Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

40 ÉVE TÖRTÉNT Mának szóló üzenet A népfronteszme születése N egyven évvel ezelőtt — egy hónapon keresztül — ülésezett Moszkvá­ban a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusa. A világ minden részéről 65 kom­munista párt több mint fél­ezer küldötte elemezte, vitat­ta, majd határozta meg a vilá­got pusztulással, világháború­val fenyegető fasizmus elleni harcnak, a népek antifasiszta összefogásának programját, a népfrontpolitika stratégiáját. A világ, s főleg Európa né­pei ezekben az években ag­gódva figyelték a nácik né­metországi győzelme után, kon­tinensünk közepén-egy új há­borús tűzfészek megjelenését, a fasiszta barbarizmus mind nagyobb térnyerését. József Attilával együtt tették föl a kérdést; »... mi lesz még, honnan uszulnak ránk új or­das eszmék, fő~e új méreg, mely közénk hatol«. A fasizmus támadásával szemben a kommunisták veze­tésével azonban gyorsan szer­veződtek az antifasizmus erői. Ezeket a kezdeti eredménye­ket, az itt szerzett tapasztala­tokat és a fasizmus oszítály- természetét volt hivatva meg­határozni és a világ közkin- esévé tenni a Komintern VII. kongresszusa. A tanácskozás fő referátu­mát a náci vezérekkel bátran szembeszálló, a világ haladó erőinek szemé­ben nagy tiszteletben álló kommunista, a lipcsei per hő­se, Georgi Dimitrov tartotta. '■ Joggal állapította meg, hogy a | fasizmus, mely a forradalmi harcok és a nagy gazdasági válság miatt meggyengült im­perializmus utolsó mentsvára. | politikai eszköze, nemzetközi veszéllyé, a legveszedelme­sebb és legkegyetlenebb ellen­séggé vált, amellj-el valaha is a nemzetközi munkás- és de­mokratikus mozgalom szembe­került. A fasizmusról, osz­tályfunkciójáról adott átfogó elemzéssel eloszlatta azokat a tévhiteket, amelyek jórészt gátolták az ellene folyó harc eredményességét. A kongresszus a francia és a spanyol antifasiszta szociál­demokrata és más demokrati­kus erők körében megnöve­kedett antifasiszta tenden­ciákra felfigyelve és támasz­kodva állapította meg, hogy lehetséges, egyben szükséges a munkásegység, majd ennek nyomán gz összes antifasiszta erőket tömörítő népfront megteremtése. Éppen e fontos meghatározás nyomán a kong­resszuson kibontakozott széles | körű vita tette lehetővé, hogy j a kommunisták tisztázzák a szociáldemokrata pártokhoz és ; a polgári demokráciához való I helyes viszonyt. A résztvevők élesen bírálták, változatlanul elutasították a szociáldemok- j rata pártok antikommunista. I szovjetellenes, a fasizmus el- i leni aktívr harcot elutasító po- j litikáját. egy’oen azonban vég- j leg elvetették az egyes kom­munista pártoknál még min- j dig észlelt »szociálfasizmus« elméletét és gyakorlatát. Ke­resték azokat a lehetőségeket, melyek a munkásmozgalom I két szárnya közötti együttmű- ; ködést országonként és nem­zetközi méretekben is megja­vítja. Állást foglaltak a fasiz­mus által fenyegetett pol« j gári demokrácia védelme, | mindenekelőtt a legszélesebb, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló demokratikus jogok megőrzése mellett. A kongresszus küldöttei abból a helyes felfo­gásból kiindulva, hogy kizárólag a munkásság és az ót támogató szegényparasztság erőfeszítéseivel a fasizmust le­győzni nem lehet, kimunkál­ták a kommunista páijok új szövetségi politikáját, a nép­frontot. E koncepció lényege: tömöríteni a munkásosztály vezetése alatt az antifasizmus zászlaja alá mindazokat a tár­sadalmi osztályokat és rétege­ket, beleértve a fasizmust el­utasító burzsoáziát is, ame­lyek érdekeltek a fasizmus és a háború elleni harcban, és akik hajlandók is aktívan küz­deni ellene. A fasizmus elleni harchoz szorosan kapcsolódott a hábo­rú elhárítása, a béke védel­me. A kongresszus javasolta, hogy a világ haladó erői hoz- j zák létre a legszélesebb béke- ! frontot a háború ellen. Szor­galmazta a fasizmus által fe­nyegetett országók együttmű­ködését. Hangsúlyozta azt is, hogy ennek a frontnak min­den valószínűség szerint1 leg­főbb ereje a Szovjetunió lesz, amely együttműködésre tö- I rekszik mindazon országokkal, amelyek hajlandók a náci ag- j resszió útját állni. A kőiig- I resszus az osztályharc új for­májának kidolgozásával ter­mészetesen nem mondott le a proletariátus végcéljáról, a ; szocialista forradalomról. Ez- \ zel kapcsolatban mondotta i ugyancsak Dimitrov: »Ha mi a forradalom, ügyének pártja­ként a mozgalom minden sza- • kaszán teljesítjük forradalmi j feladatainkat... és józanul j vesszük számításba a dolgozó 1 j tömegek politikai színvonalát, \ ! akkor mindennél jobban meg- \ gyorsítjuk a proletárforrada- ! j lom győzelméhez szükséges j j szubjektív előfeltételek meg-1 j teremtését.-« Így kapcsolódtak < a kongresszuson szervesen egységbe az antifasiszta és de- : mokratikus feladatok a prole- j tárforradalom célkitűzésével. A haladó világnak a nép- [ fronteszme gyakorlati megva- ] lósításához fűzött reménye j nem volt hiábavaló. Már a j I harmincas évek második felé- I ' ben sikereket hozott Francia- | [ országban. Spanyolországban, s milliókat és milliókat moz- | gósítoít a fasizmus és a hábo- I J rú ellen. A második világhábo­rú évei alatt a népfront jegyé­ben jött létre az antifasiszta I világkoalíció, a Szovjetunió, í Anglia és Amerika szövetsége, j és bontakozott ki Európa-szer- j te a partizánmozgalom, amely jelentősen hozzájárult a fa- j sizmus felszámolásához. n népfrontpolitika ered­H ményei, tanulságai ma i is — a megváltozott viszonyokhoz igazodva — ak­tuálisak az imperialista erők I elleni küzdelemben. Gondol- ; junk Olaszországra. Francia- i országra, ahol a haladó balol­dali erők a kommunista pár­tok vezetésével a reakció visz- szaszorításán és a demokrati­kus erők tömörítésén fáradoz­nak. Így volt Chilében, ezen munkálkodik ma a kommunis­ta párt Portugáliában, de Spa­nyolországban is. Nemzetközi í viszonylatban pedig talán elő­ször éppen a VII. kongresszus fogalmazta meg az európai j államok kollektív biztonsága- ] nak szükségességét a fasizmus és a háború ellen, amely gon­dolatnak mindenképpen szere- : pe volt az éppen 40 évvel ké­sőbb legfelsőbb szinten meg­tartott európai biztonsági kon- i terenci sikerében. Igv tér visz- sza a haladó világ újból és új- í ból a Komintern VII. kong­resszusán megfogalmazott el­vekhez. Így lett e kongresz- szus mának szóló üzenet is. j P. I. Harmincezer köbméter — egy nap alatt Állategészségügy a mezőgazdasági kiállításon Kiemelkedő bányaművelé­si rekord született a Thorez külfejtéses bányaüzemben. A visontai bányászok szerdán be­jelentették: áz új — kétezres — jelzésű marótárcsás föld­kotrógép elérte az előírt tel­jesítményt. Egyetlen napon 30 ezer