Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

( Megnyílt az európai biztonsági ésértekezlet harmadik szakasza fFolytatás az 1. oldalról) I vacsorán Kádár János, az | MSZMP KB első titkára, a dié­tássá tétele érdekében. Éppen \ legáeió vezetője, Lázár György. ezért alkotmányunk megálla­pítja: »A Német Demokratikus Köztársaság olyan külpoliti­kát folytat, amely a szocializ­must, a békét és a népek kö­zötti megértést szolgálja«. »A történelem tanulságait és az európai politika jelenlegi követelményeit tekintye, meg­határozó jelentősége van a határok sérthetetlenségét sza­vatoló elvnek. Az európai ál­lamok biztonsága a múltban és jelenleg egyaránt elsősor­ban határaik biztonsága volt és marad. »A határok sérthe­tetlenségének szavatolása to­vábbra is próbaköve annak, hogy egy politika valóban a a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter. A vacsorán mondott pohár- kpszöntőjében Urho Kékkőnen elnök többek közt kiemelte: 16 éve ülésezett a bécsi kongresz- szus és az első világháború után is számos hasonló kon­ferenciát tartottak Európá­ban. Ezekre azonban mind az volt jellemző, hogy győzők és legyőzőttek vettek részt raj­tuk. Az európai biztonsági konferenciának azonban egész más célja van: biztosítani kon­tinensünk békéjét. Azon a meggyőződésen alapul ez az értekezlet, hogy senki és sen­kinek az érdekei ellen nem békét és ezzel az emberiség j irányul. Ellenkezőleg: az a érdekeit szolgálja-é vagy sem«. 1 rendeltetése, hogy elhárítsa az biztonsági és együttműködési konferencia Helsinkibe össze­hívott záró szakaszát. Az egész világ, különösen Európa haladó és demokrati­kus ifjúsága nagy érdeklődés­sel várja a konferencia ered­ményét, mert elkötelezettséget érez a kontinens, s a világ bé­kéje, biztonsága iránt. Meg vagyunk győződve arról, hogy a konferencia sikere új felté­teleket teremt a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés együttélés élvei­nek további következetes megvalósítására. A konferen­cia eredményes befejezése új, szélesebb perspektívát nyit a különböző ifjúsági és^ diák- mozgalmak együttműködésé­nek megerősítésére a béke és a haladás érdekében — han­goztatja a levél. * * * A szerdai moszkvai lapok első oldalon számolnak be Leonyid Brezsnyev Urho Kek- konennel, Titóval és Hone- ckerrel Helsinkiben tartott megbeszéléseiről. A szovjet sajtó, amely számos különtu- dósítót küldött az európai biz­tonsági konferenciára, e talál­kozókról írva általában is ki­emeli az értekezlettel párhu­zamosan lezajló különmegbe- szélések jelentőségét. A Szov- jetszkaja Rosszija tudósítója a lap szerdai számában rámutat, hogy az SZKP főtitkára a kon­ferencia napjaiban Gerald Ford amerikai elnökkel és va­lamennyi fontos nyugat-euró­pai partnerével találkozik, köztük Giscard d’Estaing-el, Schmidt nyugatnémet kancel­lárral, Wilson brit miniszter- elnökkel és Aldo Moro olasz mákkal küzdött. Ma e prob­lémák túlnyomó része megol­dottnak tekinthető. Az érte­kezlet színhelyén általában úgy vélik, hogy a szerdán kez­dődő konferencia az európai államok közötti kapcsolatok fejlődésének bonyolult korsza­ka után húzza még a záróvo­nalat. Az értekezlet a megfi­gyelők többsége szerint mér­földkő a háború utáni európai fejlődésben. Mindazonáltal — jegyzik meg a Pravda tudósítói — a politikusok és kommentátorok egy része Nyugat-Európában most is tájnadja a biztonsági konferenciát, s igyekszik leki­csinyelni az okmányok jelen­tőségét. »A békés együttmű­ködés ellenzőinek táborában a legerősebben a pekingi Cj Kína hírügynökség hangját hallani, amelynek rágalmazó koholmányai egyes nyugat­európai sajtóorgánumokban is helyet kaptak.« A szovjet tudósítók úgy vé­lik, hogy azok a nyugat-euró­pai lapok, amelyek az Üj Kína koholmányait ismételgetik, az egész európai közvélemény szemében az enyhülés ellen­feleiként lepleződnek le. Mint a Szovjetszkaja Rosszija tudó­sítója írja, a konferenciának nemcsak közvetlen ellenzéke van, de meglepő véleménye­ket hallani a »szkeptikusok« részéről is, akik most egyebek között a »hidegháború« »hi- degibékével« való felváltásáról oeszélnék. Természetes — írja Szovjetszkaja Rosszija tudó­Alfred Rappard. az európai biztonsági és együttműködési konferencia főtitkárának svájci munkatársa átnyújtja az ér­tekezlet dokumentumait magában foglaló zöld bőrkötéses könyvet Joel Pekuri finn főtitkárnak. A delegációk vezetői augusztus 1-én írják alá az okmányokat. »A Német Demokratikus i akadályokat a megértés útjá­Köztársaság valamennyi ál­lammal kész békésen együtt­működni a gazdaság, a tudo­mány, a technika, az Oktatás, a kultúra és a sport területén. Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy a jól fejlődő po­litikai enyhülés mögött elma­rad a katonai enyhülés. A fegyverkezés folytatása veszé­lyeztetheti a politikai enyhü­lés terén oly nehezen elért eredményeket. A Német De­mokratikus Köztársaság úgy véli, hogy a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása te­rén olyan határozott és haté­kony intézkedésekre van szük­ség, amelyek valamennyi fél érdekeit szolgálják, s egyik fe­let sem juttatják egyoldalú előnyökhöz. E téren készek vagyunk tevékenyen és alko- tóan együttműködni.« A délutáni ülésen Olaszor­szág, Svájc és a Német Szö­vetségi Köztársaság képvise­lőjének felszólalása hangzott el még. Az ülés magyar idő szerint háromnegyed ötkor zá­rult. A biztonsági értekezlet ma délelőtti ülésén nem tartható be a szónokok eredeti sorrend­je, mert Costa Gomes portu­gál köztársasági elnök, akinek délelőtt kellene felszólalnia, valószínűleg csak este érkezik meg a finn fővárosba. Ennek következtében dél­előtt hangzik el Kádár János­nak, az MSZMP KB első tit­kárának, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalása. Az eredeti terv szerint Kádár Já­nos a délutáni ülésen szólalt volna fel, másodiknak, Tito jugoszláv elnök után. Tito el­nök azonban, a délelőtti ülé­sen elnököl, s ezért Kádár Já­nos felszólalása tevődik át délelőttre. Ma a két ülés közti szünet­ben, a déli órákban Urho Kek- konen finn köztársasági elnök az elnöki palotában fogadja Kádár Jánost, a magyar kül­döttség vezetőjét. * * * Szerdán este Urho Kekko- nen finn köztársasági elnök több mint száz terítékes ünne­pi vacsorát adott a konferen­cián résztvevő legmagasabb szintű politikai vezetők tiszte­letére. Magyar részről jelen volt a 2 I Somogyi Néplap . bői, és csökkentse a félreérté- i seket. DlVSZ-Ievé! a kosifsresiciáSioz A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség budapesti irodája a világszervezet nevében le­vélben üdvözölte az európai kormányfővel. E megbeszélő- . gítója _ hogy még egy ilyen moszkvai | reprezentatív fórum sem képes egyszerre minden probléma megoldására vagy akárcsak felvetésére. Az európai és vi­lághelyzet rögzítésével azon­ban fontos szakasszá válik majd a nemzetközi feszültség enyhítésében. Ismeretes, hogy a haladás újabb problémákat szül. Az, amit a mai napig az sek jelentőségét a lap szerint növeli, hogy gya korlatilag »mini-csúcstaíálko- zókról« van szó, amelyek a konferenciával egyidőben az egyes országok közötti idősze­rű problémák megvizsgálását is lehetővé teszik. A Pravda különtudósítói emlékeztetnek: amikor néhány évvel ezelőtt Finnország fel­ajánlotta. hogy vendégül látja 35 ország képviselőit, a nem­zetközi helyzet sokban külön­bözött a mostanitól. Európa kiélezett megoldatlan problé­államok közötti bizalom növe­lésében elértünk, természetes vágyat kelt és szükség letet te­remt arra. hogy új problémák megoldását tűzzük napirend­re. amelyek vagy máris létez­nek, vagy számítani lehet ke- letkezésüKre — hangoztatja a szovjet újságíró. A lakosság folytatta munkáját Nigéria határai zárva vannak Egy nappal az államcsíny után nyugalom uralkodik a nigériai fővárosban. A lakos­ság az új államfő felhívásé; nak eleget téve folytatja munkáját. A lagosi rádió be­szüntette a katonazene su­gárzását, és már híreket is közölt. Ismertette Idi Amin ugandai elnöknek, az AESZ csúcsértekezleten elhangzott beszédét, a nigériai esemé­nyekről azonban mind ez ideig nem adott újabb beszá­molót. Lagosban néhány tele­Folytatódik az athéni per Meghiúsultak az 1967-es gö­rög katonai puccs és az ezt követő diktatúra vezetői ellen hétfőn megkezdődött per féke­zésére irányuló tervek. Mint emlékezetes, hétfőn a 20 vád­lott közül 16-nak a védője ki­vonult a tárgyalóteremből és ezt követően szerdáig elnapol­ták a pert. Tegnap a tanúk kihallgatá­sával folytatódott a tárgyalás. Elsőként Panajotisz Kanello- poulosz konzervatív politikus — aki a hétéves diktatúrát ki­váltó puccs előtt a monarchia miniszterelnöke volt — vála­szolt a bíróság' kérdéseire. Ka- nellopoulosz a katonai puccsot katonatisztek egy csoportja által elkövetett államellenes összeesküvésnek nevezte. El­marasztalta Konstantin ex- uralkodót is, aki szerinte ha­tározott fellépéssel megakadá­lyozhatta volna a hatalomát­vételt. fonvonalat helyreállítottak. Változatlanul érvényben van a sötétedéstől hajnalig tartó kijárási tilalom és Nigéria határai egyelőre zárva ma­radnak. • * * Gowon nigériai államfő, akit kedden hatalmától meg- fosztottnak nyilvánítottak, szerdán délután Kampalában sajtónyilatkozatot adott ' és ebben bejelentette: Nigéria népének érdekeit figyelembe véve úgy döntött, elfogadja Nigéria új kormányát és min­den együttműködésre hajlan­dó vele. f Az angol külügyminiszté­rium szóvivője szerdán közöl­te, hogy a brit kormánynak nem lenne ellenvetése, ha Yakubu Gowon tábornok ‘eb­ben az országban kívánna letelepedni. A szóvivő hozzá­fűzte, hogy Gowon hivatalo­san még nem kért menedék­jogot Angliától. A nyilatkozatra azután ke­rült sor, hogy az angol sajtó szerdán már szinte biztosra vette a tisztségétől állam­csíny útján megfosztott nigé­riai államfő Angliában ter­vezett letelepedését. A sajtó­beszámolók szerint Gowon mór régebben Angliába küld­te feleségét és gyermekeit. A londoni lapok úgy értesül­tek, hogy Gowon számított a puccsra. Carvalho hazaérkezett Kubából A fegyveres erők készek „nagyon keményen" fellépni Szerdáin délelőtt havannai hivatalos látogatásáról hazaér­kezett Otelo Sáráivá de Car­valho tábornok. Megérkezése után a tábornok újságírók kérdéseire válaszolva kijelen­tette, hogy az MFA és a fegy­veres erők készek »nagyon keményen« fellépni és »el­nyomni« azokat, akik szembe­fordulnak a forradalommal. »Úgy látszik, egyre lehetet­lenebbé válik a szocialista for­radalom teljesen békés úton történő megvívása« — mond­ta. De Carvalho szerint az MFA legfelső forradalmi tanác nem bizonyult elég hatékon nak ahhoz, hogy továbbra is hatalom végrehajtó szerv-e m radjon. Annak a reményén adott hangot, hogy a háror tagú vezetőség — Gomes, Go calves és maga de Carvali tábornok — képesebb lesz hatalom olyan gyakorlásál amely megfelel a forradalo mostani szakasza által.támas tott követelményeknek. Végül kijelentette, hogy »b szélgetni« akar Mario Spare sal, a szocialista párt főtitk rával. Kétoldalú tanácskozások Kádár láiios Helmut Schmidttel találkozott Tegnap délelőtt Helsinkiben, 1 a Finlandia palotában találko­zóra került sor Kádár János, j a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságé- J nak első titkára, a magyar 1 küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar j részről Lázár György minisz- j i terelnök és Púja Frigyes kül- | ügyminiszter; az NSZK részé­ről Hans-Dietrich Genscher kül ügy miniszter. A szívélyes légkörű találko­zón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel összefüggő kérdésekről. Brezsnyev Forddal, derekkel és d’Estaing-el tartott . megbeszélést Nyugati hírügynökségek je- { lentik, hogy Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára I és Gerald Ford, az Egyesült J Államok elnöke tegnap dél- i előtt, az európai biztonsági és i együttműködési konferencia záró szakaszának ünnepélyes j megnyitása előtt kétórás meg- | beszélést tartott Helsinkiben. A megbeszélés után a szov­jet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy mikép­pen folyt le megbeszélése Ge­rald Forddal, a következőket mondotta: kicseréltük néze­teinket egy sor olyan kérdés­ről, amelyek érintik az Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csak­úgy, mint a gazdasági kérdé­sekre. Megvitattuk a straté­giai fegyverzet további korlá­tozásával összefüggő problé­mákat. Mindent összegezve számos fontos témát érintet- | tünk. Egészében véve elmond­hatom, hogy tárgyalásaink az őszinteség légkörében folytak le, konstruktív, gyakorlati jel- I legűek voltak. Gerald Ford ugyancsak hang­súlyozta. hogy a szerdai meg­beszéléseket igen konstruktív, baráti légkör jellemezte. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre,, hogy mit mondhat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró szakaszáról, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára így vá­laszolt: azt akarjuk, hogy Eu­rópában béke legyen, hogy az államok békességben éljenek, ne avatkozzanak egymás bel- ügyeibe, hogy szigorúan tart­sák tiszteletben minden állam szuverén jogait. Hasonlóan vá­laszolt a kérdésre az Egj'esült Államok elnöke is. * * * Leonyid Brezsnyev tegnap találkozott Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes és baráti han­gulatú megbeszélés során ki­cserélték nézeteiket a Szov­jetunió és a Lengyel Népköz- társaság, az SZKP és a LEMP közötti testvéri kapcsolatok további elmélyítésének egyes kérdéseiről. Érintették egyes nemzetközi jellegű kérdéseket is. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke és Stefan Olszows- ki lengyel külügyminiszter. * * * Találkozóra került sor Leo­nyid Brezsnyev és Valery Gis- card d'Estaing, a Francia Köz­társaság elnöke között. Brezsnyev és Giscard d’Es- taing kijelentette. hogy a Szovjetunió és Franciaország folytatni szándékozik a kon­zultációkat az enyhülési fo­lyamat elmélyítése, az európai biztonság és együttműködés további megszilárdítása érde­kében. A két fél kifejezte a Szov­jetunió és Franciaország kö­zötti együttműködés és egyet­értés további kiszélesítésére irányuló törekvését és hang­súlyozta a francia elnök kü­szöbönálló Szovjetunióbeli lá­togatásának jelentőségét. Andrej Gromiko szovjet és Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter is részt vett a kölcsönös megértés légkörében végbement találkozón. Megszűnt a Kuba elleni blokád Az Amerikai Államok Szer- j vizeiének keddi rendkívüli j külügyminiszteri tanácsko- I zásán San Jóséban, Costa Ri- j ca fővárosában, jóváhagyták ; a Kuba elleni szankciók fel- I oldását, és ezzel véget ért a karib-tengeri szigetország el- | len 11 évvél ezelőtt életbe j léptetett blokád. I A határozat értelmében a iatin-amerikai országok, va­lamint az Egyesült Államok, szabadon dönthet majd arról, hogy diplomáciai és gazda­sági kapcsolatot létesít-e Ku­bával. A döntés mellett 16, ellene 3 állam szavazott, Bra­zília és Nicaragua pedig tar­tózkodott. Nem véletlen, hogy a szankciók feloldása ellen adta le voksát Latin-Ameri- ka három jobboldali katonai diktatúrája: Chile, Uruguay és Paraguay, a legtöbb állam azonban, köztük az Egyesült Államok is, felismerte, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan, annál is inkább, mivel számos latin-amerikai ország — így például Mexikó — már jóval az AÁSZ dön­tése előtt is kapcsolatokat te­remtett Kubával. 05017880

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom