül szerepelnek, kérem nézzék el nekik. Nem akar­nak kellemetlenséget maguk­nak ... Mennyit keres egy pincér? Az üzletvezető készségesen rakja elém a kimutatásokat. Másodosztályú éttermükben egy-egy felszolgáló havi kere­sete 2300—2500 forint. Máshol 1600—1800 forint körül van a kereset — papíron. Ehhez jön még a borravaló. — És mennyi a borravaló havonta? — Nem tudom megmondani pontosan, de gondolom több mint ezerkétszáz forint. A helyettese, aki maga is felszolgáló volt korábban: — Az ezerhatszáz biztosan megvan. Mindenütt más a borravaló összege. Jobban ke­resnek azok, akik egyedül dolgoznak, rosszabbul, akik brigádban. Legendák járják, miszerint a pincérek megkeresik a ma­guk tízezer forintját... Le­gendák? No6, van benne igaz­ság, van ahol így van, de __ — Ahhoz pofa kell, hogy valaki átvágja a vendéget, hogy a részeg embernek töb­bet számoljon, hogy ott csal­jon, ahol csak tud. — Van ilyen? — Van. A hatvanas években ez a szakma háttérbe szorult. Mindenkit fölvettek, aki csak jelentkezett. Ma az az egyik feladatunk, hogy lehetőleg ki­szűrjük ezeket az embereket. Elvárják a pincérek a bor­ravalót? Igen. Senki sem azért választja ezt a pályát, hogy ezernyolcszáz forintért éjjel­dég, a másikkal már higgad­tan kell beszélnie, ha össze­veszik a konyhai személyzet­tel, ezt az asztaloknál már nem vehetik észre... A pincér dolgozik és küzd a borravalóért. Nem a tisz­tességtelen haszon miatt, ha­nem, hogy saját kiadásait fe­dezze. A vendég elvárja, hogy naponta tiszta, fehér ing, cso­kornyakkendő legyen rajta, hogy a zakóján ne legyezi folt, hogy a cipője ne legyen agyonviselt. A munkaruha nem elég. Kétévenként kap­nak ugyan egy-egy zakót, de egyetlen nap alatt összeko­szolódik, kell egy másik is. A fiatal felszolgáló, akinek már van némi tapasztalata a szakmában, kiszámította: ah­hoz, hogy kifizesse az OTP- kölcsöneit, eltartsa a család­ját, szüksége van a borrava­lóra: — Bárki megnézheti a la­kásomat, nem élek fényűzően, nem dohányzóm, nem iszom. De az alapfizetésem nem len­ne elég ... Ä felszolgálók küzdenek a borravalóért, igényt tartanak rá, s ezért néha furcsa dolgo­kat kell lenyelniük. El kell vi­selniük a magányos aggle­gény zjsörtölődéseit. Meg kell hallgatniuk a vénkisasszony legújabb pletykáját és a ré­szeg emberek duhajkodását. Egy ponton azonban min­denkinek fplmegy a vérnyo­mása, s nem viseli el, hogy tányérokkal dobálózzon a ked­ves vendég, vagy fizetés nél­kül távozzon. Egy idősebb pincértől kér­deztem : — El lehet törölni a borra­valót? — Nem. Hiába írnám ki az ajtóra, hogy itt borravalót nem fogadunk el, hiába ma­gyaráznánk a vendégeknek, az asztalon mindig ott marad­na egy-két forint. Van egy ismert mondás a Csárdáskirálynő című operett­ben: »amióta a föníciaiak feltalálták a pénzt... — nos, azóta a borravaló is létezik. A borravaló volt és van. És, hogy meddig lesz? Amíg fizetéskiegészítőnek kell te­kinteni. Nagy Jenő sablongyártás, mint a koráb- * nappal, ünnepnap Növényvédelmi tájékoztató Károsít a repcedarázs álberaydia Az utóbbi években megyénk­ben is évről évre nagyobb te­rületen termesztenek repcét. A jelenlegi 2—3 leveles fej­lettségű növényeken a repce­darázs álhernyója okozhat sú­lyos károkat a növények tar­rágásával. IA kártétel megelő­zése miatt figyelni kell a fia­tal repcevetéseket, mert Barcs és Lábad, körzetében már a fiatal hernyók kártételét is ta­pasztalták. A kártevő elleni akkor tudunk védekezni jö­vőre, ha már az idén sem en­gedünk gyommagot teremni. bi feladat: cementtárolók, si­lók, cső tartó acélszerkezetek, szállítószalagok készítése. — Ezt jobb csinálni, mert fizikailag könnyebb, a koráb­biak viszont jobban fizettek. Megszűnt a túlóráztatás is. Még nem döntöttük el, hogy a több szabad időnek örül­jünk-e, vagy bánjuk a kere­setünket. A gyár vezetői elmondták a hét emberről, hogy az ő kö­zösségük állandó, míg máshol többször is cserélődnek a munkások. Hat lakatos tagja a brigádnak, s aki összefog­ja őket: Kovács János hegesz­tő és hengerész. Ahogy a be­mutatkozásnál tapasztaltam: nehéz emberek. Tőlük függ a barcsi vasüzem évi eredmé­nyének harmincöt százaléka. Gombos Jolán nap is dolgozzon. es vásár- Köztudott, Csak a díjbeszedő emlékeztet Meddig tartható a tarthatatlan? Hovatovább már Kaposvár l a felújításra „ vagy kitelepftlés­szégyenfoltja az a sáro6-poros, szeméthegyekkel tarkított te­rület, ahol az állatvásárokat tartják. Szándékosan kerülöm az állatvásártér megjelölést, hiszen az említett kietlen »senki földje« semmivel sem szolgál rá az elnevezésre. Pe­hogy a táppénzt és a nyugdí- I ú i g hát félezernél is több ál­ját az alapfizetés után hatá- l®tot hoznak el ide minden rozzák meg. A borravaló hi- , hónapban, amelyek közül 2 vataiosan nincs bekalkulálva | 3(*0 gazdát cserei. Az állatseregen kívül csak a helypénzszedő emlékeztet a fizetésbe, de mégis. Ha egy pincérnek gyerektartást kell fizetni, annak az összegét nem az alapfizetés, hanem az »elképzelt« jövedelem alapján állapítják meg. Nincs olyan felszolgáló, aki ne várná el a >'jatt«-ot, aki ne hajtana érte. Csakhogy a borravaló nem egyoldalú dolog. A vendég el­várja, hogy udvariasan szol­gálják ki, hogy szakértelem­mel terítsék meg az asztalt. — Természetes, hogy nem rá, hogy ez végfül is állatvá­sár. Azt persze még a díjnok sem tudná megmondani, hol igyanak az állatok. Még ke­vésbé. meddig tarthatók ezek a tarthatatlan állapotok. Mi a véleménye erről dr. Göcző Sándor városi főállat- onvosnak? — Nemegyszer hozzánk jönnek a fölháborodott állat­tartók, mondván: otthon, a fa­lujukban a gondozó csak fe­úgy szolgálják ki az embert az j kete-íehér öltözőn át mehet be egyik étteremben, mint a má­sikban. Ha nagy a forgalom, akkor nem lehet »vacakolni« egy-egy vendéggel... Ha ki­csi a forgalom, mindenütt jól kiszolgálhatják a vendéget, ez a hozzáállástól és a szakérte­lemtől függ. az állatokhoz, itt meg... Mások nem minden gúny nélkül mondják: állataink minden betegségtől mentesek, ha ugyan ma, itt nem kapták meg a ragály t... A vásártér gondja már év­tizedes. Több elgondolás volt re. A tervek mindannyiszor papíron maradtak. A legfris­sebb (»mindössze« kétéves) terv szerint a toponári város­rész peremén létesítenének vá­sárteret. A jelenlegi helyzetet tart­hatatlannak mondta Fűzi Ist­ván, a városi tanács termelés­ellátás-felügyeleti osztályve­zetője is. — Az AFIT nagyabb ará­nyú bővítést kíván végrehaj­tani, ami véglegesen megpe­csételi majd a már nekünk is sok fejfájást okozó tér sorsát. Ha a toponári — mintegy 2— 3 milliós beruházást igénylő — elképzelés megvalósulna, tartósan megoldaná a gondot. Sajnos itt még az sem tisztá­zott, hogy a szóban forgó föld tsz-tulajdon-e vagy álla­mi tartalék terület. Ez majd a tervkészítéskor derül ki. Jö­vőre szeretnénk megkezdeni az építést. Biztosat tehát az illetékes sem tud. Az illegális szemét- lerakóhelyek pedig szaporod­nak tovább, a sár cuppog, a por száll, az állatok keserve­sen. bőgnek, gazdáik pedig , bosszankodnak, és fizetnek rendületlenül. B. F. Ezért felhívjuk a figyelmet az. VMA-A—WWWS-AnA-A—-VWWWWM—VSAMWWWW-Wtf——VW———VWWWVV-WWWVWWW,MV-W,WUWWMWWV«W elhanyagolt területek gyom­talanítására. Védekezhetünk agrotechnikai úton, vagy vegy­szerezéssel is a Gramoxone 1 százalékos oldatával, hektá­ronként 520 liter víz felhasz­nálásával. Házikertben 100 négyzetméterre 1 deciliter Gramoxone-t számoljunk 10 védekezést feltétlenül el kell liter víz felhasználásával. Fel­vigezni, ha négyzetméteren­ként 2 lárvát, vagy rágott nö­vényt találnak. A védekezés akkor a leghatásosabb, ha még fiatalok, zöldes színűek a lárvák. Felhasználható elle­nük: Metation.50 EC, Folit- hion 50 EC, Sumithion 50 EC hektáronként ' 0,7—1 liter; Di triton 50 WP hektáronként 14—1,6 kiló; Satox 20 WSC hektáronként 1,6—2,8 kiló; Unitron 40 EC, Fiiból E hek­táronként 1,4—1,6 liter. A sze­reket 350—500 liter vízzei kell keverni. Ezenkívül alkalmaz­ható a Meti lparation 2 száza­lékos porozó, hektáronként 17,5—26 kilós dózisban. Ősszel, a csúcsmunkák ide­jén kevesebb figyelmet for­dítanak az üzemek a mező­gazdaságilag nem műveit te­rületek gyomtalanítására. Ilyenkor gyakoribbak az elha­nyagolt házikertek is, pedig a gyomok ellen hatásosabban Somogyi Néplap hívjuk azonban a figyelmet, hogy a Gramoxone csak szá­raz, napos időben fejt ki tö­kéletes perzselő hatást. Fokozni keli a szőlő-szürke­rothadás elleni védekezést is, ugyanis megyénk szőlőiben a kedvezőtlen, csapadékos nyári időjárás hatására a fertőzés nagymérvű. A kórokozó igen korán — virágzás kezdetén — és rendkívüli hevességgel lé­pett föl, s már akkor erős fertőzöttség alakult ki. A kór­okozó elleni védekezést nehe­zíti a szüret előtti egyhónapos időszakra előírt, a szerves gombaölő szerekre (Orthocid, Zineb, Miltox Special, Cupro- san Super D, Anracol, Ortho- phaltan, valamint a Karátha- ne) vonatkozó tilalom. Ugyan­akkor a szüret előtt 3—4 hét­tel be kell fejezni a kéntar­talmú szerek használatát is a bor kénhidrogénes szagának elkerülése végett. • Kivételt ké­pez a Fundazol 50 WP, amely I még 2 héttel a szüretet meg­előzően is használható, 0,08— 10,1 százalékos töménységben. Kerekes Imre I ! Iliiül lilll Ilii II üli!) Ili Ili HtIHHIIIIM II IIIIIIIIHIIIr 1 —------ ... ■ I I lilMllllllllllillilillllii 1 H Cgif rakáeit iiii *! ifi pen is lehet csinálni. Az em- hitelbe is kiszolgálja. Egy hú­ber azért megy, hátha talál ott szasig. A jelen levőkkel megvita­tom a kérdést; minden a leg­valamit, pedig nincs ott sem­mi, és mégis megy. Meglátja a semmit, aztán újra elindul, 1<J"‘ a, ,lu­háfcha most csak tévedett, de rendben, amit a legközelebb talál ott, ahova ér, az az igazi. Megint apám keresett de nett csak semmi! Hát ez az egész szokott helyen. Az öreg ilyet A Weisz mondja,' hogy az ;ní talált a erősen tanulmá­egy olyan kis filozófiai izé. Azt akartam bemagyarázni, hogy akárhogy is van, igv cél Ezen a 17. lapon csinálhattak Mostanában volna valiami mást is. Lehet- nyozza a világ hét csodájának ne ^u nézelődni, az a legjobb, séges, hogy ezt az egész törté- dokumentumait, amit ő saját nelmet az emberiség csinálta? maga írt, de senkinek nem 3. mutatja . Van köztünk ne- Szándékosan hagytam ki hány tehetség. eddig a sul.t meg minden Szóval ebben a témában már egyéb hozzá hasonlót, mert az néném a háttérben hallgat. ............................... ‘ Odaülök a tv elé, mintha s oha nem csinál, csak otthon lehet a balhé. Anyám még a közértbe is alig tudja letusz­kolni. Megiszom egy duplát szó­dával, fölhajtóm a gallérom, és el. Az apám otthon meg se szólal, anyám a tv előtt ül, a Nem látszik rajta. Az ered menyről nem is beszélek. A Kelemen, aki osztálytár- ................ .. . . -- , , , « am szintén nem tudia föl- akar 32 akadémia tagja is le- nekem nem téma. írnak erről . foan’i A masam részéről egv- hetr|e. de a suliban nincs sze- a felnőttek eleget. Meghagyom semmiről se tudnék. Később általán nem csodálkozom hosv rencséie- Soha nem azt kér- nekik a nevelést meg a visel- az öreg azt kérdezj, tudom-e, őt a művelt társadalom törté- dez*‘k tőle. kedést. Ezzel szórakoznak. Én h°Sy milyen nap van ma. Elő­netéből nem a harmincéves »Kelemen, beszéljen a Ga- ugyan el tudnám mondani, Tjmót háború, hanem a viláig hét ribaldiról!« — mondja a ta- rnit kellene itt tenni, mégsem napja. Tudom-e^ hogy milyen csodája érdekli. Abból is főleg nár. mondom el; nem veszem el a Semiramis levegőben lógó »Arról nem sokat tudok, de kenyerüket. kertje. Azt szeretné egyszer egyszer már a világ hét cso- kinyomozni. hogy mi az. A dájáról is toL lehetne tenni múítkor beküldte a Mandelt e8y kérdést.« egy OTP-fiókba, hogy ad-e az állam arra valutát, ha helyszí­ni szemlére vállalkozik a kert helyén. Az ötlet fogadtatásá­ról majd a Mandel személye­sen, ... A Kelemen ma is szö­►Kelemen. maga megbolon­dult; keresse föl gyorsan az iskolaorvost!« »Kérem, én csak azt mon­dom, amit tudok.« Mindig az jár a fejében. En nap van ma? Se szökőév, se világnap. Egyik este nem jelentem »Tirnót« — mondom, de a meg a parkban. Féltem, hogy néném a kacajtól fuldoklók a balhé lesz az ügyből. A hiva- háttérben, tal.t mégis komolyan kell ven- »Házassági évforduló,' te m. Csak úgy, kilenc után szi- ....... .. , . matolok oda... Nem valami kolok• • - Ma husz eve> hc«y jó az idő, fúj a szél, a have- elvettem az anyádat.« rok ilyenkor bent kuksolnak „Bocsánat« — mondom, — a Ramazuri presszóban. Mar . „. »-en, nem voltam ott.-** vegei nekem valamit a világ pedig állandóan az utcákat akinek van stexe. hogy oda ”en nem voltam otta Le§- bet csodájáról. Tuti, hogy be- szeretném járná. Csak úgy. Az járjon. A gebines tulaj a La- alább ilyenkor illik, hogy itt- ledilxzik, mert szerinte ő lesz a legszebb. Van. aki ezt mond- kingert úrnak szólítja, velem hon légy vacsorára, az, aki tudományosán megrna- ja erre. ez közönséges csa- pedig mint titkárral hivata­gy a rázza az egészet. Pont ő! vargás, pedig ezt nagyon szé- losan közli, hogy a’ tagókkt (Folytatjuk.) 0002010201000202000202020001009053

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom