Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
Ipari vásár Pécsen Mancsok nézni, venni is lehet — Először bemutatott termékek Ä ma gondjai, holnap feladatai ÖTÖBSZÖS nyitotta meg J kapuit a pécsi ipari vásár. { Del-Dunántúl vállalatai mellett több, országos nagyválla- j lat és Baranya két testvérié- | rule te — a szovjetunióbeli Lvov és a bulgáriai Szliven — mutatja be termékeit. Bővült a kiállítási terület is: a bemutatott árut 6 ezer négyzetméternyi fedett és 12 ezer négyzetméternyi szabad területen helyezték el. A nagyobb terület lehetővé tette a szakosítást: a vásárlátogató az azonos iparághoz tartozó cikkeket egy helyen találhatja meg, s mód van az összehasonlításra is. A csaknem 230 kiállító között olyan nagyvállalatok is vannak, mint a Cse. peli Művek vagy a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a számos ipari szövetkezet mellett pedig néhány kisiparos munkája is megtalálható. A pécsi ipari vásár újdonsága, hogy több vállalat nemcsak bemutatja, hanem árusítja is termékeit. A gyártmányairól Európa-szerte ismert Pécsi Kesztyűgyár például egymillió forint értékű készletet hozott. Ez a vállalat egyébként érdekességgel is jelentkezett a vásáron: először itt mutatják be azokat a világító műbőrből készült kesztyűket, motorosdzsekiket, amelyeket a Közlekedéstudományi Intézettel közösen kísérleteztek ki. Árusít a vásáron az Autóker is. Alkalmi raktárában nyolcszázezer forint értékű alkatrészt tárol. Egy másik cég autómosó be- I rendezést hozott Pécsre, és a gépkocsival érkező vásárlátogatóknak működés , közben mutatja be. A közlekedéssel kapcsolatos újdonságok közé tartozik az autókiállítás is. Az ■ új Skodák, Daciák mellett bemutatták a vásáron a hazánkban eladott első Zsigulit. Dr. Ku- rucz Árpád, villányi állatorvos kocsija 152 ezer kilométert futott nagyjavítás nélkül. A XVI. sz. Autójavító Vállalat bemutatta új lakókocsitípusát: a vásáron irodának berendezett lakókocsi összsúlya hét mázsa és irányárát 36 ezer forintban szabta meg a vállalat. Az Orion gyár speciális szervizkocsit hozott — tv-ké- szülékei mellé — Pécsre. Ez a kocsi azonban nem kiállítási tárgy, hanem a gyárnak a vásár idejére szervezett szolgáltatása: térítés nélkül — csak a beépített új alkátré- szek árát fölszámolva — javítják az általuk készített teUzemszervezet és gazdasági cél Az üzemszervezet fogalmá- j és a bonyolultabb építkezésű ról, fajtáiról beszélgettünk a [ forma sajátosságait egyszerre minap Nagyatádon a Dél-so- J Tehát kombina_ mogyi Termelőszövetkezetek , Területi Szövetségének mun- I tlv üzemi szervezetek keretei katársaival. A kérdések célja az volt: hol tart jelenleg a szövetségi területen munkálkodó huszonegy termelőszövetkezet a korszerű üzemszervezet kialakításában. A tsz-ek szocialista társadalmi viszonyok között működő, gazdasági célú szervezetek. A gazdasági célt olyan tevékenység révén érik el, amelynek kerete az üzemszervezet. A nagyüzem, az iparszerű termelés természetszerűleg más keretet igényel, mint az egy vagy két falu közösségét összefogó tsz. Az egyszerű üzemszervezeti forma — nevezik ezt még lineárisnak is a szakemberek — még megtalálható. Rinyaújla- kot, Inkét, Háromfát és bizonyos értelemben Somogyszo- bot is ide sorolták. E forma lényege az, hogy a termelőszövetkezet csupán a munka jellegének megfelelő, állandó termelő brigádokra tagolódik. A brigádok egyben termelő- és munkaszervezeti egységek. Ez a forma azonban csupán a kisebb területű szövetkezetekben lehet eredményes. A barcsi és a nagyatádi járásban azonban jórészt nagyobb üzemnagyságú gazdaságok találhatók. Nem egy közülük ettől az évtől lett nagyüzem, egyesüléssel. Két-három, sőt ennél több község munkaképes lakosságának jelentős része dolgozik ezekben a termelőszövetkezetekben- Milyen formájával találkozhatunk itt az üzemszervezetnek? Legfontosabb jellemzésül annyit lehet elmondani: útban vannak az ágazati szervezet felé. S ez az »útközben« azt jelenti, hogy a legtöbb helyen az egyszerű között gazdálkodnak a tsz-ek. Az ágazati üzemszervezetben a gépi munka túlsúlya a jellemző. Elkülönített szak- irányítást valósítanak meg; egyes ágazatok külön üzemenként működnek, s ez a tervezés és elszámolás szemszögéből is előnyös. Az — ezek után — természetes, hogy az ágazatok élén álló szakember önálló munkát végez, övé a felelősség az ágazatért. A barcsi és a nagyatádi járás szövetkezeteiben általában már megtalálhatók az ágazati elemek. De még nem különült el minden ágazat, csak a legfontosabbak. Barcs, Kálrnán- csa, Gyékényes, Csurgó, Ber- zence és Babócsa halad leggyorsabban a cél felé. A két legfontosabb ágazaton belül — növénytermesztés és állattenyésztés — már találunk e gazdaságokban felelősöket például a kukoricatermesztésben, a cukorrépa vagy a burgonya »vonalán«. A huszonegy termelőszövetkezetből tizennégy vesz részt különböző termelési rendszerekben. Kukoricából 7550, szójából 50, burgonyából 2194 hektárnyi területet jelent ez, tehát igen jelentős gazdasági tényező, hogy beléptek az iparszerű termelés formáiba. Már tervezik a búzatermelési rendszerbe való társulásit is, csaknem 3200 hektárnyi területtel. így nem véletlen, de törvényszerű, hogy e rendszereiknek helyi »gazdáik« is legyenek. Ónálló, tervezésre, kapcsolattartásra alkalmas szakemberek. Üjabb nagy lépést tehetnek a gazdaságok az ágazati üzemszervezet megvalósulása felé. I.. L. levíziókat. Elsősorban olyan hibák elhárítására törekednek, amelyeket eddig a javítószervizek nem találtak meg. Az ötödik pécsi magyar ipari vásár elsősorban a ma technikáját és a korszerű fogyasztási cikkeket mutatja be. A felszabadulás utáni 30. évben megnyílt kiállítás azonban arra a feladatra is vállalkozott, hogy — elsősorban a számok és a grafikonok segítségével — bemutassa látogatóinak: miként változott meg a Dél-Dunántúlon élő emberek sorsa az elmúlt harminc esztendőben. Baranya, Somogy. Tolna és Zala megye népességének alakulását, a foglalkoztatottság átrétegező- dését mutatják az első grafikonok. Szemléletes képet adnak az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásáról, az áruforgalom növekedéséről, az óvodai helyek számának gyarapodásáról és az egészségügyi ellátásról. Egy külön tablósor azokat a nagyob létesítményeket állítja elénk, amelyek a két kongresszus között készültek el. A képek azonban szűkítik a kört: nem dél-dunán- túlról, hanem csak Baranyáról beszélnek. A vásár jó alkalom a piackutatásra. Ezt használja ki a Magyar Posztógyár. Közvéleménykutató lapjain azt kérdezi a látogatóktól, hogy tetszik-e termékük, s mit szeretnének látni a boltokban. Azok között, akik válaszolnak a kérdésekre száz gyermekruhát sorsolnak ki. A pécsi ipari vásár — elsősorban szakembereknek szóló — szehzációja ez, a Rába— Steigen nagy teljesítményű traktor, amelyet a közönség itt láthat először. A kísérletek befejezése után a nemzetközi kooperációban készült új, emeletmagasságú traktort az iparszerű kukoricatermelő rendszerek használják majd. Vezetőfülkéjének üvegablakai nem engedik át az ultraibolya sugarakat, és légkondicionáló berendezése févén a gép kezelője — függetlenül az időjárástól — egyenletes hőmérsékletű fülkében dolgozhat. | A SOK ÁRUT bemutató, i szépen rendezett vásáron a szokottnál kevesebb a somogyi kiállító. A Kaposvári Ruhagyár gyermekruháit' mutatta be itt, és a siker bizonyítéka, hogy minden terméke díjat kapott. Az ötven aranyéremből az egyiket a háromrészes farmer kamaszöltönynek ítélték oda. A VBKM mágneskapcsolója ezüstérmet nyert, s ezzel díjazták a ruhagyár; osztrák ballonból készült bébikabátját és bébiöltönyét is. Az ötödik pécsi ipari vásár szombati hivatalos megnyitó-1 ját megelőzve már péntek déltől fogadta látogatóit. A j rendezők százezer vendégre számítanak, elsősorban a déldunántúli megyékből. Országos szőlésztanácskozás Kéthelyen A kétnapos tanácskozás záró programjaként a részvevők megtekintették a kéthelyi szövetkezet szőlészetét. Miért jelentkeztek hazánk szőlőtermelésében, borgazdálkodásában az utóbbi években egyre nagyobb gondok? A figyelmeztető válságjelek megszüntetésére miért van szükség, és milyen lehetőségek vannak arrp, hogy ebben a jelentős mezőgazdasági ágazatban helyreálljon az egyensúly? — Főként ezekre a fontos kérdésekre keresték a választ azon az országos kétnapos szőlészeti és borászati tanácskozáson, amely pénteken ért véget Két- helyen. A TOT mellett működő hegyvidéki ' szőlőtermelő szövetkezetek koordinációs bizottsága, szőlész és borász szakemberek, az ágazat országos irányítói, kutatóintézetek képviselői elemezték sokoldalúan. elmélyülten ezt a témát. Talán úgy is lehetne mondani: a szövetkezeti szőlöter' melók kis konferenciájának adott otthont az egyesült kéthelyi termelőszövetkezet. Olyan eszmecsere zajlott itt két napon keresztül, amely nem nél~ külözhetö tapasztalatokat, a jövőre nézve útmutatást adott a szőlészkedő gazdaságoknak. Az első napon szövetkezeti vezetők, szakemberek összegezték az ágazat helyzetével kapcsolatos tapasztalataikat, csokorba gyűjtötték észrevételeiket, javaslataikat — azzal a céllal, hogy pénteken a tanácskozás második napján, mindezt az országos irányítókkal, a szőlőtermelésben, borgazdaságban érintett vezetőkkel megvitassák. Ehhez a vitához adott alapot Pekó Józsefnek, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjének .vitaindító előadása. Részben közgazdasági tényezők, részben régi keletű szakmai problémák miatt alakult ki — és az utóbbi éveker) tetőzött — a feszültség ebben az ágazatban. Az okok egy része a második ötéves terv során, a 60-as években végrehajtott szövetkezeti szőlőtelepítések fogyatékosságaiban kereshető. Csak utalásszerűén említünk néhányat: az akkori földtörvény a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területekre »utasította« az ültetvényeket; hiányzott a kellő szakmai hozzáértés; elaprózott szőlögazda' súgok születtek; feldolgozó kapacitás hiányában sok esetben gazdaságtalanná vált a szőlő- termelés. A növekvő feszültség a szőlőterület csökkentésében mutatkozik meg leginkább: a harmadik ötéves terv idején hazánkban 237 000 hektáron termeltek szőlőt, 1974-ben 210 000 hektáron, s ez a terület az idén további hat-hétezer hektárral csökken. S bár az ültetvényeknek mintegy a fele elöregedett, a telepítés jóval a kívánt szint alatt van. Hasonlóan súlyos gondok jelentkeztek a szőlőfeldolgozásnál, a borkezelésben és a tárolásban is. Ez úgy érzékelhető még jobbán, ha néhány adattal emlékeztetünk az ágazat népgazdasági jelentőségére. Hazánkban a mezőgazdaságilag művelt terület három százalékán folyik szőlő- és bor- gazdálkodás, ugyanakkor ez az ágazat adja a mezőgazdaság termelési értékének 5—6 szá~ zalékát. Rendkívül jelentős és ; 1971 óta évről évre nő a borexport; a mezőgazdasági exportforgalomban nyolc százalékkal részesedik, s a piaci i helyzet távlatilag is igen kedvező. Egyértelműen következik mindebből, hogy fontos nép' gazdasági feladatunk és érdekünk az ágazat fejlesztése. Mint minden fejlesztés ez is j eszköz- és anyagigényes. A le' I hetöségek viszont korlátozotj tak. Ennek a tudatában erről | az alapról hinduivá elemezték j a tanácskozáson a jövő felada' I tail. És ha összegező véleményt kívánnánk mondani erről a két napos konferenciáról, akkor úgy kellene fogalmaznunk: vezérfonalként húzódott végig az együttműködés, a kooperációk szükségessége. A korlátozott anyagi lehetőségek, a viszonylagos szétaprózottság, a mai közgazdasági viszonyok szinte törvényszerűen megkívánják, hogy mind a termelésben, mind a feldolgozásban és értékesítésben kölcsönös ér~ dekazonosságon alapuló együttműködésnek kell kialakulni. Létrejöhet ez termelőüzemek vagy termelőüzemek és pince- gazdaság között; döntő az, hogy mind a meglevő eszkö' zök (pincék, tárolók, feldolgozók), mind pedig a közös beruházásban megvalósuló eszkö' zök a lehető legcélszerűbben és legjobban hasznosuljanak. De hasonlóképp szükséges, hogy az élenjáró szőlészgazdaságok, a kutatóintézetek érté-, kés tapasztalatai az eddiginél sokkal gyorsabban, hatéko' nyabban terjedjenek el. Van olyan tapasztalat — nem is egy az országban —, hogy a megfelelő szaktanácsadás önmagában 15—20 százalékos termelésnövelést eredményezett. Hosszan lehetne sorolni az elvi, gyakorlati és a tudományos-szakmai véleményeket, javaslatokat, amelyek elhangzottak ezen a tanácskozáson. Valaki úgy summázta: ~Mi nagyon szeretjük a szőlőt, aggó' dunk érte, és tenni akarunk érte.« Ha ez a tanácskozás a gondok megszüntetéséhez segítséget nyújt, akkor a részvevők bízvást elmondhatják: tettünk is a szőlőért!« V. M. HÉTFŐTŐL SZOMBATIG Állampolgári jogon Nagy várakozás előzte meg a Központi Bizottság szerdai ülését. A nyár gondűző hangulata ellenére a közvélemény várta a felelősségteljes állás- foglalást az életünk alakulását nagy mértékben meghatározó gazdasági kérdésekben. Az ülésről kiadott közlemény határozott hangja nyilván cselekvésre sarkall mindenkit hivatása gyakorlása közben, mégpedig eredményesebb cselekvésre. A nehézségek lényege ugyanis abban van, hogy miközben kedvezőtlenebbé váltak a gazdaságunkat befolyásoló külső viszonyok, mi még nem elég gyorsan, rugalmasan változtatunk ütemet, módszereket, nem alkalmazkodunk kellően a változott helyzethez. A KB-ülés után A népgazdaság — igaz — ezekben a hónapokban is dinamikusan fejlődött, az élet az előre kijelölt program szerint alakult. Épp a héten vált a társadalombiztosítás mindenkire kiterjedő állampolgári joggá és valamelyest megint javulnak a nyugdíjviszonyok is. Mindez nem csekély teher az államkasszának. Ugyanakkor — ezzel párhuzamosan — lassan halad a hazai termelési szerkezet átalakítása, nem kielégítő a munkaidő és a berendezések kihasználása, s a készlet- és anyaggazdálkodásban sem örvendetes a helyzet. A tőkésországokkal folytatott kereskedelem sem különösen biztató. A logikus intézkedéseket itt nem sorolom föl. Ha ezek — kapcsolódva a múlt évi, decemberi határozatokhoz — sorra megvalósulnak, előrehaladásunk az élet minden te- ; rületén biztonságosabbá válik. A Központi Bizottság különben személyi, szervezeti kérdésekben is döntött: Losoncéi | Pált, az Elnöki Tanács elnökét | és Huszár István miniszterelnök-helyettest a Politikai Bi- j zottság tagjává választotta és javaslatot terjesztett a Népfront Országos Tanácsának elnöksége elé. Az elnökség Csütörtökön összeült, megtárgyalta a javaslatokat. Ijyen előzmények után nyílt meg pénteken az új országgyűlés első ülése, amelyen megválasztották a tisztségviselőket, .az Elnöki Tanácsot, majd annak javaslata alapján a kormányt. Ez egyébként »minisztertanácsi« hét volt — tudvalévőén kéthetenként tanácskozik a kormány —, most főleg gazdasági kérdések szerepeltek a napirenden: az 50 nagyvállalat fejlődése —tény, hogy »kiemelésüknek« már mutatkozik az eredménye —, valamint a petrolkémiai program. Ennek megvalósítása korszerű szintre emeli műanyag- és műszálgyártásunkat. Betakarítás — felhőszakadás A mezőgazdaságról néhány nappal ezelőtt még kevesebb gonddal szóltam volna, a nagy esőzések azonban minden téren sdk nehézséget okoznak, a városokról nem is szólva. Legutóbb Szolnok szenvedett, most Szeged és Békéscsaba, s még számos település. Derűsebb, látványos esemény is akadt: csütörtökre, ahogy kisütött végre a nap, teljes szélességében elkészült az autópálya a Balatonig. Alig egy órával az új szakasz megnyitása előtt autóztam végig a pályán, Budapesttől Siófokig. Mit mondjak? Nagyon elégedett voltam ..! Többet nem is mondok. Legföljebb annyit, hogy a pálya több mint három milli- árdunkba került. És mennyi! kell meg építenünk! A fáradhatatlanok A csöndes szenzáció mégis társadalombiztosításunk uj rendjének első napja volt. És noha tudom, hogy ébredeznek olykor-olykor orvosellenes in dulatok is, mégis azt mondom: ezt a csöndes, de felemelő kezdetet magamban összekötöttem a kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek aznapi kitüntetésével, még ha nem is, az uj törvény, hanem Semmelweiss születésének évfordulója adta erre az alkalmat. Mert szívből mondom: ez a legeslegkevesebb elismerés, amit a valóban fáradhatatlanok e páratlan hivatás gyakorlói közül megérdemelnek. Balog János Somogyi Néplap
