Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

Bogiári kápolnatárlat Zárva az ajtó Ismét viták vannak a bogiári kápolnatárlat körül, a tervezettnél korábban bezár­ták Kemény György kiállítá­sát. Természetesen a rigorózus intézkedés módjában áll a me-, gyei tanácsnak, hiszen illeté­keseinek joga is, dolga is a felülbírálat csakúgy, mint Ba- latonboglár községnek. Az viszont'' vitathatatlan, hogy- az ily módon történő til­tás nem a legszerencsésebb. Egy kiállítás sorsa, megtekint­hetősége, alkalmassága feiől I grafikus az ábécé betűiből korábban — tehát a megnyitás ; ' nem arra, hogy művei teret, j nám a vita lehetőségét a be- közönséget kapjanak. Az már j mutatottakról, ha mindez ér­előli — kell dönteni. Sőt, ha jól meggondoljuk, még koráb­ban a program összeállítása­kor, a koncepció kialakításakor. Tudom, nem könnyű feladat egy valamikori egyházi épü­letben a hely jellegének, a kö­rülményeknek megfelelően, tárlatokat szervezni. Lehet ugyan, hogy vannak, akik azt mondják: miért kell ebből problémát csinálni, ez az épü­let már nem szolgál liturgikus célokat. Csakhogy a tapasztalat az, hogy ezt sem a közönség, sem az illetéke.sek nem veszik így tudomásul. Szerintem iga­za van annak a művésznek is, demes ... Elkésettnek tartom viszont azt, hogy a tárlat megnyitása után szálljon a pa­nasz a lektorátus felé, amiért nem nyújtott megfelelő segéd­kezet az anyag zsűrizésében. Tiszta sor: a kiállítási program összehasonlítása után keresték csak meg a lektorátust, mely­nek képviselői természetesen hivatkoztak a megyei önálló­ságra, önköltségesnek nevezve ei tárlatot. Az az igazság tehát, hogy több vita volt a megnyi­tott kiállítás körülményeiről, ide valóságáról, mint magáról a kiállításról. Szívesen közzétet- sókpnyv tanúsága szerint mint j tünk volna néhány véleményt célravezető módszert alkal- a tárlatról, azonban akik a me­a rendező dolga, hogy felmér­je az említett adottságok figye­lembevételével, kiket hív meg, és milyen anyagot vár a bog­iári kápolnába és kápolna­dombra. Egyszerűen arról van szó, hogy a megyei tanács il­letékes osztályának élnie kell önállóságával ilyen téren is. Természetesen ez nem könnyű feladat. Kemény György, az ismert betűk tárgyi, formai, gondola­ti asszociációiból rendezett ki­állítást. Ez önmagában véve nem világrengető felfedezés, hiszen az első osztályos olva­Játsszunk a Mokkái! *Egyszer egy kislány mit tett fel magába? Azt, hogy ő biz' elmegy széles e világba . , . vele megyen a báb: lesz kivel az úton beszélni legalább.« mázzák a kisiskolásoknál is. Távol áll tőlem, hogy vitassam Kemény szándékának eredeti­ségét. Nem kételkedem az öt­let kínálta lehetőségekben sem, csupán úgy vélem, ezút­tal jobb volt az alapötlet, s jócskán elmaradt mögötte a megvalósítás. Inkább izgat ezúttal az, hogy a megnyitás után kezdődtek olyan viták, vélekedések és vá­gyéi tanács felkérésére később értékelést adtak, ezt kizárólag a tanács számára adott véle­ménynek tekintik. Ezért nem érezzük fontosnak most a ven­dégkönyv epés vagy elismerő beírásainak idézését sem. A kiállítás bezárói a »-közvéle­ményre hivatkoznak, úgy vé­lem, nem minden alap nélkül. Balatonboglár tárlatainak dolgában tehát alaposabb elő­készítés, az önállóság vállalása és megfelelő zsűrizés lenne szükséges. De nemcsak erről van szó.-; A szoborpark művei alatt még j mindig nem látjuk, hogy kik­nek az alkotásai, jóllehet las- j san már a nyár közepén tar- | tunk. Hiányzik a műút mellől egy figyelmeztető tábla is, 1 amelyik tudtul adná a tárlat j és a szoborpark létezését. Veress Miklós lírájáról írni 1 költői teljesítménye, árnyaltan i Akármilyen, látszatra kis je- még annak sem könnyű fel- | hordozza a versbeli gondola- 1 szú idő óta kíséri | tot, amely bonyolult, mint a világ, ahol élünk. Költői cél- j az alapvető információ, aki — ha kiállítási lehetőséget | leménycserék, amelyeknek ezt biztosítanak itt — nem a hely ! megelőzően kellett volna le- jellegére, a környezet adottsá- [ zajlaniuk. Tévedés ne essék: gaira gondol elsősorban, ha- [ nem arról van szó, hogy kizár­BADOGKIRALY Gondolatok Veress Miklós új verseskötetének olvasása közben adat, aki h figyelemmel költői fejlődését, aki olvasta diákköri verseit, j jainak megfelelően ontja az aki vele volt, amikor versei- ! alkalmi összetett és képzett röl az arra hivatottak először I szókat, az új. különös szókap dolognak is tűnik: a kel­lő propaganda hiányában mindez csak félmegoldás. Nem éppen olcsó játék, de legalább a választék lenne gazdagabb. A játékboltokban a szegényes készletből únott mesefigurák, bábok néznek ránk. Arany János versbeli kislá­nya bizonyára a maga készí­tette bábuval indult útjára. Az éppen otthon elérhető holmik­ból állította össze beszélgető- társát: maradék ruhából, ku- koricacsutából, kócból. Ilye­nekkel találkoztam most is Fonyódon, a Somogy megyei Tanács Továbbképzési Inté­és nemzetközi sikereire. Szabó Gyuláné, ennek a tanfolyam­nak a vezetője, megyei szakre­ferens, most is elismerésre méltó munkát fejt ki új együt­tesével, a Zója nevelőotthon Fekete rigó bábcsoportjával. A somogyi bábozással azonban nem lehetünk elégedettek. Más megyéhez képest rosszabb az összkép. E terápiás báb- munka, az óvodákban folyó bábozás azonban megfelel az országos színvonalnak. A bá­bozást azonban úgy, mint a színjátszást, szeretnénk tö­megmozgalommá fejleszteni Pacsirta együttes mutatott be ártnak idején. A népi cserép­kultúra adott támpontot a bábok elkészítéséhez ebben az esetben. — A beszélgetésből az tűnt ki, hogy a mennyiségi köve­telményekkel együtt minőségi igény is jelentkezik. — Pontosan így van. Tavaly Salgótarjánban tartottak egy ankétot, melynek témája a gyerekfoglalkoczások tartalma volt. Itt is fölmerült, hogy nemcsak bábkérdésről van szó, hanem többről: a gyerek­foglalkozások színvonalának emeléséről. Dékán Istvánná először vesz részt olyan tanfolyamom, me­lyen a bábozást tanították. A moodtak ítéletet. Figyeltem ; csőlátókat. (Pl.: »anyaöl-völ-] -1 _ - ! zetében, a somogyi bábozók | — Miért tartja fontosnak a ] kaposvári BM-gyerekotthon i. - - .. í..-,;, .i- r.i c ami- !, i-,-.L-.. »n/iíjítrfrvrró-homlok-“'. li €fn arról Vall SZÓ, tanfolyamán, melyet a Latinca , bábozást? i-p/pihip Tt .-i k k őrt vezet az. költőt munkáit akkor is.^ ami kor messzire szakadt Kapos­vártól. A szegedi évek számos ’vek-«, »világforró-homlok »viszontmagány«, »cseresz- nyefa-Mágyarország«, »gyér magyartanárához. Amit kisdiák korában sejteni lehetett, hogy kivéte verse eljutott hozzám, hajdani j tya-kastélyok«, »nincs-neve­| koponyák« stb.) Sokszor szinte csak I semleges, szép erdejéből áll elő egy képcsoda, mint a Játszma lesen jó a formaérzéke, hogy I című versében. A szülőföld képes a dolgok, a jelenségek 1 úgy bomlik ki előttünk a ver- különös, egyéni értékelésére, I sében sejtelmes képekben, az most bizonyossággá vált. I mint a virág. Hozzám e ver- Nem került egy nagy kortárs | sei állnak a legközelebb: a vonzókörébe sem. Vele olyan egyéniség érkezett a modern magyar lírába, aki vagy meg tudja teremteni a maga külön költői világát — vagy elhall­gat. Versről versre szemlél­hettem a jelenséget; ahogy »Somogyi utazás«, a »Berzse nyi« és a »Kettős világfa«. A két Veress-kötet — az Erdő vadaknak és a Bádogki­rály — olyan biztató kezdet a t költői pályán, amelyben már Krasznai Lajos — Itt az akácos mögött van a szőlőm. Permeteztem ép­halmozódtak a fiatal költőben ■ a beteljesedés is benne van. a műveltség megszerzett érté- j kei, úgy zsugorodott össze a | maga. »kisvilága«, azért, hogy i messzebbre nézhessen akár a múltba, akár a jövőbe, néha pedig túl a föld határain — I egészen a csillagokig. .1 Erről a »kisvilágról« adott j számot első kötete (Erdő va- \ daknak) és a második is. amely Bádogkirály címmel a könyvhéten jelent meg. Az első olvasás során a kö­tet témagazdagsága tűnik fel, s a fiatal' költő rendkívüli mű­veltsége a magyar történelmi múlt, a világtörténelem, a vi­lágirodalom és a mitológia kö­rében. Különös érzékkel vá­lasztja ki azokat a történelmi jelenségeket, amelyek, ha csak egy villanásnyira is, de kap­csolatban vannak a jelennel. S mindig azt veszi észre a múlt­ban, amit eddig senki sem. hogy ezt a kiállítási fórumot ne vállalná a megye és a köz­ség, vagy netán nyűgnek te- ! kintené. Fontos küldetése van. | Azonban azért, hogy ezt tel­jesíthesse, határozottabb, meg- fontoltább előkészítéssel kell I hozzálátni. Nem kapkodva, | vagy elkésve kikérni a véle­ményeket, hanem a szocialista j művészetpolitikának talaján j állva, időben zsűrizve, önálló­an döntve. S ezt már követheti j a tartalmi vita, a közönség vé- j leménj-nyilvánítása. Tröszt Tibor í Sándor Megyei Művelődés: j Alkotó embert nevel, hoz­Központ szervezett. Tegyük j vájárul a szocialista, a sokol- hozzá: körültekintően, -hiszen hatóan képzett ember kialakí­csaknem negyvenen jöttek el az egyhetes képzésre, mely al­kalmat adott újabb kategória­vizsgára is. A szomszédos Za­lából is volt érdeklődő. Balogh Beatrix, a Népműve­lési Intézet külső munkatár­sa, a hazai bábtovábbképzés »nesztora« jól ismeri a somo­gyi bábozás helyzetét is. Elő­ször erről beszélgettünk. táisához. A bábozással irodal­mi, ' zenei, képzőművészeti, népművészeti ismeretekkel ta­lálkozik a gyerek, s mindeze­ket gyakorolhatja is. — Mi a véleménye a báb­előadások műsoráról? — Erről egy történettel fe­lelek. Ti&zakécskén közíépisko- lásokból alakult egy hábcso- port. Népi játékokkal kezdték, azután megkértek, hogy csi­— Sólymos Neszta és Szabó náljak nekik egy bábdarabot. Gyuláné virágzó báb játszást teremtett, gondoljunk a ko­rábbi Pacsirta együttes hazai Sose tudd mer! már réges-régen a kaszát, azt a régi aratási hangulatot nem pen, az ember ebben a lehe- tudom kitenni a lelkemböl. A teilen időben egyszerűen kép­telen megvédeni a kis szőlő­jét. Három renddel végeztem, amikor meghallottam ezeket a gépeket. Nem tudtam megáll­ni, letettem a permetezőt, az­tán kiballagtam ide. Az a sárga inges, ott, látja, amelyik most fordul erre lefelé, az az unokám. Belevaló, ügyes gye­rek. Persze, ha nem ö ül a gépen, akkor is ide húzott volna valami. Hogy mi? Ne­héz azt elmondani szavakkal. legkeservesebb,' a legnehezebb paraszti munka volt — és amit végezni kell. All vagy ül a fülkében — hallom, van már gép, ahol a fülkének olyan a levegője, mint egy hűvös szobának —, aztán mégis ünnep. A summásoknak csak azt számolja, hányat az egész évre szóló biztonsá­got, az életet jelentette az aratás, és amikor az ember hátára tapadt az ing, és a ka­lap karimájáról is csörgött a verítéle, akkor is csak az járt az észben: meglesz a kenye­ürít. Nem tudja, és azt mon­dom, ne is tudja meg sosem, hogy milyen is volt az én ko­romban az aratás! Ez jó, ez rendjén van. De talán éppen azért, mert ez a tapasztalat hiányzik, nem érzi annyira rünk. Minden kaszai-ágas, ennek a munkának a súlyát, minden új kéve a békességet hordta magában. Alit gondol, a hőségtől, a portól, a hajla­a fontosságát, na és a szép­ségét sem érzi. Ne értsen fél­re, elvégzi a dolgát, be.csület­Elképzelésüket megismer­tem, csupán a vállalásukat kellett helyes irányba terel­nem. Juhász Ferenc A Nap és a Hold elrablása című népme­se-földolgozásához készítet­tem tervet. Gondot okozott azonban, hogy miként jelenít­sem meg a művet Tiszakécs- kén. Milyen népművészet él a községben? Fafaragást és kék­festő vásznat találtam a falu­ban. Az eredmény a tiszakécs- keieket is meglepte. Az Üj írás 1974. évi egyik számában a bábukról készült felvételek illusztrálják az elő­adást. Fából fűrészelt népme­sehősök néznek rám. A termé­szeti népeknél létezhetnek ilyenek. Így készült a televízióból jól Verseiben nem »hirdet« igaz- | A parasztembernek ilyenkor, dozástól agyongyötört aratók, tel, tisztességgel, csak fiát va- ismert Somooui lnl-n* J Ságokat, hanem elgondolkodtat j júliusban mindig megmozdul miért tudtak dalolni hazafe- lahogy nincs a szívében hogy 1 1ah.oaaimas, h /iái V í m 7 - /it i í» á •• A 7 I j« 1 n 7 7» TP 1 • á», z /■ illírt m rt-trt rt 7 rt rtM rtZ T. XnJf __ z^ j :_7_‘: 1 r , _ mp 1V A 7. A B tttt q rni« A f 1 rt n b ennünket az igazságról. Lassan döbbenünk rá, hogy ugyanúgy látjuk a világ jelen­ségeit, mint a költő. Termé­szetessé válnak számunkra a költő igazságai. A művészi él­ményt mindig a tétel igazsága, a kompozíció eredetisége, a ri tanúé biztonsága, és a külö­nös mitológiában, mesében, gyermekvilágban gyökerező képrendszer adja. Amit lát maga körül — olvasmány, tu­dományos felfedezés, tárgyak, élmények —, az mind alkal­mas lehet arra, hogy költésze­tében ötvöződjön. A nyelv, mely a kompozíció­val és a képalkotással együtt Veres« Mikló« legnagyobb a lelke. Főként az ilyen ma- lé menet a késő esti szűriiü- gamfajta, elmenőfélben levő leiben? Mert tudtak dalolni! Aztán néhány órás alvás után a hajnali ,derengés már újra úton találta őket kifele a föl­parasztembernek, aki tudja, hogy mi is volt az aratás ré­gen. Az akácos árnyékában ácso- rogva éppen azt számolgat­tam az előbb, hogy az uno­kám egymaga hány kaszapár, hány' ember veritékes munkh- jat végzi el egy nap alatt. Ha evre. Ezeket az érzéseket, ezeket az emlékeket belőlem, a magam korabeliekből nem törölheti ki semmi. Most nézni álltam ide az megkérdezné tőle, lehet, hogy akácos árnyékába, csak nézni, ő meg sem tudná mondani. És azon gondolkodom, hogy Olyan messze van tőle az az egész, hajdani mi világunk, hogy azt meg nem lehet mondani. Amikor felbúgtak a gépek, kiballagtam ide. A szívem húzott ki. Hiába tettem le dekre. Es ez igy ment évről de hányszor megszenvedtünk a kenyérért és lehet, hogy ezért érzékenyebbek vagyunk. Meg talán jobban tudunk örülni annak, ha látjuk, nő a letakarított, tüskés tarló te­rülete. — Na, de most már elég a nézelődésből. Még jó néhány rend visszavan, a gépeket meg ott is hallom. Nézze, mekkora darab lefogyott már ennyi idő alatt!... Följegyezte: Vörös Márta ez a búza az egész évi kényé- \ melyet 12 Aranyparaván-díjas rünk. Nem vetem én ezt a | “ " " szemére, meglehet, hogy nincs is igazam. Csak hát, mi, öre­gek, igen sokat átéltünk, hej vezetője. Bábszakkört vezet az iskolai napköziben, kedve van hozzá. — A tanfolyam számomra elsősorban elméleti alapokat nyújtott a további munkám­hoz. Horváth Lajosné tíz éve ve­zet bábszakkört, most a ka­posvári Zrínyi Ilona Általános Iskolában.. — Tanulta? — Tíz éve vettem részt elő­ször bábtanfolyamon. A tanul­takból éltem, s úgy érzem, ki-' fogytam. Most sok újat ismer­tem meg. A marionett bábuk­ra gondolok elsősorban. Tegyük hozzá, Horváth La­josné szabadsága idejéből ál­dozott a továbbképzésre. Farkas Andrásné a tanfo­lyamkezdés napján vette át szakmunkás-bizonyítványát. A VBKM esztergályos szakmun­kása. — Tíz éve foglalkoztat a bá­bozás, mióta Szabó Gyuláné csoportjába beiratkoztam. Most magam is szeretnék cso­portot alakítani. Talán a VBKM-ben dolgozó szülők gyerekeiből. Beszélgetés közben az asz­taloknál szorgos munkával ké­szültek a bábuk. Műanyag fla­konokból, 1 papírból, ruhából, környezetünkben található, felhasználható limlomokból, melyek életre kelhetnek ... Horányi Barna jó is meg rossz is, hogy az én unokámnak nincsenek olyan aratási emlékei, érzé­sei, mint nekem. Neki a mun­kák sorában egy az aratás. Nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint bármi más, Munkás ifivezetők Holnap a megyei KISZ-bi-, zottság vezetőképző táborá­ban, Balatonfenyves alsón, 200 i sét kezdik meg és a tábor- 1 fi vezetőt fogadnak. A haliga- I lakók fele lesz fiatal munkás Az idén először a most végzett nyolcadikosok képzé- a tők kiválasztása úgy történt, hogy kérdőíveket küldtek kü­lönböző iskolákba és üzemek­be, majd a visszaküldött anyag alapján a legjobbakat hívták meg a táborba. Így is sok olyan jelentkezőt kellett visszautasítani, aki jó vála­szokat küldött be, hiszen csak j kétszázán férnek a táborba. | Eddig, a lehetőségekhez ké­pest, kevés dolgozó ifista munkálkodott az úttörőmoz­galomban, a mostani tábor ezen a gondon kíván segíteni. Somogyi Néplap] 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom