Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-08 / 185. szám
A [ábraállás hónapjai öt éve egyesült Mernye, Somogygeszti és Polány termelőszövetkezete 4300 hektáron. majd 800 tagot számláló nagygazdasággá. Itt is az első év eredményeinek kellett volna bizonyítaniuk az egyesülés hasznát. Az eredmények azonban elmaradtak, sőt az első közös zárszámadás milliós veszteségeket hozott. Ettől kezdve évenként változott a Vezetőség, a veszteségek pedig fcgyre nőttek, és 1973 végére elérték a nyolc- j milliót. Abban az évben egy | kiló sertéshús ’előállítása a j gazdaságnak 240(!)t forintba került, kukoricájuk hektáronkénti termésátlaga pedig alig j haladta meg a 20 mázsát. Ak- i kor senki nem vitatta, hogy a mernyei a megye leggyöngébb termelőszövetkezete. — Az emberek már el sem hitték, hogy munkájuk valaha is eredményt hoz. Közömbösek lettek, vagy kedvetlenek — emlékezik özvegy Major József né tsz-tag. — A vezetők közt állandó volt a széthúzás. Mindenbe belekaptak, amitől gyors hasznot reméltek. Mikor tavaly tavasszal ismét cse- ___,_________ ' rélődött a vezetőség, az embe- j r ásít és-, és jövőre már csak- rek csak legyintettek. Azután j nem hétezer hízósertést bocsát félévvel később felröppent a | ki a telep, végre ismét milli- hír: év végén már nyereség- 1 ókban mérhető hasznot hozva. Rövidesen megvalósulnak a IV. ötéves terv céljai részesedést is fizet a gazdaság ... — A nulláról indultunk — mondja Takács Dezső elnök. — Nemcsak az adósság rúgott milliókra, de a kihasználatlan épületek és gépek értéke is. Beteg volt a gazdaság. Csak »életre keltéséhez« 18 millió forintos »injekcióra« volt szükség. A csődnek csak egyik oka volt az az erőn felüli — 40 milliós — beruházás, mely hasznot nem hozott. A sertés szaktelepről van szó. amelynek hibás terveit rossz kivitelezés követte. Alig készült el, meg kellett kezdeni rekonstrukcióját. Ez a mai napig is tart. Kesernyésen beszél erről Takács Dezső. — Előbb milliókért elzárták a sertések elől a levegőt és a napfényt, most meg újabb milliókért mesterségesen kell számukra biztosítani mindezt ... A telepen áll már egy újabb épület is, melynek környéke nincs tele soha néni használt rozsdásodó berendezésekkel. A tervek szerint-szeptember közepére befejeződik a »korszeAz első erőt adó sikert a tavalyi — már CPS-rendszer- ben termelt — kukorica hoz- ta. A 800 hektáron 550 vagon- nyi termett, szemben a 73-as év .220 vagonos termésével. | 1974-et ötszázalékos nyereséggel zárták. Évek óta először volt derűs a hangú'at az idei zárszámadó közgyűlésen. — Az első közös öröm meghozta a munkakedvet — mondja Kis Lajosné tsz-tag. No és persze a bizalmat a ,Medvét fog ott a gépünk” Lengyeltóti segítség a balatonszentgyörgyieknek Balatonszentgyörgyön, a! kába került, Dél-Balaton Termelőszövet- mig rájöttek a kezeiben nem volt zökkenőmentes az aratás. A múlt idő azért kívánkozik ide, mivel már befejeződött a gabona betakarítása. Ottjártunkkor azonban még javában dolgozveaetök iránt, akiket — ellen- i tak a kombájnok, összesen tétben a korábbi aldcal — gyakran látni a határbán is. Senki sem akarja elkiabálni, azt azonban a három faluban széltáben, hosszában beszélik: valami elkezdődött az Üj Barázdában ... Tavaly a lábra állás első hónapjaiban kötelezték a gaz- daság vezetőit: ágazatonként havonta jelentsék a tervteljesítés állását, az esetleges elmaradásokat. azok okát, az orvoslásra tett intézkedésekkel esvütt. Ma már mindez nem kötelező számukra, mégis elkészítik havonta. A miértre így válaszol az elnök: — Jó tisztán látni év közben is. Ma már fontos, hogy egy szövetkezet vezetőinek ne csak a zárszámadás előtt legyen képük az eredményekről. Mi havonta nyomon követjük a bérszínvonal és az önköltség alakulását is. Jelenleg a gazdasag időarányos bevételei ötmillióval ha- j 790 hektárról kellett betaka- j rítani a termést, ennyi búzát vetett tavaly a gazdaság. SZK—4-esek, E—512-esek és ; új SZK—5-csök indultak neki j a néhol erősen gvomos táb- | Iáknak, Dr. Knoll László, a j tsz elnöke mondotta az indu- | lásról: — Az SZK—4-esekkel nem j volt baj. Régi, jól bevált gé- j pék. Amin meglepődtünk, | hogy az F—512-e.s NDK- j gyártmányú kombájnok egy | kicsit nehezen kezdtek, az új, nagy teljesítményű SZK—5- | ősök pedig rögtön az elején felmondták a szolgálatot. A tapasztalatunk ezzel kapcsolatban az, hogy nem kimondottan a gépekben volt a hiba. Eddig akármilyen új típusú, nagy teljesítményű kombájn vagy traktor érkezett az országba, a vezetőiket, a szerelőket továbbképzésre hívták, így mire dol- géppel, már azt. Ez a toA közelmúltban hagyták jó- [ vá a siófoki áfész első félévi | mérlegét. A szövetkezet az elmúlt hat hónap alatt 183 millió forint forgalmat bonyolított le, és 200 millió forint árbevételt ért el. Ez 11 százalékkal magasabb az előző évinél. A legeredményesebb ágazat a kiskereskedelem volt, 173 millió forint értékű árut adott el. A Sió Áruház 8 millió forinttal több forgalmat ért el, mint az előző év hasonló időszakában. A vendéglátás 18 millió forint étel és ital eladásával, a felvásárlás 6 millió forint érték megtermelésével, illetve felvásárlásával és értékesítésével részesedett a forgalomból. 1974 első hat hónapjában 1.8 millió forint volt az eredményük, most 64 százalékkal többet, 3 millió forintot írhattak a nyereségrovatba. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tavalyinál 17 millió forinttal nagyobb forgalmat értek el, és a költségszintet sikerült 0,2 , százalékkal, azaz 400 ezer forinttal csökkenteni. A költségcsökkentésben nagy részük van a takarékossági intézkedéseknek. Az év elején 400 ezer forint megtakarítását határozta el a szöveteaet, s bár még végleges számok nincsenek, az már bizonyos, hogy főleg a csomagoló- és üzemanyagból jelentős a megtakarítás, és csökkentek a telefonköltségek is. A szövetkezet 650 dolgozója vállalt részt a takarékossági intézkedések megvalósításából. A dolgozók többsége bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. Közöttük is kiemelkedő munkát végez az a 21 kollektíva, amely a szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki feladatul. A IV. ötéves terv időszaka alatt a szövetkezet már kétszer nyerte el a kiváló szövetkezet címet. Ennek a jó versenyszellemnek, a céltudatos munkának köszönhető, hogy a szövetkezet rövidesen eléri a negyedik ötéves terv időszakára kitűzött céljait, A szövetkezet forgalmi terve 1 milliárd 620 millió forint volt, ezt az év első felének végére 46 millió forinttal már túlteljesítették. Az összes forgalom a négy és fél év alatt ugyanis 1 milliárd 666 millió forint. Mindössze az eredménytervnél van még egy kis »adósság« — az öt évre szóló 36 millió forintból 1975. június 30-ig 33,4 millió forint valósult meg. A sokéves tapasztalat jogot ad a reményre, hogy a visszalevő 2.6 millió forint nyereséget július és augusztus nagy idegenforgalma meghozza. Az is bizonyosnak látszik, hogy év végéig az árbevételben elérik az 1 milliárd 950 millió forintot, a nyereségben a 42 millió forintot. E két számból következik, hogy a forgalomban várhatóan 12 százalékkal, a nyereségnél pedig 11,7 százalékkal szárnyalják túl. IV. ötéves tervi céljaikat a siófoki fogyasztási szövetkezetnéd. I). Z. | ladják meg a tervezettet. A múlt évben új száfitöberande- | gozni kelleít a zés épült, és megoldották a szállítás korábban már égető gondjait is. Most egyidőben hatvagonnyi árut tudnak gurítani. _ megismerték hibára és megjavíthatták. De gondot nemcsak ez 'okozott. Az időjárás is próbára tette a tsz vezetőinek idegeit. A jég elverte a búza, a kukorica és a repce egy részét. A repcével egyáltalán nem volt szerencséjük a balatonszentgyörgyieknek. 336 hektárnyit vetettek, és úgy tervezték, hogy ' ekkora területről 65 vagon termést takaríthatnak majd be. Amikor a j növény érni kezdett, már lát- J volt. szett, hogy ennél jóval több, legalább 80 vagonnyi lesz a i termés. Azután jött a vihar, : amely súlyos károkat oko- I zott. Ezt talán még kihever- | te volna a növény. Ügy lát- | szott, rendbe jön, nem , és Riba István., lesz vábbképzés most elmaradt. 1 baj. Akkor a jég zúdult rá. Így azután jöttek a bajok, a j s végleg tönkretette. NegyTavaly ősszel már egyetlen táblán sem vetettek műtrágya nélkül. Az idén 1000 hektárral beléptek a babarci gabonatermelési rendszerbe. Igaz, a mostoha időjárás miatt nem a várt mértékben, de mindenütt meghaladta a hektáronkénti mennyiség a ter- I vezettet/ Takarmánybúzából J 36. kenyérgabonából 34 mázsát! takarítottak be hektáronként, j Az aratás utáni első napon : már eső is esett: kedvezve az amúgy is rendkívül szép ku- | koricának. Az előrelépést mutatja, hogy míg tavaly ketmiliiónál is több volt a tsz »-bankköltsége«, az idén már csak 200 ezer. Mernyén egyre több az ! ilyen kedvezően változó szám. } Persze gond akad még bőven, j A gazdaság vezetői ,talán, ép- ; pen ezért óvnak a »rózsaszín j szemüvegtől«. Tudják jól: az j itt dolgozó százaknak nem szabad többet csalódniuk. Az azonban már most bizo- j nyos. hogy 1975 végre valóban ! a bizonyítás éve. Bíró Ferenc ‘ szerelők nem tudták, hova ] ven nyúljanak, nagyon sok mun-1 csak vagonnal takaríthattak be a táblákról. A kár meghaladja az egymillió forintot. Legalábbis a biztosító 1 millió 100 ezer forintot fizet a gazdaságnak, mivel a terve- j zett termés- j mennyiséget veszik alapul. : A többlettermés, amely te- J hát körülbelül | 15 vagonnyi { lett volna, tel- j jes egészében | elúszott. A nyolc saját gép mellett még három lengyeltóti kombájn dolgozott itt. Két SZK—4-es és egy Claas Dorn inát or. Molnár István és Riba István ült a Lengyeltótiból érkezett két SZK—Lesen. Este befejezték ptthon a munkát, és hajnalban máris indultak Balatonszentgyörgyre, segíteni. — Meleg ételt, jó, kiadós adagot ad a gazdaság — mondta Molnár István. — Mindennap kihozzák a táblára. töltik, Azután kezdődött a küzdelem a búzáért. Azért, hogy időben, minél kevesebb vesz- j kombájnra, teséggel laka láthassák be a — Az éjszakát itt Balatonszentgyörgyön? — Nem. Minden este hazavisznek bennünket, reggel [ korán pedig már jön értünk a kocsi. Nyújtott műszakban I dolgozunk, szeretnénk minél előbb végezni. Nem mintha j nem csinálnánk szívesen, de 1 most már jólesne egy kis pi- ! henés. Több mint egy hó- j napja mindennap — szombat, vasárnap sem kivétel — dol- | gozunk. Igaz, ez nincs így | egész évben. Szerelők va- | gyünk, s csak'nyáron jövünk (ki a gépműhelyből, ülünk Melyik munka a könyA vendegkombájnosok: Molnár István. termést, segít- j nyebb, melyiket szereti jobségre is szükség IS Korszerűbb építőanyagok Nemzetközi munkamegosztás felvettünk volna Az építőanvag-ipar termelési szerkezetének korszerűsítésében fontos cél, hogy dinamikus Ezeket az elismerést is tartalmazó szavakat a Pamutío- | nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának osztályvezetőjétől hallottam. Azokról a diákokról beszélt, akik a nyári szünidőt, vagy annak egy részét a vállalatnál töltik. A diákok munkájáról elismeréssel beszélnek. Az itt dolgozó harminc- három tanuló teljes értékű munkát végez, sokszor három bér helyett. A gépek mentek. ] ütögeti az orsókat, és helyezi kellett az anyag. Nem volt könnyű. Most lesz negyedikes. Főiskolára szeretne kerülni; ha el a megfelelő rekeszekben.. — Pénzre volt szükségem, azért jöttem el dolgozni. Nagyon örültem, amikor kézhez nem sikerül, szakmát tanul. ' kaptam életem első fizetését. Bulgáriától szódát kapunk. Az összehangolt tervkoordináció | műszakban." fejlesztéssel elsősorban hazai j fejlesszük a Jiazai kőagyagcső! j gyl^tstólalf^-cát "föltette” forrásokból elégítsék ki az épí- j az üvegszál és a vastag falú ■ 1)0 ’ 11 tők anyagigényeit. 1970-ben [ üvegcsövek termelését, mert te a harmincfokos meleg és a Ä! sS’úMáS’íi1‘ItIíS: I SS?. ért tőkés országokból kellett beszerezni különböző építőanyagokat a hazai igények kielégítése érdekében. A korábban dollárért vásárolt importanyagok hazai termelésének bővítésén, korszerűsítésén túl nagy gondot' fordítottak arra, Hogy a rövid sorozatok, kisebb tételek miatt 'álunk gazdaságosan nem •ártható termékeket a szocia- ta országok közötti szakosí- és hosszú lejáratú termékre- és importmegállapodá- k alapján szerezzék be. Töb- ek között a Szovjetunióból tyers azbesztet, három baráti országból, elsősorban Romániától gipszkövet, Csehszlovákiától és az NDK-tól kaolint, Csehszlovákia szállítja. A fejlesztési erőforrásokat — a nemzetközi munkamegosztás alapján — koncentráltabban használhatták fel és lényegesen csökkenthették az építőanyagok tőkés importját. Így a múlt évben 15 millió dollárt ta- j hér pulóverben, farmerban injar. Hogyan került a gyárba ? — Édesanyám itt dolgozik. Többször voltam bent és megtetszett. Most géptisztító vagyok, jövőre leszedőnek jöhetek. Nyers József mór tisztán. fe-‘ karítottunk meg. Ugyanakkor a korszerű, keresett, és több piacon is kedvező feltételekkel értékesíthető termékek arányát elsősorban az üveg- és finom- kerámiaiparban jelentősen növelték. A fejlesztésekkel jelentősen növelték a korszerű, gazdaságos termelés arányát a tégla-, tézi a felmondását. Körme alatt azonban még sokáig ott marad a gépolaj. — Nem dolgozik tovább? — Egy hónapig termelési gyakorlaton voltam a szakközépiskolával, ahova járok, egy hónapig dolgoztam itt. Keil j egy kis pihenés is. — Megérte? a cement-, a kő- és kavics-, és I — A pénzért igen. Két hétig a betonelemiparban. Futó Ferenc Somogvjádról jár be. ö is anyaghordó, három műszakban. — Itt dolgozik az édesanyám is. Mivel van szabad időm. eljöttem. Jólesik egy kis pénz, nem kell annyit elvinni hazulról ősszel Csurgóra, az ipari iskolába. — Nehéz a munka? — Nem. Megszoktam a fizikai munkát, a gépszerelés sem könnyebb. Ha nem sikerül a szerződéses munkahelyemen beilleszkedni, átjövök ide. — Pihenés, üdülés? — Jobban szeretek dolgozni. Az orsózóban terjedelmes asztal körül fiatal lányok — köztük egy-két idősebb nő — válogatják, rendszerezik a gépekről lekerült orsókat. A hatalmas gyűjtőből kifogyhatatlanul ömlik a színes orsótö- meg. — Egy kocsin hat láda van. A norma napi ötven kocsi. | Szeretnék ma is hatvanét teljesíteni — mondja Ambella Rita. Most végezte el az általános iskolát, ősztől gyors- és épírónak tanul. Keze boszor l ketten dolgoztunk három em-1 kanyos ügyességgel válogatja, A dübörgő gepek elnyelik a hangokat. Száll a pihe, belekapaszkodik az ember hajába, orrába, fülébe. Havási Zsuzsát nehezen értem meg. — Ügy gondoltam, a nyári szünidőben megnézem, milyen is a fizikai munka. Nem lett volna szükséges, de a szüleim is helyeselték a döntésemet. — Tetszik? — Igen. Nem éppen könnyű, de meg lehet szokni. Végig kidolgozom a nyolc órát. Eleinte nehéz volt felkelni is — ha délelőttös vagyok, hatra járok —, de már azt is megszoktam. Mindenesetre nekem könnyebb tanulni, mint dolgozni. Ősztől a Munkácsy Mihály Gimnáziumba megyek. Farkas Ibólya a gyár strandján takarító, ruhatáros a nyári szünetben. Egyébként gép. ipari szakközépiskolába jár. — Először dolgozom nyáron. Eddig mindig táborban üdültem. Nem bántam meg, jól érzem magam. Sok embert megismertem. sok barátot szereztem. Jövőre is eljövök. Sz. M. J ban? — Egyforma. Mindegyiket szeretem. — Milyen itt a gabona, hogyan boldogul a gép? — Jobb, mint amilyen otthon volt — válaszol \ Riba István. — Legalábbis ez a tábla. Könnyebben boldogulunk vele, Itt-ott egy kicsit gazos ugyan, akad medve is. Most is medvét fogott a gépünk. — Medvét? — Hát persze. Akkor mondjuk ezt, amikor a gép föltekeri a gyomot és megakad. Ilyenkor elő a szerelőkulcsokkal. — Nem ros%z itt dolgozni, távol az otthontól? — Nem érezzük, hogy idegen helyre jöttünk. Ugyanúgy megbecsülnek bennünket, i mint az ittenieket. A munkatársak is kedvesek. Azóta befejeződött cfz aratás Balatonszentgyörgyön. A 11 kombájn naponta 80 hektárról takarította be a termést. Hogy időben végzett a munkával a gazdaság, abban a lengyeltóti kombájnosok- nak is nagy szerepük van. Dán Tibor
