Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

Ara: 80 fillér

Kekkonen elnök beszédével

Megnyílt az európai lizíosisági és egyiitlmnködési értekezlet bánátik szakasza

Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök tegnap délben a finn kormány nevében ünnepélyesen megnvitottnak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát. , Megnyitó beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész finn nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának. őszinte szívből sok sikert kívánt valamennyi részvevőnek, és kifejezte reményét, hogy tartózkodásuk Helsinkiben — jóllehet rövid lesz — gyümölcsözőnek bizonyul majd.

Kekkonen elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, hogy minden egyes országnak megvannak a maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet , nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén, ! független, egyenjogú államok 1 értekezlete.

A finn államfő a Helsinki- i ben aláírásra kerülő záródokumentummal foglalkozva kijelentette: előttünk van az i értekezlett záródokumentuma, i amelyhez a konferencián1

részt vevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat adták. Meggyőződésem, hogy ez a záró- dokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai okmány, amely oly módon jött létre, nogy alaposan fontolóra vettek minden kérdést, és végül — az államok jogos érdekeinek figyelembe vételével — annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták.

Kurt Waldheim beszéde

A következő szónok Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nem egyszer súlyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút.

Feltétlenül logikus — jelentette ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek kell lenniük abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradását, amely mindezt lehetővé tette.

Az ENSZ főtitkára is kitért beszédében a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmányra és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint annak két jelentős mozzanata van: először is az, hogy a béke nem biztosított, ha az összes érdekelt országok nem folytatják erőfeszítéseiket, másodszor pedig az. hogy a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása révén biztosítani. Éppen ez a konferencia hangsúlyozza azt a tényt, hogy az együttműködés és a biztonság szorosan ösz- szefügg egymással — mutatott rá Waldheim.

[ Jól tudom — mondotta | Waldheim —, hogy a konferencia részvevői között van- ! nak szocialista és kapitalista ! országok, semlegesek, el nem j kötelezettek, a NATO, illetve j a Varsói Szerződés tagállamai. Nagyon is tudatában va- | gyök annak, milyen jelentő- I ségteljes, hogy ma mindnyájan itt vannak együtt ebben a teremben. A magam szemszögéből nézve azonban mindezek az országok elsősorban és mindenekelőtt az J Egyesült Nemzetek Szervezete I nagy családjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azók az elvek, amelyeknek megvalósításán az ENSZ fáradozik, term$- í szetszerűleg belekerültek ennek a konferenciának a záró- j dokumentumába is.

Kurt Waldheim végezetül őszinte köszönetét fejezte ki ' a vendéglátó Finnországnak j és személy szerint Kekkonen köztársasági elnöknek, amiért kimagaslóan hozzájárult az j együttműködés és a biztonság j kialakulásához Európában, és j j mindazokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehetővé tét- j | ték az értekezlet megrende- i j zését Helsinkiben.

Ezután helyi idő szerint j ’ néhány perccel 12.30 után a í megnyitó ülést berekesztették,

Felszólalások a délutáni ülésen

fontosságát a néhai Clement Attlee angol munkáspárti miniszterelnök szavaival ecsetelte: »Az együttélésnek

egyetlen alternatívája az együtt meghalás.«

Ismertetve a konferencia előzményeit — különösen az NSZJk és a szocialista országok között létrejött' szerződések jelentőségét — Wilson kijelentette: »Nem állítom, hogy az itt aláírásra kerülő okmány önmagában képes lesz csökkenteni a feszültséget és megszüntetni a bizonytalanságot, amely a második világháború befejezése óta Európa népéit sújtja. Ez a záróokmány erkölcsi kötelezettség-vállalás, amelyet 'figyelmen kívül hagyni mindnyájunkra nézve súlyos veszélyt jelentene.«

»Ez a záróokmányt nem szerződés, nem békerendezés. Nem érinti és nem érintheti a jelenlegi határok státusát. Nem érinti és nem érintheti négyhatalmi jogainkat és kötelezettségeinket Berlinnel (értsd: Nyugat-Berlinnel) és Németországgal, mint egészszel szemben. De félreérthetetlen kötelezettséget tartalmaz arra, hogy az aláírók tartózkodni fognak az erőszak alkalmazásától vagy az erőszakkal való fenyegetőzéstől.« Ezután a bizalomépítő intézkedések katonai vonatkozásairól szólt, majd hosszasan foglalkozott Wilson az enyhülés és az emberi kapcsolatok összefüggésével, megismételve a Nyugatnak ezzel kapcsolatosr ismert álláspontját.

Kitért az EGK. az EFTA, a KGST, a Brit Nemzetközösség szerepére a nemzetközi életben, hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fokozásának jelentőségét és sokoldalú tárgyalásokat sürgetett a nukleáris leszerelésről. Hozzátette, lényeges lenne, hogy j Kína részt vegyen ezeken a | tárgyalásokon.

A továbbiakban Wilson tá- j mogatta a leszerelési világ- : ] konferencia összehívásának | szovjet javaslatát.

mondotta el beszédét, s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának középpontjába.

A görög kormányfő hangoztatta, hogy Görögország sokkal nagyobb megelégedéssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmányban foglalt tíz alapelvre, ha megfelelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén.

Ezután kormánya nevében kiábrándultságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miközben Genfben ülésezett a biztonsági értekezlet második, szakértői szakasza, egy olyan ország, amely ugyancsak részt vett ezen az értekezleten, katonai inváziót hajtott végre Ciprus ellen. így tehát — mondotta a görög kormányfő — tanúi lehettünk ama tíz alapelv egyike megsértésének, amely alapelveket oly fáradságos munkával fogalmazták meg a szakértők Genfben.

Kádár János Urho Kekkonen társaságában.

„IK'S. '

iandóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében.«

Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult es fontos kérdésekben.

A következőnek felszólaló Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát kiemelve arra mutatott rá, hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési hajsza Utalva arra, hogy a görög mielőbbi megfékezését, a ha- kormány véleménye szerint I dászati fegyverek csökkenté- mindezeket a fejleményeket I séről folyó szovjet—amerikai a konferenciának figyelembe kell vennie, Karamanlisz hangsúlyozta, hogy mindeh- nek ellenére Görögország, úgy határozott, továbbra is tevékenyen részt vesz a konfetárgyalások (SALT II) ered ményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését.

Trudeau végül kijelentette: az európai biztonság meghiúEzután Erieh Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője Szólalt fel.

Erich Honecker

rencia munkájában, és egyet- j sulása a legsúlyosabb követértését fejezte ki a Genfben kezmény ékkel lenné Kanadá- kidolgozott záróokmánnyal ra.

kapcsolatban. Befejezésül | A délutáni ülés következő hangsúlyozta: »Képtelenség szónoka Todor Zsírkor, a Bolmegállapodásokat aláírni Eu- ; gár Kommunista Párt Közpon- rópa biztonságáról és ugyan- I ti Bizottságának első titkára,' a akkor fenntartani az igazság- j Bolgár Államtanács elnöke talanság állapotát, amely ál- ‘ volt.

Todor Zsivkov felszólalása

napokban

mélységesen

valamennyiünket alhat az a felisErich Honecker, az NSZEP KB első titkára beszédében többek között kijelentette:

»A Német Demokratikus Köztársaság megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. A közösen elfogadott záródokumentummal teljes mértékben egyetértünk. Szimbolikus je-, lentőséget tulajdonítunk anA biztonsági . értekezlet zárószakaszának délutáni ülése — kis késéssel — 14.50 órakor nyílt meg. Az ülésen Agos- tinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, i az egyházi közügyek tanácsának titkára elnökölt.

Elsőnek Harold Wilson brit j miniszterelnök emelkedett, szokwa, 1

Hangsúlyozva, hogy a konferencia az enyhülés szellemeben ülésezik, a brit kor- ; mányfő kijelentette: az eny-1 hülés csak annak a kölcsönös j eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy »közülünk | minden egyes integritásának a megőrzése a kulcsa vala- j mennyiünk jövőjének . . .« Aj békés egymás mellett élés j

»Milyen Európa kialakítására törekedjünk? Olyan Európa kialakítására, amelynek népei türelemmel vannak egymás iránt, békében élnek egymással, jószomszédokként, és egyesítik erőiket, hogy fennmaradjon a nemzetközi béke és biztonság« — fejezte be beszédét W’ilson.

Ezután Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök

Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke hangsúlyozta: a Bolgár Népköztársaság. amely más európai szocialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon résztvevő államok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rombolást választják.

»Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi

mérés, hogy kontinensünk sor- ! nak- hf>§y az európai államok, sa szempontjából történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk« — mondotta Zsivkov.

Az aláírásra kerülő dokumentumról szólva rámutatott:

»Meggyőződésünk szerint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik népeinknek azt a közös törekvését, hogy megszabadítsák a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket a háború rémétől. szavatolják számukra a békés, boldog életet.

A továbbiakban Todor Zsivkov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem .leplezheti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetőer^ nem sikerült teljes választ kápni. A zárószakasz tükrözi a 70-es évek közepén kialakult enyhülés állapotát. Elértük azt, ami elérhető, de az élet új kérdéseket is felvethet. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük az európai biztonság és együttműködés rendszerét. Jövendő munkánk egyik döntő órája lesz a politikai enyhülésnek a katonai téren meglevő feszültség csökkentésével való kiegészítése — hangsúlyozta Zsivkov. I

valamint az Egyesült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor. hogy Európa népei á Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitiéin fasizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát, ök voltak azok, . akik lerakták egy biztonságos és békés Európa alapkövét.«

»A Német Demokratikus Köztársaság, mint a szocialista közösség elválaszthatatlan része, eredményesen járult hozzá a biztonsági konferencia sikeres befejezéséhez. Az értekezlet ellentmondásoktól nem mentes alakulása folyamán a NDK bebizonyította, hogy tevékenységét a béke és az enyhülés iránti érdekeltség J hatja át, s az európai béke j szempontjából stabilizáló te- I nyezőt képvisel.

Elégedetten állapíthatjuk j meg, hogy az értekezlet záró- j dokumentuma összhangban I van a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeivel és külpolitikai céljaival. Azoknak a keserű tapasztalatoknak a birtokában, amelyeket a német földről kiindult két pusztító világháborúból vont le, a Német Demokratikus Köztársaság elsőrendű kötelességének tartja, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az európai béke és biztonság tar(Folytatás a 2. oldalon)

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S D L J E T E K 1

Somogyi Néplap

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXI. évfolyam 178. szám 1975. július 31., csütörtök