Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-14 / 190. szám

As épen maradt kukoricában híznak A határ most talán még szo­morúbb képet mutat, mint közvetlenül a jégverés után. A növény ver­gődik, küszkö­dik életben maradásáért: az indából megmaradt néhány szál roston küldi a léthez szüksé­ges anyagot az át- meg átlyug- gatott leve­lekhez. Szára­zán zizeg a 'kukoricalevél, sebhelyes a Ilyen lett napraforgó vi­rága. Itt egy dinnye fekszik, csupaszon, pőrén, elenyészett az életet hozó szár a vizes föl­dön. Ott a szőlő kopasz vesz- szeje kapaszkodik a levegőbe levelét, fürtjét veszi tetten. A pusztakovácsi egyesült termelőszövetkezet egyike volt azoknak a somogyi gazdasá­goknak, melyeknek a határán átvonult a jég, pusztulást hagyva maga után. Nem min­den területet sújtott egyfor­mán, a legnagyobb kár Nikla környékét érte. Princz István tsz-elnök a látottakat immár pontos, a helyszínen fölmért adatokkal egészíti ki: — Búzából 386 hektárt átla­gosan 31 százalékos kár ért, 25 hektár paradicsomot teljesen elvert a jég. Dohányt nyersen és szárazán adunk el, itt 25 hektáron 73 százalékos kár az átlag, de Kölkeden például a »jégcsípte« sárga- és görögdinnye. teljes a kár. Kisebb-nagyobb pusztítást végzett a jég 83 hek­tár cukorrépában, 3 hektár szőlőn, 9 hektár uborkán, 6 hektár paprikán és 12 hektár őszi káposztán. Hogy itt tulaj­donképpen mekkora kár érte szövetkezetünket, azt majd ké­sőbb dönti el a végleges becs­lés. Ebben a közös gazdaságban az eddigi fölmért kár összesen mintegy 4 millió forint, s a termelőszövetkezet elnöke sze­rint a még föl nem vett kár 1,8 millió forint körül van. Az elnök ennél a becslésnél figye­lembe vette, hogy a jégverte kukorica még ad valamit, s a répából, a káposztából is vár­ható némi termés. — Az ezer hektár kukoricá­ból körülbelül 600 hektárnyi nem kapott jeget — mondja az elnök. — Ez a rész a mostani;. Növényvédelmi tájékoztató Isméi veszélyeztetett a maszkamoly A júliusban megyénk terü­letén jelentős egyedszámban fellépő muszkamoly harmadik lepkenemzedékének rajzása augusztus 4—5-én Kaposváron megkezdődött, s jelenleg rendkívül nagy tömegű, in­tenzív rajzás tapasztalható. A lárvák fejlődésekor, vala­mint a kialakult rajzás kez­detén a meleg, csapadékos időjárás a kártevő élettevé­kenységének kedvezett, ezért augusztusban ismételten vár­ható károsítása. A múlt hónapban a kárte­vő megyénkben több helyen kisebb-nagyobb károkat oko­zott a különböző kultúrákban (napraforgó, szója, lucerna, paprika, kapor, cukorrépa). A kártevő elleni védekezést egyrészt az nehezítette, hogy csak korlátozottan áll ren­delkezésre repülőgépről ki­permetezhető rovarirtó szer, másrészt az, hogy a megké­sett védekezések miatt a földi gépekről alkalmazott, legmo­dernebb inszekticidek (Di- mecron, Phosdrin) is viszony­lag gyengébb hatást adtak. A lepkék és a hernyók megjelenése, a fertőzött gó­cok felderítése érdekében üzemi figyelőszolgálatot kell tervezni, és a kritikus idő­szakban legalább 3 naponként határszemlét tartani. Ha a nagy levelű kultúrákban (napraforgó, káposzta, cu­korrépa stb.) egy növényen 2—4 hernyónál több, egyéb kultúrákban (lucerna, szója, paprika, kapor stb.) 1—2 her­nyónál több van, a védeke­zést azonnal el kell végezni. A védekezés végrehajtása során nagyon fontos teen­dőnk a virágzó, gyomos te­rületek gyommentesítése, mi­vel a virágzó növények nek­tártartalma a rajzó lepkék fontos táplálékforrása. Az eddigi tapasztalatok alapján a károsító elleni védekezés során jó eredményeket adott a Ditrifon porozó hektáron­ként 20—26 kilós adagban (20—26 dkg 100 négyzetméter­re), a Ditrifon permetező hek­táronként 1,5—2 kiló (15—20 dkg 100 négyzetméterre), a Ditrifon 1,5 kg plusz Unifosz Somogyi Néplap 0,75 liter kombinációja hek­táronként. Nagyüzemekben javasolt az Unifosz plusz Vo- fatox kombináció 0,75 liter plusz 2,5 kg hektáronkénti dó­zisban, és az Unifosz plusz Safidon 0,75 liter plusz 1,5 kiló kombinációja hektáron­ként 700—1000 liter vízben ki­juttatva. Tapasztalataink sze­rint a nedvesítőszerek hozzá­adása fokozza a hatást. Felhívjuk a termelők fi­gyelmét, hogy a MÉM növény- védelmi főosztályának tájé­koztatása szerint vadvédel­mi okokból a Thiodan és az Azodrin növényvédő szerek alkalmazása tilos! A védeke­zések megkezdése előtt gon­doskodni kell a vadfajok riasztásáról, és a kezelt táblák megbízható őriztetéséről. A i védekezéseket feltétlenül ki kell terjeszteni a károsító ál­tal fertőzött gyomnövények­re is (táblaszegély, gyümöl­csös, szőlő aljnövényzete). fejlettségből következtetve jó­val több termessel fizet hek­táronként, mint amennyit ter­veztünk. Nagyobb hozamával pótolhatja azt a veszteséget, amely a másik részen keletke­zett. Répánál körülbelül 40 százalékos kiesésünk lesz. ösz- szességében úgy értékeljük, hogy a mi szövetkezetünkben az elemi csapás következtében az a többlettermés és az ebből eredő többletjövedelem »úszik el«, mellyel július elején még joggal számolhattunk. Minden reményük az épen maradt kukoricában van — hallom az elnöktől. Gondoltak arra, hogy a kiszántott növé­nyek helyére uborkát vetnek, azonban nincs elég kézi erő a majdani betakarításhoz — így elálltak ettől. A takarmányok közül a pillangósoknál mód nyílik a harmadik kaszálásra, innen pótolják az első kaszá­lásnál elmaradt mennyiséget. A dinnyeföldön a hivatalo­san megállapított kár 59 szá­zalékos. 45 holdon termett a nagyobbrészt görög-, kisebb részben sárgadinnye. Agócs lllésék és a többi család ennél többre becsülik a veszteséget, ugyanis állítják, hogy innen nem lehet többet eladni, csak a termés 10—15 százalékát. A dinnyét »megcsípte« a jég, »vakotás« lett a héja, elszáradt, majd leszakadt a szára, s így pusztulásra ítéltetett a sok pénzt ígérő, ízletes dinnye. Azt mondják a csányi dinnyeter­mesztők, örülnének, ha a föl­dön levő termést kilónként át­lagosan két forintért elhadhat- nák. Mert a jégverte dinnye nem állja sokáig az időt, jó lenne gyorsan túladni rajta. A munka mindenütt megy tovább, a gazdaság újabb és újabb feladatok megoldásába kezd. Fontos most minden mozzanat, hiszen mindenütt van mit pótolni. Hernesz Ferenc Az ember és a bioszféra A Szovjetunióban megalakí­tották az Ember és a bioszféra elnevezésű nemzetközi prog­ram országos bizottságát. Ez a Szovjetunió valamennyi olyan intézményének munká­ját koordinálni fogja, amely kinyilvánította azt az óhaját, hogy részt vegyen a nemzet­közi biológiai együttműkö­désben. Közöttük több mint száz akadémiai intézet szere­pel, az egészségügyi és mező- gazdasági minisztérium, vala­mint számos társadalmi szer­vezet. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján elmondották: a program fő témája az embe­rek eljövendő életének vizs­gálata azok között a körül­mények között, amelyeket a civilizációnak a természetre és a környezetre tett, mind in­tenzívebb hatása idéz elő. Rokkantsági és hozzátartozói ellátások A NYUGDÍJ megállapításá­nak alapjául szolgáló átlag­kereset-számítás szabályai lé­nyegében nem változtak. Az öregségi nyugdíjakat a nyug­díj megállapítását megelőző 5 naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb 3 naptári év alatt elért kereset havi át­laga alapján kell megállapí­tani a szükséges feltételek esetén. Figyelembe kell venni a nyugdíjazás évében a nyug­díj megállapításáig elért ke­resetet is. Ha kedvezőbb, a nyugdíj megállapítását meg­előző negyedik naptári év el­ső napjától a nyugdíj megál­lapításáig elért kereseteket lehet alapul venni. Lehetőség van arra is, hogy az öreg­ségi nyugdíjra jogosító kor­határnál öt évvel alacso­nyabb életkor betöltését meg­előző kereset legyen a nyug­díj alapja, ha az igénylő az említett korig tíz év szolgá­lati időt szerzett. A rokkantsági nyugdíj alapját adó havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendel­kezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ezután is beszámít a fő- foglalkozásban elért minden bérjellegű juttatás a nyug­díjalapba. Igv: a túlóra, a prémium, az év végi részese­dés és a jutalom is. A nyug­díj megállapításánál figyelem­be vehető legmagasabb havi átlagkereset 10 000 forint ma­rad. A rokkantsági nyugdíj mértékszabályai egységesek a bérből és a fizetésből élő dolgozókéval, és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti ta­gokéval. Rokkantsági nyugdíj­ra az jogosult, aki egészség- romlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképességét 67 százalék­ban elvesztette, és állapotá­ban egy évig nem várható javulás. FÖLTÉTEL még az is, hogy a szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a meg­rokkanás előtti kereseténél. Eszerint a jövőben a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti ta­gok sem kaphatnak a kere­setükre, rendszeres munka­végzésükre való tekintet nél­kül, rokkantsági nyugdíjat. Üjabb kedvezményt kaptak a fiatal korban megrokkan­tak. A jövőben az, aki a 22. életévének betöltése előtt megrokkan, szolgálati idejé­nek tartamára való tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha iskolai tanul­mányainak a megszűnése után 6 hónapon belül mun­kába lépett. Azok számára, akik a mun­kába lépés előtt már rok­kantak, szintén találunk ked­vező szabályokat. Korábban ezeknek a személyeknek csak akkor állapíthattak meg rok­kantsági nyugdíjat, ha a munkáját abbahagyta. A jö­vőben rájuk is az általános szabályok vonatkoznak, tehát megkapják a rokkantsági nyugdíjat, ha dolgoznak, föl­téve, hogy a keresetük lénye­gesen kevesebb a rokkantsági nyugdíj igénylése előtti kere­setüknél. A rokkantsági nyugdíjak minimum összegeit is megha­tározták rokkantsági csopor­tok szerint. A rokkantsági nyugdíj kiszámítására táblá­zatok szolgálnak. Ezek — hasonlóan az öregségi nyug­díjhoz — a szolgálati idő alapján életkoronként mutat­ják, hogy egyes rokkantsági csoportokban a havi kereset hány százaléka a nyugdíj. Űj szabály, hogy a rokkant­sági nyugdíjas, ha legalább 36 hónapon át újból dolgozik, kérheti a nyugdíja újbóli megállapítását. Ezt a régi nyugdíjasok is kérhetik. Nyil­vánvaló, hogy a korábbi nyugdíjnál elismert szolgálati időt csak azzal az újabban szerzett szolgálati idővel le­het növelni, amely alatt a rokkantsági nyugdíjat korlá­tozottan folyósították. A hozzátartozói ellátások közül az özvegyi nyugdíjban alapvető változás, hogy az öz­vegyi nyugdíj tovább folyósít­ható akkor, ha az özvegyi nyugdíjas az öregségi korha­tár betöltése után házasságot köt. Az állandó ővegyi nyugdíj újrafolyósítását az is kérheti, akinek régi rendszerű állandó özvegyi nyugdíját 1963. IV. 30-a után kötött házassága miatt szüntették meg, ha a házasságkötés időpontjában a jogosító életkort már betöl­tötte és végkielégítést nem vett föL Az újrafolyósítás | 1975. július 1-től van érvény­ben. Az árvaellátás korábban legföljebb a tanuló gyermek 19. életévének betöltéséig járt A további tanuló árvák anya­gi helyzetén könnyít a tör­vénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi, főiskolai tanulmá­nyok idejére, legföljebb 25. életévének betöltéséig, kap­hatják az árvaellátást. MÉLTAnÍOSABBAK let­tek az idős rokkant szülők nyugdíjra jogosultságának a föltételei is. Korábban a nyug“ díjjogosultságot szerzett gyer­mek után csak akkor kapha­tott a szülő nyugdíjat, ha gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó rész­ben eltartotta, továbbá, ha a szülőnek tartásra köteles és képes hozzátartozója nem volt. A jövőben ezt az utób­bi feltételt csak akkor kell vizsgálni, ha a szülő az el­tartó gyermek halála után válik rokkanttá. S. Gy. Űj tehenészeti telep épül Pusztakovácsiban Nagy munkába fogott a pusztakovácsi termelőszövet­kezet, amikor új tehenészeti telep létrehozásába kezdett. Pásxtor Ferenc FIUK A LESHEGYEN A szakács reggelit adott ne­kik, a szolgálatvezető száraz ruhákat. Úgy festettek a kato­na szerelésben, mintha komé- diázáshoz öltöztették volna be őket. Már túl vannak a forró fürdőn, ijedtségen. Sajnos a két asszony töréseket szenvedett. Az ágy alól kihúzottnak kutya baja. Kati is idekerült, úgy Látszik, húzza valami a szívét ide, az őrsre. Az erdőt elintézte a vihar. De elintézte Péter őrnagy fe­jét is egy gerenda. Akkora kö­tés fehérük a homlokán, mintha kocsmai verekedés köziben szerezte volna. A sző­lőket csúnyán megtépázta a szél, a jég, a cudar vihar. Vl ! 4Z bői, viszonylag könnyebb bel­ső zúzódásokkal, csontrepedés­sel megúszták az éjszakai vi­hart. A faház teljesen tönkre­ment. Gáspár bácsi kimosako­dott. Ángyás kegyeibe fogadta Golubicsot. Csík három bűnét megbocsátotta Suhajdának, Balogh pedig egyre azon töri a fejét, hogyan helyezze biz­tonságba postás Katit. Az őrs állományi dicséretben része­sült, szép levelet írt az egész állománynak az erdészeti igaz­gatóság. Az őrnagy fejéről le­szedték a kötést, csúnya, vörös forradás húzódik a haja körül a szeme sarkáig... Egy da­rabig feltűnő ismertetőjele lesz. Franci bácsi jelentkezett. A kapuőrnek szólt, hogy külje ki hozzá Csík Andrást. Kivétele­X két asszonyt három nap sen nem hozta magával a szo- múlva kiengedték a kórház- kásos kupát sem. Gondolta, ha hivatják, akkor nem dukál a kupa. — Maga hivat, Franci bácsi? — kérdezte Csík és örömmel üdvözölte az öreget. — Én is azt kérdezem, fiam. A főhadnagy elvtárs mondta, hogy beszélni akar velem. Most volt egy kis időm, dol­gom is akadt a faluban, gon­doltam beszólok. — Nem hivattam én, Franci bácsi, hogy jönnék én ahhoz. Csak kértem a főhadnagy elv­társat, ha meglátja, szóljon. Igen komoly dologban szeret­nénk a segítségét kérni. — Te, meg a Zsuzsa lány, igaz? — Mondta a főhadnagy elv­társ? — Mondta fiam, én pedig szívemből megörültem neki, segítek is nektek, amiben csak tudok. — Várna egy percet, Franci bácsi, megkérdezem az őrnagy elvtársat, hogy délután kime- hetek-e. Szabad leszek, nincs más dolgom. Ha kiengednek, akkor felmegyünk a hegyre. — Kérdezd csak! Megvár­lak — veregette a vállát a fiú­nak az öreg. — Rendben van, Franci bá­csi, — jött elő Csík András őr­vezető. — Délután, úgy öt óra tájban ott lesznük. Szólok Zsu­zsának is. Vigyünk valamit? — Magatokat! Örülök én an­nak is! Délután már együtt ballagott a két fiatal a szőlőhegy felé. Meg-megálltak, letéptek egy virágot, megcirógatták vele egymás arcát, aztán lézengve, ráérősen bandukoltak. Idő volt még, hamar elindultak, hogy egy kicsit azért egymásnak is örülhessenek. — Felépítetted már magad­nak, hogyan élünk majd? — kérdezte minden átmenet nél­kül a lány és András karjába kapaszkodott. — Vannak elképzeléseim, — komolyodott el a fiú, de ebből csak az érződött, hogy nem kí­ván komolyabb eszmecserébe bonyolódni. — Arra gondolok, hogy te nagyon elfoglalt leszel a gyerekekkel. Nekem vi­szont ... Hirtelen abbahagyta.' — Arra célzol, hogy képes leszek-e folytatni a tanulmá­nyaimat? Erre hét főesküt tet­tem, és akkor is tartom a sza­vamat, ha vasvillák potyognak az égből. (Folytatjuk.) Az ilyen beruházás a számot­tevő állami támogatás mel­lett is jelentős anyagi ráfor­dítást igényel a gazdaság sa­ját pénzéből, emberi és tech­nikai erejéből. Több mint 200 tehenet he­lyezhetnek el itt. Elkészült már az 56 férőhelyes ellető­istálló, s épül a 106 férőhe­lyes borjúnevelő. A telep komplett létesítménysort föl­tételez, tehát nem csupán az állatok elhelyezésére szolgáló épületekre, hanem a takar­mány előkészítésére, tárolá­sára, valamint a szociális igé­nyek kielégítésére szolgáló épületekre is szükség van. Most épül — ezt ábrázolja képünk — az úgynevezett fal­közi siló is, melyben az ér­tékes, lédús takarmányt tá­rolhatják majd. A szövetke­zet vezetőinek számítása sze­rint a telepet még az idén decemberben igénybe vehetik. Egy négyzetméteres Két olasz tervező olyan új városi gépkocsi tervét állította össze, amely pontosan egy négyzetméter alapterületet fog­lal el. A gépkocsi legnagyobb sebessége óránként 40 kilomé­ter, három kerekén halad és egy személyt képes szállítani. A motorja egyhengeres, hen­gerűrtartalma pedig 49 cm3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom