Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-22 / 196. szám

A mezőgazdasági párthatározatok nyomában GYAKORLATIASABB PaWuNKAT A Központi Bizottság 1974. decemberi határozatát követően a termelőszövetkeze- tek és az állami gazdaságok pártszervezetei is késedelem nélkül megkezdték a határo­zat ismertetését, a végrehajtás szervezését Az intézkedési tervek legtöbbje az anyag- és energiatakarékosságot, a mel­léktermékek és hulladékok hasznosítását, a termelőberen- dezések jobb kihasználását, a beruházások gyorsítását, a költségek csökkentéséi foglalja magában. A határozat következetes végrehajtására való törekvés­nek is szerelje van abban, hogy a mezőgazdaságban, dol­gozók az időjárás okozta sok­sok nehézség ellenére idejé­ben elvégezték az időszerű mezőgazdasági munkákat, a növénytermesztésben a ter­méskilátások kedvezőek. A gondok és nehézségek ellenére sikerrel vívták és vívják ke­nyércsatájukat a kombájnosok, a vontató- és gépkocsivezetőid, a raktári munkások, a ter­ményátvevők. * Tekintve azon­ban, hogy a mezőgazdaságban is megszűnőben van a munka idény jellege, a következő öt hónapban szinte valamennyi állami gazdasági dolgozóra, termelőszövetkezeti. tagra és alkalmazottra további nehéz feladatok várnák. A párt központi szervei, a megyei és járási pártbizottsá­gok a közelmúltban megvizs­gálták a Központi Bizottság decemberi határozatának vég­rehajtását, s számos olyan ta­pasztalatot szereztek, melye­ket a jövőben hasznosítani kell annak érdekében, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének stabilizálásában jobb eredmények szülessenek. Mint kitűnt, a mezőgazda- sági üzemekben számos helyen egyes vezetők a tartalékok fel­cemberi határozatának végre­hajtása a pártszervezetektől gyakorlatiasabb munkát igé nyel. Irányítóinak, cselekvő részeseinek kell lenniük a mű' ködési területükön folyó poli­tikai, társadalmi, gazdasági munkának. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, és határo­zottan lépjenek föl a párt po­litikájának megvalósítását akadályozó jelenségekkel szemben. Hogyan kell értelmezni a pártmunka gyakorlati asabbá tételét, továbbfejlesztését? A pártszervezetek niem le­hetnek passzív szemlélői an nak, hogy területük gazdasági vezetői, vagy az ott működő társadalmi szervek hogyan látják el feladatkörüket, irá­nyítaniuk kell e tevékenysé­get, közbe leéli avatkozniuk, ha hibát tapasztalnak. Nem úgy, hogy önmaguk próbálják a feladatokat megoldaná, ha­nem, hogy segítő munkájukkal képessé teszik a vezetőket és ezeket a szerveket teendőik el­látására. Sok gond adódik a követke­zetlen, a szubjektív és nem tényekre alapuló elhatározá­sokból, . a könnyebb ellenállás, a »-kiskapuk« kereséséből. Nem könnyű szemleletet és azzal együtt vezetői stílust változ­tatni, de meg kell tenni. Nap­jainkban ugyanis nagyon fon­tos feladat a vezetés színvona­lának emelése. A kommunista vezetés morálja nem ott kez­dődik, hogy valaki összeütkö­zésbe kerül-e vagy sem a tör­vényekkel, a szabályokkal, ha­nem ott kezdődik és folytató­dik, hogy miként szervezi meg lehet egy csapásra elérni, s a tennivalókat, mennyire igé­tárását, a takarékosságot kampányfeladatként fogják fel, és nem tekintik a gazdál­kodás állandó részének, az el­érhető eredmények forrásá­nak. Nem egy mezőgazdasági nagyüzemben a decemberi ha­tározat végrehajtását úgy ér­telmezik, hogy annak végre­hajtása csupán a vezetők fel­adata. Az ilyenfajta értelme­zés súlyos hiba, ezzel ugyanis lebecsülik a dolgozókat. Az ilyen vezetők nem támaszkod­nak beosztottaik politikai érettségére, a társadalom iránt érzett felelősségérzetére, kez­deményezőkészségére. Az is elég gyakori, hogy az intézke­dési terveket nem bontották le a munkahelyekre, a termelő kollektívákra. Emiatt az üzem feladatai a határozat végre­hajtásában az egyes üzemegy­ségekben, ágazatokban dolgo­zók számára megfoghatatlanná váltak. A Felsorolt néhány probléma elsősorban szemlé­letbeli fogyatékosság követ­kezménye, s ellenük harcolni elsősorban a pártszervezetek feladata. A decemberi határo­zat megvalósításának egyedüli módja a feladatok konkrét megszabása, a megvalósításért felelősök kijelölése, a tenniva­lók határozott és következetes számonkérése. Valamennyi gazdaság, szövetkezet pártszer­vezete ismeri, hogy üzemében hol, milyen tartalékok vannak, s az is nyílt titok, hogy mely területeken laza a gazdálko­dás, hol lehet takarékosabban és hatékonyabban gazdálkod­ni. Való igaz, eredményt nem minden tartalékot sem lehet azonnal a termelés szolgálatá­ba állítani, de határozott és következetes munkával felbe­csülhetetlen eredmények érhe­tők el. A Központi Bizottság de­nyes magával és munkatársai­val szemben, mennyire képes a népgazdasági érdekek össz­hangját elősegíteni és képvi­selni. milyen, hatást gyakorol és vált ki környezetéből. Takarékos anyag- és energiafelhasználás r Uj termelőcsarnok épül Balatonlellén Űj, kétszintes üzemház épí­tését kezdték meg a budapes­ti Híradástechnika Ipari Szö­vetkezet balatonlellei üzemé­ben. A csaknem 1200 négyzet- méter alapterületű új csar­nokban lesznek majd a szo­ciális helyiségek és az igaz­gatási feladatokat ellátó dol­gozók szobái. A termelőterület bővítése után a szövetkezet által készített műszerek me­chanikai alkatrészeinek döntő többségét Balatonlellén gyárt­ják majd. A csarnok építési munkái­nak befejeztével egyharmadá- val nő a jelenlegi termelőte­rület. Ez azonban nem jelent ugyanilyen arányú létszám- emelkedést: a korszerű ter­mékeket készítő szövetkezet a nagy tömegű alkatrészgyár­tást is korszerűen kívánja megszervezni. Olyan automata és félautomata gépeket állíta­nak munkába az új csarnok­ban, amelyek kiszolgálásához kevés munkáskézre lesz szük­ség. bályozó a forrasztó pákákon, náltak fel. Most a kazánházra Az egyes üzemrészekben fele­lősöket jelöltek ki azért, hogy fölöslegesen ne dolgozzanak A beruházás a területeiké- ! a ventillátorok, ne égjen a szítéssel kezdődött: a jól szer­vezett munka az egyik bizto­sítéka annak, hogy rövid idő — mindössze egy év — alatt elkészül az épület, beszerelik a gépeket, s megkezdődik a termelés. A kivitelezést a szö­vetkezet saját építőrészlege végzi. Éppen a keresett ter­mékek miatt sürgetik a minél gyorsabb megvalósítást. Ha egy évnél tovább tar­tana a beruházás — morfdta 'Tóth Illisz Ottó telepvezető —, ráfizetne a szövetkezet. villany. A takarékos, ésszerű energiafelhasználással havon­ta jelentős összeg spórolható meg. A takarékosságot szolgálja az az átalakítás is, amely miatt szinte az egész udvart felásták. Eddig a ttermelőcsar- nokokat a központi kazánház­ból fűtötték, az irodákban azonban olajkályhákat hasz­náltak. Ebből követkézéit, hogy a kazánház soha nem dolgozott, teljes kapacitással, az irodákban viszont a szük­Takaréko6kodni itt nemcsak I ségesnél több fűtőolajat hasz- az idővel, hanem 6ok egyéb-----------------------------------------------­k apcsolják az • irodákat is, mert kiszámították, hogy ez­zel a módszerrel naponta 300 literrel kevesebb tüzelőolaj fogy majd. Az év elején született meg a döntés, hogy azokat, akik a fémalkatrészeket szabják, érdekeltté kell tenni a takaré­kos anyagfelhasználásban. Ügy döntöttek, hogy az ilyen módon megtakarított anyag értékének nyolc százalékát azok kapják meg, akik jobban vigyáznak, s csökkentik a se- lejtet. Volt olyan munkás, aki az első félév alapján több mint kétezer forintot kapott anyagmegtakarításért. Dr. K. I. Tréningruha, melegítő Keresett a korszerű, kapható az elavult A város sportszerekét, árusí­tó üzletében csak ezután kez­dődik a szezon. A iegnagyoob forgalmat augusztus húszadika és szeptember tizenötödike kö­zött bonyolítják le, amikor az iskolaév kezdődik. Lesz-e vá­laszték? A kaposvári sport- és játék­boltban, Takács Mihály üzlet­vezető azt a felvilágosítást adta, hogy a rendelt áru nyolc­van százalékát már megkap­ták, Folyamatos .az utánpót­lás. Gyei-meffetornaruhából. és teniszcipőből szükség is van erre, mert az igenyeltnek csak a felét kapták meg. Az idén is gondot okoz egy-egy méret vagy- szín hiánya. Nem kaptak például hatos gyermektoma- ruhát Változtak a vevők igényei is: már nem vásárolnak pa­mutmelegítőket (pedig ezek­ből sok van a boltban). Min­denki a 'karon csíkos, műszá­las melegítőket keresi. Eddig a sztár a fekete tomaruha voit, tavaly kezdték keresni a szí­nes, kék-piros dresszeket. Ezekből egyelőre nem mindig tudnak eleget adni. 1 A ZseEc Áruházban is felké­szültek az őszre. Hiánycikk azonban itt is van, mert pél­dául nem kaptak kettes fiű- tornaruhát. — A múlt évben hiány volt a tenisz- és kosárcipőkből, az idén a tiz-tizenhármas méret hiányzik — mondta Csutor Ferencné, a cipő-, játék- és sportosztály helyettes vezető­je. — Ha folyamatos lenne az áruszállítás, jobban követhet­nénk a vásárlók igényeit: Van azonban más gond is: a női felnőtt-tornarubákból az idén csak ujjatlant kaptunk, a vá­sárlók viszont a rövid vagy hosszú ujjút keresik. Az ipar nem kérdezi meg a kereske­delmet, nem ismeri az igénye­ket, ezért nem is gyárt ilyen cikkeket. Előfordul az is, hogy a megrendelő »lassú ritmusa« miatt nem tudjuk a kívánsá­gokat teljesíteni. Főleg az is­kolák , sportszervásárlásánál fordul gyakran elő, hogy nincs a kért áruból. Tornaszerekből ugyanis negyedéves tás, ezért jó tenne, ha az isko­lák ősz helyett már tavasszal leadnák az igénylést. Melegítőt árulnak a Csibi- ben és a Somogy Áruházban is. A gyermekmelegítő ugyan­is nem számit sportszernek. A gond itt is hasonló. — A vevők a csíkos melegí­tőt keresik, abból kevés van — mondta Kalocsa Árpádné, a Csibi Áruház vezetője. Vajon, miért keresik a vevők a csíkos melegítőt, a színes tomaruhákat, a magas szárú tenisz- és kosárcipőket? Divat­ról lenne szó vagy külömckö­bel is akarnak. A munkások éppen úgy érdekelték az | anyag- és energiatakarékos-1 ságban, mint a kőművesek a beruházás határidőre történő | megvalósításában. Intézkedési tervük szinte a termelés vala- . ... .... mennyi területét átfogja. Itt, szocialista brigadvezeto — a ahol Ezinte minden munka: művelethez elektromos ener­giát használnak fel, a taka­rékos áramfogyasztás sokat jelent. Ezt a célt szolgálja az üzemben fölszerelt fázisjavító A kommunista vezetőtől legyen igazgató, tsz-elnök, gazdasági élet szocialista mo­rálja azt követeli,» hogy követ­kezetesen érvényesítse a párt gazdaságpolitikáját. oldja meg a rábízott feladatokat. A pártszervezeteknek ennek elérésében is nagy a felelőssé­gük. De rendelkezésükre áll­nak azok az eszközök, módsze­rek. amelyekkel ezt biztosít­hatják. meg kell azonban azt is mondani, hogy feladatuk gyakorta nem könnyű. Számos alapszervezet nem kap kellő információt felsőbb pártszer­vétől. A »végeken« — a te­lephelyeken — működő párt- szervezeteknek a jövőben na­gyobb segítséget kell kapniuk a pártbizottságoktól, az üzemi pártvezetőségtől. A mezőgazdasági üzemek termelésükkel közvetlenül hatnak az életszínvonalra. Sok még a tennivaló, s ebben nagy felelősség hárul a mező­désröl? Vagy egyszerűen csak magasabb igényről, amely na- i gazdaságban dolgozó pártszer gyón, örvendetes? Kár, hogy I vezetekre, kommunistákra. gyakran csak igény marad. Sz. M. (Folytatjuk.) M. S. éppen úgy, mint a hőfoksza­Gópek a mezőgazdaságnak Körülbelül 4 millió gépkeze­lőt foglalkoztatnak a napja­inkban mélyreható változáso­kat átélő szovjet mezőgazda­ságban. E változások lényege a termelés intenzitásának fo­kozása. A földművelésben és az állattenyésztésben korszerű ipari munkamódszereket ve­zetnek be. A gazdaságok egyre többet kapnak a legújabb tí­pusú, nagy termelékenységű technikai eszközökből. Kezelé­sükre különféle szakmunkás­képző iskolákban készítik föl a szakembereket. Abraknak szánták — siló lesz belőle Kemények Kisbárapátiban A Kisbárapátit, Bonnyát és Fiadot magába foglaló Kos­suth Termelőszövetkezetet júliusban ért kár nem tartozik a legnagyobbak közé a megyé­ben. Azonban itt is, mint mindenütt, ahol elemi csapás sújtotta a gazdaságot, vezető­ségi ülésen beszélték meg. mi­lyen intézkedéseket kell foga­natosítani a károk ellensúlyo­zására, a veszteségek mérsék­lésére. Ebben a közös gazda­ságban az Állami Biztosító csaknem 1,5 milliós kárt álla­pított meg, ennek egy részét már megtérítették a szövetke­zetnek. Ezen a vezetőségi ülésen ar­ról határoztak, hogy az eddi­ginél nagyobb gondot fordíta­nak az anyag- és alkatrész- költségekkel való takarékos­ságra, az időszerű munkák pontos elvégzésére. A közel­múltban tartott fölihérés azt mutatta, hogy nem várható különösebb pénzügyi problé­ma a gazdaságban — termé­szetesen sok függ attól, hogyan A z asszonyok, akikkel a buzsáki Munka harcosa Tsz kertészetének üveg­házai között beszélgettem, vidámak ' voltak. Még egy hónapja sincs, hogy ugyan­itt keservesen sírtak, ahá- nyan csak voltak. — Délelőtt a tv-t vártuk — emlékezik egyikük. — Büszkék voltunk, hogy végre a mi gazdaságunk is méltó lett bemutatásra. Mire azonban a televíziósok meg­jöttek, már csak a jég által pozdorjává zúzott üvegházak­ról, a milliós károkról tud­tak fölvételeket készíteni. — A húszpercnyi jégverés alatt ötezer négyzetméternyi üveg tört — toldja meg egy másik. — Volt, aki akkor azt mondta, fél év alatt se hozzuk rendbe... Majd két hétig hordtuk az üvegcsere­peket, hogy mielőbb meg­kezdhessék az új táblák föl­szerelését. Még karácsony előtt újra paprikát szeretnénk szünetelni... Nincs egész másfél éve, hogy az első négy asszony megjelent a 78 fokos táskái hőforrás vizét hasznosító, ak­kor még csak félig kész tele- peaáJfoMerabertaasanaár^gj-an Táskái nótafák dolgoztak itt Nem sokkal később megalakult az asz- szonybrigád, amelyik egyike a gazdaság szocialista címért küzdő hat brigádjának. Hó­napokig mint Termál brigá­dot emlegették őket, mígnem menyecskekórusuk megalakí­tása kínálta az új elnevezést. —r Nótaía lett a brigádunk neve — mondja Hajdú Ist­vánná, aki egyike volt az el­sőként itt dolgozóknak. — Még csak egyhónapos a kó­rusunk, de már fölléptünk a buzsáki búcsún. Mindannyian szívesen em­lékeznek a vastapsra. Rábe­szélés nélkül is rázendítenek egy nótára. »A táskái kerteli alatt folyik el a kanális...« Velük énekel a telepvezető Kisfaludi László is, akinek vezetői tekintélyét az is biz­tosítja, hogy egyik asszony sem főz olyan finomat, mint ő, és még akkor sem jönne zavarba, ha egy félbemaradt buzsáki terítő hímzését kéne folytatnia. Gyorsan összekovácsolódott a brigád, Ahogy ők mondják, kapaszkodnak; össze, táncra perdülnek valamelyi­kük névnapján, itt, az üveg­házak végében. A nóta és a tánc még pletykálkodás ellen is hasznos. A tavalyi do­hánytöréskor rajtuk kívül vagy hatvan asszony jött össze Táskáról és Buzsákról. Fersze mindjárt elkezdődött a pletykálkodás, mígcsak va­laki rá nem zendített egy nótára. Attól kezdve végig nótaszó közben dolgoztunk a legkisebb' viszály nélkül. Persze nemcsak énekelni tudtak ezek az asszonyok. Sok férfi nem bírná ezt a kemény munkát a fóliasátrak alatti 50 fokos, párás meleg­ben. Egy ilyen korszerű kerté­szeti telein azonban a ki­tartásnál is nagyobb szükség van a szakértelemre. — Mindannyiunknak el kellett végezni a szaktanfo­lyamot — így Czobor József- né brigádvezető. — Ezt per­sze nem volt könnyű meg­szervezni, hiszen vannak, köztünk, akik már elhagyták az ötvenet Végül is mind a 26-an nekjjugaszkodtunlfi -■* munka melletti féléves tanu­lásnak, és ma már szakmun­kások vagyunk. — Azért ilyen gyorsan nem ment — fűzi tovább a szót egy társa —, sok tanu­lással töltött fél éjszaka kel­lett hozzá. Még ide is kihoz­tuk a fizika-, vagy géptan­könyveket, hogy iskolába in­dulás előtt még egyszer át­nézhessük a »leckét«. A gye­rekeink meg naponta kérdez­gettek, hogyan feleltünk, és hogy a mi ellenőrzőnket ugyan ki írja alá. Néhányan túltettünk a gyerekeken ... Nyolcunk bizonyítványa ki­tűnő lett. A következő közös nagy céljuk a szocialista cím elnyerése. A követel­ményeknek nagy kedvvel tesznek eleget. Egyszerűen természetesnek érzik, hogy egy község lakói faluszépítő társadalmi munkát végezze­nek. Kirándulásokra legszí­vesebben hetenként menné­nek. Az pedig magától érte­tődő számukra, hogy egymás­nak segítenek mindenben. A közös munka és tanulás, a jégverés közös szomorúsága és a nótázás közös öröme fél év alatt brigádközösséggé alakította a 26 asszonyt. a f. sikerül a hátralevő betakarí­tás, és mennyire tartják meg a vezetőségi ülésen hozott döntéseket. Csökli László fő- agronómus és Tippel Henrik főállattenyésztő bizakodása jo­gosnak látszik, s a viszontag­ságos időjárás ellenére sike­rül kikerülnie a buktatókat a szövetkezetnek. A szakvezetők elmondták, hogy a napokban kezdődött a kukorica silózása: 100 hektárt terveztek erre a célra, de 144 hektárt silóznak le. mivel a fővetésű kukoricából a jégve­rés miatt 44 hektárt átminősí­tettek silózásra. Folyik a tar­lótisztítás: a vöröshere, me­lyet a tavasszal a kalászosok­ra vetettek, jónak ígérkezik, s ha kedvez az időjárás, még egy kaszálás lejöhet a tarló­ról. A kukoricán kívül szá­mottevő kár érte a lucernát is. Hatvan hektár maglucernából semmi sem lesz. Jól jön a kiesések pótlására a szövetkezet saját takar­mánykeverő üzemének a ter­melése. A gazdaság igényén túl jelentős bérmunkát végez­nek a Somogy megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat részére. Az idei terv 270 vagon takarmány keveré­se. minthogy azonban a félév végén már 220 yagonnál tar» tottak, az év végére 370—380 vagonos teljesítés várható. Saját szükségletük 99 vagon táp, a termelés zöme tehát bérmunka, melyből mintegy félmillió forint jövedelmét vádnak — jóval többet a» ter­vezettnél. A termelés fokozása végett növelték az üzem ka­pacitását, a műszakok számát. Szállítóeszközeik jobb kihasz­nálására is módot ad ez az üzem, ugyanis zömmel saját gépekkel fuvarozzák az alap­anyagot és a 'kész keveréket. Az innen és más »csatornák­ból« származó bevételek meg­erősítik a reményeket, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet a várakozásnak megfelelő ered­ményekkel zárja az évet. Ez annál inkább várható, mert az állattenyésztés is többletet hoz a tervhez képest, takar« mányuk elegendőnek látszik, s az eleség 70 százaléka a köze­pesnél jobb minőségű. Somogyi^ Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom