Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

125 éves a FŰSZERT Próba Két évvel ezelőtt a fűtőolaj hianya miatt nagy gondot okozott a Lábodi Állami Gaz­daságnak a somogytamócai kerületben,. Alsógyörgyös- pusztán lévő korszerű lucer­na- és terményszárító, vala­mint sertéstelep üzemeltetése. Jártak fűtőolaj után Zala­egerszegen, sőt Szegeden is. Ezért határozták el, hogy hasznosítják a Babócsa—Barcs közötti földgázmezőt, s akkor nem lesznek hasonló gond­jaik, a gáz bekötése biztosítja a folyamatos munkavégzés feltételeit. Ezenkívül megta­karítást jelent, nem lesz tete­mes szállításiköltség, s a tá­rolás sem jelent gondot A KÖGÁZ nagykanizsai ki- rendeltsége építette a 3 kilo­méteres vezetéket, a fogadó- állomást, és átalakította a tü­zelőberendezést. A gázfűtés bevezetése, a berendezések 11,7 millió fo­rintba kerülnek. Ez a kiadás Elosztás és kereskedelem nyolc esztendő alatt térül meg. Elsőnek a lucernaszárítót he­lyezték üzembe, a próba a napokban zajlott le. Folyama­tosan használnak majd föld­gázt a terményszárításnál, vé­gül pedig a sertéstelepen. Itt ez különösen nagy előnnyel jár. Az új tüzelőberendezés jobban biztosítja a malacok neveléséhez szükséges egyen­letes hőmérsékletet, mintami­kor olajjal fűtöttek. Az arany pecsétgyűrű — | s a nőknél az aranylánc — a hűség jutalma. A Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat alapításának negyed- százados jubileumán harminc- kelten kapták meg huszonöt éves munkájuk elismeréséért. Fiókigazgatókat, csoportve­zetőket, osztályvezetőket szó­lított a jutalom átvételére Dévényi Zoltán igazgató Ka­posváron, a Dorottya szálló különtermében megtartott ünnepségen. Akik negyedszá­zada hittel és lelkesedéssel kezdték az állami nagykeres­kedelemben a munkát, tevé­kenységük alapján előbbre jutottak: a harminckét alapí­tói tag ma a sokszorosára nőtt munka irányítója, szervezője. Az alapításának negyedszá­zados évfordulóját ünneplő Somogy—Zala megyei Fűszért története, munkájának gyara­podása életünk gazdagodásá­ról is beszél. Az államosított kereskedelem első munkája az elosztás volt. Ma a vá­sárló ember minden második forintját olyan cikkekre köl­ti, amelyeket ez a vállalat hoz forgalomba, juttat el a kiskereskedelmi boltok polcai­ra. Negyedszázada, mikor az állami nagykereskedelmi vál­lalatok megalakultak, a leg­nagyobb feladat az volt, hogy a »rendelkezésünkre álló alapvető élelmiszereket igaz­ságosan osszuk el, s az álla­mi kiskereskedelmi boltokba kiszállítsuk«. A vállalat áru­készlete nagyon kicsi volt. Az | ország nem tudott luxus- és élvezeti cikkeket biztosítani, az alapvető élelmiszerekből is kevés volt. Kereskedni 1958-ban kezd­tek az ellátásért felelős vál­lalatok, s ezt követően ala­kult meg a két megyét ellátó nagyvállalat is. Nemcsak a munka változott, megváltoz­tak a körülmények is. Hor­váth József fiókigazgató így beszélt a kezdetről: — Padlások, villanyfény nélküli pincék voltak az első raktárak. A sót csákánnyal vágtuk, s emelni csak kemény izmokkal lehetett. Munka után örültünk az alumínium lavórnak is. Ez jelentett egyébként minden szociális ellátást. Az irodák régi vendéglők­ben, raktárakban voltak, s nemegyszer a deszkából, ösz- szetákolt, gyalulatlan asztal jelentette a berendezést. A régiek még mindig emlege­tik a molnárkocsit, mint az egyetlen szállítóeszközt. Ma — korszerű vállalati szervezetben — csaknem ezer ember dolgozik, s akik egy­kor éjt nappallá téve tevé­kenykedtek azért; hogy , fel­adatainak megfeleljen a vál­lalat, ma irányítják a megso­kasodott munkát. Dévényi Zoltán igazgató számokat sorolt , az ünnepsé­gen. Negyedszázada 45 .millió forint volt az éves forgalom. Ma 2,1 milliárd értékű árut juttatnak el évente a boltok­ba. S még egy adatot érde­mes kiragadni a számsorból: 25 éve alig több mint százféle árucikk jelentette a kínálatot, ma tízezer cikkel foglalkozik a vállalat. A kávé, a citrom, a narancs, a kakaó — amely akkor ismeretlen volt a bol­tokban — ma vagonszám ér­kezik. Mindezt 24 ezer négyT zetméter alapterületű, korsze­rű raktárakban tárolják, s ha kérik a boltok, targoncáik, ra­kodólapok, konténerek segítik a gyors szállítást. , Miként lehet az évről évre ! emelkedő követelményeknek megfelelni? A választ a kér-, i désre így fogalmazták: — A vállalat alakulásakor kivételnek számított az, aki­nek megvolt az érettségije. A kereskedősegéd képesítése már tekintélyt adott. Ma a munka irányítói egyetemet, főiskolát végzett emberek, s megvan a szakmához szüksé­ges politikai képzettségük is. A nagy feladatokra vállaír kozó Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat törzs­gárdájának irányítása mellett egyre fiatalodik: az átlagélet­kor ma 32 év a vállalatnál. Minden tizedik ember tanul, az ezzel kapcsolatos költsé­geket a vállalat fizeti. A szel­lemi kapacitás jobb kihaszná­lását egy sor szervezési in­tézkedés is segíti. A fejlett gépi adatszolgáltatás lehetővé teszi, hogy még több ener­gia szabaduljon fel a keres­kedelmi szervező-elemző és ellenőrző munkára. A második negyedszáza­dot sokkal jobb körülmények között kezdi a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat. Dr. K. I. Határszemle — gépszemle A simonfai „csata” előtt Elmentünk ..házalni” »Csatára« készülnek a si-1 monfaiak. Már csak egy-két j hét, és acélszörnyetegek dübö­rögnek majd a zselici határ- i ban, kalászok dőlnek a gépek | gyomrába. Aratásra készülnek l ma mindenfelé. A simonfaiak alig néhány héttel ezelőtt tartották a határszemlét, amelyről a jegyzőkönyvben följegyezték: »... A határ­szemlét tartó bizottság a mai nap on Simonfa, Zselicszent- pál, Zselickislak határát dű­lőről dűlőre bejárta ... A bel­területi és zártkerti dűlőkben lévő, személyi tulajdonban lé­vő és háztájiként használt te­rületek a művelési ágnak megfelelően vannak haszno­sítva, megműveletlen terület nincs ...« A főkönyvelő még hozzáfűzi: nagyon is szép a határ, jó lesz a termés, ha az időjárás... Az elnök asztala fölött egy kis kéve búza lóg. Levesznek egy kalászt, mutatják: — Ez már szép sárga. Megfogják, szétdörzsölik a kezükben: — Még egy hét, aztán me­hetünk is a gépekkel. Jeli István műszaki vezető szerint akár holnap. A gépek legalábbis úgy állnak, hogy bármikor lehet kezdeni. — Van még egy kevés mun­ka az igaz, de a java készen áll. Négy kombájn, hét pót­kocsi és öttraktor. Bármilyen Somogyi Néplap nedves lesz a gabona, rögtön szárítani tudjuk. Van egy FMT—5 szárítónk. Nem va­gyunk rá túlzottan büszkék. A A legidősebb szárító a megyé­ben, a Budapesti Malomgép­gyár készítette. Azért jó lesz. A kisgazdaság igényeit bőven ki tudja elégíteni. — Üj gépek? — Csak a szállítójárművek között lesz új. SZIK—4 típusú kombájnok vágják majd a rendet. Büszkék is vagyunk rájuk, tavaly egyszer sem volt olyan meghibásodás, hogy az Agroker-hez kellett volna mennünk alkatrészért. Régi, kiselejtezett kombájnokat vá­sároltunk, így azokból sok olyan alkatrészt ki tudtunk venni, amelyet másképp nehe­zen lehetett volna beszerezni. Az idén se szeretnénk az Ag­roker-hez járni. Van egy kombájnmotorunk is. Ha cse­rélni kell, hát cseréljük. — Mikorra végeznek? — Ügy húsz-huszonöt nap alatt. Természetesen mindez az időtől függ. Mi, gépesek azt mondjuk, annyi idő bő­ven elég a kombájnjainknak. Régen kaszával, ma gé­pekkel aratnak — közhely ezt mondani. Sokkal érdekesebb a kérdés — amelyet fölvetnek az emerek —: ha kell, hát tudnak-e kaszával is aratni, mint régen. A válaszok kü­lönböznek, van aki azt mond­ja nehéz lenne, van aki es­küszik arra: ha kell, minden ki megfogja a kasza nyelét. Nagy Jenő TIZENHAT ÉVIG vezettem kórust. Az énéküéshez, a kar­vezetéshez, a tanításhoz kö­tődtem, meg a kórustagokhoz. Hosszú idő volt ez így együtt. Jő volt. Azután átjöttem ide. Földvárra és kezdtem mindent elölről. Magam sem hittem, hogy ekkora energiával fo­gom csinálni, hogy megújulásit jelent az újrakezdés. Kórus, az nem volt. Űigy kezdtük, hogy elmentünk »házalni« a fér­jeimmel. Tudtuk, hogy hol lak­nak olyan, családok, ahol a férj és a feleség is szépen éne­kel. Nem rontottunk ajtóstul a házba, nem kezdtük mindjárt a »lényeggel«, de azért igye­keztünk úgy kanyarítani a be­szélgetést, hogy minél hama­rabb rátérhessünk: kórust ala­kítunk, - szeretnénk, ha eljön­nének. A legtöbben szívesen jöttek. Két vagy három hétig jártuk a községet, amíg ösz- szejött az együttes. Férfiak, nők, tizenöttől hatvanöt éves korig. Negyvennyolcam van­nak. A többség fizikai dolgo­zó, de akadnak alkalmazot­tak és néhány diák is. 9V Vallomás a kórusról Hetenként tartunk próbát. Nagyon ritkán hiányzik vala­ki ; i gaaoia tlaraul, ok nélkül meg senki. Ha beteg valame­lyik kórustag, a torka fáj, azért eljön, hallgatja a próbát, mert nem akar elmaradni a többiektől. Zeneileg nem kép­zettek a kórustagjaim. Talán egy-kettő akad közülük, aki ismeri a kottáit, mégis, amikor próbálunk, mindenki kezébe adom a partitúrát. Hogy lás­sák, figyeljék a dallammene­tet, hogy megfigyeljék a szó­lamok beosztását. Minden pró­ba hangképzéssel és ritmus- gyakorlattal kezdődik. A hangjegyértékeket már isme­rik. Nem volt nehéz megtaní­tani — gyorsan fölrajzoltam a táblára az egész meg a fél han­got, a szünetjeleket. Eninyi a tudomány urak, de, úgy érzem, csak idő kérdése, hogy a kot­taelv ásást is megtanítsam. Ér­dekes volt megfigyelni, miként válnak az egymást kezdetben zavaró szólamok egységes egésszé. Most már nem zavar­ja a szoprán az altot vagy fordítva, hanem élvezik egy­más énekét. Szeretik a több szólamú éneklést. A legnagyobb izgalmat az első fellépés okozta. Azt nehéz lenne megmondaná, ki félt jobban: a kórus vagy én. Na­gyon meg akartuk mutatni, mit tudunk. A Vándor Sándor kórusversenyen szerencsére elsőként léptünk fel, végig tudtuk hallgatni a többi együt­tes műsorát. Utána az első pró­bán »kitárgyaltuk«. Bizony nagyon jó kritikai érzékkel bírálták, dicsértek. NAGYON SOKAT fejlődött a kórus ezalatt a rövid idő alatt is, amelyet együtt töltöt­tünk. Én magam sem gondol­tam volna, hogy ennyi min­denre képesek vagyunk, hogy így érdekelje az embereket, akiknek addig nem sok közük volt a kórusmozigalomhoz. Si­kerélmény? Persze. Tulajdon­képpen a legnagyobb siker az, amikor azt mondják: írónké, ón azelőtt kikapcsoltam a rá­diót, ha kórusmuzsika volt. Most előre bekarikázom a rá- dióújságban, nehogy kihagy­jam ... Elmondta: Zakár Antalné Föl jegyezte: Simon Márta Ötmillió forint gépjárműkárokra Megkímélik az ügyfeleket a számlavitáktól Új cégek szerződnek a biztosítóval Közeledik a félév vége. s ez alkalmat ad az Állami Bizto­sító gépjármű-kárrendezési szakembereinek az első követ­keztetésekre. Május végéig több mint 1400 koccanásból és karambolból származó kár­eset volt Somogybán, másfél­szer annyi, mint 1974 első öt i hónapjában. A hónap végéig j az idén kifizetett kárösszeg várhatóan eléri az ötmillió forintot. Az úgynevezett »totálkár­esetek« aránya is nőtt. Hat hó- i nap alatt 10 kocsi tört össze a felismerhetetlenségig. A káresetek ilyen arányú emelkedése mellett elkerülhe­tetlen volt a gépjármű-kár­rendezés egyszerűsítése. E hó­nap másodikétól érvényesek megyénkben azok az ügyinté­zést rugalmasabbá tevő alap­szabályok, melyeket eddig »AFIT—ÁB házasság« néven ismertünk, és melyek lényege, hogy az autóst megkímélik a korábbi sok utánjárástól. A kárfelvételt közösen vég­zik az autójavító és a biztosí­tó szakemberei a kaposvári és a siófoki AFIT-telepeken. Számos eddigi — a sérült alkatrészek pótlásával kapcso­latos — merev szabály is ér­vényét veszti. Eddig például, ha az egyik fényszóró össze­tört és nem volt éppen olyan raktáron, a javítás hónapokig elhúzódott. Most ilyen esetben | már más — esetleg drágább —, beszerelhető fényszórót!- i pust is kifizet a biztosító. A szerződések szerint a ja­vítóműhelyekben mindig el­sőbbséget élveznek a biztosító által javíttatott kocsik. To­vábbi előny, hogy a javítás befejezése után az ÁB közvet­lenül az AFIT-nak fizet, az esetleges számlavitáktól meg­kímélve az ügyfelet. Ha totál­kár esetén a tulajdonos le­mond a roncsról, a biztosító azonnal kifizet annyit, ameny- nyit a kocsi a baleset előtt ért. Ez szintén új lehetőség. Az AFIT—ÁB szerződéshez rövidesen újabb cégek is csat­lakoznak. így például a Ka­posvári Vasipari Ktsz, a nagyatádi Komfort Ipari Szö­vetkezet, a Barcsi Ipari Szö­vetkezet, a Balatonboglári Autójavító Szövetkezet és a Volán 13. számú Vállalat ma­gánautó-javító részlege. Még egy sokakat érintő változás: augusztus 1-től — az eddigi tízezer helyett — csak ötezer forintig fizet készpénzzel az ÁB. Az ok többek között, hogy az eddig kifizetett összegeket sok tu­lajdonos nem a kocsi rendbe­tételére , költötte. Több és jobb sütemény a Balaton-parion Április óta dolgozik a bala­tonboglári új sütőüzem. Ke­mencéiből naponta szállít j ák a friss .kiflit, zsemlét Boglár­tól Szemesig. Ezzel a szárszói és a siófoki gyár is többet, s főleg frissebb árut tud az üz­letekbe, szakboltokba vinni, a szemes: kicsi, elavult üzemet pedig a sütőipari vállalat fel­számolta. Évről évre megújuló gond a Balaton-part ellátása kenyér­rel és süteménnyel. Egy nem­rég végzett fölmérés szerint öt év alatt az üdülőterület igé­nye kenyérből csaknem válto­zatlan maradt. Ezzel szemben péksüteményből átlagban na­ponta 100 ezerrel több fogy ma, mint a hetvenes évek elején. Így a parti üdülőket, vendéglátóhelyeket és a kiske­reskedelmi hálózatot ellátó két balatoni gyárnak, kisebb üzemnek naponta több száz­ezer zsemlét és kiflit, s több száz mázsa kenyeret kell süt­nie. A korábbi években hétvé­geken, amikor az igények a szokásosnak három-négysze­resére nőttek — különösen a júliusi csúcsidőszakban, —, gyakran a marcali és a tahi kenyérgyárnak is segítenie kellett. Az idei nyár az első, amikor a sütőipari szakembe­rek véleménye szerint a bala­toni üzemek önállóan is ké­pesek ellátni a parti községe­ket és Siófokot. De, ha várat­lan zavarok keletkeznének, Marcali és Tab most is ké­szenlétben áll __ A nyáron — mint Bangha Jánostól, a sütőipari vállalat termelési osztályvezetőjétől megtudtuk — első ízben arra is lesz szabad kapacitás, hogy a választékot kuglóffal, ka­láccsal, .brióssal és tiroli ré­tessel, tehát az úgynevezett finom pékárukkal növeljék. Hogy a munika zavartalan le­gyen, Dél-Somogyból és Ka­posvárról mintegy 50—55 pék­mestert és ipari tanulót küld­tek a Balaton térségébe; kell a szakképzett munkáskéz az itteni kemencék mellett. Megkérdeztük még. hogy sütnék-e az üdülőterületeken különösen hasznos, három- négy napig is friss terméke­ket? Az osztályvezető el­mondta, hogy korábban ké­szült már ilyen, a kemping- kenyér. Mivel ezt borsos ára miatt csak kevesen vásárol­ták, be kellett szüntetniük a gyártását. így ezen a nyáron csak a hagyományos termékek kaphatók a Balatora-parton, de azok jobb minőségben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom