Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér somomNépim XXXI. évfolyam 180. szám 1975. augusztus 2., szombat Befejeződött az európai biztonsági értekezlet A szovjet küldöttség. Aláírták a konferencia záróokmányát Harmadik és egyben utolsó napjához érkezett tegnap az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki záros zakasza. Helyi idő szerint fél tízkor nyílt meg a délelőtti ülés. Az első szónok Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg a finn fővárosba. A portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszédében ismételten megerősítette hazája külpolitikájának elveit »Meghirdettük és világosan követtük és követjük a j szuverén egyenjogúság, a má- i sok belügyeibe való be nem avatkozás és az összes nepek önrendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben ; tartásán alapuló külpolitikát« I — hangsúlyozta. 1 G. Ford Leszögezte, hogy az európai biztonsági és együttműködési I értekezlet által jóváhagyott elvek összhangban vannak a [ portugál kormány politikájá-! val. Sürgette, hogy Portugá-1 liához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzetközi kapcsolatokban. Méltatta a konferencia záródokumentumában rögzített tíz alapelv értékét és jelentőségét. A katonai aspektusok jelentőségét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkörének kialakításában kiindulópontul szolgálnak. »Az enyhülésnek — foly- i tatta Costa Gomes — tükrö- ] ződnie kell az emberek min- i dennapi életében.« Kijelentette, hogy Portugáliát nagy elégedettséggel töl- j ti el az az érdeklődés, ame- J Ivet a konferencia a földközi-tengeri részt vevő államok és nem részt vevő államok közötti kapcsolatok iránt mutatott. »Reméljük — mondotta —, hogy a jelen konferencia eredményeképpen szorosabbá válik az együttműködés a világ e térsége biztonságának megszilárdításában is.« »Az új út, amelyre Portugália több mint egy évvel ezelőtt lépett — folytatta az államfő — tette lehetővé Portugália tevékeny részvételét a konferencia munkájánál: utolsó szakaszában. A helsinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politika progresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. A következőnek Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke mondta el beszédét. j Ezt itt valamennyien I telten hangsúlyoztuk. Jó- | magam is osztom ezeket a világ jövőjéhez fűződő reményeket.« Erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére »Helsinki jelenlétem jelképezi — hangsúlyozta bevezetőben —, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb mértékben érdekelt Európa jövőjében.« Az Egyesült Államok jövője függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biztonsága mind szorosabban összefonódik Európa gazdasági prosperitásával és biztonságával — folytatta az amerikai elnök. — »Az Egyesült Államoknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Europa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja.« Ford Washington szövetségeseihez intézve szavait, megnyugtatta őket afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is »partnerük« marad, akire támaszkodni lehet, majd azt fejtegette, hogy az európai stabilitás megköveteli »az egyensúly fenntartását«. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. »Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve, erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására.« A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenntartani a békét, ám — mondotta — »itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arányban csökkentse fegyveres erőit«. A Becsben folyó haderő- csökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesiéit Államok kész hozzájárulni e tárgyalások előbb- reviteléhez, majd leszögezte: »A kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú.« Bejelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás tető alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul »az amerikai politika elsőrendű célja marad«. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hansúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet—nyugati enyhülésben részt vevő országok körét. »Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta —, ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, hogy mit jelent jelenleg az enyhülés«. Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy a helsinki csúcstalálkozón képviselt államoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általános békét. Mint mondotta, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 30 esztendő tapasztalatából valamennyien megtanulták: a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mérték- tartást és gyakorlati intézkedéseket követel. »A pénteken aláírandó dokumentumok újabb előrelépést jelentenek az európai enyhülés és megbékélés folyamatában — mondotta befejezésül Ford elnök. — Nagyon is lehetséges, hogy a konfrontáció időszaka, amely a második világháború befejezése óta megosztotta Európát, egyszer és mindenkorra befejeződik. Ma az együttműködés új érzése dominál. További felszólalások Ezután Anton Buttigieg máltai ' miniszterelnök-helyettes. a máltai delegáció vezetője mondotta el beszédét Amint az várható volt, túlnyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy az európai biztonsági értekezlet aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a mediterrán térséggel és ezt küldöttsége genfi tevékenységének tudta be. A következő szónok, Joop Den Uyl holland minisizterel- nök egyebek között hangsúlyozta: A biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő zarodokumentyin rendelkezéseinek. 'Egyúttal" valóra keli váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha a záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átültetjük a gyakorlatba, akkor új légkör fog kialakulni Európában — mutatott rá a holland kormányfő, majd kijelentette: Amikor felmérjük ennek az értekezletnek az eredményeit, sajnálkozva, kell megállapítanom, hogy a katonai vonatkozások egyike azoknak a területeknek, amelyekben az európai biztonsági értekedet a legkevésbé mondható eredményesnek, — annak ellenére, hogy bizonyos bizalomépítő intézkedéseket sikerült közös megegyezéssel kidolgozni. Amire szükségünk van most, az konkrét döntések a leszerelés terén, őszintén remélem — fűzte hozzá —, hogy az európai biztonsági konferencia sikeres befejeződése lehetővé teszi a haladást, a bécsi haderőcsökkentési tárgyaiá- ismé- sokon. André Saint-Mleux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősítette. Ezután Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: ennék a konferenciának az összehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be aiz Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment vé^be Európában a kelet és a nyugat közötti kapcsolatokban, A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konst- r iktív együttműködést. A Nyugát-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodásnak és az NSZK, valamint a keleteurópai országok között létrejött szerződéseknek továbbra is igen nagy jelentőségük van az európai helyzet alakulása szempontjából — fűzte hozzá Bratteli, majd így folytatta: Másrészről az a véleményem, hogy hangsúlyoznunk kell: ennek a konferenciának nem az a célja, hogy bármilyen vonatkozásban is átformálja Európa biztonsági struktúráját. A meglévő szövetségek a jövőben is lényeges elemét képezik a jelenlegi biztonsági rendszernek Európában.. Ezek-a szövetségek elengedhetetlen feltételei az enyhülés folyamatának. Nem valószínű, hogy ez belátható időn belül megváltoznék. Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli — ismételten hangsúlyozta, hogy az enyhülés folyamatát ki kell terjesztem katonai területre is. A délelőtti ülés utolsó szónoka. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke volt. N. Ceausescu Fordulat történt Az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy olyan konferencián találkoztak aninak érdekében, hogj egyetértésre jussanak jövőjüket, az együttműködés jövőjét, Európa biztonságát és békéjét illetően. »Fordulat történt — folytatta Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a az összes országoknak és m összes népeknek fokozniok kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés folyamatát, elősegítsék egy újfajta nemzetközi politika kialakítását, amelyben minden egyes nemzet képes lesz arra, hogy anyagi és emberi erőforrásait független gazdasági és társadalmi fejlődésre, a jólétre és a boldogságra fordítsa.« A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu többek közt kijelentette: »Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Európában. Jóllehet nem teljes mértékben ki- elégítőek, a záróokmányban, a hadgyakorlatok : előre iei zésére vonatkozóan kidolgozott rendelkezések jelentős szerepet töltenek be az európai biztonság megszilárdításában.«, A konferencia utáni teendőkkel foglalkozva a román küldöttség vezetője hangot adott annak a véleményének, hogy »az erre vonatkozó rendelkezések ugyan nem teljes mértékben elégítik ki a Román Szocialista Köztársaság kormányának várakozásait és az európai népek óhaját arra vo^eí.^.e^n vagyunk az együtt- j natkozóan, hogy a jövőben működés és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus és vannak feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszélyeztethetik az enyhülést és újból súlyosabbá tehetik a nemzetközi helyzetet, fenyegethetik a békét és a né- j pék biztonságát. Ebből kiin- j dúlva Románia úgy véli, hogy J összehangolják a biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseiket, mégis az a véleményünk, hogy megfelelő kilátásokat nyitnak a tevékenység folytatására ezen a téren .., Romániának az a meggyőződése, hogy egy állandó szervezetet kellene létesíteni, amely biztosítaná, hogy folyamatosan konzultáljanak az európai országok közötti kapcsötatuk(Folytatás a 2. oldalon)
