Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

A párlmuÉában nincs holtszezon Lapát helyett kotrógép E lőbb a XI. kongresszus előkészítésével ösz- szefüggő politikai és szervezeti feladatoknak, majd a kongresszus határozatainak a feldolgozása és végrehajtá­suknak megszervezése során a pártszervezetek munkájá­ban jelentősen nőtt a politi­kai aktivitás, mozgalmasabbá vált a szervezeti élet. A párt­munkának ez a »kongresszusi lendülete« tulajdonképpen napjainkban sem hagyott alább. A közelmúltban lezaj­lott országgyűlési képviselő- választások, a még zajló szak- szervezeti, választások, ifjúsá­gi szervezetünk taggyűlései pártszervezeteinktől ugyan­csak igényelték és serkentet­ték a szervező, mozgósító és politizáló tevékenységet. Ezekben a hetekben, hóna­pokban a dolgozók jelentős része tölti jól megérdemelt évi szabadságát. Kétségtelen, hogy a pártmunkában — ugyanúgy, mint az élet más területén — ezt sem lehet tel­jesen figyelmen kívül hagyni. De az is nyilvánvaló, hogy a pártmunkát, az időszerű poli­tikai feladatokat erre az idő­szakra sem lehet »felfüggesz­teni«. Hiszen éppen ennek a pe­riódusnak a feladata az éves tervek félévi teljesítésének | nek elkészítésével a közeljö- elemzése, és ahol szükséges, [ vőben teremtődnek meg an­a további intézkedések kidől- j nak feltételei, hogy most már gozása. A mezőgazdaságban j az alapszervezetekben is pon­tosan megfogalmazzuk, itt vannak a »munkacsúcsok« Fontos népgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a ter­ményeket időben és a legke­vesebb veszteséggel betakarít- j suk. Mindezek a pártszerve- ' zetek hatékony politikai irá­nyító, szervező és mozgósító sorába tartoznak olyan fon­tos és az egész pártot érintő kérdések is. mint a kongresx­A Rinya menti vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulat 1961 júliusában ala- konk- I ltult meg Nagyatádon. Októ- - 1 , | berben láttak először munká­io0iaijuK | nyo;cvan dolgozó vette ! azt mondtam, nem baj ha ne- kezébe a lapátot, a csákányt, héz lesz a munka, csak több kezdődött... | legyen a fizetés. Eljöttem ku- folytatódoit, rét intézkedésekbe a szükséges helyi tennivaló­Az elodázhatatlan feladatok j j Hogy hogyan 1 mence mellől került a szívla­páthoz. Korábban ugyanis pékségben dolgozott. — Keveset kerestem, a pénz meg nagyon kellett. Így aztán arról a vállalat főmérnöke. Sántha Lajos tájékoztatott: munkáját, a kommunisták j szusi határozatok feldolgozá- személyes helytállását igény- sának megszervezése a szer­ük. A Központi Bizottság jú- I vezett pár .oktatás ban; az ok­bikosnak. Barcson dolgoztam kezdetben, majd amikor meg­alakult a társulat, átjöttem ide. lius 2-i ülése a pártszervek és a pártszervezetek minden­napi folyamatos munkájának szempontjából is fontos fel­adatokat szabott meg. A helyzet megköveteli, hogy az arra hivatott szervek a terü­leti — üzemi pártszervek irá­nyításával, kellő átgondolt­sággal, konkrétan jelöljék ki a helyi feladatokat. Késleke­dés nélkül, mindep szinten dolgozzák ki a végrehajtás irányításának, segítésének és ellenőrzésének politikai tennivalóit. Ennek a munkának — csak­úgy, mint más egyéb, napi­renden levő politikai tevé­kenységnek — párosulnia kell a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásával. Az irányító pártszervek tervei­iatási, iskoláztatási tervek elkészítése: a párlépítő mun- saját erőből — Az induláskor egyetlen gépünk sem völt. Aztán a fel-j Az első brigádnak volt a tételek kedvezőbbek lettek: 1 tagja, később a vezetője. Félig- mód nyílt a fejlesztésre. Így ; meddig ő szervezte a brigádot, hozzáláttunk a j ő válogatta össze a markos ka félévi eredményeinek át­tekintése — hogy csak né­hány aktuális politikai fel­adatot efnlítsünk a sok közül. M iután a második félévi munkatervek készíté­gépesítéshez. Az 1968-ban be­vezetett állami támogatási for­ma nekünk nagy előnyt jelen­tett. Ma már ott tartunk, hogy négy és fél millió forint értékű gépparkunk van. Töb­bek között tíz T—100-as kinc­sének időszakában is | talpas dózer. 6 kotrógép segí- vagyunk, egyrészt az a fel­adat vár pártszervezeteinkre, hogy mindezek a célkitűzések szerepeljenek a saját munka­tervekben, másrészt, hogy megfelelő koordináló mun­kával biztosítsuk: az állami, tömegszervezeti és mozgalmi szervek helyi szervezetei is kellő alapossággal és körülte­kintéssel dolgozzák ki saját tennivalóikat. Dr. Latos István | embereket, akikkel nem bánik ! el egykönnyen a lapát. — A kubikosmunka nagyon | nehéz, az első időben sokan | megszöktek innen. Árkot ás- I tunk például, és majdnem két ti az emberek munkáját. A ] emeletnyi magasságba kellett földmunkák 95 százalékát gép- | '^dobálni a nedves, iszapos pel végezzük, ónálló tervezési. ! .... . . , szaktanácsadási csoportunk j £°ldet- OU toporogtunk a sár- munka­van. A termelési értékünk ban gumicsizmában. Raadasul körülrr^nye:1- ßtet sokat vál­évente mintegy 35 millió fo- na§>’°h meleg, volt, mert lent mélyben megrekedt Lukács Sándor kubikosként kezdte, ma művezető. rint. A társulásnál jelenleg 324­Az eredmények bizonyítanak Átadás után két évvel en dolgoznak. Közülük 108-an törzsgárdatagok. Jövőre lesz | 15 éves a társulás, altkor 8-an kapják majd meg a 15 éves törzsgárdatagnak járó jel­vényt. Közéjük tartozik majd Dani György is, aki az alaku­láskor jött a társuláshoz. Nyugdíj előtt áll, most het­Háromévi munka és mintegy i éve ellett. Ma már 2105 sertés 30 millió forintos beruházás ] él a telepen, valamennyi lep- eredménye, hogy a lengyeltóti : tospirózis, brucella-, tbc- és tsz sertéstelepe megyénkben egyike a legkorszerűbbeknek. A négy év előtti, szétszórt ser­tésólakat alighanem nagy­apáink sem tartották volna megfelelőeknek; most viszont a kilincset egymásnak adó kül­földi szakemberek is egyetérte­nek abban: a lengyeltóti zárt, szakosított telep egy kicsit a sertéstenyésztés jövőjét szem­lélteti. Tulajdonképpen már 1972 nyarán elkészült a Georgikon- rendszerű telep. Az első év eredményei azonban messze elmaradtak attól,' amit vártak. Építési és technológiai hibák sora okozta, hogy akkor még nem volt mivel büszkélkedni a látogatók előtt. Igaz, három éve még nem kristályosodtak ki egészen a nagyüzemi sertéstar­tás korszerű módszerei sem. A tapasztalatok eredménye­ként a gazdaság vezetői meg­értették: két évvel az új te­lep megépülése után nagyará­nyú rekonstrukcióba kell kez­deni, csak így alapozhatják meg az ágazat jövőjét. Üjabb építkezések következ­tek, újabb milliókért. E mun­kákkal egy időben . állomány- cserét hajtottak végre: áttér­tek a KA—HYB-sertés te­nyésztésére. A 280 újonnan vá­sárolt tenyészállat először egy torzítóorrgyulladás-mentes. Ez az országban is szép ered­mény a magyarázata, hogy miért akarja a KA—HYB törzstelepévé fejleszteni a len­gyeltótit. Higiénikus, rácsos ellető, au­tomata tápszeradagoló, iníra- lámpák és a dolgozóknak fe­kete-fehér öltöző — ezek jel­lemzik a telepet, ahol már be­fejezéséhez közeledik a köz­ponti fűtés és a szellőztető be­rendezések építése is. Au­gusztus végére elkészül a te­lepet teljesen »hermetikussá« tevő saját magtár és takar­mánykeverő is. A tíz gondozó az idén, igaz, még csak »fél gőzzel« dolgo­zik, de a telep már 2500 mázsa húst termel. Kiváló minőségű sonkahúst, amelyet a feldolgo­zó pápai gyár kilónként 28 dol­lárért értékesít a nyugati pia­cokon. A hizlalás teljes ideje alatt battériás termekben tartják a sertéseket Itt 90 napos ko­rukra elérik a 35—40 kilo­grammos súlyt, majd átkerül­nek a három 500 férőhelyes hizlaldába. Ott 170—180 napos korukra elérik a végsúlyt, a 100—105 kilogrammot. Egy- egy ilyen mázsás sonkasertés ára 2700 forint. t óztak. A festmények talicskát toló kubikosaival már csak el­vétve találkozhatunk. Vajon az ember, aki ezt a tizennégy évet itt töltötte, mivel tudja le­mérni legegyszerűbben a vál­tozást? Dani György töpreng egy percig, aztán ezt mondja: — Hát a gépekkel. Azzal, , , , . . . hogy sok a gép. De. van még vannak fogasa:, fortélyai, ame: J job*g mérce is. Az, hogy az in­duláskor havonta 2—3 lapátot tettünk tönkre, ma viszont egy a melyben megrekedt a leve-, gő. Volt, aki csak egyszer jött dolgozni. Lazsálni nem lehe- j [ tett, a brigád nem tűrte meg : j azokat, akik nem dolgoztak teljes erővel. — A . kubikosmunkának is lyekkel könnyebbé tehető? — Persze, hogy vannak. Amíg az új ember erre rá nem venéves. Annak idején a ke-1 jött, addig háromszor olyan i Legalább ilyen fontos bevé­teli forrás a tenyészállat elő- á'lítás. Évente 2—300 kan sül­dőt értékesítenek a KA- diB-on keresztül — elsősor­ban külföldön —, legyenként 15 ezer forintos áron. A telep már az idei átmene­ti évben is hat és fél millió forintot hoz a szövetkezetnek. Jövőre teljes kapacitással mű- J ködik a hizlalda, s évente csaknem ötezer sertést küld , majd a feldolgozó üzemekbe. A telep hasznosságával kap­csolatos számítások igazolják a háromévi többletmunkát és a milliókat. Az egykori aggá- lyoskodók és tamáskodók ma büszkén húsgyárnak mondják a sertéstelepet B. F. Dani György, aki tagja volt az első brigádnak. Újítás és takarékosság Jól gazdálkodott az anyaggal a brigád Bővülő szolgáltatás A lakosság fogyasztásában 1 segítenék a szétaprózott szol­fontos helyet elfoglaló szol- [ gáltató egységeket a szolgál- gáltatások összehangoltabb. ' tatások bővítésében, szervez­javító-karbantartó tervszerűbb fejlesztése érdé- nék kében az érdekelt miniszté- j munkát, sőt gépeket kölcsö- riumok és főhatóságok képvi- | nöznénelc és tanácsokat adná- selőinek részvételével néhány j nak a barkácsolóknak is. Az hónapja Központi Szolgálta­tásfejlesztési Bizottság ala­kult. E testület legutóbbi ülé­sén megtárgyalta az V. öt­éves tervidőszak szolgáltatás­fejlesztési feladatairól szóló irányelveket. Az irányelvek tartalmáról, az előttünk álló öt esztendőben a szolgáltatá­sok fejlesztése érdekében vég­rehajtandó feladatokról kér­ehhez szükséges szervezeti és módszerbeli intézkedésekre az OKISZ júliusban javasla­tot terjesztett a bizottság elé, s ennek alapján még az idén megindulhat a munka. A háztartási és elektro­akusztikai készülékek javítá­sának országos hálózata csak­nem teljesen kialakult. Ezért itt nem új létesítmények épí­tünk tájékoztatást Szilas Pál- tésén van a hangsúly, hanem Egymás után nyújtja be újí­tásait és a munkafolyamatok ésszerűsítésére szolgáló javas­latait Siófokon, a MEZŐGÉP helyi gyáregységében dolgozó Vörös Csillag szocialista bri­gád. S ezenkívül az .anyagta­karékosságban is szép eredmé­nyeket ért el. Tulajdonképpen a kettőt nem is lehet szétvá­lasztani, hiszen a megtakarí­tások a különböző ésszerűsíté­seken és az új szüntelen kere­sésén alapulnak. »Januárban két újítást nyújtottunk be — olvashatjuk a brigádnaplóban. — Az egyik lyukasztószerszám, a másik pedig palást kivágására szol­gál.« Az ügyes szerkezetekkel nemcsak a munka válik köny- nyebbé, hanem a munkadarab minősége is javul, az anyago­kat is gazdaságosabban tud­ják fölhasználni. Áprilisban kiemelkedő újítá­suk volt az úgynevezett kapu- laru. Ez a kapuhoz hasonló szerkezet — amelyen kereszt- irányban mozgatható csörlő jár — az állandó derékhajlást igénylő fizikai munkát köny- nyíti meg. Javítja a munkavé­delmet és a hegesztési veszte­ség is kevesebb lesz. Egy-egy munkadarab így általában 15 százalékkal hamarabb készül el a korábbiaknál. A brigád tagjai áp­rilis után sem ültek a babérjaikon. A gyár­egységben szerelik a jármű­vekre a vállalat egyik sikeres termékét, a KCR—2000-es hid­raulikus darut. A daru új tar­tószerkezetének megtervezése és kivitelezése'' szintén a bri­gádban levő hasznos szellemi kapacitást bizonyítja. Az újí­tás — gyártmányfejlesztés!? — a régi tartószerkezet legna­gyobb fogyatékosságát szünte­ti meg: a korábban egyedi használatra alkalmas szerke­zet, most mindenféle típusú markoló rögzítésére alkalmas. Sikerüket jellemzi, hogy a ko­rábban darukat vásárló part­nerok most sürgősen pótren­delést kértek az új szerkezet­re. Nem véletlen tehát, hogy az ésszerűsítések, okos gondola­tok — amint a mindennapi munkába ágyazódnak — az anyaggal való jobb gazdálko­dást is szolgálják. A brigád februártól júniusig összesen 4380 kilogramm különböző vas­tagságú és méretű acéllemezt takarított meg. Cs. T. tói, a Központi Szolgáltatás­fejlesztési Bizottság titkárá- t tói. —■ A szolgáltatások fejlesz­tésében nyilvánvalóan szó sem lehet a szolgáltatások szerepének csökkenéséről. A XI. kongresszus határozata is egyrészt a szolgáltatások mű szaki színvonalának és kultu­ráltságának emelésén, más­részt az újfajta igényeknek megfelelő bővítésén. Lépést kell tartani a moto­rizációval együtt járó felada« tok növekedésével; új szervi­sürgeti: a hálózat kiépítése j zek építése szükséges. Na az eddiginél legyen céltudato- I gyobb gondot kell fordítani a sabb; vegye figyelembe a te­rületenként és rétegenként el­térő igényeket. — Melyek a legfontosabb­nak tekintett és így kiemelten kezelt szolgáltatások, illetve feladatok? — A változó életforma, a több szabad idő iránti igény fontos feladattá tette a ház­tartási munka megkönnyíté­sét. így kiemelt fejlesztést igényel a textiltisztító ipar, valamint a lakástakarító szol­gálat, amelynek ki kell alakí­tani területi bázisait és meg­felelő műszaki színvonalát. A lakás, a családi ház kar­bantartása, korszerűsítése, ja­vítása iránt ugyancsak egyre nagyobb az igény. A lehető­ségek viszont még szerények. Ezért célunk az építőipari szolgáltatások körzeti bázisai­nak kiépítése. Olyan központi j szervezetek létrehozását tarta- i nánk célszerűnek, amelyek barkácsműhelyek és -boltok hálózatának kialakítására is. Emellett igen fontos, hogy emelkedjék a szolgáltatások színvonala, kulturáltsága, csökkenjenek a vállalási ha­táridők és a nyitva tartás al­kalmazkodjék a megrendelők szabad idejéhez. — Mindezek figyelembe vé­telével a különféle szplgálta- tási ágaknál milyen feljödés várható? — Az irányelvek szerint a fogyasztási szolgáltatások tel­jesítményének értéke 1976— 1980 között 34—36 százalékkal emelkedik. Ezen belül a tex­tiltisztítás teljesítményérté­kében kétszeres, az építőipa­réban 45—50, a személyi szol­gáltatásokban 30—40, a ház­tartási és elektroakusztikai berendezések javításában 30— 35. a gépkocsijavításéban 75— 80 százalékos növekedés vár­ható. S. G. erővel dolgozott, mint a régi, és mégsem csinált annyit. Volt olyan eset, hogy a lapát el­rántotta az embert. A nedves agyag ráragadt a lapátra, az­tán mikor ki akarta dobni és nem csúsztatta meg előtte, bi­zony, repült a lapát is az agyaggal, meg elesett az em­ber is ... Ha új munkás jött, aki még nem szokta ezt, azt mindig ugrattuk, tréfálkoztunk vele. Elküldtük lapátzsírért, mondván: ha azzal bekeni a lapátot, lecsúszik róla a föld, könnyebb dolga lesz. A kez­dők el is hitték. Ilyenkor jó­kat nevettünk rajtuk. A kö­vetkező új ember érkezésekor már ók is velünk nevettek ... Persze, azóta itt is megválto­zott minden. Alig van már ilyen földmunka. Csak ott dol­gozunk, ahová a gép nem tud lapát egy évig is elég... Lukács Sándor 1962-ben ke­rült a társulathoz, a Lábodi Állami Gazdaságból. Azóta az ő neve is ott van abban az al­bumban. amelyre ez van írva: Törzsgárdatagjaink. — Tízen voltunk egy bri­gádban. Abban az időben sok­kal nehezebb volt egy jó kis kollektívát összehozni, miht ma. Négy évig dolgoztam kö­zöttük. Ma azok közül, akik­kel fiatalon együtt dolgoztam, csalr hárman vannak a válla­latnál. Lukács Sándor jelenleg mű­vezető, 18 ember munkáját irá­nyítja. Azokét az emberekét, akik a már följavított terüle­tek karbantartását, a gyomir­tást végzik. — Tíz éve még ezt is kézzel csináltuk, ma a nagy részét vegyszerezéssel tisztítjuk meg. Egészen más körülmények kö­zött dolgozunk. Ha távolabbi munkahelyre megyünk, a tár­sulat gépjárműve szállít ki bennünket, nem kell esetleg távol a családtól éjszakázni vagy motoron közlekedni. — Sokféle munkát megis­mertem. Dolgoztam lapáttal, végeztem iszapolást, árokmé­lyítést. Most a többiek munká­ját irányítom, s intézem ügyes­bajos dolgaikat. Bevallom, né­ha ez is van olyan nehéz, mint a fizikai munka. A kubikosok munkája megváltozott. Csak a név él még a köztudatban, de azt hi­szem, az sem sokáig. Gépek végzik a földmunkát, az ember csak irányítja őket, és segít a gépnek. Azt a tizenöt évet, amióta a társulat létezik, a fejlődést, ami azóta végbement Dani György szavai jelzik ta­bemenni. Régebben az 5—6 j a legjobban: »Akkor 2—3 mázsás tuskókat lánccal húz- , lapát kellett havonta, ma tűk ki. Ma ezt is gép végzi, évente egy is elég.«, vagy egyszerűen kirobbantják. | Dán Tibor Megalakult a Csepel Művek új vállalata A Csepel Művek Motorke- rékpárgvára, valamint kerék­pár- és varrógépgyára egye­sült, és a napokban megala­kult a két gyár összevonásá­val a tröszt új vállalata, a Jármű, és Konfekcióipari Gép­gyár. Ezzel megszűnt hazánk­ban az időközben gazdaságta­lanná vált Pannónia motorke­rékpár valamennyi típusának előállítása. Az utolsó motorke­rékpár-sorozatok szeptember végéig kerülnek le a futósza­lagokról. Az összevont válla­latnál azonban a következő tíz évben még gyártani fogják , az alkatrészeket, hogy bizto­sítsák a több tízezer Pannonia- tulajdonos által igényelt fo­lyamatos pótalkatrész-előállí­tást. A kerékpárgyártó részleg I teljes rekonstrukciója előre­láthatólag 1978-ra befejeződik, ekkorra várható a gyártás föl­futása és a hazai igényeit ma­radéktalan kielégítése is. A tervek szerint abban az évben több mint félmillió kerékpár hagyja el a csepeli gyárat, Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom