Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
Befejezőit az európai Biztonsági értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) ban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének Az utolsó Harold Wilson brit kormányfő elnökletével tegnap délután 15.18 órakor (helyi idő) megnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szónoka Walter Kieber liechtensteini miniszterelnök, hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye, a diplomaták munkája most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megvalósítás, amj a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti sanmarinói külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt feL Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését »új korszak kezdetének« nevezte Európa történelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. »A 35 részt vevő ország egyetértésére, a kongresszusra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy körülhatároljuk az 1975-ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait.« teljesebbé tétele érdekében« — fejezte be beszédét Nicolae Ceausescu. A délelőtti ülés kevéssel 13.00 óra előtt (helyi idő) ért véget. munkaülés A tegnap délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostivo Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia részvevőinek és reményét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte, a záróokmányban foglaltak jelentőségét, és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásával délután 4.30 órakor (helyi idő) véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A záródokumentum aláírása A záródokumentumnak a részt vevő országok legmagasabb’ szintű politikai vezetői áltál történt ünnepélyes aláírásával tegnap Helsinkiben, a Finlandia-palota nagytermében véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza. Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Ezután a francia ábécé szerint következtek tovább az aláírások. Tizenegyediknek írta alá Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője, és harmincnegyediknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá bal kézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójának gomblyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és mindenki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti példányát aláírásra Joel Pekuri, az európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta át minden egyes államférfiúnak. Az ünnepélyes aláírás után a konferencia Vrho Kekkonen finn köztársasági elnök rövid zárszavával ért véget, ti.00 óra előtt néhány perccel. Kekkonen záróbeszéde Kekkoneh elnök záróbeszédében többek között kijelentette : Népeink, amelyeknek oly sok tragédiát kellett átélniük, végre a mai napon hátat fordíthatnak a múltnak és előretekinthetnek a jobb jövő felé. Tudjuk, hogy milyen törékeny lehet a béke, és hogy a haladást csak lépésről lépésre lehet elérni. A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, e néhány nap alatt hallhattunk, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az összes részt vevő országok elismerik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét, amelyet ezzzel a konferenciával elindítottunk. Természetes tehát, hogy a konferencia záróokmányának világos akciótervet kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehet biztosítani ennek a folyamatnak továbbvitelét. Az ér2 I Somogyi Néplap tekezlet után a részt vevő országoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük a záróokmányban foglaltak megvalósítására. Két esztendő elteltével pedig ismét találkozunk majd, hogy megvitassuk egymással az európai biztonság és együttműködés javításával kapcsolatos létfontosságú kérdéseket. A finn államfő ezután megköszönte, hogy az értekezlet részvevői Helsinkit választották a konferencia első és harmadik szakaszának színhelyéül. Kijelentette: ezt úgy tekintjük, mint elismerését annak a politikának, amelyet mi folytatunk, és szeretném erről a helyről kijelenteni, hogy országom a jövőben is ezt a politikát kívánja folytatni. A konferencia véget ér, de az itt képviselt országok közötti sokoldalú együttműködés folytatódik. Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte megelégedésemet fejezzem ki afelett, hogy az itt részt vevő országok következő találkozójának házigazdája J ugo&zlávia lesz, amelynek A magyar küldöttség. kormánya olyan határozottan összeforrott a mi közös célkitűzéseinkkel. Ezennel bezártnak nyilvánítom az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát — fejezte be beszédét Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Kádár János újságírókkal találkozott A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián résztvevő . magyar küldöttség vezetője újságírókkal találkozott és válaszolt kérdéseikre. A szovjet televízió tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanácskozás jelentőségét és emlékeztetett arra a hosszú útra, amelyet végig kellett járni, amíg a konferencián képviselt ösz- szes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada állást foglalt a koegzisztencia mellett. Amint említette, ebben az alapvető kérdésben annak ellenére egyetértés alakult ki, hogy a konferencián különböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői vettek részt. Emlékeztetett arra. hogy sok évvel ezelőtt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország kezdeményezésére fogalmazódott meg a gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívásban intéztek Európa népeihez és e gondoláit testet öltött és megvalósult. Az elért eredményeket értékelve emlékeztetett azonban arra is, hogy azokért keményen meg kellett dolgozni az értekezlet ellenzőivel szemben és hogy ez a jövőben sem lesz másiként, mert előrehaladás magától nem születik, de ezután jobb feltételek között fogunk küzdeni.,/ A Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatva kiemelte, hogy milyen nagy megelégedéssel hallgatta ' valamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának beszédét. Nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közismert béketörekvése. A szovjet küldöttség vezetője ezzel az óriási háttérrel léphetett fel Helsinkiben. A Newsweek című amerikai magazin moszkvai tudósítójának kérdésére válaszolva Kádár János elmondta, hogy valamennyi felszólaló beszédében megtalálható volt a közös alapvető mondanivaló, vagyis az, hogy érdekeltek vagyunk az európai béke megszilárdulásában, abban, hogy a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Ez pedig sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A továbbiakban hangsúlyozta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést, hogy az értekezlet sikerében csak a szocialista országok lennének érdekeltek. Hiszen minden felszólaló hangsúlyozta: érdekelt a békés egymás mellett élésben. Kádár János végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai haladás megkönnyíti az előrelépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése felé is. Ezt a gondolatot húzta alá a jugoszláv televíziónak adott nyilatkozatában is. Sajtóvisszhang Az összes pénteki finn lapok az európai biztonsági konferencia csütörtöki napjáról beszámolva hangsúlyozottan ismertetik Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának beszédét. Brezsnyev beszédének pozitív visszhangja van a nyugati delegátusok körében — írja többek között a Hel- singin Sanomat. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a magyar küldöttség vezetőjének beszédéből a Helsingin Sanomat kiemeli, hogy a magyar delegáció vezetője utalt az államok közötti kapcsolatokat szabályozó tíz alapelv jelentőségére. A Kansan Uutiset hosszabb terjedelemben ismerteti Kádár János beszédét, kiemelve a leszerel ésiröl és a haderők csökkentésének kérdéséről mondottakat. A Kansan Uusiitet fény- képjelt is közöl Kádár János és Urho Kekkonen finn államfő csütörtöki találkozásáról. — Soumen Sosialidemokraatti vezércikkében arról ír, hogy megerősödött Finnországnak mint békeszerető és aktív semlegessége politikát folytató országinak a szerepe. * • • Első oldalon, széles szalag- címek alatt, fényképes tudósításokban számolnak be az ősz" szes pontok reggeli moszkvai lapok Leonyid Brezsnyev helsinki beszédéről és a szovjet küldöttség programjáról. Címoldalon közölt jelentést a Pravda, a Szovjetszikaja Rosz- szija, a Trud, a Krasznaja Evezd a és több más reggeli napilap Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozójáról a Finlandia palotában. Az Humanité kommentárjában hangsúlyozza: Brezsnyev az enyhülés új távlataira mutatott rá és különösen felkeltette a figyelmet beszédének az a része, amelyben a fegyverkezési verseny megszüntetésének szükségességéről szólt és hangsúlyozta, hogy az enyhülésnek most már katonai téren is konkrét intézkedésekben kell megnyilvánulnia. A lap ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy Giscard d'Estaing beszédében épp ezen a téren tanúsított feltűnő tartózkodást. Az Humanité ismerteti Kádár János beszédét is és kiemeli azt a kijelentését, hogy a magyar kprmány véleménye szerint az államok közötti kapcsolatok elvi rendezése és a gyakorlati megvalósítás fokozza majd a politikai bizalmat, a politikai bizalom megerősödése pedig megkönnyíti az európai fegyveres erők és fegyverzetek ésszerű csökkentései. I Kétoldalú tanácskozások Kádár János, Lázár GvörfiY és Puja Frigyes megbeszélései A Helsinkiben tartózkodó magas rangú politikai vezetők folytatták kétoldalú megbeszéléseiket. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker,'' az NSZEP KB első titkára csütörtökön este baráti eszmecserét folytatott a finn kormány által adott fogadás folyamán. Megvitatták a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit, s ennek kapcsán kiemelték, hogy mennyire jelentős a biztonsági konferencia sikeres lezárása az európai és a nemzetközi enyhülési folyamat szemszögéből Szó volt Magyarország és az NDK testvéri együttműködése elmélyítésének kérdéseiről is. Kádár János találkozott Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Bgységpárt Központi Bizottságának első titkárával is. Megbeszélést folytattak országaik és pártjaik kétoldalú kapcsolatairól és az idős&erű nemzetközi kérdésekről. Kádár János találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter, lengyel részről Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök és Estefan Olszowski külügyminiszter. A meleg hangulatú, elvtársi eszmecserén foglalkoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseivel. s kiemelték az aláírásra kerülő okmányban összefoglalt alapelvek nagy jelentőségét az európai béke és biztonság szempontjából. Érintették a ■ nemzetközi élet egyéb kérdéseit is. Megállapították, hogy a.kát ország kapcsolatai harmonikusan fejlődnek és további intézkedéseket tesznek azok bővítésére. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alatt találkozóra került sor Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök között. Az eszmecsere során, amelyen részt vett Puja Frigyes magyar és Pedro Cortina Mauri spanyol külügyminiszter, a két ország . kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről volt szó. Helsinkiben, az értekezlet színhelyén pénteken találkozóra került sor Puja Frigyes külügyminiszter és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Nagy János külügyminiszterhelyettes és Arthur Hartman európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár. Brezsnyev Schmidtfel és Ceausescuval találkozott Csütörtökön Helsinkiben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára megbeszélést tartott Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával. A találkozón részt vett Andrej Gromi- ko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere ■ is. A felek véleményt cseréltek a szovjet—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatok néhány kulcskérdéséről. Brezsnyev és Schmidt kijelentette, hogy egyaránt törekszik a két ország közötti megértés és együttműködés további elmélyítésére, valamint arra, hogy különböző ^területeken gyakorlati megállapodásokra jussanak. A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a két ország külügyminisztere találkozót tart a feleket kölcsönösen érdeklő kérdések megvitatása céljából. A nemzetközi problémákkal kapcsolatban Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt i különleges figyelmet szentelt az európai országok között a békén, enyhülésen és a jószomszédságon alapuló kapcsolatok fejlesztése távlatainak. Ezzel összefüggésben meggyőződésüket fejezték ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményei újabb fontos szakaszt nyitnak az európai kontinens életében. A találkozó tárgyszerű és konstruktív légkörben folyt le. Leonyid Brezsnyev találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Az elvtársi beszélgetés során a felek leszögezték, hogy az európai biztonság és együttműködés szempontjából rendkívül jelentős a helsinki konferencia. Brezsnyev és Ceausescu véleményt cserélt az SZKP és a Román KP közötti testvéri kapcsolatok, valamint a szovjet—román politikai, gazdasági, tüdomá- nyos-műszaki és más területeken megvalósuló együttműködés további fejlesztésének I és elmélyítésének kérdéseiről. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, baráti megbeszélést folytatott Aarne Saarinennel, a Finn Kommunista Párt elnökével, a konferencián részt vevő finn delegáció tagjával. Honecker találkozott Agostino Casaroli érsekkel, a Vatikán delegációjának vezetőjével is. A felek mindkét megbeszélés során méltatták az európai biztonsági és együttműködési konferencia jelentőségét. Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök az EBK-csúcs harmadik napján Karamanlisz görög miniszter- elnökkel együtt reggelizett. A 40 perces »munkareggeli« keretében a két politikus egyebek között a ciprusi kérdésről és a francia államfő szeptember 17-e és 20-a között Görögországban teendő látogatásáról tárgyalt. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja, tegnap délelőtt 45 perces eszmecserét folytatott Todor Zsivkov bolgár államfővel, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárával. A nyugatnémet kormányfő előzőleg Ceausescu román elnökkel konzultált. Ugyancsak délelőtt tárgyalt egymással szívélyes légkörben Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára. Aláhúzták az EBK sikeres befejezésének jelentőségét. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, amerikai kollégájával, Henry Kissingerrel találkozott. Costa Gomes portugál államfő Urho Kekkonen finn elnökkel folytatott 20 perces eszmecserével kezdte meg pénteken kétoldalú megbeszéléseit, majd Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnökkel tárgyalt. « /*
