Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Súlyos jégkár 32 gazdaságban Folynak a helyszíni becslések — Az üzemek újravetéssel próbálkoznak Itt a termőföld és a jégverte kukorica együtt »úszott« el a tábláról. ü • tófciÉiJafc. A múlt- héten szombaton, rövid idő alatt döbbenetes — sokak szerint évtizedek óta példa nélkül álló — jégverés sújtott több mezőgazdasági nagyüzemet a megye észak- nyugati részén. Az Állami Biztosító kárszakértői sorra járják a harminckét gazdasá­got: tegnap például tízen be­csülték föl a pusztítás mér­tékét a kárvallott termelőszö­vetkezetekben és állami gaz­daságokban. Az aratás előtt álló növényeket veszik előre, de eljutnak mindenhova. Vár­hatóan a jövő hét elején vé­geznek a munkával. A jelzett károk súlya 5—100 százalék között van ... Az elemi csapás sok kese­rűség okozója volt. Munka­társaink a hét elején meglá­togattak néhány jégverte gaz­daságot, s azt tapasztalták, hogy a jogos keserűség nem vált elkeseredettséggé, és már most igyekeznek pótolni, ami még pótolható... Ötezer négyzetméter üveg tört össze A múlt hét közepén — a sok eső ellenére is — jó ter­mésre számítottak a buzsáki tsz vezetői. Értékesítési ter­vük szerint 200 vagon ke­nyérgabonából hatmillió, 300 vagon kukoricából pedig csak­nem nyolcmillió forint jöve­delemre számított a gazdaság. Szép termést ígért a harminc hektáron termő 'dohány is. Aztán jött a példátlan jégzá­por, amely több mint tízmil­lió forint kárt okozva keresz­tülhúzta a számításokat. Kenyérgabonánál 600 hek­tárnyi területet ért jég. Ennél is nagyobb a kár a kukori­cában, ahol az 1260 hektáros termőterület minden négy­zetméterére hullottak a tíz dekát is meghaladó jégsze­mek. Itt a termés 80 száza­léka tönkrement. A »totál«1 kárt szenvedett terület meg­haladja a 300 hektárt. Rendkívül érzékenyen érin­tette a buzsákiakat, hogy a környékbeli termálvizet hasz­nosító üvegházukat teljesen tönkretette a jég, ötezer négy­zetméternyi — négy milli­méter vastag — üvegtáblát törve össze. A fóliasátrakat mint a géppisztolygolyók lyuggatták át a dió nagyságú jégszemek. A rombolás há­rommilliós kárt okozott. — Amúgy is nehéz aratá­sunk volt — panaszolta a főagronómus, Császár István. — Csütörtök estig 110 vagon szem került a magtárba. Most hétfőn újra indult a négy gép a megtépázott táblákon. Kétszerte lassabban haladva, és csak kétharmadnyi ter­mést takarítva be, mint a jég előtt. Ott-jártunkkor néhány dél­somogyi gazdaság vezetője ke­reste a főagrcnómust, do­hányhoz értő tsz-tagot szeret­tek volna kölcsön kérni, gya­nítva, hogy a jégverés miatt itt úgyis gond a foglalkozta­tásuk. Császár István szerint azonban már gondoskodtak arról, hogy ne legyenek »fö­lösleges« emberek. — Az elvert dohány és dinnye helyére zöldbabot és uborkát vetünk, meg téli ká­posztát. Sok munkát igényel az üvegházak rendbehozása is. Ott decemberben ismét paprikát szeretnénk szüretel­ni. A jövedelemkiesést igyekez­nek pótolni azzal is, hogy a napokban félezer süldőt vá­sárolnak, s ezeket hízottan még az év vége előtt érté­kesítik. „Felszeletelte” a jég w Mintegy másfél milliós kárt okozott a jég a lengyeltóti tsz-ben. Ezer hektárnyi kuko­ricájuk felét, a 400 hektárnyi búzának pedig háromnegyed részét érte a jég, hektáron­ként három-négy mázsás ter­méskiesést okozva. Jelentősek a károk a lucerna- és lóhere­táblákban is. Teljesen »felszeletelte« a jég a 22 hektárnyi dinnyét és dohányt. Persze, itt is igye­keznek menteni, ami ment­hető: másod vetést végeznek zöldbabból, uborkából és si­lókukoricából. Az aratásnak egyharmadá- val végeztele a jég előtt. Va­sárnap délelőtt már ismét vágta a magas nedvesség tar­talmú búzát négy kombájn. A gazdaság elnöke szerint, ha végre kegyelmez az idő­járás, hétfőre magtárba kerül, amit a jég meghagyott. Megsemmisült ígéret A múlt hét közepén a MÉK igazgatója még bizakodva mondta: az őszibarack-, ké­sőbb az almaellátásban jelen­tős támaszuk az egyesült so- mogybabodi tsz gamási gyü­mölcsöse. Nos, ebben a tér­ségben ugyancsak szomorú látvány tárult elénk. A szö­vetkezetnek a területén, Va- dépuszta közelében láttuk a képen is bemutatott kukori­catáblát, amelyet csúnyán megtépázott a jég, az eső pe­dig mély vízmosás nyomait hagyta maga után. Itt »el­úszott« a terményfölddel a kukorica is... Kovács József Attila agro- nómus adott tájékoztatást a babodi tsz-t ért károk mére­teiről. A 300 holdas gyü­mölcsösből — ebből 250 hold Gamáson van — már betaka­rították a termés egy részét, a. még kint érő őszibarackot azonban teljesen leverte a jég. Károsodtak viszont az üres fák is, a jég ugyanis széttör­delte, lehasította a fiatal hajtásokat, ágakat. A kerté­szetben a sárgarépánál, a céklánál és a petrezselyemnél 80—100 százalékos a veszte­ség. Az elemi csapásból ki­jutott a 800 hold íüvetésű és a 150—200 hold silókukoricá­nak Gamás térségében; súlyos kárt szenvedett több mint ezer holdon a betakarítatlan tavaszi árpa és búza. Van olyan búzatábla, amelynek 20 mázsát ígért holdja, de mindössze 7 mázsa jött le, s Gamáson egyes területeken még ennél is kevesebb. Veszteség mutatkozik a pil­langósokban is. Az Állami Biztosító kár­szakértőinek helyszíni becslé­sét követően dönt a szövetke­zet, hogy mit kell kiszántani, s mit vetnek a tönkrement növény helyére. Azt már most elhatározták: a learatott ta­karmánybúza- és ősziárpa- táblákra kölest vetnek, hogy némileg ellensúlyoznák a ki­esést. A háztájiban szintén nagy a gond: nemcsak a konyhakerti növényeket pusz­tította el a jégverés, hanem súlyos kárt tett a kukoricá­ban is. Bíró Ferenc—Hernesz Ferenc | Pásztor Ferenc j FIUK A LESHEGYEN Somogyi Néplap —■ Nem őrnagy élvtárs. Nincs nekem titkom. Együtt leszünk mi itt jó ideig. Miért ne tudjon róla a másik is, hogy mi fúrja a begyét a társának? Én ismerem magamat, olyan fajta vagyok, aki örül, ha ki­beszéli magából a mérgét, meg baját, meg örömét, meg min­dent. Megszoktam. Nálunk a műhelyben mind olyan szakik voltak, akik mindent tudtak egymásról, ha valamelyik zűr­ben volt, a társaság melléállt. A lányok? Mászkáltam én ez­zel is, azzal is. Tetszik tudni, ahogy mondtam, két húgom van. Nem azért, mert a test­véreim, de nagyon jó kis csa­jok. Olyan formájuk van, hogy csak. Nem kell sokáig peszt- rálni őket, elkelnek azok egy­kettőre. De addig nekem kuss! Azt akarom, hogy rendesen ki- stafirozzuk őket. Emlegessék meg, hogy milyen bátyjuk van. — Most nem sokat tud ne­kik adni, — mosolygott az őr­nagy, és lerítt róla, hogy a szí­vébe költözött a fiú. — Adtam, mielőtt eljöttem. Félre volt téve egy kis mani! Volt motorom, eladtam, a jatt­ból némi dugipónz is összejött. Húsz rongyot tettem le a kre- danere. Mondtam: mama, itt a dohány, ez a csajoké. Ve­gyen nekik, ami kell. Nekem most jó két évig ad az állam' elvtárs. Csomag nem kell, pénzt ne küldjenek, mert úgyis visszaküldöm. — Derék ember maga, hogy hívják? i Ne haragudjon, még nem tanultam meg a nevüket. Az alacsony összegű nyugdíjak emelése A régi és az alacsony össze­gű nyugdíj emeléséről szoló 1010/1975. (IV. 22.) MT. számú határozatot és a SZOT-sza- bályzatot az alábbiakban is­mertetjük. A Központi Bizott­ság még decemberben úgy ha­tározott, hegy az alacsony ősz- j szegű nyugdijak vásárlóértéké- \ nek fenntartása, a régebbi és az új nyugdíjrendszer alap­ján megállapított nyugdíjak közti különbség kiegyenlítése végett 1975. július 1-vel föl kell emelni a régi és az ala­csony nyugdíjakat. Az intéz­kedések több mint egymillió nyugdíjast érintenek, éves költ­ségkihatásuk pedig egymilliárd 800 millió forint. A nyugdíj- emelés differenciáltan történt: magasabb emelést kaptak a saját jogú nyugdíjasok, mint a hozzátartozók. Az összeg asze­rint is különbözik, hogy a nyugdíjas mikór került nyug­díjas állományba. A nyugdí­jak meghatározott összeggel emelkedtek. A rendezés során magasabb összeghatárokat állapítottak meg a saját és özvegyi nyugdíj együttes folyósítására, vala­mint a házastársi pótlékra. Az Intézkedések egyaránt vonatkoznak a munkás- és al­kalmazotti, az ipari és mező- gazdasági szövetkezeti tagsági, valamint, a kisipari (magán- kereskedői) tevékenység alap­ján megállapított nyugdíjakra, a rokkantsági, a hadigondo­zott-ellátásra és a szociális segélyekre. összegükre való tekintet nélkül havi 200 forinttal emelkednek az 1954. október 1. előtti jogszabályok alapján megállapított öregségi és rok­kantsági nyugdíjak, havi 140 forinttal az özvegyi és szülői Az öregségi és a rokkantsági ’ nyugdíj legkisebb összege 807 forint helyett 910 forint a mun­kás-alkalmazotti körben, ha a nyugdíjat 500 forintot elérő vagy meghaladó munkabérát- Lag alapján állapították meg. Az ennél kisebb munkabérát­lag alapján megállapított nyugdíjak legkisebb összege a munkabér átlagának 378 fo­rinttal növelt összege, de leg­alább 590 forint. Az úgyneve­zett OMBI-járadékok is 910 forintra emelkednek. Az özvegyi és a szülői nyug­díj, valamint a szülőtlen árvát megillető árvaellátás legki­sebb összegét havi 612 forint­ról 700 forintra emelik. (Ha a munkabérátlag 500 forint alatt volt, az ellátás havi összege 490 forint lesz.) Az 1970. de­cember 31-ig megállapított — havi 1600 forintot el nem érő — saját jogú nyugdíjakat havi 80 fo­rinttal, legföljebb 1600 forintig emelik föL Az emeléssel együtt a nyugdíjak nem haladhatják meg az 1600 forintot. Ebbe az összeghatárba nem számit be a házastársi pótlék és a csalá­di pótlék. A mezőgazdasági tsz-nyug­díjasok öregségi nyugdíjának legkisebb összege 648 forint helyett havi 810 forint. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: a in. rokkantsági csoportban havi 648 forintról 810 forintra, a II. rokkantsági csoportban ha­vi 680 forintról 840 forintra, az I. V rokkantsági csoportban havi 723 forintról 870 forintra növekedik. A baleseti rokkantsági nyug­díjak legkisebb összege: a ni. rokkantsági csoportban havi 850 forintról 030 forintra, a II. rokkantsági csoportban havi 003 forintról 1000 forintra, az I. rokkantsági csoportban havi 956 forintról 1030 forintra Az özvegyi és a szülői nyug­díj, valamint a szülőtlen ár­vák ellátása havi 521 forintról 620 forintra emelkedik. Az 1971. ja­nuár 1. előtt megállapított —' havi 1600 forintot el nem érő — saját jogú nyugdíjakat a volt kis­iparosoknál (magánkereske­dőknél) havi 80 forinttal, a hozzátartozók nyugdíját havi 60 forinttal emelik. A nyugdíj az emeléssel együtt nem ha­ladhatja meg az 1600 forintot A kisipari (magánkereske­dői) öregségi és rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 754 forint helyett havi 860 forint. Az özvegyi, a szülői nyug­díj, valamint a szülőtlen árvát megillető ellátás legkisebb ösz- szege havi 468 forint helyett havi 570 forint lesz. Mindhárom nyugdíjrend­szerben azonos: az árvaellátás legkisebb összege 510 forint; a házastársi pótlék havi összege 300 forint. Az az összeghatár pedig, ameddig házastársi pót­lék megállapítható, 1500 fo­rint. A saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes folyósítási összeghatára egységesen havi 1200 forintra emelkedett. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti járadékok össze­gei — mivel 1973. január .1-én már fölemelték — most nem változnak. Az érdekelt nyugdíjasoknak nem kell külön kérniük az emelést, az hivatalból megtör­ténik. Ebben a hónapban már a fölemelt összeget fizetik. S. Gy. fi kisiparosok nyugellátása nyugdíjak, valamint az árva­ellátások. Havi 150 forinttal lesz több az 1954. október 1. és 1958. december 31. közötti jogszabályok alapján megálla­pított öregségi és rokkantsági nyugdíj. Havi 100 forinttal emelkednek az özvegyi és a szülői nyugdijak, valamint az árvaellátások. Az 1959. január 1-től hatá­lyos jogszabályok alapján az 1971. január 1. előtt megálla­pított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 80 forinttal, legföljebb havi 1600 forintra kell fölemelni, az özvegyi és szülői nyugdíjakat, valamint árvaellátásokat pedig havi 60 forinttal. Az 1971. január 1. előtt már saját nyugdíjjal rendelkező nyugdíjas halála esetén járó | hozzátartozói nyugellátásokat j akkor is emelni kell, ha a | nyugdíjas halála és a hozzá- j tartozói ellátás megállapítása 1971. január 1-e és 1975. június — Sivó Sándor határőr, je­lentem. — Szóval, derék ember ma­ga, Sivó elvtárs. Nem mindent értek pontosan, de a lényeget igen. — Elnézést, őrnagy elvtárs, kicsit hippi a szöveg, majd le­szokom róla. Tetszik tudni, az üzemben is ez ment mindig. Ráragad az emberre. — Maga nem pesti, ugye? — nézett a parancsnok egy sze­líd szemű, de nagy darab gye­rekre. — Jelenítem, én Nógrád me­gyei vagyok.-— Hallom. Mondja csak utánam: árva csalánnal csap­kodják a reumás bátyám há­tát. A katona mondja is: — Orva csalánnal csapkod­jak a rejomós bótyóm hótót... Mindannyian nevetnek, fülig ér a szájuk, elmúlik min­iden feszélyezettség. — Nagyon szépen,' ízesen, tökéletesen beszél. Nehogy le­szokjon róla. Tudja, milyen kevesen beszélnek már ilyen tisztán érzékelhető zárt á han­gokkal? Úgy mondta, ugye, hogy rejomás? Tudja mi ez? A Viszonylag ritkán jelentkező kártevőnek, a muszkamolynak tömeges rajzását figyeltük meg a hónap elején. A kárte­vő hernyói megjelentek Barcs —Böhönye—Balatonlelle kör­zetében július 19-én, 20-án szója-, lucerna-, napraforgó­kultúrákban, és rövid idő alatt jelentékeny kártételi ve­szélyhelyzetet teremtettek. A kártevő hernyóinak megjele- * nése várható a cukorrépában, a kukoricában, valamint a zöldségkultúrákban is. Felhívjuk a nagyüzemeket, valamint a házikerti tulajdo­nosokat, hogy figyeljék ezt a veszélyes károsítót, és a meg­jelenésük, illetve kártételük észrevételekor haladéktalanul népnyelv különösen tartózko­dik a hangzó torlódásoktól. Ilyen úgynevezett hiátustöltő hangokat ejt a torlódó hangok közé. A palóc nyelvjárásúak egyik sajátossága, hogy lusták az ajkak. Azt a szótagot, hogy reu, két ajakállással tudják csak ejteni. A rejo. ahogy ön mondta, szinte ajakállás válto­zás nélkül is kiejthető. No, de nem akarom magukat belevin- nd ebbe a raffinált tudomány­ba. Főiskolás koromban majd­nem átnyergeltem erre a pá­lyáira. Sajnos, vagy szerencsé­re, nem is tudom, a katonai pálya tömegvonzása volt na­gyobb, itt maradtam, én nem bántam meg. A nyelvészkedés megmaradt hobbynak! Ejnye, no, miket beszélek, nem ha­gyom magát szóhoz jutni, ked- i vés palóc barátom. Hogy hív­ják? — Jelentem Aaigyás Dániel vagyok Zabarbó. Zabar. így mondják a mi falunkat. Csak a nyolc osztályt jártam ki, többre nem futotta. Engem in­kább az állatok érdekeltek. Lovaik,, szarvasmarhák, ku­tyák. (Folytatjuk.) fenyeget hernyója muszkamoly hernyói hasonlít tanak a bagolypillék hernyói­ra, sok helyen, össze is keverik velük. Az a lényeges különb­ség köztük, hogy a muszka­moly hernyóján 6—6 fekete szőrös szemölcs is látható. A károsítóra jellemző, hogy rendkívül gyors fejlődésit, rop­pant falánk, és igen rövid idő alatt tarrágást okoz. A véde­kezésre felhasználható nagy­üzemben: fiatal (10 mm hosz- szúságig) hernyók ellen a Metilparathion WP — 3,5 kiló hektáronként (napraforgó­ban); Wofatox, 30 SP — 3,5 kiló hektáronként (cukorré­pában, lucernában); Élőerőn 50 WP — 2 kiló hektáronként (lucernában). Idősebb (10—20 mm-es) lárvák ellen: Dimec­ron 50, 0,5—0,6 liter hektáron­ként (cukorrépában); ‘ Azodrin 40 WSC 1,5—2,5 liter hektá­ronként (napraforgóban, cu­korrépában) ; . Phosdrin 0,75— 1,0 liter hektáronként (cukor­répában, lucernában). Házi­kertben: Safidon 40 WP, Stox 20 WSC 0,25 százalékos, Su- mithion 0,2 százalékos, Uni- fosz 50 EC, Lebaycid 40 WEC, Bi—58 EC, Rogor, 0,1 százalé­kos dózisban felhasználható rovarirtó szerek valamelyike. A viaszos levelű répa- és ká­posztafélék védelménél feltét­lenül keverjünk nedvesítő szert, is a permetlébe! Ismételjük meg az ősziba­rackosokban a keleti gyü- mölcsmoly, harmadik lepke­nemzedéke elleni védekezést! Az élelmezésegészségügyi vá­rakozási idők figyelembe vé­telével a 0,1 százalékos dó-zisú Unifosz 50 EC-t, a 0,25 száza­lékos dózisú Safidon 40 WP-t, a Satox 20 WSC-t vagy a 0,1 százalékos dózisú Bi—58 EC-t használjuk; tegyünk azonban lisztharmat elleni készítményt, 0,3 százalékos Thovit-ot vagy Pol-Sulkol-t is a permetlébe. 30-a között történt. Növényvédelmi tájékoztató Nagy károkkal a muszkamoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom