Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Szocialista demokratizmus Mindennapi feladat A z ország, a magyar nép és a megye további fej­lődésének egyik — ha nem a legfontosabb — kulcsa, hogy milyen mértékben va­gyunk képesek továbbfejlesz­teni a szocialista demokratiz­must. Szó esik erről szinte mindennap, mert a demokra­tizálódás mindennapi folya­mat. Ha például az üzemszer­vezés, az anyag- és energia­takarékosság tennivalóival ve­tünk számot, a munkahely demokratikusabb légköre semmiképpen sem mellőzhe­tő. ha eredményesen akarunk dolgozni. A hatalmas gyári vagy a kicsiny üzemi légkör­ben munkálkodók mindenna­pi közérzete, munkahelyi ak­tivitása óriási, jórészt még feltáratlan tartalék. Ebből me­ríteni, felszínre hozni a sok­sok szunnyadó, értékes ötle­tet, elképzelést — lehet-e en­nél szebb, ennél hasznosabb feladatuk a munkahelyi ve­zetőknek!? Ha, a takarékos- sági példánál maradunk: nagy hiba volna pusztán a közpon­ti (gyári) intézkedések hatá­sától várni az eredményt. Szűk látókörű, önhitt em­ber az, aki a munkahely gyakran feszesen, fegyelme­zetten szervezett, hierarchiku­san egymásra épülő termelé­si szervezetei láttán azt hi­szi, elég kidolgozni táblázato­kon, grafikonokon, munka­órákra és műveietpercekre le­bontva a munkát — vagy a takarékossági intézkedési ter­vet —, s a töboi egyszerűen utasítás és fegyelem dolga. Nem így van. Amíg egy-egy termék elkészül, egy műszak véget ér, eltelik a hét, a hó­nap, a negyedév; számlálha- tatlan apró műszaki, közgaz­dasági, társadalmi és emberi feltételnek kell közös har­móniában megvalósulnia. A jó takarékossági terv csak ak­kor lesz eredményes, ha a főmérnöktől a segédmunká­sig mindenki megérti — be­látja — igazát, és ezért tenni is kész. Kitűnő ötlet lehet például a »fáradt-« hűtővíz új- ra felhasználása, végre is hajtják a kazánházban dolgo­zók. De mennyivel más, ha az eredeti elképzelést megtoldják saját tapasztalataikkal, egyéni véleményükkel. S akkor már saját ötleteik megvalósulását látják; közvetlenül érdekeltek lesznek a takarékosabb mun­kában, ezért jóval gondosab­ban tártját: szemüket a veze­tékeken. Társadalom- és munkalé­lektannal foglalkozó tudósok hajlamosak a különböző mű­szaki és közgazdasági hatá­soknak fölébe helyezni az em­ber munkahelyi kapcsolatait. Lehet, hogy túlbecsülik az emberi közérzet szerepét? Mindegy. Ez a dolguk. De az bizonyos, hogy a műszaki fej­lesztésnek, az okszerű gazdál­kodásnak és a jó munkahelyi légkörnek — ma már látjuk — mindig egyensúlyban, har­móniában kell fejlődnie. A z emberi kapcsolatok igazi szerepét, az egyén sokoldalú (s nemcsak anyagi) érdekeltségé­nek mibenlétét mi még talán nem is ismerjük teljes egé­szében. Jellemző, hogy a tő­kés vállalatoknál is egyre in­tenzívebben foglalkoznak az emberi kapcsolatok kutatásá­val, s egész tudományág fej­lődött ki: a »human*relations- tudománya. Csak hát egészen mások az ő indítékaik. A mun­kahelyi közérzet javítása a többet termelést segíti, a ter­melés emelkedésétől viszont elsősorban a tőkés zsebe duz­zad. Amott tehát az emberi kapcsolat, a munkahelyi köz­érzet is a töke befolyásolása alá került. Nálunk pedig — ma aligha kell magyarázni — a munkahelyi és a társadalmi jó közérzet, az aktivitás, a közéletiség és az elkötelezett­ség része a teljes emberi har­móniát megteremtő (vagy megteremteni szándékozó) ál­landó programnak. Ebben a törekvésünkben a demokratizmus nem csoda­szer. Inkább lehetőség. Olyan társadalmi közeg kialakulását jelenti, melyben a politikai, gazdasági, kultúrális és köz­élet sokszínű elemei a legked­vezőbb módon, egymást ki­egészítve valósulnak meg. Hogy miért? Az ember sajátos természete miatt. A gondol­kodó, cselekvő ember éppen azáltal válik azzá, ami, hogy gondolatai vannak, önálló akarata, egyéni érzelmei, s ezek a szüntelen cselekvés­ben ötvöződnek egységgé. A társadalom mai szerve­zettségének szintjén elkerül­hetetlen, hogy előre megépí­tett útvonalon, előre elterve­zett irányban haladjunk. A többi emberrel közösen. Kö­zösen, mondom, mert az em­ber másik nagy élménye ép­pen a közösség, a társasél­mény. á konok énnek a fel­oldódása, hozzásimulása cso­portjának értékeihez, vélemé­nyéhez — normarendszeréhez. A legprimitívebb alkalmi kö­zösségekben is hamarosan ki­alakulnak a vezető egyénisé­gek és a közös, csak a cso­portra jellemző vonások. S az ember — ha ezek a közös­ségi vonások nem formálisak — önként alkalmazkodik, cso­portjához hasonul. Mai társadalmunk rendkí­vül gazdag szellemi 'és anya­gi javakban. Millió dolgot tu­dunk a világról. A mai ember élete a holtig tanulással egyenlő. S ha a munkájáról, szűkebb pátriájáról, saját éle­tének ésszerű berendezéséről napról napra többet tudó em­ber nein képes e felhalmo­zott tudást életében, munká­jában hasznosítani, nem érzi, hogy saját sorsát irányítani, befolyásolni tudja, ha min­dennapi cselekedetei, gondo­latai és munkája között nincs harmónia, ha kapcsola­tai a közösségen belül formá­lisak, akkor csakhamar a tár­sadalmon kívül állónak érzi magát. Munkája nem a ter­mészetes emberi létezés, csak a megélhetés alapja, szűkebb lakóhelye nem a közélet, a tu­lajdonosság gyakorlásának ter­rénuma. Az ilyen embernek marad az önmagába fordulás. Képviselőielöltek Klenovics Imre Egymásnak adják a kilin­cset a szakszer­vezet kapos­vári székhazá­nak második emeletén a tisztségviselők, a szervezett dolgozok. Cseng a telefon, ér­deklődők nyit­nak be, min­denki vele sze­retne beszélni. A székház fel­avatása óta. — hat évet leszá­mítva — ez a munkahelye, először a Me­gyei Társada­lombiztosítási igazgatóság ve­zetőjeként, négy éve pedig a Szakszerveze­tek Megyei rangosának vezető titkáraként. Kéthelyen született, ott ne­velkedett, ott nőtt fel. A fel- szabadulás első percétől szív- vel-lélekkel az új rend szol­gálatába állt. Keserű gyer­mekkor, a múlt minden meg­aláztatása erre az útra vezet­te. Édesapja uradalmi gépész volt gróf Hunyady sáripusztai uradalmában, politikai okok miatt azonban elbocsátották, s néhány év múlva munka köz­ben baleset érte, meghalt. Édesanyja nagyon nehéz mun­kával kereste meg a két gyer­mek nevelésére a pénzt. Klenovics Imre 1945-től lelkesedéssel kapcsolódott be a munkába, segédkezett a föld­osztásnál, tizenhét évesen be­lépett a pártba. A párt javas­latára Kaposvárra került az OTl-hoz. Minden lépcsőfokot bejárt az ideiglenes alkalma­zottól a csoportvezetőig. 1950- ben kinevezték igazgatónak, s a megyei 1971 óta tölti be ezt a tisztsé­get. Tíz éve tagja a megyei pártbizottságnak, ebben az év­ben pedig tagja lett a megyei párt-végrehajtó bizottságnak is. Minden szál ehhez a megyé­hez fűzi. A moszkvai tanulás éveit leszámítva mindig So­mogybán élt, dolgozott, tevé­kenykedett. Eddigi közéleti tevékenysége alapján jelölték képviselőnek. Az egyik ajánlója az ő szavait idézte: Azt teszem, amit tenni kell. Ezt kérték tőle a bogiá­ri jelölő gyűlésen is. Érdeklődése, tudása, ráter­mettsége, lelkiismeretessége révén egyik mozgalmi, párt­feladatot kapta a másik után. V an ilyen ember? Igen, van. Hogy mennyi, azt, ma megmondani alig- \ tizenöt évig állt ha képes bárki. Ezeket az igazgatóság élén. embereket aktivizálni, bekap­csolni a pezsgő, naponta meg­újuló változások széles sodrú folyamába szép és valóban nagyszerű társadalmi feladat. A legtöbbet a munkahely te­het — az üzemi demokrácia fejlesztésével, lehetőségeinek kibontakoztatásával. S ez a tevékenység semmiképpen sem emberbaráti gesztus vagy jó­tékonykodás. Mert a termelé­si—gazdálkodási feladatok megoldása egyszerűen elkép­zelhetetlen enélküL A szocialista demokratizmus fejlesztése ma az élet minden területén szükséges, minden­napi teendő. S nem nyűg, egy feladattal több, mint azt né­hány an hiszik. Ellenkezőleg: a további fejlődést elképzelni a szocialista demokratizálódás kiterjesztése nélkül nem le­het Csupor Tibor MAI KOMMENTÁRUNK Fontos megbízatás Megyénkben is letették az esküt a szavazatszedö bizott­ságok tagjai. A Hazafias Népfront bizottságai a köz­életijén jártas, tapasztalt munkásokat, tsz-tagokat, ér­telmiségieket javasoltak er­re a felelősségteljes társadal­mi megbízatásra. Nem kevés emberről van szó, hiszen a négy százkilen even szavazó- körben több mint kétezer- négyszázán tevékenykednek jövő vasárnap, a választás napján. A bizottságok tagjainak na­gyobbik része nem először vesz részt ebben a munká­ban, gyakorlata, tapasztala­ta van. Vállalja a tisztségé­vel járó áldozatot is. hiszen ez a szolgálat hajnaltól késő estig tart. Különösen a vá­rosokban, a nagyobb telepü­léseken nem sok idő jut a megpihenésre, újra és újra megtelik a szavazókor. A mostani választáskor igen nagy munka hárul majd a Balaton-parti bizottságokra, ugyanis tömegével szavaznak olyanok, akik nem a megyé­ben élnek, csak akkor üdül­nek a tó partján. A régiek mellett természe­tesen sok az új bizottsági tag: a választás éppen azért esett sok fiatalra, nőre, mert kitűntek a társadalmi mun­kában, a közéletben. Az es­kütételkor adott tájékoztató nekik az alapot jelentette, a régi bizottsági tagoknak pe­dig az ismeretek fölfrissíté­sét. Minden választáskor jó is­merősök — szomszédok, kol­légák — fogadják a szavazó­körbe érkező választópolgá­rokat, s ez meghitté teszi a légkört akár a tanácsházán, akár művelődési otthonban, iskolában vannak is az ur­nák. . Ez a kapcsolat meg­könnyíti a szavazatszedő bi­zottságok tagjainak a mun­káját is. A szerdán tett eskü szel­lemében a választás törvé­nyességén a bizottságok ör­ködnek. Ezért olyan felelős­ségteljes ez a megbízatás. A bizottságok tagjai többnyire jól ismerik egymást, már megbeszélték kinek mi l%$z a dolga. Különösen fölkészül­nek azokban a szavazókörök­ben, ahol több jelölt közül választják ki a legalkalma­sabbnak tartott képviselőt, tanácstagot. A szavazatszedö bizottságok elnökei a jövő héten minden­hol ellenőrzik, hogy rendben vannak-e a szavazóhelyisé­gek, mindenről gondoskod­tak-e a tanácsiak. A tartalmas választási elő­készületek utolsó szakaszát jelenti a szavazatszedö bi­zottságok megalakulása. Is­merőseinkre, szomszédaink­ra, akik e megtisztelő meg­bízatást kapták, úgy gondo­lunk, mint a törvényesség őreire. Felkészülve, nagy fe­lelősséggel indulnak jövő va­sárnapi tevékenységük szín­helyére, ' a szavazókörökbe. Útmutatásukra, tanácsaikra mindnyájan odafigyelünk. L. G. Közalkalmazottak küldöttértekezlete Tartalmasabb szakszervezeti munkát, szervezeti életet Megyénkben is megkezT dődtek a szakmai szakszerve­zetek küldöttértekezletei. El­sőnek a 4979 tagot számláló a i A tanfolyamok, iskolák elvég- Kö^lkahmazottak sV^erve- fff« eg5;re élesítette politikai j étének küldöttértekezletét I látókörét. Odafigyeltek vele- . rendezték meg tegnap a me­ervír 'k’ amiK°r aZ 1 gyei tar>úcs nagytermében. Dr. I SZMT-ben, az SZMT elnouse- Fenyvesi János, a megyei bi­geben, amikor propagandista- j zottság titkára köszöntötte kent magyarázta a marxiz- küldötteket és az elnökségben mU?r: enm»ZTst' .,Az egyik helyet foglaló vendégeket, parttitkar hozta szoba Bog.á- köztük: dr. Prieszol Olgát, a ron, hogy az elsők között je- Közalkalmazottak Szakszerve- lentkezett a munkásőrségbe, zetének főtitkárát, Klenovics kész volt fegyverrel megvéde- Imrét, az SZMT vezető titká­ni a munkáshatalmat 195fi- rát & sóly°m Gábor megyei ni a munkasnatalmat 19o6- rendörfőkapitányt. a megyei ban. Kilenc évig viselte az párt-vb tagjait, Tolnai Sán­acélkék egyenruhát. dort, a megyei pártbizottság 1985-ben a megyei pártbi- [ Párt~ és tömegszervezeti osz­zottság párt- és tömegszerve- < táljának vezetőjét. zetek osztályának vezetője lett. Az SZKP Pártíőiskolájának elvégzése után választották meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárává. A jelentésből és a megyei bizottság titkárának szóbeli kiegészítéséből a küldöttek ké­pet kaptak az 1971-ben tar­tott küldöttértekezlet óta vég­I küldöttértekezleten Gál Lász- ! ló, a SZOT titkára, aki el­mondta, hogy a., megyei bi­zottság sikeres évekre tekint­het vissza. A feladatokról szólva arról beszélt, hogy a Közalkalmazottak Szakszer­vezete hatékonyább, tartalma­sabb munkával segítse a gaz­dasági feladatok megoldását, a XI. pártkongresszus által meghatározott feladatok vég­rehajtását. Felhívta a figyel­met a szervezeti élet, a tag­gyűlések és a bizalmi küldött- értekezletek fontosságára, a szakszervezeti jogok alkal­mazására és érvényesítésére, a tömegkapcsolatok javítására. Felszólalása végén oklevelet nyújtott át a SZOT nevében zett munkáról, az eredmé­nyekről, a gondokról és a fel­adatokról. — Tagságunk magáénak vallja és következetesen har­col a párt politikájáért, annak a feladatnak a végrehajtásá­ért, melyet a XI. pártkong­resszus így. határozott meg számunkra: -A szocialista ál­lam erősítése, az állami fel­adatok magas színvonalú el­látása, az államélet tökélete­sítése a szocializmus további építésének alapvető követel­ménye- — hangoztatta dr. | Fenyvesi János. j Cziráki Ferencnek, a megyei Erről ,szóltak a vitában részt 1 bizottság elnökének több év­vevő küldöttek is. Hogyan se- j tizedes munkája elismeréséül, gítették a szakszervezet sajá- Dr. Túri Imre, a megyei tos eszközeivel az állami fel- ! pártbizottság közigazgatási-és adatok megoldását, a dolgozók , adminisztratív osztályának ve­zetője a közalkalmazottak te­Az észak—déli metró építésének munkái nemcsak a föld alatt folynak, a forgalom meg­indításához kiszolgáló épületek is szükségesek. Két nagy felszíni munka: a Kálvin tér melletti irányítóközpont és a Kőér utcai .járműtelep építkezésének befejezése is feltétele a vonal megindításának. Képünkön: A 18 ezer négyzetméteres tárolócsatornán dolgoznak a szerelők. szakmai és politikai képzett­ségének fejlesztését A nagy­atádi és a siófoki tanácshiva­talok szakszervezeti bizottsá­gának képviselői a közelmúlt­ban végrehajtott bérrendezés, az élet- és munkakörülmények javítása érdekében tett intéz­kedések kedvező hatásáról be­széltek. Arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy a községi ta­nácsoknál tapasztalható mun­kaerő-elvándorlás létszám- hiányt okoz, s ez gyakran gá­tolja a gyors és pontos ügy­intézést. Az Idegenforgalmi Hivatal küldötte a munkaverseny se­gítésének fontosságát hangoz­tatva elmondta, hogy lehető­ség van e területen is a szo­cialista brigádok létrehozásá­ra, tevékenységük értékelésé­re. Náluk 14 brigád dolgozik jó eredménnyel. Az igazságügyi területen vékenj'ségének fontosságát hangoztatta a XI. pártkong­resszus által meghatározott gazdasági feladatok megoldá­sában. A mozgalmi jelleg és a nevelő munka hatékonysá­gának fokozására hívta fel a figyelmet. Értik és jól látják el fel­adataikat, s készek azok meg­valósításáért a jövőben is ön­zetlenül dolgozni megyénk közalkalmazottai — ez csen­dült ki valamennj'j felszóla­lásból, s ezt a munkát jelölik meg hosszú évekre a küldött- értekezlet által elfogadott ha­tározatok is. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei küldött- értekezlete megválasztotta a tizenöt tagú megyei bizottsá­got, s a küldötteket az SZMT küldöttértekezletére, valamint a Közalkalmazottak Szakszer­dolgozó küldöttek szintén a ! vezetének VIII. kongresszusá­megváltozott, kedvező körül ményekről szóltak. A szak- szervezet a lényeges kérdé­sekben mindenkor eredménye­sen dolgozik együtt a hivata­lok vezetőivel, akik egyre job­ban igénylik a szakszervezet segítségét. Elmondták azt is. hogy a törzsgárdatagokat el­ismerik, megbecsülik munká­jukat, azonban még e téren is változtatásra van1 szükség. Részt vett es felszólalt a A megyei bizottság elnöke ismét Cziráki Ferenc, a me­gyei bizottság titkára pedig dr. Fenyvesi János lett. Sz. L. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom