Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-16 / 192. szám
40 ÉVE TÖRTÉNT Mának szóló üzenet A népfronteszme születése N egyven évvel ezelőtt — egy hónapon keresztül — ülésezett Moszkvában a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusa. A világ minden részéről 65 kommunista párt több mint félezer küldötte elemezte, vitatta, majd határozta meg a világot pusztulással, világháborúval fenyegető fasizmus elleni harcnak, a népek antifasiszta összefogásának programját, a népfrontpolitika stratégiáját. A világ, s főleg Európa népei ezekben az években aggódva figyelték a nácik németországi győzelme után, kontinensünk közepén-egy új háborús tűzfészek megjelenését, a fasiszta barbarizmus mind nagyobb térnyerését. József Attilával együtt tették föl a kérdést; »... mi lesz még, honnan uszulnak ránk új ordas eszmék, fő~e új méreg, mely közénk hatol«. A fasizmus támadásával szemben a kommunisták vezetésével azonban gyorsan szerveződtek az antifasizmus erői. Ezeket a kezdeti eredményeket, az itt szerzett tapasztalatokat és a fasizmus oszítály- természetét volt hivatva meghatározni és a világ közkin- esévé tenni a Komintern VII. kongresszusa. A tanácskozás fő referátumát a náci vezérekkel bátran szembeszálló, a világ haladó erőinek szemében nagy tiszteletben álló kommunista, a lipcsei per hőse, Georgi Dimitrov tartotta. '■ Joggal állapította meg, hogy a | fasizmus, mely a forradalmi harcok és a nagy gazdasági válság miatt meggyengült imperializmus utolsó mentsvára. | politikai eszköze, nemzetközi veszéllyé, a legveszedelmesebb és legkegyetlenebb ellenséggé vált, amellj-el valaha is a nemzetközi munkás- és demokratikus mozgalom szembekerült. A fasizmusról, osztályfunkciójáról adott átfogó elemzéssel eloszlatta azokat a tévhiteket, amelyek jórészt gátolták az ellene folyó harc eredményességét. A kongresszus a francia és a spanyol antifasiszta szociáldemokrata és más demokratikus erők körében megnövekedett antifasiszta tendenciákra felfigyelve és támaszkodva állapította meg, hogy lehetséges, egyben szükséges a munkásegység, majd ennek nyomán gz összes antifasiszta erőket tömörítő népfront megteremtése. Éppen e fontos meghatározás nyomán a kongresszuson kibontakozott széles | körű vita tette lehetővé, hogy j a kommunisták tisztázzák a szociáldemokrata pártokhoz és ; a polgári demokráciához való I helyes viszonyt. A résztvevők élesen bírálták, változatlanul elutasították a szociáldemok- j rata pártok antikommunista. I szovjetellenes, a fasizmus el- i leni aktívr harcot elutasító po- j litikáját. egy’oen azonban vég- j leg elvetették az egyes kommunista pártoknál még min- j dig észlelt »szociálfasizmus« elméletét és gyakorlatát. Keresték azokat a lehetőségeket, melyek a munkásmozgalom I két szárnya közötti együttmű- ; ködést országonként és nemzetközi méretekben is megjavítja. Állást foglaltak a fasizmus által fenyegetett pol« j gári demokrácia védelme, | mindenekelőtt a legszélesebb, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló demokratikus jogok megőrzése mellett. A kongresszus küldöttei abból a helyes felfogásból kiindulva, hogy kizárólag a munkásság és az ót támogató szegényparasztság erőfeszítéseivel a fasizmust legyőzni nem lehet, kimunkálták a kommunista páijok új szövetségi politikáját, a népfrontot. E koncepció lényege: tömöríteni a munkásosztály vezetése alatt az antifasizmus zászlaja alá mindazokat a társadalmi osztályokat és rétegeket, beleértve a fasizmust elutasító burzsoáziát is, amelyek érdekeltek a fasizmus és a háború elleni harcban, és akik hajlandók is aktívan küzdeni ellene. A fasizmus elleni harchoz szorosan kapcsolódott a háború elhárítása, a béke védelme. A kongresszus javasolta, hogy a világ haladó erői hoz- j zák létre a legszélesebb béke- ! frontot a háború ellen. Szorgalmazta a fasizmus által fenyegetett országók együttműködését. Hangsúlyozta azt is, hogy ennek a frontnak minden valószínűség szerint1 legfőbb ereje a Szovjetunió lesz, amely együttműködésre tö- I rekszik mindazon országokkal, amelyek hajlandók a náci ag- j resszió útját állni. A kőiig- I resszus az osztályharc új formájának kidolgozásával természetesen nem mondott le a proletariátus végcéljáról, a ; szocialista forradalomról. Ez- \ zel kapcsolatban mondotta i ugyancsak Dimitrov: »Ha mi a forradalom, ügyének pártjaként a mozgalom minden sza- • kaszán teljesítjük forradalmi j feladatainkat... és józanul j vesszük számításba a dolgozó 1 j tömegek politikai színvonalát, \ ! akkor mindennél jobban meg- \ gyorsítjuk a proletárforrada- ! j lom győzelméhez szükséges j j szubjektív előfeltételek meg-1 j teremtését.-« Így kapcsolódtak < a kongresszuson szervesen egységbe az antifasiszta és de- : mokratikus feladatok a prole- j tárforradalom célkitűzésével. A haladó világnak a nép- [ fronteszme gyakorlati megva- ] lósításához fűzött reménye j nem volt hiábavaló. Már a j I harmincas évek második felé- I ' ben sikereket hozott Francia- | [ országban. Spanyolországban, s milliókat és milliókat moz- | gósítoít a fasizmus és a hábo- I J rú ellen. A második világháború évei alatt a népfront jegyében jött létre az antifasiszta I világkoalíció, a Szovjetunió, í Anglia és Amerika szövetsége, j és bontakozott ki Európa-szer- j te a partizánmozgalom, amely jelentősen hozzájárult a fa- j sizmus felszámolásához. n népfrontpolitika eredH ményei, tanulságai ma i is — a megváltozott viszonyokhoz igazodva — aktuálisak az imperialista erők I elleni küzdelemben. Gondol- ; junk Olaszországra. Francia- i országra, ahol a haladó baloldali erők a kommunista pártok vezetésével a reakció visz- szaszorításán és a demokratikus erők tömörítésén fáradoznak. Így volt Chilében, ezen munkálkodik ma a kommunista párt Portugáliában, de Spanyolországban is. Nemzetközi í viszonylatban pedig talán először éppen a VII. kongresszus fogalmazta meg az európai j államok kollektív biztonsága- ] nak szükségességét a fasizmus és a háború ellen, amely gondolatnak mindenképpen szere- : pe volt az éppen 40 évvel később legfelsőbb szinten megtartott európai biztonsági kon- i terenci sikerében. Igv tér visz- sza a haladó világ újból és új- í ból a Komintern VII. kongresszusán megfogalmazott elvekhez. Így lett e kongresz- szus mának szóló üzenet is. j P. I. Harmincezer köbméter — egy nap alatt Állategészségügy a mezőgazdasági kiállításon Kiemelkedő bányaművelési rekord született a Thorez külfejtéses bányaüzemben. A visontai bányászok szerdán bejelentették: áz új — kétezres — jelzésű marótárcsás földkotrógép elérte az előírt teljesítményt. Egyetlen napon 30 ezer köbméter földet távolított el a szénmezőről. A növekvő . teljesítményt szemlélteti, hogy júniusban 700 000, júliusban 800 000 köbméter földet mozgatott meg a visontai gépóriás. A kavicgbegv mögött Kotrót ráz a markoló A Kavicsbánya Vállalat gyékényes! üzeme fennállása óta a legeredményesebb félévet zárta: 126 százalékra teljesítették tervüket. — Naponta hat-hétezer tonna kavics kerül, vagonba — mondja Ritecz János, az üzem vezetője. — A százhatvannyolc dolgozónk többsége törzsgár- datag. Sokan évtizedekkel ezelőtt segédmunkásként kerültek hozzánk, s itt tanultak mesterséget. Az ország tíz kavicsbányája közül, a nyéklád- házai után a miént a második legnagyobb. A tizennégy méter magas depónál élmény látni, amint a napban csillogó kavicshegy csúcsa folyton nő a rápergő anyagtól. A hegy túloldalán a távolság miatt játéknak látszó piros vagonok az indulásra várakoznak. Az osztályozó alatt, mintha mindig földrengés lenne, dübörög a föld. Tizenöt méter magasan, az osztályozó har- j minchét kapcsolóé műszerfala 1 előtt egy asszony, Lovrencsics | Lászióné dolgozik. Hetvenkét | vízsugarat irányít, amely há- j rom-négy atmoszférás nyomással szabadítja meg a kavicsokat az iszaptól. Az okos szerkezet a 30 milliméternél nagyobb átmérőjű köveket a j törőbe tereli. — Négy éve dolgozom itt, : a férjem hívott, aki itt moz- | donyvezető. A sok szabad idő miatt szeretek ezen a helyen dolgozni: 12 órázunk, de utána 24, illetve 48 óra a miénk. Lefelé menet a korlátba kapaszkodó kezem kőlisztet simít, mely a tó partján lévő törő környékén finom fátyolként lebeg. A három hajó közül az ÖK—6-osra segít fölkapaszkodni ifjabb Baranyai József matróz. Az édesapja is itt dolgozik. Rajtam kívül még egy utas jön velünk: Horváth István karbantartó lakatos, i ! Ahhoz az uszályhoz igyekszik, amelyet éppen I most raknak i meg. Sürgős javítanivalót . jeleztek. Könnyedén ; siklik a hajó. Vezetőfülkéd ! jében a nap- ; barnította Krá- niez József for- I gatja az óriás kormánykereket. ö is a ] vágány mellett í kezdte segédmunkásként, majd matróz lett, azután 1971-ben hajóvezető. — Éjszaka legnehezebb a tavon, mert vigyázni kell a horgászokra, a csónakázókra. A tó közepén, a víz szintjétől számítva tizenhat méter magasan, a kotró tetejéről csodálatos a kilátás. Szorongással szemlélem a hatalmas markolót, amint a magasba száll, vízesést bocsátva a mélybe. A kiálló vasfogak közül egyszerre 22 tonna anyag zúdul egy óriás tölcsérbe. Lenyűgöző látvány. Mindezt egy ember irányítja: Nagy József kotrómester. Mély barázdás, kemény arca többet mutat negyvenhat événél. — Nehéz, nagyon iszapos részhez érkeztünk. Most aztán lehet zongorázni. — nyúl az ülés melletti gombok sokaságához. Azután fémkart húz magához, és már emelkedik is a rakomány. — Amikor tiszta az anyag, álom itt dolgozni, pedig most az öt kotrómesterből kettő beteg, s nekünk hármunknak kell helytállnunk. Huszonegy évet töltött már el a kavicsbányában, tizenötöt kotrógépen. — Az első öt hónapot se- 1 gédmunkásként dolgoztam itt — emlékezik —, de akkor aztán »belevaló« munkát végeztem: kézzel vagont raktunk. — Közben a kapcsolók fölötti kis fekete táblára a huszonegyedik krétavonalkát húzza: megtelt a huszonegyedik hajó. — A mai műszakba még belefér hét hajó, s akkor meglesz az 5600 tonna. Hajónk lomhán úszik visz- szafelé. A kétszáz tonna rakomány mélyen a vízbe nyomja. Könnyű döccenéssel érünk partot. A hosszú hajú matróz fürgén hurkolja a ha- jóköteleket, azután megnyitja a hombár alján a zárat, s vidáman perdülnek útjukra a kavicsok a futószalagon. Gombos Jolán Mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi feladataink szorosan összefüggnek az állategészségügyi helyzettel. A két hét múlva nyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeri Kiállításon éppen ezért a ko- rábbiáknál nagyob teret kap az állategészségügyi bemutató. Az állategészségügy népgazdasági, és más társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű szerepét az A pavilonban mutatják be a rendezők. Az ide látogatót az állategészségügyi intézményeket, ‘a szervezeti felépítést bemutató rész fogadja, ezután nyomban következik az állat környezetével foglalkozó állathigiéniai rész. Elsősorban a műszaki 253 Rába-kamion 258 különböző típusú Rába- kamion gördül ki az év második felében a győri Magyar Vagon- és Gépgyárból. Az U— 16—256 típusú nyergesvonta- tók a Flungarocamion számára készülnek és nemzetközi forgalomban vesznek részt. A külföldi cégek közül az idén is a jugoszláv vállalatok vásárolják a legtöbb Rába- kamiont, a második félévben összesen 80-at. Ugyancsak a második félévben Kuwaitba is szállítanak. 50 Rába-kamiont. szakemberek, az építészek, a I generáltervezők érdeklődésére | tarthat számot a három állattartó telep — egy sertés-, egy tehenészeti és egy baromfite- ; lep — makettje, melyet jár-* ! ványmegelőzési szempontból I helyes elrendezésben készítet- 1 tek. Figyelmet felkeltő a . kötetlenül tartott szarvasmarhák kezelöíolyosója, a borjúketrec, a házilag elkészíthető borjú- dobogó, a malacok sodronypadlója, telepen belüli sertésszállító kocsi, a járművek, az épületek fertőtlenítésére szolgáló készülékek. , Tájékoztat a bemutató az alom nélküli állattartásban keletkező híg trágya biológiai tisztításáról, a mélybarázdás öntözési lehetőségekről, j Az állategészségügyi gyógyszerkiállításon látható egy nagyüzemi állattartó telep gyógyszerraktárának és mé- | reg kamrájának alaprajza, jól szemléltetve azt, hogy külön helyiségben kell tárolni a í gyógyszereket és az oltóanya- gokat, valamint a fertőtlenítő j és az állati kártevők irtására ! szolgáló szereket, és ismét más S helyet kell biztosítani a takar- : mánykiegászítő szereknek. A ! szabadtéri bemutatón láthat- | jak az érdeklődők az állategészségügyi állomások által ! használt nagy teljesítményű j fertőtlenítő, állatszállító gép- I kocsit, az állategészségügyi i mozgó laboratóriumot Elfelejtett falurész? rr A KISBABODIAK úgy érzik: elfelejtették őket. Aggó- j.dásukbán nyúltak a tolihoz | huszonötén. Mi az oka ennek j a levegőtlenségérzetnek ott, j azon a dombos, lápályos tájon? — Somogybabodot a hajdani j Nagybabod és Kisbabod al- | kotja. A két falurészt nyolc- ! száz méternyi út választja el egymástól. Meg a malomárok. — A távolság nem nagy ... — Valóban nem. De annál nagyobb gondot okoz néha, főképp sáros időben. Akkor az út teljesen járhatatlan. Pedig a munkahelyre, a botba be kellene jutnunk. De hát a terepjáró autók is nehezen birkóznak meg a sárral. Hát még a mentő vagy a tűzoltók! Lengyel István és a többi panaszos szerint minden tanácsülésen felmerül ez a gond, kérés formájában: út kellene. Nem földes, hanem köves! — Nyári esőzéskor hat méter mély szakadékokkal van kicsipkézve ez a jni utunk. Járda sincs. Nagy a baleset- veszély ... A kisbabodi rész lakói eze- i rint korszerűtlen a villamos otthon ragadnak [ hálózat is, inkább megfelel a I tizenöt év előtti követelményeknek, mint a maiaknak. | Rádió, televízió műsora »nem 1 az adás színvonala miatt« él- I vezhet^tlen. Oda kell figyelni a kisbabo- j diakra! A Látrányi Közös Köz- ! sSgi Tanács elnöke, Naszári j János ezt válaszolta: »Taná- I esünk vezetői minden esetben' j kivizsgálták a panaszokat, és a lehetőségekhez mérten megtették a szükséges intézkedé- j seket. Kisbabodon is — mint í Közigazgatási területünk többi I Községében — az utóbbi évek nagy esőzései jelentős károkat j okoztak, melyeket nem mindig tudtunk idejében elhárítani, vagyis az eredeti állapotot megteremteni. TÖBB SZÁZEZER forintra | lenne ehhez szükség Kisbabo- j dón is. Az utóbbi időben nagy értékű földmunkát végeztettünk, hogy az utcát járhatóvá tegyük, s az ott keletkezett vízhordásokat megszüntessük. A hidat — csakúgy, mint a . többi faluban — az esőzések I elsodorták, így mindegyik he- I lyett újat kellett építeni. Je- I lenleg Somogytúrban készült el, s készül már Látrányban, Babodon. Egy belőlük hétszázezer forintba kerül! A kisbabodi építését 1973 őszén rendeltük meg a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. 1974. őszén fel is vonultak, de a tervezés hiányosságai miatt nem tudtak építeni. Az új kivitelezési dátum: 1975. október 31. Sajnos belátható időn belül nem tudjuk lekövetkeztetni a nyolcszáz méternyi bekötő utat. De minden időben igyekszünk úgy karbantartani, hogy oda gépjármű is bemehessen. Négy községünkben — sajnos — még több kilométer hosz- szúságú belterületű utca is szilárd burkolatra vár. Anyagi lehetőségeinkhez mérten minden évben építünk, és bízunk abban, hogy a kisbabodi gond is megoldódik pár éven belül.. .« A DÉDÁSZ siófoki üzemigazgatósága is hozzászólt a vitás kérdéshez: »Június harmadikétól kilencedikéig regiszteres feszültség- és terhelésmérést végeztünk. A feszültségesés a szabványban I megengedett mértéken belül van. A hurokellenállási mérések egyes pontokon nem jelentős, átmeneti ellenállást mutattak. A földvári kirendeltséget utasítottuk ezek megszüntetésére. A kisbabodi fogyasztók egyébként közölték dolgozóinkkal, hogy'a területen há- | rom-négy fogyasztó engedély I nélküli hegesztőberendezést I használ. Ezek üzemeltetése ká- i rosan befolyásolja hálózatun- J kon a feszültség szinten tartását. Ezt a berendezések üzemeltetésének beszüntetésével lehetne elkerülni. A szabálytalanság azzal járhat, hogy a fogyasztót kizárjuk az ] áramszolgáltatásból.« í TELJESEN JOGOS tehát a j kisbabodiak panaszának egy ' része, ök is a ma vérkeringésébe szeretnének bekapcso- | lódni. Nagyon, nagyon akarják, hogy csökkenjen az »is- j len háta mögöttlség« érzetük, j Kérésük reális, teljesíthető. Keresni kell a módot, hogy »kiszabadulhassanak« a munkahelyeikre, a boltba, az iskolába. A dolog másik részét — a villanyhálózati feszültségingadozást — mint olvashattuk: i csak a saját belátásukkal, szomszédaik iránti kebelező I tisztelettel oldhatják meg. Leskó László
