Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

kl elnök kémet kt te»«**­tatokat tesz m. asztalra. Piros felkiáltójelek, aláhúzások jel­zik a legjobb ötleteket. A ka­posvári Lakberendező Ipari Szövetkezet pártszervezete ezeknek az okos javaslatoknak a birtokában tárgyalta meg. milyen tartalékaik vannak a termelékenység növelésében, a minőség javításában, a költsé­gek csökkentésében, az ésszerű takarékoskodásban. A pártta­gok egy része papírra fektette a javaslatait, mások a taggyű­lésen mondták el s egészítették ki az elképzeléseket. — A szövetkezet kommunis­tái példát mutattak az együtt­gondolkodásban, majd pedig a takarékossági intézkedési terv­ben foglaltak megvalósításá­ban is —■ mondta Vadas József elnök. Szép hagyomány náluk, hogy közösen terveznek; bárki elő­állhat a javaslataival, bútor­terveivel. Sok a szinte ezer­mesternek számító szakember, s ők nemcsak kigondolnak va­lamit, hanem el is készítik, még ha bonyolult gépről van is szó. — Elsősorban ilyen erpbe­rekre épül a szövetkezeti moz­galom — magyarázza Bubori Antal főkönyvelő. Szinte kapóra jön, hogy be­nyit az ajtón Kormon Géza tmk-vezető. ő is az ezermeste­rek közül való. Sok újítás ' — például a cikke alck-varrógép — fűződik a nevéhez. Most pe­dig a kazán áttervezése. Keve­sebb szénnel több gőzt termel majd, és. szerény számítások szerint több mint hetvenezer forintot hoz a konyhára. Egy Mindenki hozzátett valamit ! K épvisel óiéi Sítek lit, pénzt, munkát takarítanak meg Losonczi Pál Ezermesterek ötletei fával dolgozó munkahelyen különösen sokat számít, hogy mindent fel tudjanak használni fűtésre, mert a szállítás nem olcsó mulatság. — Legkeveseb napi két kon­téner megy a szeméttelepre, s ez nyolcszáz forintba kerül.. . Éppen ezért a fűtési idényre átépítjük a kazánt — mondja az elnök. A pártszervezet javaslata volt. hogy energetikus vigyázza a víz- és áramfogyasztást. Ta­valy ugyanis csak túlfogyasz­tás miatt százezer forintot fi­zettek büntetésként, A tervek szerint legkevesebb hatvanezer forint márad a zsebükben, ha állandóan elenőrzik: ne foly­jon el víz sehol. — Átalakítjuk a porszívókat, a sűrítettlevegő-hálózatot — mondja Kormon Géza —; egy- harmaddal kevesebb energia felhasználásával ugyanazt a munkát végzi el. Hampuk Ferenc párttitkár elismeréssel említi Berták Já­nos pártbizálmit, Cselik József pártvezető6égi tagot, Bárdos János, Széplaki Antal pártta­gok nevét. A szövetkezet elnö­ke mindjárt kiegészíti: ki mi­vel járult hozzá a közös terve­zéshez. Bertó’k János egyben a Vörös Fény szocialista brigád vezetője. Nagyon fontos mun­kahelyen, a poliészterezésnél dolgoznak, s tíz százalékkal növelték a termelékenységet. Jobban kihasználják a gépet, felváltva mennek be, s reggel hattól este hatig termelnek. Az ő gondolatuk volt a robbanó­anyag-raktár megépítése. Cse­lik János azt ajánlotta, helyez­zék át az esztergaműhelyt a nagy csarnok mellett levő fe­dett részbe, s rögtön kiküszö­bölik, hogy a Berzsenyi utca egyik oldaláról a másikra hoz- zák-vigyék az anyagokat. — Több mint hetvenkilenc- ezer forintot jelent ez, éppen ezért már szeptemerre az új helyén lesz a részleg. A köz­ponti raktárt már áthelyeztük, s ez is hozott százezer forintot a konyhára. Naponta egy-két órát töltött minden brigád a segédanyagért, a szerszámokért való eljárkálással. Nagyon sok volt ez — tárja szét a kezét Vadas József. Egyre korszerűbb bútorok készülnek a szövetkezetben, ^.mit már nem keresnek, an­nak a gyártását abbahagyják, s áttérnek más garnitúrák készí­tésére. Most például a Füred a favorit. A régiek közül a Feny­ves, a Kapos lakószoba még mindig olyan népszerű, hogy szinte a műhelyekből viszik el, előjegyzés alapján. A korszerű bútorok lelke a kárpitozás,, A régi anyagok helyett újakat al­kalmaznak; az afrik például teljesen kiszorul, helyét a hab­anyag foglalja el. Valamikor hatvan tonna afrikot használ­tak föl, most már csak kettőt. — Százezer forinttal keve­sebb az anyagköltségük, a ter­melési érték viszont félmillió­val nagyobb, s megtakarítunk ötvenezer 'forint bért is. A kü­lönbség lemérhető azon. hogy nyolc óra helyett két óra a habanya^ föltételének az ideje. A bútor is jobb, hiszen nem »teknösödik«, a por sem hullik belőle. A kárpitosműhely két kom­munistája éppen a változások miatt javasolta, hogy nagyob- bítsák meg a habanyagszabá- szat területét. Már kész is a terv, 80 négyzetméteres raktár épül a félkésztermékeknek. — A pártvezetőség rendsze­resen foglalkozik azzal, hogy a kommunisták mit tesznek a ta­karékossági intézkedési terv megvalósításáért — mondja a párttitkár. — A legutóbbi tag­gyűlésen is értékeltük a vég­zett munkát. Percek, órák, méterek, ki­lók — a gondolkodás minden hasznosítható tartalékra kiter­jedt. A kommunisták mozgó­sító erejének köszönhető, hogy félmillió forint értékű energiát, anyagot, munkaidőt takaríta­nak meg a szövetkezetben. S mennyit hoz még a korszerűbb termék, a minőség állandó ja­vítása, a termelékenység növe­lése. A munkaverseny, a szo­cialista rigádak figyelme első­sorban erre öszpontosul. — Ügy érezzük, hogy az öt­vennyolcmilliós tervünket si­kerül hatvanmillióra teljesíteni — mondja az elnök. A párttit­kár és a főmérnök egyetértőén bólint: biztosan így lesz. I^ajos Géza Az Elnöki Tanács elnö­két, a Közpon­ti Bizottság tagját, a bar­csi Vörös Csil­lag Tsz egyko­ri Kossuth-dí- jas elnökét aligha kell be­mutatni a so­mogyi olva­sóknak. Hi­szen itt, szülő­földjén áillt a sorstársaiból, a hajdani sze- gányparasztok- ból, ■ a föld munkásaiból szerveződött közösség élére, és velük együtt adott példát az országnak a szövetkezeti termelés ma­gas abbrend űsé- géből, az ösz- sízefogás ere­jéből, a kor­szerű gazdál­kodásból. De nemcsak a ter­melőszövetkezet érdekeit tar- ! tóttá szem előtt: huszonkét éven át, öt választási ciklus­ban képviselte a barcsi járás — majd később az egész or­szág — lakosságát a törvény- hozás házában. Kapcsolatai soha nem szakadtak meg haj­dani munkatársaival, a tsz és a járás dolgozóival. Földműve­lésügyi miniszterként is •— 1960 és 1967 között töltötte be ezt a tisztséget — élénk figye­lemmel kísérte a Dráva mente fejlődését, és ahol lehetett, se­gített a gondok megoldásában. Akkor sem lazult a kapcso­lata választóival, amikor 1967- ben a legmagasabb állami tisztségbe került. Mint az El­nöki Tanácss elnöke fontos ál­lami döntésiekben vesz részt, gyakran képviseli hazánkat I államközi kapcsolatok esemé­nyein, külföldi látogatásokon, de sokrétű elfoglaltsága mel­lett is rendszeresen szakit időt arra, hogy a megye, a barcsi járás törekvéseit megismerje, fejlődését figyelemmel kísér­je. ehhez tanácsokat, ötleteket adjon, és ahöl lehet, képvisel­je sajátos érdekeiket. Az elmúlt években is gyak­j ran látogatott efL somogyi vá­rosokba, községiekbe, üzemek­be, munkahelyükön kereste 1 föl a tsz-tagofcat. Ezek a ta­lálkozások, a közvetlen hangú I beszélgetéseit is hozzájárultak j ahhoz, hegy Losoncai Pál és választói, a megye dolgozói j között kialakult kapcsolat szüntelenül erősödjék és újabb 1 színekkel gazdagodjék. Saját maguk készítették a szövetkezetben az úgynevezett élcsiszológépet. HÉTFŐTŐL SZOMBATIG Kezdődik a nyár 30 éves a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Június első hete — ha esik, ha fúj — az üdülést, az ide­genforgalmat juttatja eszünk­be. A Minisztertanács is — miután megtárgyalta a számí­tógépek használatát, határo­zott a tsz-vezetők javadalma­zásáról és a társadalombiztosí­tási törvény végrehajtásáról — az ifjúsági turizmus helyzetét és lehetőségeit tekintette át. Érdekes módon még a KGST- belkereskedelmd miniszteri ta­nácskozás is. amelyet Buda­pesten, tartottak a héten, a tar­tós fogyasztási cikkek és a szabad időt, a turizmust szol­gáló áruk keresletének várha­tó alakulásával foglalkozott. Mindenki utazik Miután befejeződött a taní­tás, 130 ezer kisiskolás készül táborozásra; »expedíciós« gya­logtúrák is indulnak. Viszony­lag olcsó nyaralást ígér a fia­taloknak az Express iroda is, és ifjúsági napokat Sopron­ban, Szegeden. Molnár Károly belkereskedelmi miniszter­helyettes a ’ bel- és külföldi utazásokról szólván azt fejte­gette, hogy miután a gépko­csik száma meghaladta a fél­milliót, a motorkerékpároké a háromnegyed milliót, életele- münkké lett a helyváltoztatás. És bár igyekszünk időben és térben széthúzni az üdülés évadját, a »sláger« mégis a nyári Balaton. Mindenesetre jó, hagy bizottság alakult a tó­parti sportélet föllendítésére (ra is fér a föllendülés), és ] hogy — a Sáotour ígérete sze- j rin.t — bőven lesz szórakozás- I ban részük az üdülőiknek. A tizede kultúrára Különben is, miután sorra zárják kapuikat a »kőszímhá- zak«, a nyári színházakra tere­lődik a figyelem. Nem véletle­nül kaptunk a Szentendrei Theátrumról, a szegedi játé­kokról, a martonvásári prog­ramról, a kisvárdai napokról tájékoztatást a héten. Nagy érdeklődés kísérte az ünnepi könyvhetet is; a félidei mérleg több minit nyolcmillió forintos bevételt jelez. Az »áll arn kasszából« sem kevés jut kultúrára Az idén a nemzeti jövedelemnek csak­nem tíz és fél százalékát hasz­náljuk föl kulturális célokra — jelentette ki Sarlós István választási nagygyűlésén. Lá­zár György miniszterelnök fő­leg gazdasági fejlődésiünk fé­nyeire és a tennivalókra össz­pontosította mondanivalóját. Fock Jenő pedig erős hang­súllyal szólt a szénbányászat fontosságáról. A gazdaságunk alakulásáról | szóló tények egyébként — j amelynek első négy havi ada- | tai a héten jelentek meg —, j mindent összevéve, mintha na- ' j gyobb dinamizmust mutatná- | ] nák a fogyasztás és az igé- j I nyak növekedésében, mint az i | ezt biztosító termelési eredmé- ! nyék és, nemzetközi árucsere j ; alakulásában. Jellemző az igé- j ’ nyak növekedésére, amit, dr. 1 Simon Pál nehézipari min is z- I terhelyettes mondott a gáz­program megvalósításáról. Az idién 117 ezer további háztar­tás kap palackos gázt, s így nem kevesebb, mint egymillió 640 ezerre nő a pb-gá tök száma. Bővülő élelmiszer-kínálatról adott számot az élelmiszeripar és kereskedelem tanácskozása, öt év alatt csaknem 80 száza­lékos volt a növekedés; ezért is kell a két ágazatnak jobban együttműködnie. Hogy mi, vá­sárlók kevesebbet bosszankod­junk a kisebb-nagyobb hibá k mi&tt­Kevés a félmillió is Említést tettem róla. hogy a Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítási tör­vény végrehajtását. Tájékozta­tott erről a héten a SZOT is, miután szánté napok kérdése, hogy — július 1-től — bárki személyi igazolványa alapján igénybe vehesse az egészség - ügyi szolgáltatásokat. Hadd említsem hát a kötelezettséget is. Salgótarjánban tanácsko­zott a Vöröskereszt a véradás­ról. Félmillió ma a véradók száma, és még mindig kevés, oly mértékben növekszik a friss vér felhasználása a kor­szerű gyógyászatban. Nem részletezem, a lényeg: az élet­mentés. És akkor már egy ide vágó nyári hírrel fejezem be a krónikát: fagylaltrazzda volt Békés megyében: 17 mázsáit elkoboztak, hat üzemet, bezár­tak. Jó lesz vigyázná, fagyial­tosok é* fagyizók! Balog János H arminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én ala­kult meg a Magyar— Szovjet Baráti Társaság előd­je, a Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság budapesti szervezete, amely később az egész mozgalom központja lett A magyar ' szellemi élet legkiválóbbjai lelkesen támo­gatták e kezdeményezést. A díszelnök Szentgyörgyi Albert, az elnök Zilahy Lajos, az al- elnök Ligeti Lajos lett. Az elnökség tagjainak sorában ott volt többek közt Ádám Lajos, Bajor Gizi, Frigyesi József, Gábor Andor, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Kárpáti Aurél, Kodály Zoltán, Révai József, Szakosíts Árpád. Ősz­re már nem volt az ország­nak olyan nagyobb lakott helysége, ahol ne működött volna helyi csoport. 1946. július 7-én mintegy kétezer részvevő jelenlétében nyílt meg a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság or­szágos kongresszusa a buda­pesti zeneakadémia nagyter­mében. Akkor — egy eszten- I dó múltán — a taglétszám már 501 500 volt, s 12 szak- ! osztály tevékenykedett. A tár­saság 30 könyvet jelentetett meg: 8 fényképkiállítást, 30 hangversenyt és több mint 500 ; előadást rendezett. 1949. áprilisától a Magyar- országon végbement társadal­mi változások következtében i megváltozott a társaság fel- I adatköre. Nevét akkor Ma- | gyár—Szovjet Társaságra vál- j toztatták. A szövetség és he­lyi szervei fontos feladatot j | vállaltak a szovjet termelési I j tapasztalatok terjesztésében és I meghonosításában. Emellett a kulturális tevékenység is gaz- | dagodott, bevált eszközei let- j | tek a barátsági hónapok. [ Szovjet művészdelegációk, ! művészegyüttesek, «portkül­döttségek látogattak hazánk­ba és egy-egy hónapig járták az országot. A magyar kö­zönség ezeken a rendezvénye­ken ismerkedett meg a vi­lághírű prímabalerinákkal, Uljanovával, Lepesinszkájá- val, Pliszeckájával, Igor Ojszt- rah hegedűművésszel, Emil Gi~ telsz és Szvjatoszlav Richter zongoraművésszel, az Oszipov- és a Mojszejev-együttessel, a Szvesnyikov-kórussal. 1952-től minden tavasszal a Szovjetunióban is megrendez­ték a magyar kultúra hetét. Olyan nagy művészek léptek föl, mint Svéd Sándor, Szé­kely Mihály, Palló Imre, Gyurkovics Mária, Kovács Dénes és mások. Az ellenforradalom után először 1957. június 15-én ült össze a társaság országos el­nöksége. Ettől kezdve nem tö­megszervezetként, hanem mozgalomként működik a társaság; ezzel is kifejezésre juttatja, hogy a magyar— szovjet barátság erősítését mindenki ügyévé kívánja tenni. A régi elnevezést a mai Magyar—Szovjet Baráti Társaságra változtatták. Nagy jelentőségű volt, hogy 1958. februárjában Moszkvában megalakult a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság. 1971 óta a társaság műkö­désének kerete Magyarorszá­gon is a kollektív tagság. A meggondolás az, hogy a ma­gyar—szovjet barátság és az érte végzett munka nem kü­lönálló tevékenység, hanem legnagyobb hatékonysággal a munkahelyen, illetve a mun­kahely köré tömörülő műve­lődési, kulturális intézmé­nyekben bontakozhat ki. S omogybán 23 MSZBT- tagcsoport működik. Munkájuk eredménye­képpen megyénk dolgozói I mind ‘jobban megismerik a Szovjetunió népeit/ kultúrá­ját. gazdaságát, kül- és belpo- [ litikáját. A pártszervezetek j irányításával, a társadalmi és ! ] tömegszervezetekkel együtt­működve erősítik népeink ba- ! rútságát. Megyénk MSZBT- tagcsoportjai hozzájárulnak Somogy és Kalinyin terület testvérkapcsolatának erősítésé­hez. Élőbb, rendszeresebb és gyakoribb a kapcsolat a két megye üzemi, termelőszövet­kezeti közösségei között. Az MSZBT somogyi tag­csoportjai kialakították a ha­tékonyabb munka módszereit. Különösen sikeres a Ki tud többet a Szovjetunióról? ver­senysorozat évenkénti meg­rendezése. A somogyi tapasz­talatok nyomán a versenyso­rozat országossá vált. Hozzá­járultak a sikerekhez a ki­állítások, a rendszeressé vált magyar—szovjet baráti talál­kozók, közös ünnepeink meg­ünneplése és még sok más akció. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megala­kulásának 30. évfor­dulóján a somogyi MSZBT- tagcsoportok dolgozói, akti­vistái a jubileumot annak a tudatában ünnepelhetik, hogy munkájukkal hozzájárultak a magyar és a szovjet nép ba­rátságának megszilárdulásá­hoz. Az évforduló alkalmából MSZBT országos elnöksége M halics Istvánnak, a Pamutfon ipari Vállalat Kaposvári Gyá: pártbizottsági titkárának, Várh lyi Jánosnak, a nagybajomi T. nin Tsz brigád vezető jenek, esi mós Arpádnénak. a Nágyatá Konzervgyár MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökének, Kolli Lászlóimnak, a Siófoki Kóolajv zeték-építői Vállalat munkásána Nagy Gyulának, a csurgói Na) sugár ISZ MSZBT-tagcsoport, ügyvezető elnökének, Kocsis Ji nosnénak, a barcsi Vörös Csi lag Tsz dolgozójának, Szeren* Józsefnek, a balatonszabadi ti MSZBT-tagesoportja ügyvezei elnökének és Barczi Imrének, siófoki városi pártbizottság mur katársának aranykoszorús je vényt adományozott. A kitünteti seket tegnap adta át Honfi Istvá: a megyei pártbizottság titkára. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom