Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
Ünnepi nagygyűlés Nagyatádon (Tolytatás az 1. oldalról.) I pártja több mint fél évszázada I folytatja áldozatos harcát a — Az első szocialista alkot- j szocialista Magyarország meg- mányt a Tanácsköztársaság 1 teremtéséért, népünk fölemel- alkotta meg 1919. június 28- f kedéséért. Kifejezésre jut benne a pártnak a társadalomban, a szocializmus építésében betöltött szerepe, s az a meghitt viszony, mely a szocializmus építése során a párt és a nép kapcsolatában bekövetkezett. Az ünnepi szónok ezután án. Az a Tanácsköztársaság, melynek történetébe »Vörös Somogy« is fényes oldalakat írt. Ez már alaptételeinek nagy részében azokat az elveket is tartalmazta, melyeket olvashatunk az 1949-es alkotmányban. Sok harc_ és áldozat után ; részletesen elemezte megyénk j népünk előtt 1945-ben nyílt; három évtizedes szocialista ! meg a szabad, demokratikus, | fejlődését, majd így folytatta: I majd a szocialista fejlődés útja. A volt kizsákmányoló osztályok gazdasági hatalmának szétzúzásával megértek a feltételek arra, hogy megalkossuk a fejlődést kifejező és a továbbfejlődést megalapozó 1949. évi XX. törvényt, az alkotmányt. Huszonhat évvel ezelőtt az országgyűlés ünne- pélyesen törvénybe iktatta népköztársaságunk alkotmányát, azt az alaptörvényt, mely — a nép akaratából, a nemzet programjaként — szentesítette a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát, és törvénybe foglalta a szocialista társadalom megteremtésének szándékát. Azóta valóra váltottuk az 1949-ben nemzeti célként kijelölt feladatokat: leraktuk a szocializmus alapjait, sikkerrel folytatjuk a szocializmus építését. Ezért volt szükség arra, hogy továbblépjünk, s az országgyűlés 1972-ben elfogadja alkotmányunk új, egységes szövegét. Alaptörvényünk módosításában kifejezésre jutott a dolgozó nép munkájának sikere, politikai, társadalmi vívmányai; a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Az 1972- ben módosított alkotmány nemcsak örököse az 1949-es- nek, hanem politikai, gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításának, további fejlődésünknek is kerete. A módosított alkotmány történelmünk új korszakának nyitányáról szól. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban kimondja, hogy a munkásosztály kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. További feladatainkat úgy jelöli meg, hogy a magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus felépítésén munkálkodik. A párt XI. kongresszusa a mérlegkészítés és a következő -öt esztendő feladatainak meghatározása mellett új program- nyilatkozatot fogadott el, mely a fejlett szocialista társadalom megvalósításának tervét tartalmazza. Mind az alkotmányban, mind pediv a programnyilatkozatban foglalt célok lelkesítőek. Megvalósításuk gyökeresen átalakítja életünket, s a társadalmi haladásnak, az anyagi és kulturális felemelkedésnek, a személyiség kibontakozásának új feltételeit teremtik meg. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szólt a pártról, az »élcsapata« által irányított munkásosztály kifejezést használva. A módosított alkotmány szövege egyértelműen fogalmazza meg, hogy a munkásosztály marxis — Tisztelettel kell megemlékeznünk a munkásosztály áldozatkészségéről és felelősségéről, amelyet nemcsak az üzemek korszerűsítésével, a termelés föllendílésével bizonyított, hanem azzal a segítséggel is, melyet dolgozó parasztságunknak nyújtott. Ebben a történelmi időszakban parasztságunk is felelősségről, politikai érzékről és érettségről tett tanúságot. Augusztus húszadika a munkás—paraszt szövetség és egyben a nemzeti egység ünnepe is — mondta Tanai Imre. — Ennek az egységnek Somogybán ugyancsak számtalan jelét láthatjuk. A munkás— paraszt szövetség szilárd, de ezzel együtt napról napra tettekkel, a szocialista építőmunka gyakorlatával kell tennünk további erősítéséért. A népi nemzeti egység, a munkás— paraszt szövetség erősítése azonban nemcsak nemzeti, j hanem internacionalista ér-1 dek is. Szocializmust építő hazánk annál nagyobb szolgálatot tehet a nemzetközi munkásmozgalomnak, minél szilárdabb a belső egysége. Így lesz a munkás—paraszt szövetség a nemzeti és a nemzetközi egység ápolásának fontos tényezője. Az előadó ezután az alkotmány szellemében lezajlott or- j szággyűlési képviselő-választásra emlékeztetett; — A XI. kongresszus dokumentumai, a megyei pártértekezlet állásfoglalásai jó programot és érveket adtak számunkra, hogy tovább fokozzuk a politikai aktivitást, gyénk választópolgárai szava-1 zatukkal is kiálltak a szocialista rendszer és a jelöltek mellett. A választók döntő többsége megértette, hogy a Hazafias Népfront választási programjában a párt politikája öltött testet. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy a megválasztott képviselők e politika megvalósításának felelősség- teljes részvevői. A szocialista demokrácia fejlesztésének útján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egységes államszervezet részeként erősödött a negyedszázados tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege. A tanácsok egyre jobban területük felelős gazdái. A szocialista demokrácia társadalmunk fejlettségének lényeges mutatója. Most előtérben álló feladat az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ha erősödik az üzemi demokrácia, ha a dolgozóknak nagyobb a beleszólási lehetőségük a vállalati gazdálkodásba, a helyi és a közügyekbe, ez fokozza aktivitásukat, szélesíti látókörüket és növeli felelősségtudatukat. A szocialista demokrácia fejlődése tükröződik abban is, hogy az országgyűlés az alaptörvénybe iktatta a közvetlen demokrácia intézményét. Azt a tényt, hogy az állampolgárok nemcsak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem munkahelyükön és lakóhelyükön egyre nagyobb számban közvetlenül is részt vehetnek az állam tevékenységében, a közügyek intézésében. — Augusztus húszadika — folytatta Tanai Imre — az új búzából sütött kenyér ünnepe is. A kenyér az élet jelképe. Alkotmányunk és az újkenyér ünnepén jóleső érzéssel számolhatunk be arról, hogy — ha a kedvezőtlen időjárás meg nehezítette is az aratást — magtárban van az ország jövő évi kenyere. Az idei gabonabetakarítás példásan bizonyította a nagyüzemek kölcsönös segítőkészségét. Elismerés illeti a kombáj- nosok nagyszerű, fáradtságot nem ismerő munkáját. Kiváló teljesítményükkel, lelkesedésükkel és fegyelmezettségükkel ösztönözték a gabonabetakarításban résztvevőket. Köszönet és elismerés azoknak a somogyi embereknek, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a betakarítás sikeréhez. Parasztságunk jó munkával viszonozta a társadalom segítségét. Az a cél, hogy a munkakedv továbbra se lankadjon. Megyénk ipari munkásaitól is megfeszített, takarékos munkát várunk el, hogy eredményesen szolgálhassuk a IV. ötéves terv sikeres befejezését, a XI. kongresszuson megerősített gazdaságpolitika végrehajtását, az V. ötéves terv megalapozását. Alkotmányunk ünnepén Somogy dolgozó, népe a jó gazda jogos büszkeségével nézhet szét szűkebb hazájában. Arra hívunk fel minden becsületes, hazáját, megyéjét, és lakóhelyét szerető állampolgárt, hogy a maga területén még fegyelmezettebben, oda- adóbban és hatékonyabban tevékenykedjék a XI. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért. Sok sikert kívánok megyénk minden dolgozójának, a nagyatádi járás és Nagyatád lakosságának a szebb és boldogabb jövő felé vezető út építéséhez — fejezte be ünnepi beszédét Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. A megemlékezés után kedves epizód zajlott le a színpadon. Két berzencei népviseletbe öltözött fiatalasszony — a járás termelőszövetkezetinek nevében — új lisztből sült kenyeret adott át a megyei párt- bizottság titkárának. Somogy központi alkotmány- napi ünnepe színes művészeti műsorral zárult, amelyben a siófoki Balaton Együttes, a kaposvári Fonómunkás Kisszín- pad és a kercseligeti citera- zenekar működött közre. Kenyér szalaggal Kaposváron az egyik üzlet kirakatában szép, pirosra sült héjú kenyér fekszik, átkötve nemzetiszínű szalaggal. Szerintem a lehető legjobb, az alkalomhoz illő dekoráció ez a mai nap köszöntésére, őszinte jelkép a munkás— paraszt szövetség kifejezésére. Ebben a kenyérben éppen úgy benne van a szövetkezeti tag munkája, mint a molnáré vagy a péké. . , , , Szép kifejezéseink vannak a kenyérrel kapcsolatban, s ez is jelzi, hogy hozzá tartozik életünkhöz, mint a levegő, a víz. Értéke nem csökken, amiért nem szűkölködünk kenyérben, péksüteményben. Ez a tény késztet arra, hogy egy kicsit visszaforgassam az idő kerekét... * A felszabadulás után a falusi parasztember is jegyre kapta a kenyeret. Emlékszem, az ötvenes évek elején a vakációra hazaérkező diák szülei siettek bejelenteni, hogy több kenyérre, nagyobb adagra jogosultak, mert gyarapodott az étkezők száma a családban. Nagy »szeme« volt a kenyérnek. Kaposváron, a húsbolt kirakatában penészes, száraz kenyérdarabok és magyarázó, kísérő szövegek adták tudtára az arra járóknak: eldugott kenyeret találtak ennél és ennél a gazdánál, aki — amíg mások kénytelenek voltak kevéssel is beérni — a, jószággal etette föl ezt a nagy kincset! Mélységesen elítéltük ezt a cselekedetet, hiszen tudtuk, milyen nagy érték a kenyér. Azóta hibaként rójuk fel, hogy egészségtelenül táplálkozunk. túl sok kenyeret eszünk, S arra is olvashatunk tanácsot, mire s hogyan használjuk fel a háztartásban megmaradt száraz kenyeret. Végső esetre azt a tippet kapjuk: vigyük a piacra, ott megveszik az állattartó gazdák ... A múltra emlékeztem a nemzetiszínű, szalaggal átkötött kenyér láttán. És ha a kirakat előtt másokat is emlékezésre ösztönöz a szép kenyér látványa — egyáltalán nem baj. Eljutni idáig csak úgy lehetett, hogy mindennapi. szorgos munkával megsokszoroztuk a kenyeret. Céltudatos cpitó- munkával, a munkások és a parasztok összefogásával. Így van ez akkor is. ha ma már a falu nem a kenyeret, hanem a kenyérnekvalót adja a i'árosnak, s a szövetkezeti gazda nem a házi kemencében, hanem a péküzemben sült kenyeret eszi. Gyerekkoromban egyszer azt kérdezték tőlem: tudom-e, mitől jó ízű a kenyér? A liszttől? A krumplitól? Az élesztőtől? A választ így adták meg az öregek: a munkától! Attól, ami a búzaszem elvetésétől a kemencéig kisérte, s most megtestesült benne. Ez az íz azóta sem veszett ki a kenyérből. H. F. As emberért Két új törvény lépett hatályba a közelmúltban: az egyik az egészségügyről rendelkezik, a másik a társadalombiztosítás új szabályait foglalja össze. Hatályba lépésük előtt a szokottnál több szó esett erről a két törvényről, s ez érthető is, hiszen szabályai szinte minden embert érintenek. Hatályos törvényeink között aligha lenne helyes fontossági sorrendet felállítani: mindegyik a társadalom legfontosabb életviszonyait szabályozza. Ez a két törvény azonban valahogy mégis kiemélkedik a többi közül; a jog tényekre szorítkozó nyelvén fogalmazza meg azt, amit így szoktunk mondani: emberközpontúság. Azt, hogy egy társadalom miként gondoskodik az emberről, alapvetően befolyásolják az anyagi lehetőségek. A társadalombiztosítási juttatások nagyságrendjét pedig az is meghatározza, hogy a megoldásra váró sok feladat közül melyiket tartja az állam a legfontosabbnak. Az emberről való fokozott gondoskodásnak szép bizonyítéka ez a két új törvény, hiszen a társadalom azokra figyel jobban és áldoz többet a korábbinál, akik a leginkább rászorulnak erre: az öregek és a betegek. A társadalom tagjainak többsége áz új egészségügyi törvény hatályba lépése előtt azért kapott ingyenes orvosi ellátást, kórházi ápolást, mert munkaviszonyban állt. Más részüket a hozzátartozó jogán illette meg ez. Az új egészség- ügyi törvény alapvetően megváltoztatta ezt a gyakorlatot, s kimondta: az ingyenes egészségügyi ellátás állampolgári jog. Tehát azért illeti meg a beteget, mert magyar állampolgárnak született, vagy fölvette a magyar állampolgárságot. A törvény alig másfél hónapja lépett hatályba, s ma éppen olyan természetesnek tartjuk ezt, mint a többi állampolgári alapjogot. Tulajdonképpen jó, hogy ez a természetes abban az országban, ahol harminc éve a társadalom egyes tagjai csak akkor mentek orvoshoz, amikor már elkerülhetetlen volt. ta—leninista pártja a társa- j az alkotó munka lendületét dalom vezető eréje. Ebben ki- | — mondotta. — A kedvező fejezésre jut az a történelmi j politikai tapasztalatokat iga- tény, hogy a kommunisták | zolta a szavazás napja is. MeVasas zajban Emelt Magas, széles vállú, nyílt tekintetű ember. Mutatóujján a sebhely bizonyítja: már kiskorában a gépek rabja volt. Seregélyesen mezőgazdasági gépszerelő-iskolát végzett. Az egyedüli volt a kollégiumban, aki csak háromhavanként láthatta a szüleit: ő lakott legtávolabb, Nagybajom mellett. Molnár József hét éve dolgozik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárában. Felesége a szomszéd gyár munkásnője. Mindig ellentétes műszakban dolgoznak, hogy nevelni tudják a két kislányukat. Decemberben saját otthonukba költöztek: a gyár segítette őket új lakáshoz. A munkaasztalon egy gyümölcsválogató láncszemeit illeszti egymáshoz. Félig nyitott, satupad alatti fiókjába pillantok: hegesztőál- - ormótlan védőkesztyű, kalapácsok, szappan, gépiwgy és a dossziéban iratok. — A nyár elején újra megválasztottak szakszervezeti bizalminak — mondja magyarázatképpen. — Ügy tartják, az a megfelelő ilyen funkcióra, aki jó a melósoknál és a vezetőknél is. Mert a műhelyben úgy járni, hogy ott nem kedvelnek, az öngyilkosság. Viszont hiába akarok a társaim részére bármit elérni, ha »fent« rossz vagyok. A bi- zalmiság nem nagy beosztás, de én többet tudok a brigád tagjairól, mint bárki, hiszen közöttük élek, megosztjuk egymással minden bajunkat, örömünket. Az a véleményem, hogy ez a tisztség is lehet nagy, ha az ember lelkiismeretesen, odaadással végzi. A »vasas zajban« nem megy a beszélgetés, kerülünk egyet a gyárudvaron. — Az én munkámban az a szép, hogy a rosszból jót csinálunk, az alkatrészekből új gépet hozunk össze. Alkotó munka ez: a mi kezünk alól olyan ügyes és okos masinák kerülnek ki, amelyek megkönnyítik a mezőgazdasági munkát. Az is érdekes, hogy elénk tesz a csoportvezetőnk egy rajzot, amelyet milliméterre ugyanúgy kell megcsinálni, ahogy azt a tervező elképzelte. Néha elkeseredünk, vakarjuk a fejünket. Végül fölszereljük a villanymotort, s mi magunk ellenőrizhetjük, hogy milyen munkát végeztünk. Ha jól működik a gép, jól dolgoztunk. Olyan nincs, hogy két napig ugyanaz a folyamat fusson. Végszerelés a feladatunk, tehát, ha a másik műhely hibázott, akkor helyrehozzuk azt. — Szereti a gyárat? — Kezdettől megbecsülnek. A katonaság után hatforinios órabérrel kezdtem, most húsz fillér híján 16 forint. De nemcsak ez köt ide: azt szokták mondani, hogy ma Magyarországon mindenhol kap kalapácsot az ember. Mikor a vállalat vezetőinek elmondtam, hogy a két gyerekkel núlyen lakásgondjaink vannak, nekem juttatták a három munkáslakásból az egyiket, 49 ezer forintos támogatással. Cserébe szerződésben köteleztem magam, hogy tíz évig nem megyek máshova dolgozni. Ha ezt nem irtani volna alá, akkor is maradnék. Két éve lettem pái ttag. Itt indítottak el azon az úton, amelyiken a magamfajta munkásember emelt fővel járhat. Beválasztottak a gyári szakszervezeti bizottságba, öthónapos pártiskolára javasoltak, tanulmányútra Lipcsébe küldtek. Molnár József kiváló dolgozó, ezt egyik munkatársától tudtam meg. Azt mondta: — Nagyon érti a munkát. Hat éve dolgozom vele, és az a véleményem: jó, hogy ilyen emberek vannak közöttünk. Gombos Jolán J A gyógyítás ma állami feladat. Az állam vállalta magá- I ra a munkaképtelen öregek és ! betegek anyagi ellátásának 1 terhét is, s a gyermekgondozási segély révén is részt vállalj a fiatal nemzedék nevelésének gondjából. A társadalombiztosítás szabályai az elmúlt években többször változtak. E változások — az anyagi lehetőségekhez mérten — mindig az életkörülmények javulását hozták. Az alacsony összegű nyugdíjakat többször emelték. Néhány éve — az életszínvonalpolitikának megfelelően — évente két százalékkal automatikusan emelkedtek a nyugdíjak. A most hatályba lépett társadalom- biztosítási törvény pedig tovább emelte a nyugdíjakat, s — figyelembe véve az állam teherbíró képességét — úgy rendelkezett, hogy 1976. január 1-től a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát is fokozatosan le kell szállítani. A rendelkezés alapján az ötödik ötéves terv végén a tsz-ekből éppen úgy ötvenöt éves korukban mennek nyugdíjba a nők és hatvanéves korukban a férfiak, mint az ipari üzemekből. A nyugdijak emelése 1,1 millió embert érint az országban: a lakosság tiz száza- ■ -kai. Ezzel az intézkedéssel jelentős terhet vállait magára az állami költségvetés, hiszen a nyugdíj emelése révén évente 1 milliárd 800 millió forinttal többet keil erre a célra fordítani, mint a társadalombiztosítási törvény hatályba lépese előtt. A költségvetésben csak egy számsor a lársadalombiztosi- tási kiadásokra fordított ösz- szeg. Ez az egyetlen sor azonban derűsebb, gondtalanabb öregséget jeleni sok ezer embernek, s az állam tehervállalását mutatja a családi kiadásokból. Gyorsan megszokjuk ezt éppen úgy, mint az ember érdekében hozott többi intézkedést. Megszokjuk, mert természetesnek tartjuk. Ebben az a legjobb, hogy gyorsan természetessé válik egy új intézkedés, mert nem különlegesség, hanem az embert tisztelő politika előre kiszámítható eredménye. Dr. Kercza Imre Somogyi Néplap! 3