Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

kilenc hónán alatt G?o( iák nincsenek. Titkok sem. Csak munka van. Fe­gyelmezett, jól szervezett, kö­vetkezetes munka. — Olyan egy széni ez — mondja Szabó Gyula, a barcsi TÖVÁL igazgatója. — A 30 módszert észve kell venni, és alkalmazni kell. Ennyi az egész. Az utóbbi egy-két évben a szövetkezeti .építőipari vállalat megkétszerezte termelési érté­két. Erre az evre nyolcvanegy és fél millió forint értékű munkát tűztek ki célul. Az el­ső félévben — amikor egyéb­ként harminc-negyven száza­lékos szokott lenni az éves terv teljesítése —. negvvennégy- millió forint értékű beruházást adtak át. A terv várható túl­teljesítésére utal ez a mutató. Aki kívülről nézi a TÖVÁL tevékenységét, az a jól gépe­sített munkahelyeket látja, s talán ekképp vélekedik: »így könnyű eredményedet elérni, jó hírt szerezni«. A járókelő csak azt tapasztalja, hogy »tel­jes eröbedobással« folyik a munka. Emögött a »látszat« mögött az igazgató szavaival élve olyan egyszerű »belső fogas« van, hogy egy időben, egyszerre legföljebb négv-öt helyen dolgozik a szövetkezeti vállalat. — Csak úgy lehet gazdasá­gosan (építeni — fűzi hozzá az igazgató —, ha az építkezés kezdete és a műszaki átadás Üjabb ötvenhárom lakásos ház épül Barcson. Kilenc hónap alatt készül cl a kötőüzem. között a Tehető legjobban le- 1 rövidítjük az időt. Nem mi ta­láltuk ki, régi igazság ez, csak alkalmazni keli! így tudunk gyorsan befejezni egy létesít­ményt. Áttekinthetőbb, könv- nyen ellenőrizhető így a vál­lalat munkája. Ennek az egyszerű kis »bel­ső fogásnak« nagy része van abban, hogy sok minden ké-*-* szül el — többször határidő előtt! — a barcsi TÖVAl ki­vitelezésében. Oss/esen két mezőgazda- sági üzemben, az egyesült bar­csi és az egyesült homokszent- györgyi szövetkezetben dol­goznak. s ehhez a kategóriá­hoz tartozik a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola fejlesztő- , si programja is. Tevékenysé­gük kétharmadát a mezőgaz­daságban végzik, a fennma­radó egyharmad a kommuná­lis és az ipari beruházás. Bar­cson szolgálati ikerlakást épí­tettek. Ök készítették el há­rom, összesen kétszázötven va­gonnyi terménytároló alépít­ményét. a darányi kerületben a szárítót, komplett út- és tér­burkolást, a napokban kezdő­dik a háromszáz vagonos bur­gonyatároló építése. Homok- szentgyörgyön tehenészeti te­lep készül, a barcsi ötszáz va­gonos agrokémiai központ utolsó létesítményét alapoz­zák; harminchét lakást már átadtak, rövidesen elmondhat­ják ezt a negyvenkét lakásos házról is. Teljes erőbedobás­sal dolgoznak egy ötvenhárom lakásos ház épí'ssén. előkészí­tenek egy 73 lakásos tömböt, és egy év helyett kilenc hónap alatt fölépítették a fővárosi kézműipari vállalat ötszáz em­bert foglalkoztató kötőüzemét. — Az átadás előtt egy-két héttel »tetőzik a felfordulás« — mondja Szabó Gyula az üzemben. Világítótesteket sze­relnek a hófehérre meszelt munkatermekben, padlóbur­kolatot készítenek. Mindenütt a serény munka látványa tá­rul elém. Mindenki fiatal, a barcsi TÖVÁL-nál az átlag­életkor huszonhat év! Az ipa­ri tanulók ösztöndíjas képzésé­Kenyér az ünnepi asztalra »... jó kenyérnek azt tart­juk, a melly domború, hél ja »ein igen lágy, se kemény; ;árga vagy barna, de nem fe­kete égett; nints elválva a bé­litől; a béli szívós, de nem Tmorzsálható. Ha a bélit bé- ■yomjak; magától felduzzad; rkább apró és sűrű, mint gén lyukatsos, jóízű .. .« Így sgalmazta meg a jó kenyér jvetelménveit 150 évvel ez- őtt Nagyválhy János. Hogy íilyen a mai jó kényéi-? .'anga János, a Somogy me- ;yei Sütőipari Vállalat mun­katársa ezt mondta: . — Ma a jó kenyérnek szép 'ormájúnak, a fogyasztók íz- lsének megfelelő színűnek, agy térfogatúnak, jó ízűnek es aromájúnak kell lennie. — Tehát az elmúlt százöt­ven évben semmit sem vál­tozott a jó kenyér iránt tá­masztott igény. ! mát. A kovászról is meg tud­ják mondani, milyen lesz a kenyér... — Nem volt ez megbecsült szakma. Sokáig nem is tartot­ták annak. Ma is kevés fiatal jelentkezik péktanulónak, s ha elvégzik a szakmunkás- képzőt, továbbállnak. Pedig, ha egyszer igazán belekóstol valaki ebbe, nehezen hagyná itt — hallom Banga Jánostól. I — A fizetés sem rossz. Bent a gyárban, ahol korszerű gépek dolgoznak, négyezer forint kö­rül van a fizetés. Az emberek itt is megkereshetnek ennyit, j — Azok ott fejjel dolgoz­nak, a gépekre vigyáznak — mondják a pékek —, a mun­ka nálunk más. Itt minden este remegni kell, hogy jól si­kerüljön a sütés. A pékek izmos, tagbasza­kadt emberek, nyolcvan kilós liszteszsákokat emelnek, má­zsaszám vetik a kemencébe a kenyeret. Amit itt csinálnak, az a szakma múltja, s egy ki­csit a jelene is. A gyárban a jövőt lehet látni. Ök hárman negyven évesü­tik éjszakánként a 'kenyeret. Nincs ünnep vagy vasárnap: este nyolcra jönnek, s reg­gel nyolckor indulnak haza­felé. Az öreg pékség egyre ke­vesebb. A Vöröshadsereg úti 4. számú üzemnek is rövid ideje van már hátra. Talán csak néhány év csupán. Az izomfájdíló nehéz munkát a gépek veszik át. Az emernek az lesz a feladata, hogy pa­rancsoljon a gépeknek. Nagy Jenő re évente csaknem félmillió forintot fordítanak. Ez a szin­te semmiből induló szövetke­zeti vállalat maga nevelte ki a szakipari és jórészt a mű­szaki gárdáját is! Ahogy szi­gorú belső parancsnak tekin­tik a jó munkaszervezést, a gyors kivitelezést, épp olyan szigorú parancs a szakmai ne­velés is. Egy műszaki rajz és egy vaskos tanulmány van előttem. A vállalat központi telepének a terve. Kialakuló­ban .van a húszholdas köz­pont. Asztalo&műhely, lakatos-, tmk-mühely épült az idén. A központi telep alkalmas lesz arra, hogy évente kétszázmil- . liós beruházást valósítson meg 1 a TÖVÁL. Az ÉVM az idén tízmillió forint értékű gépvá­sárlásra teremtett lehetőséget. Csodák nincsenek. Titkok sem. Csak munka van. Fe­gyelmezett, jól szervezett, kö­vetkezetes munka. Vörös Mária — Nem, nem változott jó­formán .semmit. Akkor is ilyen pékségben sütötték, mint amilyenben most va­gyunk, csak a feltételek vol­tak mások. A vállalat 4. számú üzemé­nek vezetőjét, az ősz halánté­ké Horváth Józsefet arról faggattam: hány éves is az ő üzemegységük. — Itt születtem én a cukor­gyár környékén, de már ak­kor is állt ez az üzem. Van már százéves is. Odakint zuhog az eső, az esőcseppektől lesz vizes az ember ruhája. Idebent egy »zál nadrágban, fehér sapká­ban rakják a tésztát: a me- eg csal izzadságot a testük­re. Hárman vannak. Az üzem­vezető ma éjszakára csak se­gíteni jött be, az ünnepi ké­szülődés miatt. Szabadságon van. »Két ember aligha bírná megcsinálni a holnapi ada­got.« Hárman vannak, három­felé oszlik a munka: Erdély Ferenc a dagasztó, a nyugdí-' jas Csiszár József a táblás, Horváth József pedig a ke- mencés. Megoszlik a feladat, mégis mindenki mindent csi­nál. — Egy- kis pékségben íratlan szabály ez... — Húszadikára készülünk. A kedden boltokba kerülő ke­nyeret már az ünnepi aszta­lon szelik föl. Mind a hárman negyven éve pékek. Ismerik a szak­Somogyi Néplap Pásztor Ferenc FIUK A LESHEGYEN Nehezen, lassan engedett ki belőlük a szorongás. Már le­áldozóban volt a nap. Már ér­keztek az alkonyati párák, idehallatszottak az este távo­li zajai. Itt-ott tüzek gyullad­tak, a szőlőhegy apró jelző­lámpái. Szótlanul ballagtak vissza­felé. A taligaút keskeny, csak összekapaszkodva lehet rajta elférni. 52. Az okmányellenőrző járőr csinos, fiatal lányt kísér az őrsre. Az udvaron téblábolók azonnal abbahagyják még a semmittevést is, kocsányon ló­gó szemeket meresztenek a jövevényre. Jól látta ezt. a lány is, éles nyelvét nem fog­ta gyeplök közé. —- Mi az, nem láttatok még fehér embert? Ez a két buzgó mócsing úgy kísér ide, mintha gonosztevő lennék. Pedig meg­mondtam nekik, hogy látoga­tóba jövök és kész! — Az nem elégséges, — ké­rem — felelt az egyik katona és nagyon udvariasan tessé­kelte bejlebb az iroda felé. — Kértük, mondja meg, kihez jött hogy hívják az illetőt, nem volt hajlandó. Lehet, nincs is olyan nevű katona, akihez állítólag látogatóba jön, biztosan azért nem volt haj­landó nyilatkozni. Majd a pa­rancsnok elvtárs eldönti, hogy mi újság. SuHajda és Faludi a kút kö­rül szorgoskodtak. Mint olyan sokszor, most is a nadrágju­kat sikálták. Valamilyen tár­sadalmi tevékenység salakját igyekeztek eltávolítani a szol­gálati öltözet eme fontos da­rabjáról. — Gerswin, — suttogta Su­hajda —. ne lássam meg az Égei-tengert, ha ez nem Pécsi, a Golubios csaja. — Bolond vagy? Hogy ke­rült volna az ide? Attól tar­tok. tisztelt Samu úr, hogy újabban a látóidegeiddel van. valami zavar. Ha megengeded, én is olvastam egy elég vas­tag könyvben, hogy bizonyos elmebetegségek szimptómái a kettőslátással kezdődnek, ké­sőbb ezek kényszerképzetekké fajulnak. Mert: ha Pécsi Mál­ta csak az elhatározás stádiu­mában lenne, akkor Golubics már egy héttel ezelőtt elkezd­te volna a díszkapu építését, kölcsönkérte volna a kimenő- zubbonyomat, s három nappal ezelőtt elkezdte volna kenni a képét tinédzser flastrommal, hogy eltűnjenek hűségének undorító pattanásai. Ez egy másik szédült tyúk, aki biz­tosan elnavjgálta magát. — Nekem ne mondd. — tiltakozott Suhajda. — Ez a kosár, ez a parancsoló hang, teljesen Pécsi. Majd meglátod. Samu bácsi mindent megérez, mint a macska az esőt. — Mondom, hogy nem vagy magadnál, a macska nem érez meg semmiféle esőt. ök ketten ebben maradtak, várakozó álláspontra helyez­kedtek. A két nadrágot min­denesetre kiterítették a kerítés korlátjára, elrendelték az ál­talános munkaszünetet. mert: — Ilyen jóféle portéka je­lenlétében nem alacsonvodha- tunk le odáig, hogy iássák: magunk mossuk á saját nad­rágunkat. Ez, hogy úgy mond­jam. egy kissé dehonesztáló. — szögezte le Suhajda és föld­höz vágta a súrolókefét. — Mihonesztál? — húzta fel az orrát Faludi. —. Dehon, te vidéki! — súj­totta megvető pillantással Fa- ludit Suhajda. — Én vagyok vidéki, ki az isten dicsekszik azzal, hogy az ősei megszokták a vidék fen- sőséges nyugalmát. Azért van­nak benned neurotikus hajla­mok, meyt a zajos fővárosban vagy kénytelen eltölteni leg­szebb éveidet. Tehát, ki a vi­déki ? Közben a két határőr sza­bályszerűen előállítottá Pécsi Két hét az ötvenkettőből A szabadidő-tevékenység vizsgálatával foglalkozó társadalombúvárok »oda« (hinzu) motívumoknak neve­zik azt a vonzerőt, amely üdü­lésre, pihenésre, a kötetlen szabadságérzés elérésére, a napi kötelezettségektől való szabadulásra indítják az em­berek nagy többségét. Te­gyünk valamit az egészségün­kért, mozogjunk szabadon, kényszermentesen, lássunk új arcokat, tájakat, műemléke­ket. A kimozdulásra, nyara­lásra, víkendezésre sarkalló erők másik csoportját »el« (weg von) motívumoknak ne­vezik. Ezek lényege: el a hét­köznapi élettől, el a megszo­kott környezettől, az unalom­ig ismert, megszokott, poros falak közül! Mert jó ideigle­nesen megfeledkezni minden­ről, ami az ember megszokott és hagyományos környezeté­nek része. Államunk alkotmányban rögzíti minden magyar állam­polgár számára a pihenéshez való jogot. Jelentősége köny- nyen belátható, mindig is nagy volt. de napjaink fel­gyorsult élettempójának sod­rában, a mai városok, a tö­megközlekedés, s az ideget- energiát egyaránt gyorsan fo­gyasztó környezetben a pihe­nésnek, a kikapcsolódásnak létfontosságú szerepe lett. A szabad idő jó kitöltése, hasz­nos megszervezése segíti hely­rebillenteni az ember lelki egyensúlyát. Az aktív pihenés újjáépíti az elhasználódott szervezetet. Az üdülés, a ki- kapcsolódás a mai ember számára jótékony kezelés, szociális terápia. A kormány — az ország ipari, mezőgazdasági és kom­munális fejlesztésének millió gondja mellett — igen jelen­tős összegeket áldoz az üdü­lésre azzal, hogy a kulturált pihenésre alkalmassá tette s fenntartja a balatoni üdülök nagy részét. A déli parton tízezer hely várja minden év­ben az üdülőket, s egy-egy idén>ben 110 ezer ember pi­hen itt az átalakított és új szakszervezeti üdülőkben. A SZOT illetékes főigazga­tósága foglalkozik a felnőttek és a gyermekek, az ifjúmun­kások és a szakmunkások, a nyugdíjasok és a gyermekgon­dozási szabadságon levő kis­mamák üdültetésével / is. A társadalomnak szinte minden rétegét érinti a szervezett üdültetés. »Nagyon fontos az udvarias beszéd, a szép szó és a meg­felelő bánásmód« — szögezi le mintegy az üdülési igazga­tóság egyik alapelvét Zsombo- I ri József, a Csepel-üdülő ve­Márta budapesti illetőségű, budapesti születésű, főiskolai hallgatót a parancsnok színe élé. — Önök elmehetnek, szerel­jenek le, kisasszony, ön fog­laljon helyet! — Ne tessék kisasszonynak nevezni, mert attól elég ide­ges leszek. Vágj' mondja, Hogy kislány, vagy szólítson nyu­godtan elvtársának, mert KISZ-tag vagyok. — Rendben van, kislány, így nevezem, mert az én ko­romban talán már megenged­hető. — Ezzel rendben vagyunk, — nevetett a lány. — Egyéb­ként nagyon rokonszenves ön. őrnagy elvtárs. csak jót. ked­veset hallottam önről. Örülök, hogy bekísértek ide ezek a dinnyék, legalább megköszön­hetem. hogy egy kicsit ránc- bas7edte az én kicsit ütődött Bélámat! — Úristen, maga a Pécsi? — Igen. én vagyok. A kato­nák már látták a személyimet, előbb is tudhatta‘volna. — Nem figyeltem oda. No hát. ez nagy meglepetés. Iga­zán örülök magának, kislány, csak egv kicsit meglepett. Na­gyon ritkán kapunk fni várat­lan. hívatlan látogatókat. Tud­niillik, nem szokás. De. ha már itt van, legyen a mi lányunk, érezze vendégszeretetünket. Azt hiszem, itthon van a maga Golubicsa. Igazán rendes fiú, teljesen megférfiasodott. — Ráfér, — sóhajtott egy nagyot a lány. és cipőjével egy kicsit odebbtolta a kosarat. . (Folytatjuk.) zetője. Egy-eg.v turnusban 1500 ember nyaral, étkezik, sportol, napozik a Csepel ha­talmas üdülőparadicsomában. S a személyzet — több mint háromszázan vannak — munkájának a szokásos fel­szolgálásnál, takarításnál több­nek kell lennie. Már az ér­kezéskor arra ügyelnek, hogy a vendégeket ne terheljék fö­lösleges adminisztrációval, várakozással, bosszúsággal. Ha az indulás jó, a folytatás csak jobb lehet. Mit kap a beutalóval érke­zett vendég az üdülőkben az étkezésen és az elhelyezésen kívül? A pihenésnek is van fortélya. A finom koszt, a ké­nyelmes szobák akármilyen nagy örömet szereznek is az első napokban, csak feltételei lehetnek a valódi pihenésnek. A kikapcsolódás, a felüdülés, az aktív tevékenység nagyon fontos, különben hamar je­lentkezik az unalom. Hogyan szervezhető meg az aktív pihenés? A rendszeres strandoláson kívül változatos sportolással, kirándulással és sokodalú program biztosításá­val. Ebben a tekintetben mar több a baj a Balaton-parton. Pedig az üdülők élen járnak a programok szervezésében: a Csepelben egy-egy 14 napos turnus alatt húsz különféle rendezvényt is tartottak. Sze­repelt itt autóbusz- és vízi kirándulás, szellemi vetélke­dő, labdarúgótorna, bábszín­ház, tollaslabda, komoly zene, roller- és aszfaltrajzverseny a kicsinyeknek és OKISZ divat­bemutató. Hogy mindez elég-e? Kinek igen, kinek nem. J ellemzőnek találom dr. Gáti István siófoki ta­nácselnök megjegyzését: »Az idén szinte nem lehetett gye­rek nélkül látni beutalókat. Az üdülők közül igen sok a családos ember, s ahogy mind többen hozzák el gyermekei­ket, lassan átformálódik az üdülés arculata is. A gyerek­hadat figyelembe kell venni a közétkeztetésben (gyerejc- adagok), a játékboltok válasz­tékának növelésében, a játszó­terek és a strandok bővítésé­ben. A gyermek és a család társadalmi tekintélyének, meg­becsülésének növekedésével az üdülők igazi családi üdü­lőkké válnak. Ez a folyamat zajlik napjainkban ...« Csupor Tibor Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatóságán a tanítás az alább közölt időpontokban és helye­ken kezdődik: ÁLTALÁNOS TAGOZAT: I. évf. — az előzetes értesí­tés szerint — szeptember 1.. 16 óra, Beloiannisz u. 18. sz„ il­letve szeptember 3., 13 óra Le­nin u. 14. II. évf. szeptember 2., 17 óra, Beloiannisz u. 18. sz. az A, B. C, D osztály; szeptember 4.. 14 óra, Lenin u. 14. sz. E osztály. III. évf. szeptember 4., 17 óra, Beloiannisz u. 18. sz. SZAKOSÍTOK: Filozófia: I., II. évf. szep­tember 5., 16 óra, Lenin u. 8. sz. Etika: szeptember 5., 15 óra, 'Tanítóképző Intézet. Kultúrpolitika: szeptember 5., 15 óra, Tanítóképző Intézet. Párlépités: szeptember 5., 16 óra, Bajcsy-Zs. u. l e, Pol. gazd.: I. évf.: szeptem­ber 5., 16 óra, Beloiannisz u. 13. sz.; II. évf. szeptember 5., 16 óra. Lenin u. 14. sz. Gazdaságpolitika: szeptem­ber 5.. 16 óra, Lenin u, 14. Nemzetközi munkásmozga­lom: szeptember 5., 16 óra, Beloiannisz u. 23. sz. Magyar m un kásmozga lom: szeptember 5., 16 óra, Lenin u. 8. sz. KIEGÉSZÍTŐK: Filozófia: szeptember 10., 8 óra. Lenin u. 14. sz. Politikai gazdaságtan: szep­tember 10., 8 óra, Beloiannisz u. 20. Munkásmozgalom: szeptem­ber 10., 8 óra, Beloiannisz u. 18 sz. SPECIÁLIS KOLLÉGIUM: Vezetési ismeretek: szeptem­ber 10., 8 óra, BajcsyZi. u. 1/*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom