Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

Föld körüli pályán a Szojuz és az Apollo janak a világűrben. Ez most megtörténik, s ez a pillanat csodálatos és egyedülálló le­hetőségeket nyit meg. De­monstrálja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kész együttműködni nagy fontos­ságú, nagy horderejű és bo­nyolult vállalkozás t végrehaj­tásában. Az amerikai nép nevében a (houstoni) központjának jelen­tése szerint az Apollo legény­ségének tagjai — Thomas Stafford, Vance Brand és Do­nald Slayton — jól érzik ma­gukat. Az amerikai űrhajósok ked­den este megkezdték a fedél­zeti műszerek ellenőrzését, s tör- manőverek a^ összekapcsolási pályára I ténő ráállást célzó manőví világ népeivel együtt fogom j elvégzését. követni űrrepülésüket, amely- I A Szojuz—Apollo közös űr- hez mindkét űrhajó legénysé- j repülés legfontosabb része a gének sok szerencsét kívánok« J két űrhajó összekapcsolása — mondotta befejezésül Ford j lesz. Ezt július 17-re tűzték ki. elnök. . i A két űrhajó 48 óráig kering A Szojuz sikeres felbocsá- ! majd egymással összskapcsol­A szovjet—amerikai űrkísérlet szovjet részvevői, Alekszej Leonov és Valerij Kubászov búcsút vesznek a Földtől. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) (folytatás az 1. oldalról.) I nem Volt még példa arra, Ezután Anatolij Dobrinyin, ! h°f=y két ország képviselői a Szovjetunió washingtoni i együtt éljenek és munkálkod- nagykövete méltatta a Szo­juz—Apollo űrrepülés törté­nelmi jelentőségét. »Ez a kö­zös vállalkozás szerves része a nemzetközi enyhülés folya­matának, a . Szovjetunió és az USA kapcsolataiban végbe­ment javulásnak, ami az egész nemzetközi légkört átalakítva lehetővé tette az együttműkö­dést a világűrben és a földön egyaránt.« Dobrinyin hangsúlyozta, hogy a Szojuz—Apollo misz- szió nagy hozzájárulás a bé­kéhez és a kölcsönös megér­téshez. Ezt követően Ford elnök emelkedett szólásra. »A Szo­juz felbocsátása — mondotta — epikus űrvállalkozás kez­detét jelzi. Néhány óra múl­va követi az Apollo, s két nap múlva a világűrutazók találkoznak és együtt fognak keringeni glóbuszunk körül. Ez igazi történelmi esemény, amely — mint a szovjet koz­monautákhoz és az amerikai asztronautákhoz közös vállal­kozásuk alkalmából intézett üzenetemben is hangsúlyoz­tam — új korszakot nyit meg a nemzetközi*” űrkutatási együttműködésben. Soha ez­előtt — folytatta az elnök — tását követően Ford elnök szívélyesen gratulált Dobri­nyin nagykövetnek, legjobb kívánságait tolmácsolva Leo­nov és Kubászov szovjet űr­hajósoknak. * * * Közép-európai idő szerint 18 óra 20 perckor, amikor a Szojuz—19 szovjet űrhajó megkezdte negyedik fordula­tát a Föld körül, az Apollo le­génysége elfoglalta helyét az amerikai űrhajóban. 20.50 óra­kor Föld körüli pályára bocsá­tották az űrhajót. A Szojuz— Apollo program amerikai résztvevőit szállító űrhajót Szaturnusz típusú hordozóra­kéta segítségével juttatták pá­lyájára. Az Apollo ráállt kezdeti pá- ! lyájára. Ezt követően az Apol- lóról levált a hordozórakéta | va, s ezalatt a kozmonauták négyszer mennek át egymás i űrhajójába, s számos tudomá­nyos kísérletet végeznek majd I el­Az amerikai űrhajó startja előtt Stafford, az Apollo pa­rancsnoka kijelentette: »Meg I vagyok győződve arról, hogy a küszöbön álló szovjet—ameri­kai űrrepülés megerősíti majd i az országaink közötti barátság szálait«. * * • A New York Times kedden vezércikkben foglalkozott a Szojuz—Apollo misszióval. Emlékeztet arra, hogy a kö­rülmények véletlen egybeesése folytán a Szojuz és az Apollo felbocsátására pontosan egy nappal a földünkön végrehaj­tott első atomrobbantás 30. év­fordulója előtt kerül sor. Az utolsó fokozata is. időpont egybeesése aláhúzza A közös űrrepülés amerikai az emberiség előtt álló válasz­tási lehetőséget: vagy nukleá­ris pusztulás, vagy pedig oiyan baráti együttműködés, mint amely a jelenlegi szovjet— amerikai űrpiissziót is lehető­vé tette. »Nagy jelentőségű és re- ménytkeltő jel — folytatja a New Work-i napilag —, hogy az ember által végzett űrku­tatás, amely a hidegháború és a vetélkedés légkörében kez­dődött, az e hétre tervezett baráti űrtalálkozó realizálásá­ra t^tt erőfeszítésben csúcso­sodott ki.« Összefogás Orenburgért Ipari nagyhatalom len- mélyébe a hatalmas acélcsö­nénk? A ma reggeli lapok­ban olvasható: Magyarország részt vesz a világ legnagyobb — 1420 milliméter belső át­mérőjű és 1750 kilométer hosszú — földgázvezetékének az építésében. Nem, mi egye­dül nem vagyunk azok! A fél Európát behálózó csőkí­gyót sem egyedül építjük. Az orenburgi gázvezeték leraká­sában hazánk mellett még egy sor KGST-tagállam részt vesz. Egyedül talán mm túl számottevő az erőnk, de együtt, összefogva súlyunk — gazdaságilag, politikailag egyaránt — több annál, mint az egyszerű számtani össze­adás végeredménye. Tegnap a szovjet halár felé vette az útját az a gép­kocsikaraván, amely a gi­gantikus építkezés első ma­gyar részvevőit — 70 szak­embert — vitte magával. A budapesti búcsúztatásnak ünnepélyességet adott a hely­szín is: az országos ünnep­ségeknek helyet adó Hősök terén vett búcsút az indulók­tól dr. Halász Tibor, a ne­hézipari miniszter helyettese és a társadalmi szervek szá­mos képviselője. A Hősök te­re, a Dózsa György út Le­nin szobrával, tanácsköztár­sasági emlékművével mind­annyiunk számára az inter­nacionalizmust jelképezi. Méltó helyszín volt a nagy közös vállalkozás részvevői­nek köszöntésére, búcsúztatá­sára. Azok a magyar munkások, akik a Kárpátokon át, Huszt, Bogorodcsáni, Guszjatyin környékén fektetik a föld veket, azon dolgoznak, hogy hazánkba évi 2,8 milliárd köbméter földgáz jusson el. Az 1978 őszén már működő vezeték csupán Magyaror­szágnak annyi földgázt szál­lít. ami hazai termelésünk felét teszi ki. A nemzetközi energiavál­ság kirobbanása óta a nyu­gati sajtó egyes orgánumai sanda megjegyzéseket tesz­nek a krízisnek a szocialista országokban várható hatá­saira. A válság egyes hullá­mai nem kerülték s nem ke­rülhették a szocialista or­szágokat sem. Ám a nyugati gazdaság idült tünetei — nyersanyaghiány, munka- nélküliség, fölgyorsult inflá­ció — nálunk ismeretlenek. Elsősorban azért, mert a szo­cialista országok belső — gazdasági és politikai — kapcsolatait nem konjunktu­rális meggondolások vezér­lik. A Szovjetunió, amely a kelet-európai szocialista or­szágok létrejötte óta segíti gazdaságuk kibontakozását, az utóbbi három évtized minden nagyszabású tervé­ben részt vett: technológiát, nyersanyagot adott. Emlé­kezzünk csak a szovjet vas­érccel dolgozó Dunaújváros­ra, a magyar—szovjet bau- xit—alumínium egyezmény­re! A segítőkészséget példázó tények sorát más szocialista országok is folytatni tudnák. Orenburg egyenes folyta­tása annak a nagyszerű kap­csolatnak, amely 1945 tava­szán kezdődött. Moszkva Ismét Jasznov az elnök Szerdán az oroszországi fő-1 hosszú éveken át dolgozott az deráció nemrégiben megvá- I építőiparban, Moszkva pol- lasztott legfelsőbb tanácsának; gármestere volt, majd az első ülésszakán ismét Mihail j oroszországi föderáció kor- Jasznovot választották a leg- mányfője. Jelenlegi tisztét 1966 »Am szerencsére a Szovjet- nagyobb szovjet köztársaság óta tölti be. Az alkotmány ér­rniniKor, Ad O r~W rfTTOO, ,14 A : lo 1 .........- . . . A Szojuz—Apollo-program a fellövéstől a leszállásig. unióban és az Egyesült Álla­mokban egyaránt százmilliók kívánnak jó utat, sikeres misz- sziót és szerencsés hazatérést az asztronautáknak, akik az egész emberiséget fogják kép­viselni, amikor a két űrhajó történelmi jelentőségű össze­kapcsolásakor békében és ba­rátságban találkoznak« — hangsúlyozza a New York Ti­mes. ' Kissinger részrehajló szavazással vádolta a harmadik világ országait Európai biztonsági konferencia A függőben levő kérdésekről \ tanácskoztak Az európai biztonsági érte­kezlet genfi szakaszának koor­dinációs bizottsága — mint ismeretes — hétfőn elvi dön­tést hozott, amelynek értel­Henry Kissinger amerikai | külügyminiszter Milwaukee- | ban a Wisconsin! egyetemen j elmondott hétfő esti éles han­gú beszédében azzal íenyeget- ! te meg a harmadik világ or­szágait, hogy az Egyesült Álla­mok megvonja a világszerve- i aettől a pénzügyi támogatást, : amennyiben az ENSZ-ben nem az ipari államok és főleg | Washington szája íze szerint . foglalnak állást. sét, nevezetesen a Dél-afrikai [ rikad külügyminiszter szerint Köztársaság tagságának fel- j »csupán egyetlen lépés a fe- függesztését, az Izraellel szem- ! szültség csökkentésének Íré­ben az UNESCO-ban támasz- j nyába«. Az amerikai diplomá­tott nehézségeket, illetve a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek a nemzetközi munkaügyi szervezetben bizto­sított megfigyelői státuszt. A források emlékeztettek arra is, hogy az ENSZ szeptemberben ülésszakot tart a gazdasági mében július 30-án ül össze j zetője azzal vádolta az el nem Helsinkiben a konferencia zá- j kötelezett országokat, hogy rószakasza csúcsszinten. ; úgymond »részrehajló szava­Az értekezlet munkaszer- zással és önkényes taktiká- veiben kedden folytatódtak a i megakadályozzak, az tanácskozások a még függő- ‘ normális működését, ben levő kérdésekről, így a Arra hivatkozva, hogy az hadgyakorlatok előzetes beje- 1 Egyesült Államok nyújtja a Az amerikai diplomácia ve- j Problémák megvitatására. Az előadás után feltett kér­désekre válaszolva Henry Kissinger kijelentette, hogy nem kell »túlbecsülni« a Hel­sinkiben tervezett cia vezetője mindenesetre hoz­záfűzte: a konferencia lehető­séget biztosít-az állam- és kor­mányfőknek arra, hogy az európai biztonság és együtt­működés kérdésein kívül más közgyűlése problémákat is megvitassanak, rendkívüli | Az Egyesült Államok nuk­leáris politikájával kapcsolat- j ban feltett kérdésre a külügy- | miniszter azt válaszolta, hogy ( ez a politika az utóbbi időben ! nem változott és Washington­nak régi álláspontja az, hogy európai j »végszükségben« elsőként al csúcstalálkozót, amely az ame- 1 kalmazza a nukleáris fegyvert, lítását célzó erőfeszítések; legfelsőbb tanácsa elnökségé- ^telmében egyidejűleg az Szov- nek elnökévé. íjetunió Legfelsőbb Tanácsa el­Jasznov 1906-ban született, [ nökségének elnökhelyettese is. Meghiúsult a reakciós összeesküvés A Portugál Kommunista Párt állásfoglalása forradalmi folyamat világo­sabbá, fejlődésének perspektí­vája szilárdabbá vált. A szocialista párt főtitkára maga állapította meg, hogy csatát vesztett. E kijelentés megmutatja, milyen mérték­ben bonyolódott bele szo­cialista vezetőség az ország­ban megnyilvánuló ellenfor­radalmi nyugtalanságba. A nép mozgósítása, az MFA határozott állásfoglalása, az MFA és a nép szövetsége biz­tosították a reakciós, a kon­zervatív és jobboldali erők terveinek meghiúsítását, vala­mint a forradalmi folyamat továbbviteléhez szükséges fel­tételeket. Ismét bebizonyoso­dott, hogy az országban a harc azok között folyik, akik a szocializmus felé haladó demokrácia megteremtését védelmezik és azok között, akik a monopolkapitalizmus fenntartásúért szállnak síkra — szögezi le végezetül a PKP KB Politikai Bizottságának állásfoglalása. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága * hétfői ülésén megvitatta az ország politikai helyzetét, és kedden nyilvánosságra hozott állás- foglalásában megállapította, hogy meghiúsult az elmúlt napokban kibontakozott reak­ciós összeesküvés. A dokumentum rámutat: A legkülönbözőbb frontokon jelentkező reakciós offenzíva közös célja a forradalom visz- szaszorítása, megbénítása volt. A támadásban szerepet ját- í szőtt a munkáltatói szövetsé­gek,' az álforradalmi csopor- i tok és különösen a szocialista vezetők politikai magatartása. A reakciósoknak nem sikerült elérniük a kitűzött célokat: j sikertelenek maradtak az ; MFA megosztására tett kísér- ] letek, a miniszterelnök pozí- j ciója ellen intézett közvetlen < támadások, valamint a for- J radalmi pártoknak a kor­mánykoalícióból való eltávo­lentésével kapcsolatos török javaslatról, a gazdasági köl­csönösség elvéről és néhány j részvevői státuskérdésről. A koordinációs bizottság a délelőtt folyamán rövid ülést í tartott, és úgy határozott, j hogy a késő esti órákban is- j mét összeül. Lapzártáig nem érkezett jelentés az ülés meg­kezdéséről. A konferencia köreiben j utalnak arra, hogy végleges döntés esetleg kedd este sem j születik, s Genfben még egy- ; két napig is eltarthat a mun­ka. Fenti körökben mindazon­által azt is megjegyzik, sem­mi jel nem mutat arra, hogy a július 30-i időpont »veszély­ben forogna«. legnagyobb anyagi támogatást a világszervezetnek, Kissinger a hozzájárulás megvonásával fenyegetőzött arra az esetre, ha a többség nem tartja tisz­teletben a kisebbség álláspont­ját és hangoztatta: »A köz­gyűlés erkölcsi befolyása máris meggyengült és telje­sen megszűnhet, amennyiben bizonyos országok, nevezete­sen a legnagyobb pénzügyi tá­mogatók elvesztik bizalmukat a szervezet iránt«. Az amerikai külügyminisz­ter »sajnálatosnak« minősítet­v Kína érdeklődik az európai biztonsági konferencia iránt Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Kínának, noha mindmáig fagyos hallgatással kísérte az európai biztonság és együtt­működés dokumentumainak előkészületeit, hirtelen feltá­Somogyi Néplap \ S,aak??U°tt í madt az érdeklődése a harma­dik, befejező szakaszához kö­zeledő biztonsági és együttmű­ködési konferencia iránt. Az Üj Kína hírügynökség július 13-i és 14-i keltezéssel gyors egymásutánban két kom­mentárt is közölt Géniből, il­letve Pekingből, s mindkettő­szervezetei politikai kérdések­kel is foglalkoznak. Illetékes források a külügy­miniszter beszédéhez azt a magyarázatot fűzték, hogy az amerikai kormány helytelení­tette a világszervezet, illetve az ENSZ szakosított szerve­zeted nehány legutóbbi dönté-.1 ben kiállt Málta mellett, ameiy — régebbi álláspontja széllé- mében — a Földközi-tenger térségében állomásozó had­erők csökkentésétől, illetve én­ben kizárólag a Szovjetunió lépett volna fel. A kínai taps egy olyan ja­vaslatnak szól, amelyen, ha is, nek nyilatkozatba foglalásától ideig-óráig is. megbicsaklani próbálta függővé tenni hozzá- látszott az EBK végső kifejlő­dése. Kína álláspontja szerint — mint a kommentárok is ki­fejezik — »az EBK nem egyéb, mint egyik formája a két szu­perhatalom egyeduralmi ve­télkedésének Európában«. A Pekingből Máltának nyújtott járatását a biztonsági es együttműködési konferencia csúcsértekezletének összehívá­sához. Az Üj Kína Málta magányos »harcát« »a két szuperhata­lom nagyhatalmi hegemóniz- musa elleni küzdelemnek« mi nősítette, és a várakozás­nak megfelelően úgy hegyezte ki a dolgot, mintha az »éssze­BUENOS AIRES Politikai gyilkosság Argentínában Argentínában eddig isme­retlen tettesek tegnapra virra­dó éjszaka lelőtték Rodolfo Cartier La Plata-i polgármes­tert. Az első rendelkezésre álló jelentések szerint Buenos Aires egyik elővárosában a városi gerillák két gépkocsi­val feltartóztatták és közre­fogták a polgármester autóját, kiugrottak a kocsikból és le­lőtték Cartiert, társait pedig . . . megsebesítették. Cartiert Isa­»vedelem«. mutatnak rá a j bel Peron elnökasszony híve- negfigyelök, nyilvánvalóan ként ismerték, taktikai jellegű, nem a bizton- | További sérülésekről vagy " a do fot> ,mintha az , saS és az együttműködés rend- esetleges letartóztatásokról ■u« maltai követeléssel szem- j szerenek jobbítását célozza. I nincs hír. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom