Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
T á jékoztatás házról házra S okszor vitatéma közéleti emberek körében, hogy hol és mikor van szükség a személyes találkozásra és beszélgetésre. Van., aki amellett kardoskodik, hogy mindenben, mások a legritkább esetben alkalmaznák. Természetesen e két végleten kívül a módszer helyes alkalmazásának jó példáival is találkozhatunk. Általában a községekben dolgozó társadalmi munkások vallják, hogy nem elég elküldeni a meghívót, a 'Családok szívesen veszik, ha a papír mellé egy-két magyarázó, baráti szót is kapnak. Akár népfrontfórumról, akár tanácstagi beszámolóról van szó, sokkal többen megjelennek a rendezvényen, ha az aktívák nem érik be annyival: bedobtam a levelet a postaládába, majd eljönnek. hasznosítható módszer. A népfrontaktívák véleménye szerint mindenki tudja, hogy szükség van a Hlinden pakolt szekérre fér ldéll az év elején elkészültek a vállalatoknál a takarékossági tervek. Rögzítették, munkára. Amiből hiányzik a tájékozottság, meg a hívó szó is: mikor és hol lehetne segíteni. Egyre több család szakad ki régi környezetéből a megye- székhelyen az új lakótelepek, tömbök, városrészek kialakulásával. a családiház-sorok megépülésével. Az emberek nem ismerik egymást, vagy csak éppen látásból, nem nagyon állnak meg beszélgetni a ház, az utca dolgairól. A' közéletbe, a társadalmi munkába való bekapcsolásuk éppen ezért még nagy gond. Sok javaslat elhangzott már különböző fórumokon, s a legeredményesebbnek éppen a személyes találkozás módszerének alkalmazása látszik. A tatársadalmi hogy a munka mely területeinek költségeiből takaríthatnak meg százezreket, milliókat. A saját portájukon alaposan körülnéző vállalatoknak a takarékossági terv összeállítása arra is jó alkalom volt, hogy felmérjék saját erőiket, lehetőségeiket, s ésszerűsítsék a munkát. Egy városi vezetővel beszél- [ nácstagok, a népfrontaktívák gettem Nagyatádon a közel-i nemes feladata lehet megis- múltban, s megerősítette azt a ] mertetni a tervekkel, elképze- véleményt, hogy a nagy ak- ; lésekkel, a környéken végezciók előtt mindig vállalni kell az agitációt, mégpedig házról házra. Nem elavult módszer ez a mai körülmények között sem, a városi ember ugya-n- ■ úgy. igényli a személyes meggyőzést, mint a falusi. Erre hető közös, együttes munkával e családokat. N sm egyszer rásütik a közömbösséget az új városnegyedekben élőkre. Pedig nem az akarat hiányzik, hanem a »lármafa«, amellyel A tervek elkészítése óta több mint hat hónap telt el. A munka közben serényen íolyt. Milyen eredményeket hozott a szigorú takarékosság? Hol tartanak a vállalatok erőik és lehetőségeik jobb összpontosításában? Nagyatádon, a konzervgyárban Kárpáti Jenő főkönyvei^ válaszolt kérdésünkre : — Előrebocsátom, hogy a főkönyvekben kimutatott adatok a gyár összmunkájának egészét adják. Az első öt hónap eredményeiről elkészült jelentésünk önmagában még nem mond meg mindent. A konzervipar sajátos helyzetben van, mert munkánk nagyrészt függ az időjárás szeszélyeitől, es a munka nem egyenletes egész évben. A téli és a tavaszi hónapokban minden csendes a gyárkapun belül, hogy azután nyáron egyszerre minden forrásba, pezsgésbe jöjjön. Ilyenkor alig bírjuk emberrel, energiával... A konzervgyár januári terveiben előirányozták, hogy az példát is mondott. A közel- j tudtul adják, mit várnak tőmúltban minden tanácstag vé- j lük. Ez nem olyan feladat, gigjárta a választópolgárokat, j amelyet »ki lehet pipálni«, ez s elsősorban az lepte meg : mindig időszerű: írva a tanács- l év végére 4,5 milliós megtakamindegyiküket, hogy szinte j tag beszámolójára, holnap f n-tást érnek el. A tervek elkéel sem akarták őket engedni; j gyűlésre, aztán társadalmi sz£tésémél nem volt egyszerű a kérdés kérdést követett, pilla- munkára kell hívni a családonatok alatt elfelejtették a tanácstagok és a háziak is a látogatás hivatalos célját. A város fejlődése, az utca, a környék jövője körül forgott a szó, s innen már csak egy lépés volt a társadalmi munka. Nem is kellett kérni, és már azt pedzegették, hogy eb- ! ben is, abban is tudna segíteni a család. Mennyi hasznos energiát lehetne munkába fogni, ha ezek a beszélgetések egyszer kimondottan a társadalmi munkáról folynának! A nagyatádi vezető úgy fogalmazott: mindent el tudunk érni, ha jó programmal, szervezetten fogunk hozzá, s mindenkit megnyerünk az ügynek. S ez Kaposváron, Siófokon ugyancsak kát Ehhez nem elég a meghívó. A személyes szó a j j tervezők dolga. A gyár eddig puszta | is jj-, hatékonysággal dolgozott, legjobb serkentő. Az a szép, hogy kaposvári tanácstagok maguktól is fölfedezték ezt, éppen a legutóbbi tanácsülésen hangzott el olyan ajánlko- zás, hogy a körzetükben szívesen megszervezik a társadalmi munkát az útépítéshez, sőt még pénzt is szednek ösz- sae. Tréfásan elhangzott egy jelző is: az a tanácstag »erős«, aki ezt eléri. S bármilyen furcsa a szó, mégis ide illő, mert sok erőt, energiát kíván a munkaidő után. És átvitt értelemben: mindenkibe erőt önt, hogy házhoz megy az ötlet, s onnan indul el a felajánlás az egész környék javára. I : is t> I ' L. G. a trösztön belül, mind pedig a megyei átlaghoz képest. A közmondás ugyan azt mondja, hogy nincs az a rakott szekér, amelyre ne férne, de milyen nehéz a szénát a magas táblák tetejére hajítani! A gyárban is fokáig forgatták a ceruzát, míg a terv összeállt. A takarékossági terv átfogta a gyár tevékenységének minden részletét. Megtakarítást akarnak elérni az olaj- és a gázfelhasználásbain, a nyersanyagnál, a segéd- és adalékanyagoknál. Ésszerűsítéssel csökkentették a csomagolófélék és a papír felhasználását, a mű- és vegyi anyagokat, valamint a kohászati Meghalt Simon István termékeket is bevonva a tervbe. És az eredmény? Az év első hónapjában a tervezettnél több cukrot használtak fel, ugyanakkor földgázból a tervezett egész évi mennyiségnek majdnem a kétszeresét, a benzinnek a 30, s a gőznek a 26 százalékát takarították meg. Az első öt hónap alatt így a tervezett 4,5 millió forintból7 2.4 milliót könyvelhetnek el. Ez az éves terv 55—56 százaléka. Hogyan? Ilyen jól dolgoztak volna? Vagy inkább a terv volt laza? — Szó sínes róla — mondta a főkönyvelő. — Mindennek a magyarázata sajátos termelési körülményeinkben van. Mert igaz, hogy a gyárban igen sok földgázt takarítottak meg, de azt is hozzá kell számítani, hogy az év első felében kevesebb energiát igénylő termékek (például zakuszka) készültek a feldolgozó vonalakon. Gázt jószerével csak az irodaépületek fűtésére használtak, de az enyhe időjárás miatt azt is alig. A földgázfelhasználás évek óta az év második felében nagyobb. A gyárban úgy tervezték, hogy év végéig 37 ezer forintos megtakarítást érnek el. Ezzel szemben június 30-án 130 ezer forintos túlfogyasztást mértek az órák. — Amikor a vilLanyfogyasz- tás csökkentését terveztük — hallom a főkönyvelőtől — akkor részletesen kidolgoztuk, hogy hol, mit lehet megtakarítani. Az elektromos energia tetemes felhasználása még csak ezután várható, s intézkedéseink eredménye is ekkor látszik majd meg. Voltak persze olyan körülmények is, melyekről a gyár nem tehetett. Az év első hónapjában már meg kellett volna kapniuk a drága cukrot helyettesítő keményítő szörpöt. Ha a szörp januárban megérkezik, akkor 254 mázsa cukrot takaríthattak volna meg. Várták tehát a cukorpótló anyagot, de csak májusban érkezett. S a termékeket addig is édesíteni kellett. — Terveink egész évre szólnak — mondta Kárpáti Jenő. | — Decemberben már világosabban látjuk a helyzetet. Cs. T. Hetek óta szállong a hír, szorongó szomorúságot okozva — s most itt a bizonyosság. Meghalt. A felszabadulás utáni irodalom — a mi életünk irodalomtörténeti korszakának 'egyik legismertebb alakja, élő testével kilépett a sorból. Oly hirtelen jött ez az elmúlás. Még itt állt, járt, nevetett, beszélt, kezet fogtunk. »Küldök verset. Megint írok, meglátod, milyen jókat!« És aztán a hirtelen elhamarkodott hír: beteg! És a ráduplázó. Súlyosan az, menthetetlenül! Hihetetlennek tűnt. És most meghalt. Itthagyott minket. 49 éves volt. Költő, a »Száll a rosta« költője, a népből jött, a népért élő költő, akiben a szó és a tett egysége alkatilag csontosodott meg és aki nem tudott, nem is törekedett másra, mindig csak a valóság szülte szó igazára. Törékeny alkat. Kamaszos fej, áttetsző, égkristály szemek. Kisfiús mosoly. Szelíd szomorúság és szigorú szelídség. — Mesezengésű verssorok költője. Nemzedékem, a háború utáni kamaszok költője: Simon István. Nézem a fényképét, köny- nyekkel siratnám, ha lennének könnyeim, őt, aki fájdalmainkat sokszor helyettünk könnyezte meg, Bazsi szülöttét, a szegényparaszt sorból kiemelkedő csillag- homlokú barátot, a helyettünk, érettünk szólót, a sokat vállára vevőt, a terhet mindig vállalót. Mi minden volt e 49 év alatt! Szerkesztő, az Írószövetség vezetője, országgyűlési képviselő, műfordító, okos szavú, higgadtan szóló, mindig segítő. Legnemesebb népművelő. Irodalom íürté- netében egy ország bölcs tanára. Vagyis költő, köztünk élő ember, olyan, ki velünk együtt lép, de alkotásaiban mégis utánozhatatlan, öntörvényű világot teremtő. Elbúcsúzni tőle? Búcsúztatni őt, hiszen itt az arca arcunk előtt, hangja fülünkbe cseng! Hogy nincs már? Hogy nem él — el nem hihető! S kik ismerték — vagyis az egész ország — azoknak minden verssorára, valahányszor csak felhangzónak, mindig fel fog támadni arca, hangja. És sokszor fel fog támadni, mert Váci Mihály mellett eddig is a legtöbbet szavalt élő költő volt. És biztosan nagyon sokáig az is marad: a legnépszerűbb élő költő ő, a most már visszavonhatatlanul halott! Sz. M. Nagyobb rendet! Délparti tapasztalatok A Balaton-parti éttermekbe, bisztrókba, büfékbe és presz- szókba belépő vendégeket általában tiszta, rendes helyiségek, udvarias felszolgálók fogadják. Hogy mi van a vendéglátóegységek kulisszái mögött, azt kevesen láthatják és tudhatják, pedig különösen most, a nagy nyári forgalomban nem lehet közömbös, hogy mi van a raktárakban, hogyan tárolják az élelmiszereket, hogyan készül az étel, milyen a tisztaság. E tekintetben sok Akadozik a gyümölcsszáilítás „Mini konzervgyár” Zákányban 20 vagon csemegeuborka exportra — Új Diesel-kazánház épül Szerelik az új kazánház berendezéseit. Bár valójában »csak« tartósítóüzem a zákányi, a megy- gyel teli befőttesüveg-oszlo- pok, félautomata gépsorok és fehér kötényes munkásnők láttán nem tűnik túlzásnak a »mini konzervgyár« megjelölés. Az üzemvezettő, Fodor János derűsen, ugyanakkor egy kicsit gondterhelten is szemlélődik. Mint mondja, a több napos eső miatt akadozik * gyümölcsszállítás. Teherkocsijaik reggelente legalább húsz helyről szedik össze a megy- gyet, hogy a lehető leggyorsabban a feldolgozóba szállítsák. Eddig mintegy ötva- gonnyi gyümölcsöt tettek el ötliteres üvegekbe. Még legalább ugyanennyi meggyet várnak. összesen 16 ezer üveg — műszakonként ezer üveg — meggybefőtt készül az idén a MÉK zákányi tartósító- A befőtt nem ezekben az ötliteres üvegekben kerül a fogyasztókhoz. Mint az üzemvezető elmondta, a Nagyatádi Konzervgyárral kooperálnak, ott töltik át a meggyet a literes Üvegekbe. Százötven környékbeli lakosnak — javarészt nőknek — ad munkát a zákányi üzem. Előfordul azonban — mint ezekben a napokban i6 —, hogy üzemében. nem folyamatos a nyersanyag- | egy negyven százalékát szállítás. Hogy ez ne okozhas- | dolgozzák majd föl. son kapun belüli tétlenséget, elvállalták a szobi áfész 100 mázsányi diójának a törését. itt | Az üzem hagyományos tér- se. A tartósítóüzem és a szesz méke a savanyú uborka és J főzde gőzellátását biztosító lé- paprika. 30 és 10 ezer literes ; tesítmény várhatóan az őszre tartályokban összesen 75 vagonnyit tárolnak, igy biztosít lamint a kapacitásnövekedés miatt. Több mint 30 százalék- Több mint hétmilliós beru- j 'jf,1 ,n°, ma-íi:? * termelésük az- házással már harmadik éve ío- | üíil? a lyik az,új Diesel-kazán építé ják a folyamatos munkát február végéig. Mintegy 200 mázsa kovászos uborkát szállítanak az idén a Balaton-part ellátására. Húsz vagon kiváló minőségű csemegeuborkát * exportálnak Dániába és Svédországba. Érdemes jobban ügyelni a minőségre, hiszen a külföldi piacra alkalmas uborkát üvegenként három forinttal drágábban tudják eladni. Idei terveik közt szerepel még 30 vagon paprika — ebből hat vagon cseresznyepaprika — földolgozása. Három éve folyik a zákányi üzem rekonstrukciója. Itt lesz a MÉK megyei tartósítóipari központja. Üj helyiségben, új gépekkel három éven belül a jelenlegi 120 vagonról 350 vagonra növekszik az évente feldolgozott zöldség- és gyümölcsmennyiség. Ez azt jelenti, hogy a megyében fölvásárolt paprika és uborka mint1 készül el, s a jelenlegi három korszerűtlen kazánházat heháromműszakos hőkezelésre. A tartósítóüzem idei árbevétele várhatóan mintegy ötmillióval több lesz, mint még a tennivaló, amit bizonyítanak a közegészségügyi szakemberek rendszeres ellenőrzésének tapasztalatai is. Felelőtlenség, hanyagság mind az üzemeltető vállalatok, mind a vendéglátóegységek vezetői, dolgozói részéről egyaránt tapasztalható volt vasárnap. __ Erről győződhettek meg a KÖJÁL szakemberei, akik dr. Göntér Ferenc igazgató főorvos irányításával a déli part néhány egységében ellenőrzést végeztek. A fonyód—bélatelepi községi strandon lévő pecsenye- és kolbászsütőben, melyet a balatonboglári áfész üzemeltet és Nagy Tibor nyugdíjas vezet, rendetlenség, piszok uralkodott. A raktárban a bor nyitott tégelyben állt, a felhasználandó húsön — nem volt letakarva — legyek lak- mároztak. A kívül-belül piszkos hűtőszekrényben 62 dekagrammnyi romlott, büdös, fogyasztásra alkalmatlan szalámit talált az ellenőrzés. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat üzemeltetésében levő fonyód—bélatelepi Kemping étteremben szintén nem volt kielégítő a tisztaság. Nincs takarítónő — mondta az üzletamennyi a tavalyi volt, s eléri í vezető. A húselőkészítőben lyettesíti. Fodor János szerint három szempontból is jelentős ez a kazánház: a munkaerő- és . tüzelőanyag-megtakarítás, va-1 i a 20 millió forintot. A re- ! konstrukció eredményeként ez i a növekedési ütem megmarad. , Az üzem rövidesen valóban j eléri a konzervgyári szintet. B. F. Műszakonként ezer üveg meggyet töltenek. példás rend, tisztaság volt, de miért piszkosak kívül-belül a hűtőszekrények ? A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat balatonmáriai Delta éttermében az általános rend elfogadható volt, de a hűtőszekrényben, hűtőkamrában szakszerűtlen az élelmiszerek tárolása. Nyers és töltelékáru földes áruval keveredik, a konyhai hűtőtárolóban tej, tejtermék, felvágottak egyaránt megtalálhatók. Ez ellenkezik a közegészségügyi előírásokkal. A KÖJÁL szakemberei az ellenőrzés tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzítették, és azt az illetékeseknek továbbítják intézkedés végett. Az ellenőrök ezután se maradnak tétlenül, hogy megelőzzék a veszélyt, mely a helytelen és szakszerűtlen élelmiszer-tárolás miatt a sok ezer vendéget fenyegetheti. Somogyi Néplapí 3