köbméter földet távolí­tott el a szénmezőről. A növekvő . teljesítményt szemlélteti, hogy júniusban 700 000, júliusban 800 000 köb­méter földet mozgatott meg a visontai gépóriás. A kavicgbegv mögött Kotrót ráz a markoló A Kavicsbánya Vállalat gyékényes! üzeme fennállása óta a legeredményesebb fél­évet zárta: 126 százalékra tel­jesítették tervüket. — Naponta hat-hétezer ton­na kavics kerül, vagonba — mondja Ritecz János, az üzem vezetője. — A százhatvannyolc dolgozónk többsége törzsgár- datag. Sokan évtizedekkel ez­előtt segédmunkásként kerül­tek hozzánk, s itt tanultak mesterséget. Az ország tíz ka­vicsbányája közül, a nyéklád- házai után a miént a máso­dik legnagyobb. A tizennégy méter magas depónál élmény látni, amint a napban csillogó kavicshegy csúcsa folyton nő a rápergő anyagtól. A hegy túloldalán a távolság miatt játéknak látszó piros vagonok az indulásra várakoznak. Az osztályozó alatt, mint­ha mindig földrengés lenne, dübörög a föld. Tizenöt méter magasan, az osztályozó har- j minchét kapcsolóé műszerfala 1 előtt egy asszony, Lovrencsics | Lászióné dolgozik. Hetvenkét | vízsugarat irányít, amely há- j rom-négy atmoszférás nyo­mással szabadítja meg a ka­vicsokat az iszaptól. Az okos szerkezet a 30 milliméternél nagyobb átmérőjű köveket a j törőbe tereli. — Négy éve dolgozom itt, : a férjem hívott, aki itt moz- | donyvezető. A sok szabad idő miatt szeretek ezen a helyen dolgozni: 12 órázunk, de utá­na 24, illetve 48 óra a miénk. Lefelé menet a korlátba kapaszkodó kezem kőlisztet simít, mely a tó partján lévő törő környékén finom fátyol­ként lebeg. A három hajó közül az ÖK—6-osra segít fölkapasz­kodni ifjabb Baranyai József matróz. Az édesapja is itt dolgozik. Rajtam kívül még egy utas jön velünk: Horváth István karbantartó lakatos, i ! Ahhoz az uszályhoz igyekszik, amelyet éppen I most raknak i meg. Sürgős javítanivalót . jeleztek. Könnyedén ; siklik a hajó. Vezetőfülkéd ! jében a nap- ; barnította Krá- niez József for- I gatja az óriás kormányke­reket. ö is a ] vágány mellett í kezdte segéd­munkásként, majd matróz lett, azután 1971-ben hajó­vezető. — Éjszaka legnehezebb a tavon, mert vi­gyázni kell a horgászokra, a csónakázókra. A tó közepén, a víz szintjé­től számítva tizenhat méter magasan, a kotró tetejéről csodálatos a kilátás. Szoron­gással szemlélem a hatalmas markolót, amint a magasba száll, vízesést bocsátva a mélybe. A kiálló vasfogak közül egyszerre 22 tonna anyag zúdul egy óriás töl­csérbe. Lenyűgöző látvány. Mindezt egy ember irányít­ja: Nagy József kotrómester. Mély barázdás, kemény arca többet mutat negyvenhat évé­nél. — Nehéz, nagyon iszapos részhez érkeztünk. Most az­tán lehet zongorázni. — nyúl az ülés melletti gombok sokaságához. Azután fémkart húz magához, és már emelke­dik is a rakomány. — Ami­kor tiszta az anyag, álom itt dolgozni, pedig most az öt kotrómesterből kettő beteg, s nekünk hármunknak kell helytállnunk. Huszonegy évet töltött már el a kavicsbányában, tizen­ötöt kotrógépen. — Az első öt hónapot se- 1 gédmunkásként dolgoztam itt — emlékezik —, de akkor az­tán »belevaló« munkát végez­tem: kézzel vagont raktunk. — Közben a kapcsolók fölötti kis fekete táblára a huszon­egyedik krétavonalkát húzza: megtelt a huszonegyedik hajó. — A mai műszakba még be­lefér hét hajó, s akkor meg­lesz az 5600 tonna. Hajónk lomhán úszik visz- szafelé. A kétszáz tonna ra­komány mélyen a vízbe nyomja. Könnyű döccenéssel érünk partot. A hosszú hajú matróz fürgén hurkolja a ha- jóköteleket, azután megnyitja a hombár alján a zárat, s vi­dáman perdülnek útjukra a kavicsok a futószalagon. Gombos Jolán Mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi feladataink szorosan összefüggnek az ál­lategészségügyi helyzettel. A két hét múlva nyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeri Kiállításon éppen ezért a ko- rábbiáknál nagyob teret kap az állategészségügyi bemutató. Az állategészségügy népgaz­dasági, és más társadalmi szempontból kiemelkedő je­lentőségű szerepét az A pavi­lonban mutatják be a rende­zők. Az ide látogatót az állat­egészségügyi intézményeket, ‘a szervezeti felépítést bemutató rész fogadja, ezután nyomban következik az állat környeze­tével foglalkozó állathigiéniai rész. Elsősorban a műszaki 253 Rába-kamion 258 különböző típusú Rába- kamion gördül ki az év máso­dik felében a győri Magyar Vagon- és Gépgyárból. Az U— 16—256 típusú nyergesvonta- tók a Flungarocamion számára készülnek és nemzetközi for­galomban vesznek részt. A külföldi cégek közül az idén is a jugoszláv vállalatok vásárolják a legtöbb Rába- kamiont, a második félévben összesen 80-at. Ugyancsak a második félévben Kuwaitba is szállítanak. 50 Rába-kamiont. szakemberek, az építészek, a I generáltervezők érdeklődésére | tarthat számot a három állat­tartó telep — egy sertés-, egy tehenészeti és egy baromfite- ; lep — makettje, melyet jár-* ! ványmegelőzési szempontból I helyes elrendezésben készítet- 1 tek. Figyelmet felkeltő a . kö­tetlenül tartott szarvasmarhák kezelöíolyosója, a borjúketrec, a házilag elkészíthető borjú- dobogó, a malacok sodrony­padlója, telepen belüli sertés­szállító kocsi, a járművek, az épületek fertőtlenítésére szol­gáló készülékek. , Tájékoztat a bemutató az alom nélküli állattartásban keletkező híg trágya biológiai tisztításáról, a mélybarázdás öntözési lehetőségekről, j Az állategészségügyi gyógy­szerkiállításon látható egy nagyüzemi állattartó telep gyógyszerraktárának és mé- | reg kamrájának alaprajza, jól szemléltetve azt, hogy külön helyiségben kell tárolni a í gyógyszereket és az oltóanya- gokat, valamint a fertőtlenítő j és az állati kártevők irtására ! szolgáló szereket, és ismét más S helyet kell biztosítani a takar- : mánykiegászítő szereknek. A ! szabadtéri bemutatón láthat- | jak az érdeklődők az állat­egészségügyi állomások által ! használt nagy teljesítményű j fertőtlenítő, állatszállító gép- I kocsit, az állategészségügyi i mozgó laboratóriumot Elfelejtett falurész? rr A KISBABODIAK úgy ér­zik: elfelejtették őket. Aggó- j.dásukbán nyúltak a tolihoz | huszonötén. Mi az oka ennek j a levegőtlenségérzetnek ott, j azon a dombos, lápályos tá­jon? — Somogybabodot a hajdani j Nagybabod és Kisbabod al- | kotja. A két falurészt nyolc- ! száz méternyi út választja el egymástól. Meg a malomárok. — A távolság nem nagy ... — Valóban nem. De annál nagyobb gondot okoz néha, főképp sáros időben. Akkor az út teljesen járhatatlan. Pedig a munkahelyre, a botba be kellene jutnunk. De hát a te­repjáró autók is nehezen bir­kóznak meg a sárral. Hát még a mentő vagy a tűzoltók! Lengyel István és a többi panaszos szerint minden ta­nácsülésen felmerül ez a gond, kérés formájában: út kellene. Nem földes, hanem köves! — Nyári esőzéskor hat mé­ter mély szakadékokkal van kicsipkézve ez a jni utunk. Járda sincs. Nagy a baleset- veszély ... A kisbabodi rész lakói eze- i rint korszerűtlen a villamos otthon ragadnak [ hálózat is, inkább megfelel a I tizenöt év előtti követelmé­nyeknek, mint a maiaknak. | Rádió, televízió műsora »nem 1 az adás színvonala miatt« él- I vezhet^tlen. Oda kell figyelni a kisbabo- j diakra! A Látrányi Közös Köz- ! sSgi Tanács elnöke, Naszári j János ezt válaszolta: »Taná- I esünk vezetői minden esetben' j kivizsgálták a panaszokat, és a lehetőségekhez mérten meg­tették a szükséges intézkedé- j seket. Kisbabodon is — mint í Közigazgatási területünk többi I Községében — az utóbbi évek nagy esőzései jelentős károkat j okoztak, melyeket nem mindig tudtunk idejében elhárítani, vagyis az eredeti állapotot megteremteni. TÖBB SZÁZEZER forintra | lenne ehhez szükség Kisbabo- j dón is. Az utóbbi időben nagy értékű földmunkát végeztet­tünk, hogy az utcát járhatóvá tegyük, s az ott keletkezett vízhordásokat megszüntessük. A hidat — csakúgy, mint a . többi faluban — az esőzések I elsodorták, így mindegyik he- I lyett újat kellett építeni. Je- I lenleg Somogytúrban készült el, s készül már Látrányban, Babodon. Egy belőlük hét­százezer forintba kerül! A kisbabodi építését 1973 őszén rendeltük meg a So­mogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. 1974. őszén fel is vonultak, de a tervezés hiányosságai miatt nem tudtak építeni. Az új ki­vitelezési dátum: 1975. októ­ber 31. Sajnos belátható időn belül nem tudjuk lekövetkeztetni a nyolcszáz méternyi bekötő utat. De minden időben igyek­szünk úgy karbantartani, hogy oda gépjármű is bemehessen. Négy községünkben — sajnos — még több kilométer hosz- szúságú belterületű utca is szilárd burkolatra vár. Anya­gi lehetőségeinkhez mérten minden évben építünk, és bí­zunk abban, hogy a kisbabodi gond is megoldódik pár éven belül.. .« A DÉDÁSZ siófoki üzem­igazgatósága is hozzászólt a vitás kérdéshez: »Június har­madikétól kilencedikéig re­giszteres feszültség- és terhe­lésmérést végeztünk. A fe­szültségesés a szabványban I megengedett mértéken belül van. A hurokellenállási mé­rések egyes pontokon nem je­lentős, átmeneti ellenállást mutattak. A földvári kiren­deltséget utasítottuk ezek megszüntetésére. A kisbabodi fogyasztók egyébként közölték dolgo­zóinkkal, hogy'a területen há- | rom-négy fogyasztó engedély I nélküli hegesztőberendezést I használ. Ezek üzemeltetése ká- i rosan befolyásolja hálózatun- J kon a feszültség szinten tar­tását. Ezt a berendezések üzemeltetésének beszüntetésé­vel lehetne elkerülni. A sza­bálytalanság azzal járhat, hogy a fogyasztót kizárjuk az ] áramszolgáltatásból.« í TELJESEN JOGOS tehát a j kisbabodiak panaszának egy ' része, ök is a ma vérkerin­gésébe szeretnének bekapcso- | lódni. Nagyon, nagyon akar­ják, hogy csökkenjen az »is- j len háta mögöttlség« érzetük, j Kérésük reális, teljesíthető. Keresni kell a módot, hogy »kiszabadulhassanak« a mun­kahelyeikre, a boltba, az is­kolába. A dolog másik részét — a villanyhálózati feszültségin­gadozást — mint olvashattuk: i csak a saját belátásukkal, szomszédaik iránti kebelező I tisztelettel oldhatják meg. Leskó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom